A nevelés biológiája avagy A humán ‘pedagógia’ mint a kultúrális ismeretátadásra specializálódott

1. A nevelés biológiája avagy A humán ‘pedagógia’ mint a kultúrális ismeretátadásra specializálódott faj-specifikus adaptáció Gergely György, Ph.D., D. Sc. MTA Pszichológiai Kutatóintézet

2. Humán-specifikus-e a kultúra? NEM!: Vannak primáta ‘kultúrák’ is (Whiten et al., 1999) • Populáció-specifikus kulturális ismeretek, eszközhasználati technikák primáta csoportokban Pl. burgonyamosási, magfeltörési, termeszhangya halászati, stb. módszerek

3. A primáta kultúrák megkülönböztető jellegzetességei: • Kisszámú kultúrális készség egy-egy populációs csoportban, melyek tipikusan • Kisszámú(lokálisan adaptív, és biológiailag meghatározott)célelérésére szolgáló technikák (célok: pl. táplálékszerzés, szex, teritorialitás, csoporthierarchia) • Kognitíve teljesen ‘átláthatóak’: azaz a kulturális technikák cél-eszköz szerkezete, illetve fizikai mechanizmusa szempontjából releváns információ perceptuálisan közvetlenül elérhető a megfigyelő tanuló számára.

4. 2. Az emberi kultúra (néhány) megkülönböztető jellegzetessége • Kumulativitás • Konvecionalitás, szimbólumok, absztrakt fogalmak • Nagyszámú és komplex kultúrális ismeret és technika (sokféle cél, célhierarchiák, sokféle eszköz) • Gyors Tanulás, gyors ismeretterjedés a kulturális közösségben • Releváns kulturális ismeretek gyakori Kognitív ‘Opacitása’ (nem át- vagy beláthatósága)a naïve tanuló számára: amikor valamilyen releváns aspektusa a kulturális gyakorlat funkcionális (cél-eszköz) vagy intencionális szerveződésének, vagy fizikai mechanizmusának nem érthető a naív megfigyelő tanuló számára

5. 3. Van-e olyan humán-specifikus szociális tanulási mechanizmus, amely a az emberi kultúrákra sajátosan jellemző tulajdonságok átadására szelektálódott specializált adaptáció, amely hominid evolúció során jelent meg? Két mai alternatív hipotézis A) Az Utánzásos tanulás mechanismusa, mint humán-specifikus adaptáció a kultúrális tanulásra (1: Meltzoff, 1996, 2002; 2: Tomasello, 1999; Tomasello et al., 1993, 2005, (BBS) ) B). A Humán-specifikus ‚pedagógiai‘ rendszer hipotézise (Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005, in press)

6. A) Az Utánzásos tanulás, mint humán-specifikus adaptáció a kultúrális tanulásra (Meltzoff, Tomasello et al.) 1.IDENTIFIKÁCIÓ: Az ember-csecsemők veleszületett prediszpozíciója van arra, hogy azonosuljonolyan más személyekkel, (fajtársakkal) akiknek viselkedését magukhoz hasonlónak, „olyan-mint-én”-nek látják; 2. UTÁNZÁSI DRIVE: a) az ember-csecsemőket veleszületett „beépített drive” ösztönzi arra, hogy „ugyanúgy cselekedjenek mint fajtársaik” (akikkel azonosultak, mert „olyan-mint-én”-nek látják őket) (Meltzoff, 1996); b) Igy a másikkal való azonosulás automatikusan kioldja a másik viselkedésének spontán utánzását.

