Download
az els magyar tengeratlasz n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az első magyar „tengeratlasz” PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az első magyar „tengeratlasz”

Az első magyar „tengeratlasz”

110 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

Az első magyar „tengeratlasz”

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Az első magyar „tengeratlasz” Nagy Világatlasz Topográf–Nyír-Karta, Budapest, 2004 pp.: 425–456

  2. Évente mintegy 1millió 215 ezer jéghegy jut a tengerbe a grönlandi jégtakaró gleccsereiből. E hatalmas jégtömbök átlagos tömege 1,5 millió tonna. Víz fölötti magasságuk elérheti a 80 métert (az eddig észlelt legmagasabb 170 m-es volt!), és rendszerint több mint 360 m-re nyúlnak a vízszint alá. Állandó veszélyt jelentenek a hajózásra (Titanic-katasztrófa, 1912).

  3. A helyenként 3 km vastagságot is meghaladó, Grönlandon felhalmozódott jégtakaró a mikrokontinenst oly mértékben terheli, hogy központi részei a tengerszint alá kerültek. Az izosztatikus süllyedést az is bizonyítja, hogy a grönlandi self az átlagos 150 m tengerszint alatti mélység helyett kb. 500 m-en fekszik.

  4. A jégkorszaki jég munkájának eredményeit megtalálhatjuk a ma már jégmentes self területein is. Novaja Zemlja egykor összefüggő, s a magasabb részekről lecsúszó belföldi jégtakarója vájta ki a 420 m-t is elérő mélységű teknőt, amely a sziget keleti partjai mentén húzódik.

  5. A tengerbe óriási hordaléktömeget szállító folyók egyre nagyobb területeket hódítanak el a tengertől a szárazföld javára. Hatalmas deltatorkolatuk legyezőszerűen nyúlik a tengerbe, előterében mind a selfen, mind a kontinenslejtőn hordalékkúpot találunk.

  6. Afrika Európához közeledése miatt a Gibraltári-szoros legalább 11 alkalommal záródott el. Mivel a Földközi-tenger vízhiányos, azaz a betorkolló folyók vízhozama nem képes pótolni a párolgás okozta veszteséget, az elzáródás a tenger kiszáradásához vezet. E folyamat egyértelmű bizonyítékául szolgálnak a tengerfenék sókőzetei, amelyeket a Glomar Challenger kutatóhajó fúrásokkal tárt fel.

  7. Réunion és Mauritius egy – és ugyanazon! – forró pontnak köszönheti létét. Az utóbbi azonban már nem aktív, az óceáni kérgű lemezrésszel együtt „elúszott” a forró pont fölül.

  8. Madagaszkár köztudottan Afrika testéről levált és északkeleti irányba elmozdult mikrokontinens, amit a partvonal futása is jól mutat.

  9. A mélytengeri árkok mellett sorakozó szigetek vulkáni eredetűek. Ezek litoszféralemez-alábukáshoz kapcsolódva keletkeztek. Jó példaként szolgálhat e csoportra az itt bemutatott Palau-árok mentén létrejött szigetek sora, amelyek azonos korú földtani képződmények.

  10. Az Északi-Csendes-óceán területén a „többséget” alkotó vulkáni szigetsorokban egy-egy soron belül korban egyre fiatalabb képződmények állnak, amelyek kora rendszerint északnyugat felől délkeletre haladva csökken. Ilyen sorokba rendezhetők – egyebek mellett – a Hawaii-, a Marshall- (ezen belül is két sor: a Ratak- és a Ralik-) vagy a Karolina-, illetve az Egyenlítőn is átnyúló Sor- és a Gilbert-szigetek. Sok esetben korallok „álcázzák” a kialudt vulkánokat, néhány méterrel a tengerszint fölé emelkedő atollok alakjában.

  11. A Salamon-szigetek azért érdekes, mert a szakirodalom egyaránt említi a forrópontos és a lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkanizmus példájaként.