A gyógypedagógus-képzés a bolognai folyamat tükrében

1. A gyógypedagógus-képzés a bolognai folyamat tükrében Szabó Ákosné főiskolai tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar timarkati@barczi.elte.hu

2. Kimenet BA MA 3 félév 90 kredit 1 félév 30 kredit gyakorlat 7 félév 210 kredit VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

3. A Gyógypedagógia alapszak (BA) képzési szerkezete • 210 + 30 kredit • 7+1 félév • 7 szakirányon • szakember neve: gyógypedagógus valamely szakirányon • specializációk: közoktatási és klinikai VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

4. Szakirányok a BA szinten • értelmileg akadályozottak pedagógiája • hallássérültek pedagógiája • látássérültek pedagógiája • logopédia • pszichopedagógia • szomatopedagógia • tanulásban akadályozottak pedagógiája VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

5. A Gyógypedagógia mesterszak (MA)képzési szerkezete • 3 félév • 90 kredit • szakember neve: okleveles gyógypedagógus valamely szakirányon • Szakirányok az MA szinten: • Gyógypedagógiai terápia • Fogyatékos emberek társadalmi integrációja • Tanári szakképzettség: gyógypedagógia tanár, gyógypedagógus tanár VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

6. Doktori képzés (Ph. D.) • Az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolája keretében Gyógypedagógiai Doktori Oktatási Program előkészítése: választható gyógypedagógiai modulok indulnak a 2008/2009-es tanévtől • Részvétel témavezetőként, opponensként más doktori iskolák munkájában is a gyógypedagógia társtudományai területén • Felkészülés gyógypedagógiai doktori iskola létrehozására VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

7. A gyógypedagógia meghatározása a XXI. század elején A gyógypedagógia nevelési, terápiás, rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

8. A gyógypedagógia kérdései napjainkban • 1.A fogyatékos ember élete • 2. A fogyatékosság értelmezésének megváltozása • 3. A gyógypedagógia elméleti és gyakorlati kompetenciája • 4. A társtudományok eredményei a gyógypedagógiában • 5. A gyógypedagógiai tudás jövőképe VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

9. A fogyatékos ember élete • prevenció, információ, többletjogok, ellátó rendszerek, teljes életívet átfogó segítség, felelősség mint etikai és jogi kategória • felkészítésa fogyatékos emberek életminőségének javítását, társadalmi helyzetének pozitív megerősítését célzó aktív szakmapolitikai tevékenységre VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

10. A fogyatékosság értelmezésének megváltozása • WHO, 2001: A funkcióképesség, a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) szerinta gyógypedagógia szempontjából a főfogalom a képességzavar, amely a funkcióképesség bármely természetű és eredetű akadályozottságát jelenti. 2. SNI problematika • a közoktatás jogi szabályozásában és a nevelési gyakorlatban • megállapítása komplex diagnosztikai eszközökkel, a speciális jogok érvényesítése • az SNI körébe tartozó fogyatékosságok és zavarok, a többletszolgáltatások meghatározása • az SNI pedagógiai értelmezése: az egyéni nevelési szükséglet megismerése VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

11. A gyógypedagógia kompetenciája Tárgyválasztás: a fogyatékosság és a fogyatékos ember Módszerek fejlesztése: diagnosztikus, fejlesztő, tanító, terápiás és rehabilitációs módszerek Terminológia kidolgozása: szakszókincs, szakirodalom Fogalmak meghatározása: az alapfogalmak definíciója Kutatások: témakörök meghatározása, az eredmények alkalmazása, tudásközvetítés A gyógypedagógiai tudományos kutatások fejlesztése (a gyakorlati eljárások hatásainak mérése, az újabb tevékenységi formák, szerepek leírása) Szakemberek képzése: valamennyi gyakorlati területre és a tudomány művelésére VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