7. Meltzoff (1988) Új eszközcselekvés spontán utánzása 14 hónapos (még preverbális) csecsemőknél egyszeri bemutatást követően (1 héttel később)

8. Sperber Problémája: ‘MIT kell utánozni és MIT NEM kell utánozni?’ Egy általános utánzási drive a fajtárs másik bármilyen viselkedésének ‘vak’ lemásolására valójábanegy ‘relevancia-vak’ mechanizmus, amely nem elégséges az emberi kulturális ismeretek hatékony intergenerációs átadásának és fennmaradásának magyarázatára. Ti. nincs benne olyan relevancia-szenzitív szelekciós komponens, amelynek segítségével a tanuló képes lenne differenciálni a megfigyelt viselkedés releváns aspektusait - amit utánoznia és megtanulnia adaptív lenne - a viselkedés nem-releváns aspektusaitól, melyeknek automatikus utánzása az átadott kultúrlis ismeret eltorzulásával és kulturális kihalásának veszélyével fenyeget.

9. Pl. Miért utánozták le Meltzoff kísérletében a 14 hónaposok az ismeretlen és bizzar ‘fej-akciót’, amikor a model nyilván egyszerűbben is elérhette volna célját, ha a kezével érinti meg a mágikus dobozt? • Továbbá: Miért utánozták a nem racionálisnak tűnő ‘fej-akciót’ a 14 hónaposok, ahelyett, hogy kezükkel nyomták volna meg a doboz tetejét, s így EMULÁLTÁK volna a hatást?

10. Gergely, Bekkering & Király, (2002, Nature): • A csecsemők lehet, hogy észrevették, hogy a model kezei ugyan szabadok voltak, ő mégse használta azokat, hanem inkább • a kevésbé hatékonynak tűnő, s így a naív megfigyelő számára kognitíve ‚opák‘(nem értelmezhető) - s ezért nem elvárható - ‚fej-akciót‘ DEMONSTRÁLTA.

11. A humán‚pedagógia‘ hipotézise: • Acsecsemők ezt a manifesztációt - - a model osztenzív-kommunikatív viselkedéses kísérő jegyeinek következtében - , mint kommunikatív ‚pedagógiai‘ tanítási aktust értelmezték, melynek üzenete számukra az, hogy a demonstrált fej-akció kultúrálisan releváns és új ismeretetet reprezentál, amit el kell sajátítaniuk, függetlenül attól, hogy az kognitíve (teleológiailag) ‚opák‘ (nem értelmezhető), mint a leghatékonyabb, elvárható eskzözcselekvés az adott körülmények között.

12. ‘Kezek lefoglalva’ feltétel (14 hónaposok)

13. ‘Kezek-szabadon’ feltétel(14 hónaposok)

14. Teszt: 1-héttel később vagy közvetlenül

15. A humán Pedagógia predikciói: A) ‘Kezek-lefoglalva’ feltétel: O-K jegyek => mi az ‘Új’ és ‘Releváns’? Célhatás ? (doboz világít):IGEN Eszközcselekvés? (Fej-Akció):NEM!Miért? (Mert kognitíve ‘átlátható’és indokolt, mint az adott helyzeti korlátok között elérhető legcélszerübb, leghatékonyabb - s így elvárható - eszköycselekvés) Ezért: a Fej-Akciót NEM utánozzák! a Célhatást EMULÁCIÓVAL - kéz-akció - hozzák létre.

16. A humán Pedagógia predikciói: B) ‘Kezek-szabadon’ feltétel: O-K jegyek => mi az ‘Új’ és ‘Releváns’? Célhatás ? (doboz világít):IGEN Eszközcselekvés? (Fej-Akció):IGEN!Miért? Mert a modell KOMMUNIKATÍV MANIFESZTÁCIÓJÁT a csecsemők ‘pedagógiai’ instrukctiókéntértelmezik arra. hogy a bemutatott új fej-akció RELEVÁNS kulturális ismeret - annnak ellenére, hogy kognitíve ‘opák’ - nem értelmezhető - , tehát meg kell tanulni, le kell utánozni. Ezért:Mind a Célt, mind az Eszközcselekvést utánozzák!

