A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai

1. A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai

2. Fogalom: • A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá-gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi(pl.: élősúly) tulajdonsá-gokat tartjuk számon, amelyek az állat hasznosítását, valamint termelését közvetlenül, vagy közvetve befolyá-solják.

3. Örökölhetőség jelentősége • A jól öröklődő tulajdonságok esetében (h2 >0,6) aszelekció eredményesen alkalmazható. • A gyengén(h2 <0,2) öröklődő tulajdonságoknál a környezeti tényezők javításával és a heterózis hatást kihasználó keresztezések alkalmazásával érhetjük el a kitűzött tenyészcél megközelítését.

4. A tulajdonságok örökölhetősége (h2): szaporaság, termékenység

5. A tulajdonságok örökölhetősége (h2): tejtermelő képesség

6. A tulajdonságok örökölhetősége (h2): hústermelő képesség

7. Szaporodásbiológiai jellemzők

8. Néhány fontos szaporodásbiológiai jellemző

9. Termékenységi mutatók • Vemhesülési %: vemhesült tehenek száma/termékenyített létszám * 100 • Termékenyítési index: inszeminálások száma / vemhesülések száma • Non return (NR) index: a termékenyítést követően hány % nem ivarzik vissza • Ellési %: • Ellések száma / év eleji tehénlétszám *100 • Ellések száma / átlagos tehénlétszám *100 • Bikák fertilitása: termékenyítések száma / vemhesült egyedek száma *100

10. Tejtermelő képesség

11. Tejtermelő képesség komponensei • 1. Tejmennyiség Napi tejtermelés: 5-30 kg Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét Laktációs tejtermelés: 1500-9000 kg Laktáció időtartama: 305-350 nap

12. 2. Tej összetétele

13. 3. Perzisztencia A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt Kifejezésére használhatjuk a perzisztencia értékszámot.

14. Perzisztencia értékszám= a havi próbafejések eredményét átlagoljuk és a kapott értéket a legmagasabb havi tejtermelés százalékában fejezzük ki. Átlagos napi tej, kg 13, 22, 20, 18, 17, 15, 13, 11, 11, 8 Átlag: 148/10=14,8 Legmagasabb havi tejtermelés: 22=100% 14,8=67,3 Perzisztencia értékszám=67,3 A perzisztencia értékszám 80 fölött jó; 60-80 között közepes; 60 alatt gyenge.

15. Laktációs görbék Két ellés közötti idő (vemhesség + szervíz periódus) Tej, kg B tehén Elapasztás A tehén Tejelő napok

16. 4. Fejési sebesség A tejleadás sebességének számszerűsítése: • Átlagos fejési sebesség (a kifejt tej mennyiségének és a fejési időnek a hányadosa), • az első 3-4 percben kifejt tej mennyisége (az összesen kifejt tej százalékában kifejezve), • maximális fejési sebesség (mérés: Lacto Corder), pontozásos értékelés: 1-9 pont; az összesen kifejt tej százalékában kifejezve).

17. Tejleadási görbe szakaszai • 1. Emelkedő szakasz: 0,5 perc • 2. Egyenletes tejleadás szakasza: kb. 3 perc • 3. Leszálló szakasz: kb. 1 perc • 4. Vakfejési idő • 5. Gépi utófejés: 1 perc • 6. Főfejési idő: 2 + 3 szakaszok

18. Tejleadási görbe (Lacto Corder, 0,2 kg/perc) 6. Kg/perc 5. 3. 1 4. Fejési idő, perc

19. Magyar tartka elsőborjas tehenek (n=186) fejhetősége (Húth, 2003) • Tejmennyiség: 8,78 kg • Maximális fejési sebesség: 2,62 kg/perc • Átlagos fejési sebesség: 1,78 kg/perc • A főfejés hossza: 4,91 perc • Az egyenletes tejleadás hossza: 2,22 perc • A leszálló szakasz hossza: 1,94 perc

20. A fejési sebesség változása a vörös tarka holstein-fríz fajta hatására a szimentáli fajtában • Szimentáli: 2,54 kg/perc • 1/8 vörös Hf: 2,62 • 1/4 vörös Hf: 2,71 • 1/2 vörös Hf: 2,81 • 3/4 vörös Hf: 2,86 • 7/8 vörös Hf: 2,87 • 1982- ben: 2,61, 1992-ben: 2,74 forrás: Simmentaler Fleckvieh, 7/1993

21. 5. Tőgy termelési részarány • Az elülső tőgyfelek termelése az elülső és a hátulsó tőgyfelek termeléséhez képest (opt: 50-45%)

22. 6. Tőgyküllemi jellemzők • tőgyfüggesztés, • tőgymélység, • terjedelmesség, • bimbó alakja és mérete, • pigmentáltsága stb.,

23. Tejmennyiség kifejezésmódjai • 1. Abszolút: • fejési átlag, • istálló átlag, • a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), • az éves termelés (egy naptári év termelése), • az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége), • csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény), • egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, • egy életnapra jutó termelés.

