html5-img
1 / 80

DIABETES MELLITUS 2

DIABETES MELLITUS 2. Dr. Pusztai Péter Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika. EPIDEMIOLOGIA. A DM előfordulási gyakorisága növekszik 2010-ra Zimmet és mtsai 250 millió DM 2025-re King és mtsai 300 millió DM 2030 Wild és mtsai 366 milló DM

benjamin
Télécharger la présentation

DIABETES MELLITUS 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. DIABETES MELLITUS 2 Dr. Pusztai Péter Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika

  2. EPIDEMIOLOGIA • A DM előfordulási gyakorisága növekszik • 2010-ra Zimmet és mtsai 250 millió DM • 2025-re King és mtsai 300 millió DM • 2030 Wild és mtsai 366 milló DM • Magyaroszágon 6.2%-os az incidencia – 620.000 cukorbeteg

  3. A diabetes mellitus kezelésének fő szempontjai: • Hatásos és tartós glikaemias kontroll • Kiváltó okot célzó kezelés • Komplex kardiovaszkuláris rizikó csökkentés

  4. A diabetes kezelésének céljai

  5. 2-es típusú DM kezelése • Inzulin szekretagóg szerek • - sulfanylureák • - prandialis glukózregulátorok • α-glukozidáz-gátlók • Biguanidok-metformin • Tiazolidindionok – PPAR-γ-agonisták • Incretinek

  6. Túlsúlyos betegek BMI > 25 Feltételezhetően az inzulinrezisztencia a jelentősebb Inzulin-sensitizerek Normál testsúlyú betegek BMI ≤ 25 A -sejt dysfunctio a jelentősebb Secretagógok „Testreszabott” kezelés

  7. Sulfanylureák • 2-es típusú DM-ban a prandialis inzulinszekréció első fázisa már korán károsodik. • Klasszikus, világszerte a legelterjedtebb. • Felfedezésük a véletlen műve – bacteriostaticus hatású sulfonamid származékok kutatása közben fedezték fel hypoglykaemizáló hatását. • A sejtmembrán specifikus ATP-dependens K-csatornáihoz kötődnek – zárják azokat

  8. Sulfanylurea receptor • Heteroktamer struktúra: 4 külső SUR és 4 belső, a kálium áramlást szabályozó (Kir) alegységgel • β-sejt – SUR1/Kir6.2 • Szívizomsejt – SUR2A/Kir6.2 • Érfali símaizomsejt – SUR2B/Kir6.2

  9. Sulfanylurea receptor • SUR1 – két sulfanyl és benzamido csoport kötőhely • SUR2A, SUR2B – benzamido csoport kötőhely • A benzamido csoportot nem tartalmazó vegyületek pankreász szelektívek! • Pankreászban alaphelyzetben a csatornák nyitottak – záródásuk hatására inzulinelválasztás következik be. • Szívizomzat- megfelelő kontraktilitás, az erek esetében az értónus biztosítása a feladatuk. • Ischemia hatására a csatorna kinyílik – ischemias prekondicionálás! • A SUR alegység mellett a SU vegyületek a Kir alegységhez is kötődnek.

  10. Sulfanylureák • glibenclamid – SUR1, SUR2 hatás, az ischemias prekondicionálást gátolja, helyre állítja a megrövidült akcióspotenciált • glimeprid – bár nem pankreász szelektív, nem befolyásolja az ischemias prekondicionálást • gliclazid – pankreász szelektív, aminoazobiciklo-oktan oldallánc: • - antioxidáns hatás: lipidperoxid↓, superoxid-dizmutáz aktivitás megtartott • - kedvező haemorheologiai hatás • gliquidon – a vesén keresztül ürül ki

  11. Mellékhatások • Elsősorban a hypoglykaemia veszélye – az újabb készítmények metabolitjainak nincs hypoglykaemizáló hatása. • Testsúlygyarapodás- általában 2-3 kg

  12. Prandialis glukózregulátorok - meglitinidek • benzoesav származék – repaglinid • fenilalanin származék - nateglinid • A β-sejtmembrán specifikus ATP-dependens K-csatornáihoz kötődnek – de a receptor más alegységéhez, mint a sulfanylureák. • A kötődés mindössze 2-3 óra.

