Dr. Csizmadia László Bevezetés az idegenforgalomba közlekedés téma 20 11 .

1. Dr. Csizmadia LászlóBevezetés az idegenforgalombaközlekedés téma2011.

2. A közlekedés személyek, dolgok és gondolatok (információk) sajátos technikai eszközök igénybevételével történő – tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása. Az anyagi termelés egyik igen fontos ágazata.

3. Az anyagi termelés egyik ága, de nem termel új anyagi javakat – a többi termelői ágtól eltérően – hanem „szállít”. Ez a sajátos „terméke”. Ennek megvalósításához eleven és holt munkát használ fel, amely növeli a szállí-tott áruk értékét.A közlekedés tehát a termelés (újraterme-lés) folytatása a forgalmi szférákban.

4. Sajátos technikai eszközei: a pálya (vezetés) az állomások, a járművek és mozgató erő. Közlekedési eszközök: mindazon mű-szaki létesítmények, berendezések, fel-szerelések, amelyek felhasználásával, ill. segítségével a közlekedés meg-valósul.

5. Közlekedési helyváltoztatások, földrajzi távolságok szerint Interkontinentális Kontinentális Országok közötti Országon belül Elővárosi Helyi, ill. városi

6. Közlekedésiágazatok hírközlés közút vasút viziút légi kötélpályás csővezeték Közhasznú – nem közhasznú

7. Emberek tömeges, rendszeres helyváltoz-tatása különböző technikai eszközök igénybevételével. Ez a meghatározás a személyközlekedés körébe vonja az emberek, mint önmozgó lények mozgását, aktív közreműködését a helyváltozatás létrehozásában, lebonyolításában. Személyi közlekedés

8. Az egyén részvétele szerint: • Egyéni személyi közlekedés (saját használat) • Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés

9. Egyéni (saját használat) személyközlekedésalatt: - egyéni közlekedési eszközzel • helyváltoztatási útvonalat, idejét, sebességét – az adott lehetőségek keretein belül – az utas maga választja meg Szubjektív utazási igények kielégítésére maximálisak a lehetőségek Egyéni közlekedési eszközök 9 személyig Tulajdon kérdés lényegtelen

10. 2. Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés alatt: • nagyobb számú utas befogadására alkalmas járművek • közlekedési szervezet működteti • bárki igénybe veheti • útvonal, megállóhelyek, indulás-érkezési idők előre közölve Menetrendszerű – különjárat

11. Személyszállítás olyan technikai eszközökkel létrehozott helyváltoztatás, amely közforgalmú és magán használatú járművekkel egyaránt lebonyolítható.Személyfuvarozás olyan személyszállítás, amelyet valamely közlekedési szervezet – fuvarozási szerződés alapján – (díjfizetés ellenében) közforgalmú járművel lebonyolít.A személy közlekedésének az egész társadalmat érintő formáját a tömegszerűszemélyszállításnak, ennek eszközeivel lebonyolított forgalmát személyforgalomnak nevezzük.

12. Tömegszerű személyszállítás→kiterjedési területe szerint • távolsági • környéki (helyközi) kb. 50 kb. körzet • elővárosi 30 km sugárkör • városi (helyi)

13. Egyéni személyes közlekedési módok • Gyalogos közlekedés • Állati erővel történő közlekedés • Kerékpárral való közlekedés • Motorkerékpárral való közlekedés • Személygépkocsival való közlekedés

14. Tömegközlekedési módozatok • Autóbuszos közlekedés • Vasúti közlekedés • Hajózás • Légi közlekedés • Kötélpályás közlekedés • Hírközlés

15. Közlekedés egyéb kérdései • Menetrendek - Csatlakozások • Díjszabások – Díjtételek • Helyfoglalási rendszerek • Kényelem • Higiénia • Étkezési lehetőségek • Információ ellátás • Szórakoztatás • Pihenés - Alvás • Személy poggyász • Személygépkocsi szállítás

16. Bevezetés az idegenforgalomba • Fogalom fejlődése • WTO fogalom • Szociológiai fogalom • Hágai nyilatkozat • Idegenforgalom rendszere • Idegenforgalom formái (külső hatások és okok)