24. Tejmennyiség kifejezésmódjai • 2. Relatív: • Tejtermelését (életteljesítmény, 4 %- zsírtartalomra korrigált éves, vagy laktációs tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk • RÉTI (relatív életteljesítmény testtömeg index). • RÉTI= (100*életteljesítmény FCM kg/életnapok száma)/átlagos testtömeg. (FCM érték= tej kg*0,4+tejzsír*15)

25. Hústermelő képesség

26. Kiváló farizmoltság oldalról(Kép: Tőzsér J.)

27. A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei I. Hizlalás alatti Tömeggyarapodás Életnapi Takarmány értéke- sítési % Hizodalmasság (Tömeggyarapodás, tömegtermelés) Fajlagos takarmány értékesítés Metabolizálható fehérje Növekedés és fej- lődés jellege Koránérő Későnérő

28. A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei II. Pecsenyehús Húsarányok Leveshús Pisztolycomb Hústeltség Húsformák (Élő minősítés) Faggyúlerakódás Csontméretek

29. A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei III. csontoshús Vágóérték (carcass minősítés) Vágótömeg belsőségek bőr Százalékos hús, faggyú, és csont arány Húsminőség Kémiai összetétel Szín, márványo- zottság Érettség, omlósság Íz és zamat Víz % Zsír% Fehérje% Ásv. anyag%

30. Kondíciópontozás, USA-rendszer3 pont, sovány (kép: Domokos Z.)

31. Kondíciópontozás, USA-rendszer6 pont, közepes (Kép: Domokos Z.)

32. Kondíciópontozás, USA-rendszer9 pont, nagyon kövér (Kép: Domokos Z.)

33. A hústermelő-képesség fontosabb jellemzői • 1. Növekedési kapacitás: kapacitás = intenzitás  tartam (k = i  t) • 2. Életnapra jutó súlygyarapodás:(kg/nap, g/nap) befejező súly (kg) - születési súly (kg) életkor (nap)

34. 3.Életnapra jutó testtömegtermelés (kg/nap), • befejező súly (kg) életkor (nap) • 4. Hizlalás (nevelés) alatti súlytermelés hizlalás végi súly (kg)- hizlalás kezdeti súly (kg) hizlalási napok száma

35. 5. 205 napra korrigált borjúválasztási súly (kg/nap) KBs205 = választási súly (kg) - születési súly (kg) x 205 + születési súly (kg) • választási kor (nap)

36. 6. 365 és 420 napra korrigált súly (kg) KS365 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap)  160) + 205 napra korrigált súly KS420 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap)  215) + 205 napra korrigált súly

37. Hasított féltestek

38. Az EUROP minőségi kategóriák

39. 400 kg-os hasított súlyú (U3) charolais tehén vágási jellemzői Üres élősúly: 740 kg Szállítási veszteség: 4% Meleg hasított felek súlya: 408 kg Párolgási veszteség: 2% Hideg hasított felek súlya: 400 kg Vágási %: 54% Hasított felek érés után: 396 kg Érési veszteség: 1% Értékesíthető nettó húsmenny.: 269 kg Hús arány: 68% Csont arány: 16% Faggyú arány: 11% Hulladék: 5% Lassan főzhető húsok: 119 kg (nettó súly 44%-a) Gyorsan főzhető húsok: 150 kg (nettó súly 56%-a)

40. A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek)

41. I. osztályú marhahúsok vagy hirtelen sütésre alkalmas pecsenyehúsok (steak): • bélszín, • rostélyos, • hosszú felsál, • gömbölyű felsál, • fehérpecsenye.

42. II. osztályú marhahúsok vagy leveshúsok: • fartő, • csípőfartő, • lapocka, • oldallapocka, • puha hátszín, • csontos oldalas, • szegy.

43. III. osztályú marhahúsok (gulyáshúsok): • tarja, • nyak, • szegy, • lábszárhús.

44. A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, I.

45. A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, II.

46. A kereskedelmi bontás

47. Eladásra kész comb

48. A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon

49. Temperamentum

50. A temperamentum örökölhetősége • Eléggé változó (0,27 - 0,48) a szarvasmarha fajban (Stricklin et al., 1980; Oikawa et al., 1989). • Burrow (1997) ún. kötetlen, ill. az ún. kötött tesztekben 0,36 és 0,23 között volt.