1 / 37

Etika

Etika. Etika. def .: az erkölccsel foglalkozó tudomány a szó eredete ( görög ) éthosz ( jellem )  éthiké ( jellemmel kapcsolatos ) ethosz ( szokás ) az etika részei: deskriptív etika  tudományos megközelítés metaetika filozófiai megközelítés

rayya
Télécharger la présentation

Etika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Etika

  2. Etika • def.: az erkölccsel foglalkozó tudomány • a szó eredete (görög) • éthosz (jellem)  éthiké (jellemmel kapcsolatos) • ethosz (szokás) • az etika részei: • deskriptív etika tudományos megközelítés • metaetika filozófiai megközelítés • normatív etika (filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia

  3. Deskriptív etika • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás). • antropológia • szociológia • pszichológia • biológia (agykutatás) • történettudomány • azzal foglalkozik, ami VAN

  4. Metaetika • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja • metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel fog-lalkozik • erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika) • erkölcsi érvelések vizsgálata • az etika státusza (objektív  szubjektív; igaz vagy hamis) • az etika megalapozás (objektivitás)

  5. Normatív etika • preskriptív etika • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása • a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre válaszol • tárgya: a KELL • részei: • általános normatív etika • alkalmazott normatív etika

  6. Általános normatív etika • általános és elvont módon igyekszik vála-szolni a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre • milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért? • normatív etikai elméletek: • deontológiai etikai elméletek • konzekvencionalista etikai elméletek • erényetikai elméletek

  7. Alkalmazott normatív etika • alkalmazott v. gyakorlati etika • egy adott szakma gyakorlása közben fel-vetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglal-kozik • az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra • ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika

  8. Bioetika és etika

  9. Bioetika • a Bioetika születése: • mikor?: 1960-as évek • hol?: USA • miért?: az orvosbiológia fejlődése gyakorlati szempontból is fontossá tett néhány filozófiai kérdést • def.:az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvosbiológia által fel-vetett erkölcsi kérdések szisztematikus filo-zófiai vizsgálatával foglalkozik

  10. Bioetika filozófiai megközelítés nem csak az orvosok szem-pontjait jeleníti meg pluralizmus a vizsgálódási területe tá-gabb interdiszciplináris formális oktatás  pl. neuroetika, ”animal ethics”, bio-technológiai etika, környezeti etika és nanoetika Orvosi etika tapasztalat és hagyomány csak az orvosok szempont-jait jeleníti meg konszenzus vizsgálódási területe szű-kebb (egészségügy) nem interdiszciplináris informális oktatás (eskü vagy kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható) Bioetika és Orvosi etika

  11. Etika és orvoslás • egészségügyi etika • nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka) • az egészségügy mint rendszer etikai problémái-val is foglalkozik • klinikai etika • A gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai problémákkal foglalkozik ( hagyo-mányos orvosi etika)

  12. Szakemberek szerint Orvosi etika Fogorvosi etika Ápolásetika Gyógyszerészi etika Szakterületek szerint Pszichiátriai etika Fogorvosi etika Sebészeti etika Reproduktív etika Génetika Közegészségügyi etika stb. Etika és orvoslás

  13. Normatív etikai elméletek • Hogyan kellene élnem? • Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem? • deontológiai elméletek • konzekvencionalista elméletek • Hogyan kellene élnem? • Milyen ember legyek? • erényetikai elméletek

  14. Deontológiai etikai elméletek • a szó eredete (görög) • deon (kötelesség) + logosz (tudomány) • a szó jelentése • kötelességek tana (kötelességetika) • Hogyan kellene élnem? • kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása • Miért kell a kötelességeket betartani? • mert betartásuk önmagában is értékes (nem a hasznossá-guk miatt!) • erkölcsileg helyes a cselekedet:ha tiszteletben tart-ja az erkölcsi szabályokat

  15. Deontológiai etikai elméletek • szabályok • felszólítások • tiltások (”Ne ölj!”, ”Ne lopj!”, ”Ne hazudj!”) • előírások (”Igéreteidet tartsd be!”) • abszolút (feltétlen) kötelességek • problémák • az erkölcsi szabályok megalapozás • kötelességek konfliktusa • kettős hatás elve • William David Ross: kvázi-deontológiai elmélet

  16. Kant • Olyan kritérium keresése, mellyel eldönthető, hogy egy erkölcsi szabály érvényes és elfogadható-e vagy sem. • kétféle parancs • hipotetikus imperatívusz (feltételes parancs) • ha-akkor: Ha X-et akarod, tedd Y-t. • egy cél elérése érdekében kell betartani (nem abszolút) • kategorikus imperatívusz (feltétlen parancs) • a keresett kritérium • önmagáért kell betartanunk • abszolút (feltétlen) kötelesség