17. Az idegenforgalom fogalmi meghatározásai 1939-ből Poser „Az idegenforgalom a mindenkor átmenetileg tartózkodó idegenek egy helyen vagy egy területen való jelentkezése, amelynek tartalma az idegenek és egyrészről a helyi lakosság, másrészről a helység és környéke közötti kölcsönhatások összessége.” Hunziker és Krapf 1954 „Az idegenforgalom mindazon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek az idegenek utazásából és tartózkodásából erednek, amennyiben a tartózkodás célja nem letelepedés vagy állandó kereseti tevékenység folytatása.”

18. Bernecker professzor „Az idegenforgalom átfogja azokat a kapcsolatokat és teljesítményeket, amelyek átmeneti, fogyasztási igényű helyváltoztatásokkal kapcsolatosak és ezek kielégítéséhez szükségesek.” Gustav Zedek „Az idegenforgalom olyan gazdasági, társadalmi, valamint érzelmi kapcsolatoknak és jelenségeknek a fogalma, amelyeket jelentősen befolyásolnak a szabadidő eltöltési, az egészség megvédési és helyreállítási azt emberek közötti érintkezési kapcsolatok ápolási igényei. Továbbá a nem helyi lakosok kirándulással, utazással és tartózkodással kapcsolatos művelődési lehetőségeinek megvalósulásai, hacsak ezzel az illetők nem állandó vagy átmeneti kereső tevékenységet folytatnak.”

19. Kultúra Technika Egészség Sport Orvostudomány Gazdaság Kulturális értékek Emberek közötti kapcsolatok Jog Társadalom (Politika)

20. „Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”Krapf

21. Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két formája van: a hivatásturizmus és a szabadidő turizmus A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese. A szabadidő turizmus az állandó lakáson kívül szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatossági igénye motivál. Hágai fogalom 1989.

22. „Napjaink turizmusa, vendégforgalma alatt az emberek valamennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön kívüli helyváltoztatása és a felkeresett helyen való tartózkodása alatti olyan társadalmi, gazdasági és érzelmi kapcsolatainak megnyilvánulásait értjük, amelyek elsősorban a szabadidő eltöltése során, aktív pihenési-, egészség helyreállítási-, művelődési-, valamint az emberek közötti érintkezési igényekből fakadnak, amelyeket helyváltoztatási igények kielégítése céljából létrehozott gazdasági-műszaki és kulturális intézmények szolgáltatásai elégítenek ki.”(Sutor)

23. Az idegenforgalom tágabb fogalma(az idegenforgalom szűkebb értelemben + turizmusA turizmus fogalma

24. Bővebben( szociológiai) Idegenforgalom: az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek a szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött idő és szabadidő tevékenységek által. Tágabb értelemben vett fogalom, amely magában foglalja a szűkebb értelemben vett idegenforgalmat (az emberek sokféle kötött tevékenysége során lakóhelyükön kívül szükségszerűen veszik igénybe a közlekedés, esetlegesen a vendéglátás és kereskedelmi szálláshely szolgáltatásait, szabadidő javakat nem fogyasztanak), valamint a szabadidejük eltöltése céljából érkezettek teljes körű fogyasztását (turizmus)

25. Tágabb értelembe vett idegenforgalom = szűkebb értelembe vett idegenforgalom + turizmus

26. Foglalkozási indokok - üzleti tárgyalások - diplomáciai tárgyalások - szakmai kapcsolatok ápolása - hivatásos és igazolt sportolók - hivatásos művészek - egyéb munkavégzés 2. Oktatási, továbbképzési - kongresszusok, konferenciák - iskolarendszeren kívüli tanfolyam - szakmai tapasztalatcsere - iskolák tanulmányi kirándulásai Szűkebb értelembe vett idegenforgalom belső tagolása:

27. 3. Közigazgatási idegenforgalom - hatósági ügyek intézése - egyéb hivatalos ügyek intézése 4. Bevásárló idegenforgalom 5. Gyógy idegenforgalom 6. Látogató idegenforgalom 7. Vallási idegenforgalom