  13. -glukozidáz-gátlók • acarbose, miglitol, vogbilose • kompetive gátolja a vékonybélben lévő -glukozidáz enzimet, ezáltal gátolva az oligosacharidok bomlását • GLP-1 szintet emeli -  sejtekre trophikus hatású • elhízott diabeteses betegeknél választható, ahol elsősorban a postprandialis vércukorszint emelkedés észlelhető – éhgyomri érték ≤ 7, postprandiális emelkedés > 2 mmol/l

  14. -glukozidáz-gátlók • Mellékhatások: puffadás, hasi görcsök, hasmenés – kontraindikált gyulladásos bélbetegségben, passzázs zavar esetén ill. kifejezett renális elégtelenség esetén • A diabetes mellitus prevenciójára is alkalmas – STOP-NIDDM (csökkent a hypertonia és a kardiovaszkuláris események kockázata is)

  15. Biguanidok-metformin • Elsőként választható szer a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében jelentősen elhízott, hyperinzulinemiás betegek esetében • A metformin származékok fő hatása a hepatikus glukózprodukció (glukoneogenezis-glikogenolizis) gátlása. • MAP-kináz ↑- csökken a leptin szintézis • Fokozódik a GLUT-4 aktivitás • Fokozza post-receptorialis inzulin jelátvitel korai lépést – a foszfatidil-inozitol-3’-kináz anyagcsereutat • Csökkenti a CH felszívódást – minimálisan

  16. Metformin • Antioxidáns hatás-szuperoxid dizmutáz ↑ • Endothel dysfunctio javul: • - PAI-1 csökken • - Adhézios molekulák szintje csökken • A metformin a diabetes mellitus prevenciojára is alkalmas – Diabetes Prevention Programme (DPP)

  17. Metformin • Mellékhatás: hasmenés (?) • Kontraindikációk: • Beszűkült vesefunkciók, súlyos májbetegség, respiratorikus ill. cardialis elégtelenség. • Tervezett kontrasztanyagos vizsgálat előtt 24-48 órával –a vesekárosodás veszélye miatt az adását szüneteltetni kell!

  18. Peroxisoma Proliferátor Aktiválta ReceptorokPPAR Ligand aktiválta nukleáris receptorok közé tartozó transzkripciós faktorok Rágcsálókban bizonyos anyagok a peroxiszómák számát és nagyságát növelték – emberben ez a hatás nem igazolható

  19. Peroxisoma Proliferátor Aktiválta ReceptorokPPAR • A PPAR izotípusok szöveti eloszlása és élettani feladataik különbözőek. • zsíranyagcsere és adipogenezis – PPAR α-  • inzulinérzékenység – PPAR  • gyulladásos válasz – PPAR  • sejtdifferenciálódás és sejtproliferatio - PPAR  • osteoblast/osteoclast arány csökken - PPAR 

  20. Thiazolidindionok –PPAR--agonisták • Főhatásuk a zsírsejtekben lévő PPAR gamma receptor stimulálásán keresztül valósul meg. • módosul a zsírsejtek érési folyamata és így inzulinra érzékenyebb „preadipocyták” keletkeznek - remodelling – csökken a visceralis zsírszövet mennyisége • csökken a lipolizis – csökken a szabadzsírsav kínálat és az izomsejt az energiaigényét a glükóz oxidációjából kénytelen fedezni – csökken a vércukorszint-csökken a hepatogen glukózprodukció

  21. Thiazolidindionok –PPAR--agonisták • elősegítik az inzulinreceptor autofoszforilációját • Posztreceptoriális hatással fokozzák az intracelluláris inzulin-jelátvitelt – nő a perifériás glukóz felvétel • csökken a glukóz felszívódás • csökken az étvágy • lipidcsökkentő hatásuk is bizonyított • Rosiglitazon ??!! • Pioglitazon

  22. Thiazolidindionok –PPAR--agonisták Diabetes prevenció – (TRIPOD), DREAM – 62%-kal csökkentette az IFG ill. IGT-s betegekben a T2DM kifejlődését Alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések: • Májfunkció monitorozása • Volumen retenció – cardialis decompensatio • Testsúlynövekedés • PCO syndroma – teherbeesés „veszélye”

  23. Thiazolidindionok –PPAR--agonisták Monoterápia • Kettős kombináció - metforminnal (AVANDAMET) - szulfanilurea származékkal (AVAGLIM) • Hármas kombináció • metformin+szulfanilurea származék Inzulinnal nem kombinálható

  24. PPAR α--agonisták - glitazárok • Egyesítik a fibrátok zsír- és a TZD-ok szénhidrátanyagcserét befolyásoló hatásait. • Nő az adiponectin hatás PPARα- a receptorok számát, a PPAR az adiponectin szintjét növeli – az atherogenesis csökken • A metabolikus parameterek javulnak: TG, LDL, HbA1c, inzulin, vércukor – csökken • Muraglitazar-növelte a kardiovaszkularis rizikót? • Tesaglitazar- kreatinin növekedés • Számos mellékhatás – csontvelő fokozott zsírszöveti infiltráció, carciogenesis – urothelium