  17. Az univerzalizáció elve • ”Cselekedj úgy, mintha cselekedeted maximájának akaratod révén általános természettörvénnyé kelle-ne vállnia” • maxima: a cselekvőt motiváló szubjektív elv • maxima  cselekvés (Mi lenne, ha mindenki így cselekedne?) • Mikor fogadható el egy cselekedet erkölcsileg? • ha maximája általános elterjedése – ellentmondás nélkül elgondolható (pl. hamis ígéret, hazugság) • ha maximája általános elterjedése – akarható (az egyén számára elfogadható)

  18. Az univerzalizáció elve • univerzalizáció három lépésben (John Mackie) • Akarható-e a vizsgált maxima általános elterjedése az uni-verzalizálást végző alany számára? • Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyzeté-ben lenne – de még a sajátértékeivel és személyiségé-vel? (pl. fizetőképesség elve) • Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyében lenne – akinek más az értékrendje és a személyisége? (pl. segítségnyújtás) az általánosíthatóság elvét (2., 3.) a közgondolkodás is használja: • Képzeld magad az én helyembe!

  19. Az ember mint öncél • ”Cselekdj úgy, hogy az emberiséget mind saját személyedben, mind mindenki más személyében mindig célnak is, sohasem pusztán eszköznek tekintsd” • az emberi személy tiszteletének elve • ”célnak is” (pl. operáció) • amilyen mértékben célja a viselkedésemnek a másik ember érdeke is, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcsös • amilyen mértékben nem veszem figyelembe a másik ember érdekeit, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcste-len

  20. Aranyszabály • pozitív megfogalmazása • Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled! • negatív megfogalmazása • Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek! • értelmezése:döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait

  21. Kettős hatás elve • a kérdés • Mely esetekben engedhető meg valamilyen erkölcsi jó elérése érdekében valamilyen rosszat okozni vagy vala-milyen rossz keletkezését eltűrni? • a különbségtétel –a két hatás • egy tett szándékolt következményenem lehet rossz (szándékosan (közvetlenül) rosszat tenni erkölcsileg mindig elfogad-hatatlan) • egy tett előre látott, de nem szándékolt ”mellékhatása”lehet rossz (rosszat nem szándékolt ”mellékhatásként” létrehozni erkölcsileg elfogadható)

  22. Kettős hatás elve • alkalmazásának feltételei • maga a tett erkölcsileg nem elfogadhatatlan • a rossz következmény nem szándékolt (csak előre látott mellékhatás; csak a jó következmény szándékolt) • a rossz következmény nem eszköz a jó követ-kezmény eléréséhez (a jó következmény nem a rossz következmény eredményeképpen jön létre) • arányosság elve: a létrehozott jó nagyobb, mint a létrehozott rossz • a jó és rossz következmény szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, és a jó másképp nem elérhető

  23. Kettős hatás elve • példák • öngyilkosság / önfeláldozás • méheltávolítás / koponyamegfúrás • morfinnal való fájdalomcsillapítás / aktív eutanázia • tanulságok • a bizonytalanság jelentősége az etikában • a ”mellékhatások” általában bizonytalanabbak, mint az eszközök és a célok (mivel az előbbiek nem szándékoltak, az utóbbiak viszont akartak) • az eszközök és célok rossz voltát sokkal kevésbé szabad eltűrni, mint a ”mellékhatások” rossz voltát (mivel az előbbiek bekövet-kezése biztosabb, mint az utóbbiaké) • minél biztosabb egy ”mellékhatás” bekövetkezése, annál inkább figylembe kell venni a döntés során

  24. Kvázi-deontológiai elmélet • kétféle kötelesség létezik • prima facie (első látásra elfogadható) kötelességek: ezek a morális szabályok • aktuális (tényleges) kötelességek: egy adott szituációban fennálló kötelességek: ezek szerint kell cselekedni • Hogyan lesz a prima facie kötelességből aktuális kötelesség? • ha nem ütköznek egymással • ha ütköznek egymással  el kell dönteni melyik köteles-ség az erősebb, és annak megfelelően kell cselekedni (nincsen előre meghatározott fontossági/erősségi sorrend!)

  25. Kvázi-deontológiai elmélet • a prima facie kötelességek betartása • egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni • abszolút: figyelembe kell venni • nem abszolút: nem kell mindig betartani (ha ütköznek!) • egy prima facie kötelességet mindig kötelező be-tartani, ha más prima facie kötelességgel nem üt-közik • hétköznapi gondolkodás a szabályokról • lelkiismeretfurdalás

  26. Konzekvencionalista etikai elméletek • Következményetika • egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következmé-nyei számítanak (a létrehozott jó mennyisége) • egy konzekvencionalista elmélet két részből áll: • egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz • a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia a jó maximalizálása, a rossz minimali-zálása, vagyis a jó:rossz arány maximalizálása =hasznosság elve • erkölcsileg helyes a cselekedet:ha a lehető leg-több jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó:rossz arányt