28. A turizmus belső tagolása • agro-turizmus • bor és gasztronómia turizmus • falusi turizmus • gyógyturizmus wellness • hobby turizmus - lovas turizmus • horgász turizmus - motoros turizmus • kemping turizmus - rekreációs turizmus • kerékpáros turizmus - sport turizmus • kulturális turizmus - természetjáró • városi turizmus turizmus - vadász turizmus - wellnes turizmus • vízi turizmus

29. Azt is mondhatjuk, hogy a turizmus egyszerűen egyszabadidő tevékenység, azzal a megkötéssel, hogy azt az állandó lakásán és munkahelyén kívül végzi az ember. A turizmus az emberi viselkedés egyik formája, az ideiglenes és önkéntes helyváltoztatás jelensége, amelynek során az egyén (turista) kilép a mindennapi életritmusából és személyes kapcsolatba kerül a felkeresett hely természeti, társadalmi és kulturális környezetével. A turizmus az élet maga, a maga sokszínűségében és teljességében azzal a megkötéssel, hogy szabadidőhöz és helyváltoztatáshoz kötődik.

30. Falusi turizmus fogalmaA városon kívül, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott, vidéki környezetben, a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése. Aszabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falusi turisztikai javainak igénybevételére, ill. ezek hasznosítására épül. Agroturizmus fogalma A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, ill. azok hasznosítására épül.

31. Ökoturizmus fogalmaiOlyan területeken, amelyeken a kínálat tervezésénél nem engedik meg a környezet gátlástalan rongálását, hanem védik azt, anélkül, hogy az idegenforgalmat leépítenék; az ökológiai szempontoknak megfelelően építik fel már eleve a turistákat fogadó bázisokat és határt szabnak előre a fejlesztés terjedelmének.

32. Tágan értelmezve: A helyi és a régió természeti adottságira épített idegenforgalmi programok, szolgáltatások élményt és informális tanulást jelentő igénybevételének kereskedelmi alapokon való biztosítása, a természet egyidejű megóvása és fejlesztési lehetőségeinek megteremtése mellett. Szűken értelmezve:Védett természeti környezetben található flóráról, faunáról és tájról szerezhető összbenyomások érzékelését, informális tanulás élményét biztosító sajátos idegenforgalmi programok kereskedelmi alapokon való szervezése, a védett adottságok megóvása és fejlesztése mellett. Ökoturizmus értelmezései

33. Manilai nyilatkozat a világturizmusról 1980 szeptember 27. 1. T. alapvető tevékenység lett a nemzetek életében 2. Szükséges lett a T. fejlődésének áttekintése 3. Turisztikai Világszervezet nyújtson segítséget 4. Emberi Jogok Nyilatkozata – pihenéshez való jog 5. T. fejlődési kötöttségeinek felszámolására törekvés 6 A T. a világgazdaság egyik fő tényezőjévé válik 7. A T szerepe a nemzeti jövedelem újraelosztásában 8. A T. fejlesztésében nemcsak a gazdaságosság a szemp. 9. A T. az életszínvonal egyre lényegesebb eleme 10. A szociálturizmus megteremtése fontos társ. Cél 11. Üdülés, utazás kedvező hatása az emberre 12. Sokrétű, változatos turisztikai szolgáltatások kellenek

34. 13. T a népek közötti tisztelet, bizalom forrása 14. A T társadalmi stabilitásban játszott szerepe jelentős 15 Az ifjúsági turizmus fejlesztésének fontossága 16.T szerepe az új nemzetközi gazdasági rend alakításába 17. T jobb munkafeltételek kialakítása, szakmai szakszerv. 18. T. erőforrások megőrzésének fontossága 19. A WTO szerepe az együttműködési koncepcióban 20. Két- és sokoldalú műszaki és pénzügyi együttműködés 21. Anyagiaknál fontosabb: Az emberek önmegvalósítása, kiteljesedése, Állandó bővülő művelődési lehetőség Ember felszabadítása,méltóságának tiszteletbetartása Népek szellemi örökségének tiszteletbetartása 22. Turizmusra való felkészítés és az oktatási rendszerek 23. Elemzésekben ki kell térni a belföldi és nemzetközi T-ra 24. A Konferencia ajánlásait vegyék figyelembe 25. WTO szerepe az alapelvek végrehajtásában