  25. Incretinek • A per os elfogyasztott glukóz nagyobb inzulin elválasztást okoz, mint a hasonló mennyiségű intravénásan beadott – ez az incretin hatásnak köszönhető. • GLP-1 és GIP • Hatásuk megtartott inzulin elválasztáshoz kötött – a két hormon hatás additiv –a komplex CH-ok a GLP-1 termelődését serkentik • A prandialis inzulinszekrécio fokozódik és a glukagon szekréció csökken • Önálló receptoron hatnak • Lebontás: szerin-peptidáz típusú enzim a DPP IV végzi

  26. Glukagon-like peptide-1(GLP-1) • GLP-1 a jejunum és az ileum enteroendokrin L-sejtjeiben termelődik – étkezés hatására • Legfontosabb hatásai: • - glukózszint függő inzulinszekréció fokozás – mind a két fázisban • - glukózszint függő glukagonszekréció gátlás • - somatostatin szekréció növelése • - gyomorürülés csökkenése • - szérum proinzulin/inzulin arány csökkenése • - -sejtekre gyakorolt trophikus hatás • - étvágy-testsúly csökkentés

  27. Glukagon-like peptide-1(GLP-1) Terápiás alkalmazási lehetőségek: • GLP-1 analóg – liraglutid • GLP-1 agonista – exenatid (Byetta) • DPP-IV gátlószerek gliptinek: • sitagliptin, oralisan alkalmazható, napi 100-200 mg adagolásban • vildagliptin, napi 100 mg • saxagliptin, napi 2.5-10 mg Mindkét gyógyszert kombinációban is alkalmazták. Mellékhatások-felsőlégúti hurut, émelygés, súlyos hypoglycaemia soha, enyhe is csak elvétve

  28. Inzulinkezelés

  29. Sir Frederick Grant Banting (1891-1941) , Charles Herbert Best (1899-1978)Laboratory Notes :kézirat, 1921 augusztus 7

  30. Az inzulinkezelés céljai • A klinikai tünetek megszüntetése. • A közérzet javítása. • A (közel) normoglykaemia lehető legteljesebb biztosítása: Étkezés előtti vércukor: 4-6 mmol/l • A postprandialis vércukorszintek élettani keretek közé szorítása: 6-7,5 mmol/l • A késői szövődmények kivédése, megelőzése.

  31. Egészséges egyén inzulin és vércukor profilja Reggeli Ebéd Vacsora 75 Inzulin (µE/ml) 50 25 Bazális inzulin 0 30 20 Vércukor (mg%) 10 Bazális vércukor 0 óra 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 de. du.

  32. Az inzulin útja a szervezetben • Egészséges szervezetben: • pancreas  v. pancreatico-duodenalis  hepar (60 % visszamarad a májban). • Inzulinnal kezelt cukorbetegeknél: • subcutis  vena cava  jobb szívfél  tüdő  bal szívfél  nagyvérkör  periféria  a. hepaticán keresztül a máj: Elégtelen a máj inzulinizációja. • Állandó perifériás hyperinsulinaemia szükséges a máj relatív inzulin ellátottságának biztosítására (microvascularis szövődmények) • Inzulin kezelésnél az inzulin nem akkor, nem ott és nem a megfelelő arányban van jelen

  33. Alapinzulin szükséglet a nap folyamán

  34. Intenzív inzulinkezelés • Az intenzív inzulinkezelés olyan több komponensű kezelési rendszer, amelynek célja, az egyes étkezések, valamint az étkezésmentes napszakok ideális inzulinszükségletének biztosítása, napjában többször adott inzulin segítségével. • Leginkább a bázis-bolus elven alapuló, legkevesebb napi 4-szeri inzulin adását jelenti, de ide tartozik, a terjedőben lévő, de egyelőre csak korlátozott számú pumpakezelés is • Mindkét kezelési mód feltételezi a betegképzést, a szoros orvos-beteg kapcsolatot és az önellenőrzés lehetőségét is.