17. Percentage of imitation of the ‘head-action’ in the Hands-free vs. Hands-occupied conditions p=.021 p=.030 p=.018

18. KONKLÚZIÓK • A modellel való AZONOSULÁSNEM váltja ki automatikusan a bemutatott eszközcselekvés utánzását (az azonosulás-alapú utánzásos tanulás elmélete egyenlőmértékü utánzást prediktál a két feltétel esetén). 2. Az utánzásos tanulás valójában szelektív és relevancia-vezérelt folyamat 3. Amelyet egy, a releváns kultúrális ismeretek hatékony átadására specializálódott humán-specifikus társas-kommunikatív tanulási mechanizmus, a Humán pedagógiai rendszer közvetít (Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005; in press)

19. B) A Humán-specifikus szociális ‚pedagógiai‘ rendszer hipotézise (Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005, in press) • Egy faj-specifikus, osztenzív-kommunikatív jegyek által aktivált társas-interaktív struktúrális szerveződésű tanulási-tanítási mechanizmus, melynek specifikus célja, hogy lehetővé tegye a releváns és új kultúrális ismeretek hatékony átadásását a tudással bíró és az ignoráns fajtársak között, még akkor is, ha az ismeret a naív tanuló számára kognítive nem átlátható. • Kölcsönös humán-specifikus prediszpozíció az aktív ’tanításra’ illetve receptív ’tanulásra’ a releváns kultúrális tudással bíró ’tanító’, illetve az azzal nem rendelkező ’tanuló’ fajtársak részéről.

20. A releváns kultúrális ismeretekkel bíró személy nem csak funkcionálisan használja, hanem osztenzív módon kommunikatíve manifesztálja is releváns kultúrális tudását az ignoráns fajtárs tanuló számára, mégpedig úgy, hogy ezzel optimalizálja a releváns és új, a másik által szelektíve elsajátítandó információ azonosítását, illetve kikövetkeztetését a tanuló részéről. • Naív ignoráns (tanuló) fajtársak az osztenzív-kommunikatív jegyekre atívan orientálódnak, preferenciálisan figyelnek, és azok specifikus receptív, befogadó tanuló attitüdöt váltanak ki belőlük (gyors, azonnali tanulás).

21. A pedagógiai tudásátadás tehát jegyvezérelt folyamat, amit az Osztenzív-Kommunikatív (OK) jegyek aktiválnak: - szem-kontaktus, szemöldök villantás, - szerepváltó kontingens reaktivitás, - dajkabeszéd (motherese), - a saját néven való megszólítás Ok jegyek funkcionális szerepe: • Jelzik a másik személy Kommunicatív Intencióját(amely a csecsemőnek van címezve) • Hogy Új és Releváns információt Manifesztáljon a Referens entitásról (Referenciális Intenció) • A csecsemő számára, azonnali tanuláshoz.

22. A humán Pedagógia elméletének központi hipotézise: (Csibra & Gergely, 2006; Gergely & Csibra, 2005; in press) Az Osztenzív-Kommunikatív jegyek központi szerepe az Új és Releváns információ kikövetkeztetésében a kommunikatív ismeret-manifesztáció alapján

23. Testing the role of ‘Ostensive Cues’ in triggering relevance-guided selective imitative learning Imitation of Head-Action in ‘Ostensive-Communicative’ vs. ‘Incidental Observation’ demonstrationconditions (Gergely et al., in prep.; Gergely, 2005)

24. Véletlenszerü megfigyelési kontextus:‘Kezek-lefoglalva’ Feltétel

25. Véletlenszerü megfigyelési kontextus:‘Kezek-szabadon’ Feltétel

26. Percentage of imitating the ‘head-action’ in the ‘Hands-Free’ vs. ‘Hands-Occupied’ conditions inOstensive-Communicative vs. Incidental Observationdemonstration contexts p=.018 n.s.

27. Percentage of imitating the ‘head-action’ in Ostensive-Communicative vs. Incidental Observation contexts for ‘Hands-Free’ vs. ‘Hands-Occupied’ conditions p=.039 n.s.

28. KÖSZÖNÖM!