35. HÁGAI NYILATKOZAT • A turizmus több százmillió ember mindennapi életének kísérő jelenségévé vált. • A turizmus gazdasági-társadalmi fejlődésének hathatós mozgatóerejévé válhat • A turizmus alapfeltétele a sértetlen, természeti, kulturális és emberi környezet • Mindig figyelembe kell venni a turisták sajátos problémáit • A pihenéshez és a szórakozáshoz való jog biztosítása, a munkaidő ésszerű csökkentése • Utazások megkönnyítése • A turisták biztonsága, védelme, emberi méltóságuk tiszteletben tartása • A terrorizmus tényleges veszélyt jelent a turizmusra • A turizmus minősége az emberek közötti különböző szolgáltatások minőségétől függ. • Az állami és magánszektor között egyeztetett, átfogó és összefüggő tervezés és működtetés

36. Az idegenforgalom rendszerének felépítése közgazdasági környezet társadalmi környezet fölérendelt rendszerek idegenforgalomrendszere alrendszer idegenforgalom alanya idegenforgalmi település idegenforgalom tárgya: intézményi alrendszerek idegenforgalmi üzemek, vállalkozások idegenforgalmi szervezetek technológiai környezet politikai környezet ökológiai környezet

37. A turizmus mindig valamely területhez kapcsolódik Sajátos területek: • üdülőhely • gyógyhely • nemzeti park • arborétumok • környezetvédelmi terület • tájvédelmi körzetek

38. Települések: • tanya • község - kicsi • - közepes • - nagy • város - mező • ipari • - nagy • - világváros (főváros) • - világörökségek • régió (idegenforgalmi szempontból összefüggő tájegység, • amelynek területén turizmus fogadására alkalmas • települések vannak) • Dunakanyar – Balaton • Riviera – Magas-Tátra • Kárpát-medence • Észak-Amerika – Európa

39. A turizmus létrejöttének helyi feltételei (adottságai) Adottságok: a turisztikai fogadóhelyen meglévő olyan sajátos természeti, kulturális, történelmi, igazgatási, gazdasági, szórakozási és egyéb feltételek (körülmények), amelyek az ezt igénylő emberek (turisták) tartózkodását (időtöltését), kikapcsolódását intezívé és hasznossá teszik.

40. Természeti adottságok: - földrajzi és idegenforgalmi fekvés - éghajlat-időjárási viszonyok - vízrajz-domborzat - különleges természeti adottságok Kulturális adottságok: - történelmi emlékhelyek - műemlékek-történelmi városmag - múzeumok, képtárak, gyűjtemények - tudományos intézmények, egyetemek - néprajzi sajátosságok - színház és hangverseny termek

41. Államigazgatási és gazdasági adottságok: - a település közigazgatási rangja - a település gazdasági jelentősége (ipari és kereskedelmi stb.) - kereskedelmi és szolgáltató üzlethálózat Szórakozási lehetőségek: - fesztiválok - zenei hetek - rendszeresen visszatérő rendezvények - színielőadások - táncházak - hangversenyek - mozielőadások - sportrendezvények - vidámpark / Luna-park stb. - könnyűzenei előadások - táncos-zenés szórakozóhelyek

42. A helyi adottságok összessége jelenti a vonzerőt Vonzerő: a turisztikai fogadóhelyen meglévő kedvező helyi adottságok (feltételek) alapján valójában vagy potenciálisan jelentkező szívóhatás, amelynek intenzitása, az adottságok szubjektív értékelésétől, a propagandától, információtól és az üzleti munkától függően alakul ki. E hatás lehet: - helyi - regionális - országos - ország csoportra vagy - világra szóló.