  35. A bázis-bólus koncepció (reguláris inzulin + NPH)

  36. Gyorshatású inzulinanalógok Lispro-inzulin, aspart-inzulin, glulisin • Farmakodinámiai jellegzetességük egymáshoz igen közel esik. • A postprandialis vércukor-emelkedést jelentősen mérséklik- a hypoglykaemiás epizódok száma csökkenhet • Kis étkezések elhagyhatók • Az inzulin dózis könnyebben adaptálható a tervezett étkezés szénhidrát tartalmához. • Az étkezés megkezdésével nem kell kivárni • A regularis inzulinokkal szembeni előnyeik: gyors felszívódás és gyors hatáskezdet, az inzulinhatás csúcsa egybeesik a szénhidrát felszívódás csúcsával, hatása jobban megfelel az étkezést követő fiziológiás inzulinválasznak, csökken a postprandialis vércukorérték, csökken a hypoglycaemia kockázata, szükségtelenné teszi a köztes, kisétkezéseket

  37. Hosszú hatású inzulinanalógok Glargin • A glargin molekulaszerkezete több helyen eltér a humán inzulintól: az A-lánc 21. helyén aszparagin helyett glicin szerepel, illetve a B-lánc terminális karboxilcsoportjához két további arginin kapcsolódik. • Alacsony pH-oldható állapot - Neutrális pH(subcutis)-a készítmény kicsapódik és a keletkező microprecipitatumokból az inzulin csak lassan szívódik fel • A glargin hatástartama eléri a 24 órát. A hatástani görbe jellemzői alapján a glargin – megközelítve az élettani bázisinzulin elválasztást – csúcs nélküli, lapos inzulinszintet biztosít a keringésben • A glargint a nap bármelyik szakában lehet alkalmazni, de az egymást követő napokon mindig ugyanabban az időpontban adja magának a glargint.

  38. Hosszú hatású inzulinanalógok Detemir • Semleges vegyhatású, oldékony, a B lánc 30. poziciójából eltávolították a treonint és a 29. helyen lévő lizinhez egy 14 szénatomú zsírsavláncot kötöttek – ennek következtében önasszociációra hajlamos • A subcutisban dimer és hexamer detemir albuminhoz kötődik-ezzel a felszívódás elhúzódóvá válik • A keringésen belül is albuminhoz kötődik-keringésben kevés szabad detemir • Hatáskezdete 1-2 óránál van , 10-16 óra a hatástartama, de a dózis növelésével megközelítheti a 24 órát is. • Az NPH inzulinokkal szembeni előnyeik: lassú és egyenletes felszívódás, elhúzódó hatás, hatásuk a bazalis inzulin elválasztásnak jobban megfelel, csökken az éjszakai hypoglycaemia veszélye, hatása jól előrelátható, nem nő a testsúly

  39. reggeli ebéd vacsora bedtime A bázis-bólus koncepció (glargin/detemir + lispro/aspart/glulisine) 1.Leahy JL. In: Leahy JL, Cefalu WT, eds. Insulin Therapy. New York, NY: Marcel Dekker, Inc.; 2002.

  40. Premix inzulinok (bifázisos humán inzulinok, bifázisos inzulinanalógok) • 1.bifázisos humán inzulin: gyorshatású reguláris humán inzulint és NPH-inzulint tartalmaznak- a leggyakrabban a 30/70 keverési arányban • 2.bifázisos inzulinanalógok gyorshatású inzulinanalógot és protaminizált inzulinanalógot tartalmaznak. • Bifázisos aspartinzulin - 30% aspart és 70% protaminizált aspart-inzulin keverékét tartalmazza • Bifázisos lispro-inzulin – kétféle kiszerelésben van, 25/75 és 50/50 • Markánsabb postprandialis inzulinszint emelkedést okoznak és ezzel jelentősebb vércukorszint csökkenést érnek el • az 50/50%-os arányú keverékkel a szénhidrátban dúsabb étkezéseket követő vércukor emelkedés jobban kivédhető • A bifázisos humáninzulinokkal szembeni előnyeik: gyors hatáskezdet, az inzulinadás és az étkezés megkezdése közötti idő rövidül, jelentősebben csökken a postprandialis vércukorérték

  41. Javaslat az inzulinkezelés megtervezésére Osszuk két részre a napi teljes inzulin szükségletet Prandiális inzulin Bázisinzulin 70-80%-ával indítsuk a bázis terápiát A szénhidrát bevitel alapján osszuk szét a prandiális inzulint Csökkentsük a prandiális inzulin mennyiségét, ha szükséges Titráljuk a bázist az utolsó 2-3 nap éhomi vc. értékei alapján az 5,6 mmol/l-es célértékig Jackson A. et al. Insulin glargine improves hemoglobin A1C in children and adolescents with poorly controlled type 1 diabetes. Pediatr Diabetes. 2003;4:64-69

