520 likes | 758 Vues
A fenntartható fejlődés mibenléte. „ A fenntartható fejlődést generáljuk! ” ” A tervezett munkálatok a környezet igénybevételét mégy egy barnamezős beruházás szintjéig sem veszik igénybe. ”
E N D
„Afenntartható fejlődést generáljuk!” • ”A tervezett munkálatok a környezet igénybevételét mégy egy barnamezős beruházás szintjéig sem veszik igénybe.” • „Az önkormányzat által generált gazdasági növekedés és a természeti környezet harmonikus kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődés a jelen igények kielégítését biztosítja anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét.” • „Életfogytig tartó tanulás.” • „Egészségesés fenntartható fejlődésű környezet.” • „A park rekonstrukciója allergén mentes magas oxigéntermelő képességű növényekkel történik.” • ”Az esélyegyenlőséggel érintettek.” • ”Az épület a parkkal együtt bizonyítja az épített környezet és a természet szimbiozisát.” • „Előnyben részesítjük a természeti erőforrások felhasználását.” • „A Mura folyó idegenforgalmi értéke még ki sem fejlődött.”
Definíciók • „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítésétől” (A Környezet és Fejlődés Világbizottsága - 1987)
Fenntartható fejlődés • „Még egy egész társadalom, egy nemzet, sőt egyszerre minden társadalom sem a Föld tulajdonosai. Csak birtoklói, haszonélvezői, és mint jó családapáknak jobb állapotban kell örökül hagyniuk a következő nemzedékeknek”
Az elképzelés fő elemei • Az emberi társadalom összes problémája összefüggésben van egymással. • A környezet és a fejlődés kérdései összefüggnek. • Összefüggő problémákat nem lehet elkülönült politikákkal és intézményekkel kezelni.
A meghatározás hibái • Nem veszi figyelembe az élővilág szükségleteit. • Nem veszi figyelembe az eltartó-képességet. • A növekedés gyorsítását szorgalmazza és ígéreteket tesz. • Bevezette a fenntartható gazdasági növekedés téves fogalmát, mely felkapott kifejezés lett a politikusok körében.
A meghatározás hibái • A szegények közvetlen kapcsolatban vannak a környezetükkel, azt helyben aknázzák ki. • A jómódúak közvetett kapcsolatban vannak a környezetükkel. • A jelentés nem merte a megalapozatlan, túlzott fogyasztást hibáztatni.
A fenntartható fejlődés elérésének forgatókönyvei • Közgazdászok és politikusok: a társadalmi és környezeti problémák megoldásához fenntartható gazdasági fejlődésre van szükség. • Környezetvédők: védeni kell a környezetet és a természeti értékeket.
A fenntartható fejlődés elérésének forgatókönyvei • Tudomány: A természeti erőforrások fenntartható használatához tudásra és új technológiákra van szükség. • Szociális mozgalom: igazságosságra van szükség. • Fundamentalisták: paradigma-váltás.
A gazdasági növekedés paradigmája • A fejlődés célja a fenntartható gazdasági növekedés, hogy előteremtsük a társadalmi létminőség javulásának és a környezet ápolásának forrásait. • Az ember és a természet eszközként (erőforrásként) jelenik meg az elképzelésben.
Környezetminőség • Foglalkozni kell a környezeti problémákkal. • A környezeti problémákat megfelelő anyagi eszközök és környezeti szabályozás segítségével lehet megoldani. • „Tűzoltás”
Fenntartható erőforrás használat • Először tudásgyűjtés. • A válasz a technológiai fejlődés. • Mindent meg tudunk oldani tudományos és technikai alapon.
Társadalmi út • Fő szempont a szegénység felszámolása. • A szegénység környezeti problémákat okoz. • A szegények nem jó fogyasztók – ez gazdasági problémákat okoz.
Az új paradigma • A fejlődés célja a társadalmi lét fenntartása. • A gazdaság eszköz, nem cél. • A környezet feltétel, korlát és lehetőség egyszerre.
Meghatározás • A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. (H. Daly) • Növekedés = nagyobbá válni. • Fejlődés = jobbá válni.
Az elgondolás megértése • Miért kell fejlődni? • A környezethez való alkalmazkodás tökéletesítése céljából. • Mi a fejlettség? • A környezethez való sikeres alkalmazkodás.
Mit kell fenntartani? • Az ember fenn tudja tartani a társadalmat. • Az ember nem tudja fenntartani a rendszert, a rendszer tartja fenn az embert. • A fenntarthatóság nem örökre szól, életünk tartalmában kell róla gondoskodnunk.
El lehet-e érni a fenntartható fejlődést? • A fenntartható fejlődés egy állandó folyamat. • Nem lehet elérni, mert minden változik.
A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel • A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása. Alapkérdése a „hogyan”. • A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által.Alapkérdése a „mit” és a „miért”. Lényeges, hogy különbséget tegyünk környezetvédelem és fenntartható fejlődés között. A környezetvédelem a környezet állapotára, minőségére, a fenntartható fejlődés a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használatára vonatkozik!
A fenntarthatóság alapelvei • Holisztikus megközelítés • Társadalmi igazságosság • Erőforrások fenntartható használata • Környezetminőség
A holisztikus megközelítés lényege a rendszerszemléletű gondolkodás,a dolgok közötti összefüggések megértése, és a beavatkozások rendszerre gyakorolt minden lehetséges hatásának figyelembe vétele. Holisztikus megközelítés
Létezik-e egyáltalán fenntarthatóság? Irányítás Szabályozás “megőriz” Vezérlés “fejleszt” visszacsatolás
Nézőpontváltás • Az antagonizmusokat nem lehet feloldani. • Ha fel akarunk oldani egy antagonizmust, még nagyobb problémát okozhatunk. • Az ember el akarja kerülni a negatív visszacsatolást. • A negatív visszacsatolás elkerülésével létrejön a problémaspirál.