12. A gyógypedagógus kompetenciája A gyakorlati gyógypedagógiai tevékenység területei: • Diagnózis (az állapot és a teendők meghatározása) • Fejlesztés (a fejlődés lépéseinek elősegítése) • Nevelés (az intézményes nevelés és a család segítése) • Terápia (az eltérő fejlődés belső akadályainak csökkentése) • Rehabilitáció (a környezet életében való részvétel elősegítése) Feladat: • rendszeres konzultációs kapcsolat és képviselet a gyógypedagógiai, a fogyatékosságügyi, a szociális- és egészségügyi szakmai és civil szervezetekkel, ezek folyamatos tájékoztatása a képzésekről, támogatásuk megszerzése a képzésfejlesztési céloknak megfelelően; VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

13. A társtudományok eredményei a gyógypedagógiai tudásban • Tudományok: orvostudomány, pszichológia, neveléstudomány, nyelvtudomány, szociológia, jogtudomány, informatika • Alkalmazási területek: diagnosztikus és terápiás eljárások adaptációja, kutatási módszerek alkalmazása, tanulási folyamatok vizsgálata, speciális kommunikációs eszközök fejlesztése stb. • Együttműködés, konszenzus: az alkalmazásban a társtudományi és a gyógypedagógiai ismeretek együttesen szükségesek VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

14. A társtudományok eredményeinek alkalmazása a gyógypedagógiai gyakorlatban • Nevelésben, fejlesztésben: tanítási módszerek alkalmazása fogyatékos gyermekek csoportjaira • Terápiás eljárásokban: tanulási zavarok terápiája, logopédiai terápiák kidolgozása • Rehabilitációs segítésben: gyógypedagógiai rehabilitációs eljárások fejlesztése • Eszközfejlesztésben: foglalkozási eszközök, munkaeszközök, informatikai programok kidolgozása • Fogalomhasználatban: a gyógypedagógiai szakszókincs gyarapítása Cél: • A gyógypedagógus-képzés (BA) gyakorlatközpontúságának megőrzése • Kutatások és fejlesztések a gyógypedagógiai praxis színterein VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

15. A gyógypedagógiai tudás jövőképe: a rehabilitációs aspektus erősítése • intra- és interdiszciplinaritás • empirikus és fenomenológiai kutatások együtt • a megértő tudomány • hatásvizsgálatok, bizonyítás, protokollok • szociális irányultság • a rehabilitáció és a gyógypedagógia fogalmi és gyakorlati viszonya • a gyógypedagógia kompetenciájának bővülése a szociális területek irányában • a gyógypedagógia mint rehabilitáció-tudomány • a gyakorlati eljárások hatásainak mérése • az újabb tevékenységi formák, szerepek leírása VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

16. Célok, feladatok • a több mint 100 éves gyógypedagógiai tradícióra visszatekintő képzési szerkezet pozitív értékeinek megőrzése a felsőoktatási átalakulási folyamatban • nemzetközi együttműködések külföldi egyetemekkel (a meglévők fenntartása, újabbak kialakítása) • együttműködés a gyógypedagógiai szakokat indító egyetemi karok között • hatékony együttműködés a szakterület legfontosabb európai felsőoktatási intézményeivel egyrészt a gyógypedagógiai felsőoktatási modellek közelítése érdekében a Bolognai Nyilatkozattal összhangban, másrészt az Európai Kutatási Térségben való aktív részvétel céljából VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

17. Közvetlen célok, feladatok • az inkluzív társadalomfelfogás alapján aktív és kezdeményező szerepvállalás a fogyatékos embereket érintő szakmai és társadalmi vitákban • együttműködés a képzés gyakorlóhelyeivel, a gyógypedagógus szakma „felvevőpiacaival” VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.

18. Közvetlen célok, feladatok A szakemberképzés és a kutatás szintjén: • Bővülő kompetenciájú gyógypedagógus-képzés • Pedagógus-továbbképzések az integratív szemlélet kialakítására/elmélyítésére • A pedagógus és a gyógypedagógus közös kompetenciáinak és eltérő kompetenciáinak tisztázása, betartása és folyamatos „karbantartása” • Gyógypedagógiai alapismeretek tanítása a (nem gyógypedagógus-képző) felsőoktatásban • A gyermekek és fiatalok nevelési szükségleteinek vizsgálata, diagnosztizálása, (gyógy)pedagógiai hatásvizsgálatok VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008. augusztus 25-28.