  42. Az inzulinkezelés javallatai 2-es típusú diabetesben • Éhomi vércukorszint ismételten > 7,0 mmol/l • Étkezés után 1 órás vércukorszint ismételten > 10 mmol/l • HbA1c > 7,5% • Átmeneti inzulinadás: lázas állapotban, perioperatív időszakban - ketosissal járó hyperglykaemia (pl. intercurrens betegségnél) • Fogamzóképes 2-es típusú diabeteses nő praeconcepcionalis kezelése • Gestatios diabetes, ha diétával nem biztosítható a normoglykaemia • Oralis antidiabeticumokra jelentkező allergia - ha a kívánt anyagcserehelyzet más orális szerrel nem biztosítható

  43. „Bedtime” inzulin • Bazalis inzulinkezelés-az orális készítmények már nem alkalmasak a hepaticus glükóztermelés megfelelő csökkentésére • Az inzulinterápia bevezetésének egyik módszere – megtartott orális kezelés mellett-lefekvéskor (bedtime) adjuk az elhúzódó hatású inzulint • A bedtime inzulinnal elsősorban a hepaticus glükóztermelést lehet csökkenteni, kevésbé javítja az izmok glükóz felvételét - ezért kicsi a hypoglykaemia veszélye • Bázis (bedtime) inzulin+orális antidiabetikum kombinációja javasolt, ha: • viszonylag stabilak a nappali vércukorszintek, de emelkedett az éhomi vércukor • ha a reggeli és vacsora között kevesebb mint 12 óra telik el • ha a szénhidrátbevitel viszonylag egyenletes

  44. Hogyan javasolt elkezdeni és folytatni ? • Általában 10 E-gel lehet kezdeni, de ha előzetesen szulfanylureát is kapott és leállítottuk, akkor magasabb kezdő inzulindózisra lehet szükség • az inzulint addig emeljük 3 naponta 2-3 E-gel, míg az éhomi vércukor a kívánatos tartományig (4.4-6.5 mmol/l) nem csökken.

  45. Konzervatív inzulinkezelés 2-es típusú cukorbetegségben • A betegek szűk körében, az orális antidiabetikus kezelés, vagy a „bedtime” inzulinkezelés nem megfelelő hatékonysága esetében alkalmazandó kezelési forma • Olyan esetekben szokásos elkezdeni, amikor az étkezés utáni vércukorértékek jelentősen emelkedettek és a beteg csak két inzulininjekció adására beszélhető rá (idős, az inzulin adagolás és a vércukormérés technikáját elsajátítani képtelen) • Általában a napi összinzulin mennyiségének kétharmadát reggeli előtt, egyharmadát vacsora előtt adagoljuk.

  46. Leggyakrabban használt premix bifázisos humán inzulin forma a 30% gyors és 70% közepes hatású inzulin keveréke • Ez a forma elsősorban azoknak ajánlható, akik ragaszkodnak a délelőtti és délutáni kisétkezésekhez, hogy az ilyen módon adagolt exogén inzulin minden étkezésüket lefedje • Javasolt a metformin fenntartása • Az előkevert humán inzulin készítmények korlátai: • -humán reguláris inzulin csúcshatásához szükséges hosszú idő (1-5 óra) és a hosszú hatástartam (6-10 óra) - nem igazán jó prandiális szer • A premix humán inzulint alkalmazó betegeknek az injekciót legalább 30 perccel az étkezés elnőtt be kell adniuk, viszont a lassú clearence miatt nagyobb az étkezés utáni hypoglycaemia kockázata.

  47. Az újabb kiszerelési formák: • Bifázisos aspartinzulin - 30% aspart és 70% protaminizált aspart-inzulin keverékét tartalmazza • Bifázisos lispro-inzulin – kétféle kiszerelésben van, 25/75 és 50/50 • Előnyösebbek lehetnek, mert csökken az exogén hyperinzulinaemia, nem szükséges a főétkezések között enni, így kisebb a beteg súlynövekedésének a veszélye • Nem kell az inzulin beadása és az étkezés között várni • Az eddigi vizsgálatok azt igazolták, hogy bár az anyagcserét hasonló módon javítják, mint a humán inzulint tartalmazó keverékek, a hypoglykaemiák gyakorisága az analóg keverékeket használók körében kisebb • A kezdő dózis általában 0.3-0.5 E/tskg/nap.

  48. Folyamatos Szubkután Inzulin Infúzió (CSII)

More Related