Az antagonizmus lényege, hogy mindennek megvan az ellentétje. Annyi pozitív van, mint negatív; jó, mint rossz; szép, mint csúnya; és annyi tudatlanság keletkezik, mint amennyi tudás. Nézőpontváltás
Tüneti kezelés Mellékhatások, késedelem A probléma tünetei Megelőzés, ok-i kezelés, elfogadás Teher áthárító struktúra
Autók és balesetek Autók, üzemanyagok és környezetszennyezés Emberi egészség Növényvédőszerek és génmanipuláció Példák a negatív visszacsatolás elkerülésére
A problémák megoldása pozitív visszacsatolás • A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. • A klímaváltozás nagy viharokat, hőséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. • A nagy hőség miatt légkondicionálásra van szükség; • a szárazság miatt öntözésre; • az áradás miatt gátakra és újjáépítésre. • A megoldáshoz energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.
A három „tartóoszlop” kapcsolata társadalom gazdaság természet
A három „tartóoszlop” kapcsolata természet gazdaság társadalom
Környezet Fogyasztás Intézmények Termelés Bölcsesség Stratégia Tudás Értékek Kultúra Szemlélet Politika A fenntarthatatlan társadalom jéghegye
Okok és okozatok • Az okozatokat látjuk, érzékeljük és mérjük. • Az okokat nem látjuk. • A környezet állapota mérhető. • A környezet állapota a társadalom szerkezeti problémáiban gyökerezik, pl. termelési és fogyasztási minták. • A szerkezeti problémák a társadalom értékszemléletétől, tudásától, gondolkodásmódjától stb. függnek.
Nézőpontváltás • Egy problémát sem lehet megoldani azzal a logikával, mely létrehozta a problémát. • Ha nem tárjuk fel a probléma mögöttes okait, csak a tüneteket kezeljük, az ok újratermeli a problémát.
Mit jelent a holisztikus megközelítés • A környezet és fejlődés kérdései összefonódnak. • Ágazatok fölött átívelő intézményrendszer. • Ok – okozat összefüggések elemzése. • Elővigyázatosság, óvintézkedések – hosszú távú meggondolások. • A rendszerszemléletű gondolkodás bevezetése az oktatásban.
Rendszerszemlélet • A rendszer egy és oszthatatlan, amelynek részrendszerei és azok részei egymással szorosabb lazább, változó tartalmú kapcsolatban állnak, s amelyek változó együttműködése meghatározza a rendszer változó megnyilvánulásait. • 2) A rendszer részeiből nem addícionálható, részei csak az egész ismeretében értelmezhetők. Ez a rendszer elmélet alapvető paradoxona. • 3) A rendszerszemlélet tehát az egészben, a teljességben való gondolkodás, a lehető legtöbb kölcsönhatás feltérképezése és a rendszer megnyilvánulásának megértése. • 4) A rendszerszemlélet ezért egyben a végtelen sokaságú alternatívákban való gondolkodás, az egy kiválasztott cselekvés helyett.
A szabályozások hatásai keresztezik egymást. Rangsorolás. Fenntartható „ágazatok” (közlekedés, mezőgazdaság, ipar stb.) A dezintegráció tipikus példái
II. Társadalmi igazságosság • Az erőforrás-használatból származó haszon megosztása. • Az erőforrásokhoz való hozzáférés. • Támogatások. • A terhek megosztása – negatív külső költségek. • A természeti erőforrások megbecsülése.
III. Fenntartható használat • értékek • tudás • tudomány, technika • bölcsesség
Nézőpontváltás • A tudás társadalma. • A technika tudás. • A bölcsesség társadalma. • A használat bölcsesség.
helyi erőforrások használata a helyi erőforrások ökológiai állapotának megfelelő használata (ne változtassuk meg a környezetet) az erőforrás-használat hagyományos, organikus kultúrája az erőforrások többfunkciós használata változatos erőforrás-használat negatív külső költségek minimalizálása erőforrás- és energiahasználat minimalizálása a nem-használati érték A megfontolt használat szükségessége
IV. Környezetminőség • Az eltartóképességet ne lépjük túl. • Az erőforrások értékének internalizálása. • Problémák megelőzése. • A negatív külső hatások jogi szabályozása. • Körfolyamatok alkalmazása. • A szerkezeti változásokra való koncentrálás.
Jelenlegi környezetszemlélet • A környezet elemekből, levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet • A szabályozás célja a tényezők jó állapotának megőrzése.
Nézőpontváltás • A környezet állapot, erőforrás és tér egyszerre. • Ha javítani akarjuk az állapotát, átterheljük a térre, vagy az erőforrásokra • Ezáltal csökkentjük a környezetminőség színvonalát.
Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Hulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Energia- és anyagszükséglet Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Természeti erőforrás szükséglet A fogyasztó fizet Energia Haszon Működési költség Építőanyagok bányászata és feldolgozása Környezeti nyomás Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek Növekedés
Az éghajlatváltozás „kezelése” • Rendszerszemléletű megközelítés • Mik az okok? • Mit kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy ez a tünet ne keletkezzen? • Hogyan készülhetünk fel arra, amit az eddigi (és az ez utáni) cselekedeteink okoznak? • Mit jelent majd a klímaváltozás?