  27. Értékelmélet • az érték két fajtája • instrumentális érték: más érték elérésének eszköze (pl. pénz, egészségügyi ellátás) • önérték: ami önmagában és önmagáért értékes • értékelméletek • hedonizmus (jó: gyönyör; rossz: fájdalom) – monista • kvantitatív (Jeremy Bentham) és kvalitatív (John Stuart Mill) • eudaimonizmus (jó: boldogság; rossz: szenvedés) – monista • preferencia-utilitarizmus (jó: amire egy ember vágyik; rossz: amit valaki nem kíván) – pluralista • érdek-utilitarizmus (jó: ami egy ember érdekét szolgálja; rossz: ami nem szolgálja valaki érdekét) – pluralista

  28. Utilitarizmus • Kinek a számára kell a jó:rossz arányt maximali-zálni? • egoizmus: a cselekvő egyén számára • utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára) • utilitarizmus • minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelem-bevétele • úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk) ab-szolút szabály!

  29. Tett-utilitarizmus • A cselekvőnek ki kell választania azt a cselekvési alternatívát, amelyik az adott helyzetben az összes érintett ember számára maximalizálja a jó:rossz arányt. (helyes a tett: ha megfelelt a hasznosság elvének) • Az erkölcsi szabályok betartásának csekély jelentő-séget tulajdonít. • ha egy cselekedet történetesen megfelel egy erkölcsi sza-bálynak, az szerencse, de nem érdem • ha csak egy erkölcsi szabály megszegése árán valósítha-tó meg a jó:rossz arány maximalizálása, akkor ez nem-csak megengedett, hanem kötelező is

  30. Szabály-utilitarizmus • az erkölcsi szabályok betartása fontos • Olyan szabályokat kell elfogadnunk, melyek álta-lános betartása a legtöbb ember számára a leg-több jót eredményezi. • Egyedi tetteinkben szigorúan az elfogadott szabá-lyok szerint kell eljárnunk. (helyes a tett: ha megfelelt az elfogadott szabályoknak) • A szabály-utilitarizmus szerint tetteinket a szabá-lyoknak, szabályainkat pedig a hasznosságnak kell irányítania. (helyes a tett: ha megfelel egy szabálynak, ami viszont megfelel a hasznosság elvének)

  31. Utilitarizmus • előnyei • a mindennapi gondolkodsunkra hasonlít • racionális vitára ad lehetőséget • rugalmasság • problémái • bármilyen erkölcsi szabály megszeghető • a következmények megítélése (mi a jó/rossz következmény?; a különböző jók/rosszak összevetése; hol az időbeli határ?) • nem csak a következmények számítanak (igazságosság, jo-gok, a múlt (ígéret, jóvátétel, viszonzás)) • a személyes kapcsolatok leértékelése (pártatlanság miatt) • túl sokat követel (az erkölcsileg elvárható és hősies tett összemo-sása)

  32. Erényetika • Hogyan kellene élnem? • Milyen ember legyek? (Mit kell tennem?) • nem a cselekvésen, hanem a jellemen van a hangsúly • az erkölcs célja • nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása ( a szabályok nem tudnak a különböző helyzetek sajátosságaihoz alkalmazkodni) • hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejleszté-se (bizonyos jellemvonások kifejlesztése)

  33. Erényetika • az erény: • az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlan-dóság • állandó jellemvonás • gyakorlással fejleszthető • Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az,ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik.

  34. Erényetika • előnyei • számot ad az erkölcsi motivációról  szándék • a személyes kapcsolatok figyelembevétele  elfogultság • hátrányai • mely jellemvonások tekinthetők erényeknek? • a konfliktushelyzetek kezelése • miért jó egy erény? • körbeforgás: a helyes és az erényes fogalmai egymás-sal lettek definiálva (helyes cselekvés: ahogy az erényes em-ber cselekszik; erényes ember: hajlamos a helyes cselekvésre) • alternatív vagy kiegészítő elmélet?

  35. Az etika kétféle felfogása • az etika abszolutista felfogása • etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes ál-láspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz) • az etika pluralista felfogása • etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt el-fogadható és védhető álláspont létezik (az eti-ka nem hasonlít a tudományhoz) • a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz) • tolerancia

  36. A bioetika szerepe • Miben tud segíteni a bioetika? • a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint er-kölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánla-ni, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt véd-hető) - pl. szelekciós kritériumok • megfelelő eljárási szabályok kidolgozása nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárás-sal kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megol-dás erkölcsileg elfogadható legyen - pl. az orvosetika négy alapelve

  37. Etikai döntéshozatal Felmerül egy általános vagy konkrét etikai probléma Pszichológia Orvosbiológia Szociológia Filozófia/etika Antropológia Teológia Jogtudomány Kommunikáció Megszületik egy etikai állásfoglalás vagy döntés

More Related