43. Alapvető infrastruktúra:Olyan általános gazdasági feltételek (úthálózat közleke-dés, közművek, hírközlés stb.) gyűjtőneve, amelyek köz-vetve befolyásolják a gazdasági élet és a turizmus fejlesz-tésének lehetőségeit. Turisztikai felkészültség: azoknak a tárgyi, szervezeti és társadalmi körülményeknek az összessége, amelyek a turisták adott helyen való tartózkodásának zavartalanságát és kulturális formáit biztosítják.Adottságok és az infrastruktúra megléte esetén kiépítendő a fogadóképesség: turisztikailag vonzó adottságokkal rendelkező helyi tárgyi felkészültsége, meghatározott nagyságrendű tömeg (turista) elszállásolására és ellátására, ill. kirándulók és átutazók kiegészítő ellátására .

44. Az idegenforgalmi felkészültség tárgyi elemei:(idegenforgalmi infrastruktúra) Szálláslehetőségek • szálloda • panzió-fogadó • motel • camping • sátortábor / ifj. • fizetővendéglátás / falusi vendégfogadó • társas- és magánüdülő • kollégiumok

45. Vendéglátás • étterem – vendéglő – önkiszolgáló étterem • csárda • borozó – söröző • bistró – kifőzde • ételbár – büfé – falatozó • drink-bár – presszó • cukrászda – fagylaltozó • borkóstoló • táncos szórakozóhely / bár

46. Szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, ill. vállalkozások • strandok – fitness clubok – uszodák, szaunák • thermál- és gyógyfürdők • bowling pályák • tenisz és golfpályák • sí és korcsolyapályák • vizisí – evezés – motorcsónak és vitorlázás lehetősége • lovasiskola – tereplovaglás – fogathajtás • ejtőernyős időtöltés lehetősége • sárkányrepülés lehetősége • kézműiparos műhelyek • festőiskola • nyári nyelviskolák – nyári egyetemek stb. • nyári amatőr sportversenyek

47. kongresszus/konferencia termek /központok/ tanfolyami lehetőségek bevásárlási lehetőségek Turisztikai közlekedési létesítmények: drótkötélpálya sífelvonók drótkötélvasút fogaskerekű vasút Gazdasági tevékenységhez szükséges elemek

48. Idegenforgalmi vállalkozások primér, közvetlen turisztikai szolgáltatást nyújtók (szállodák, motelek, vendéglátó vállalkozások, utazási iroda) másodlagos, közvetett szolgáltatási területeken (mindazok amelyek nem turisztikai célból jöttek létre) Szakmai érdekképviseletek – szövetségek – kamarák (MUISZ, MSZSZ, FATOSZ, stb.) Az Idegenforgalmi felkészültség szervezeti elemei: - Közérdekű idegenforgalmi szervezetek (OIH, OIB, RIB) - Megyei Önkormányzatok - Helyi önkormányzatok Információs Irodái (Tourinform) - Helyi idegenforgalmi Egyesületek

49. Az önkormányzat, mint a helyi közhatalom és népképviselet szerve: A helyi közügyek, közösségi érdekek demokratikus intézése. Az önkormányzatifeladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. Önkormányzat feladatai: alapvetőek (közszolgáltatási) önként vállalt feladatai (a helyi életminőség javítása érdekében) Az idegenforgalmi felkészültség társadalmi elemei: - szakmai felkészültség-idegenforgalmi szemlélet - iskolázottság – műveltség - kultúráltság - nyelvtudás - vallás – vallási szokások - hagyományok – népszokások - mentalitás – vendégszeretet

50. Az idegenforgalom formái külső okok és hatások szerinti csoportosításban • Eredet - belföldi turizmus - külföldi turizmus • Az idegenforgalomban résztvevők száma - egyéni turizmus (az utazás és a tartózkodás egyéni kialakítása) - kollektív turizmus • csoportos vagy társasági turizmus (az utazás és/vagy tartózkodás közös lebonyolítása) • klubturizmus (az utazás túlnyomórészt, a tartózkodás teljes közös, miközben tudatosan elősegítik az üdülővendégek egy üdülőcsoporttá való integrálódását) - tömegturizmus (turisták tömeges megjelenése, ahol a jelleg és a környezet szerint negatív kísérőjelenségek már kevés vagy csak sok turista megjelenése esetén felléphetnek) - családi turizmus