1 / 12

A szakképzés jövője - a jövő szakképzése

A szakképzés jövője - a jövő szakképzése. Szabó András Magyar Szakképzési Társaság. Szakképzés 2010. Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt )

bridie
Télécharger la présentation

A szakképzés jövője - a jövő szakképzése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szakképzés jövője - a jövő szakképzése Szabó András Magyar Szakképzési Társaság

  2. Szakképzés 2010 • Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt) • Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók • A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély • Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható • A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő • A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga) • A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

  3. Szakképzés 2010 • Lassan reagáló , majd kapkodó tartalmi és módszertani szabályozás (OKJ) • Nincs koherens irányítás a szakképzésben • A gazdaság nincs közvetlen kapcsolatban a képzéssel • Nincs utókövetés, visszajelzés, • A fenntartó szerepe inadekvát • Rossz hatásfok, kis hatékonyság • Összekeverednek a szociális és szakmai szempontok

  4. Szakképzés fejlesztése 2005-2010 • Jó célok, jó alapkoncepció, „magyaros” kivitelezés ( kompetencia-alapú moduláris oktatás, regionális irányítás, TISZK) • A TISZK-ek szerepe nagyon fontos, de ehhez tiszta viszonyok kellenek • Tartalmi fejlesztés – Az OKJ kidolgozása, változásai • A források felhasználása nem hatékony ( TÁMOP, TIOP) • A szakiskola-fejlesztési program megszűnt! • Nincsenek egységes tartalmi szabályozások, minta-tantervek, minta-vizsgafeladatok • Választhatóság- alternatív szakképzés • Finanszírozási problémák • Bizonytalan és nem mindeniki számára hozzáférhető munkaerőpiaci adatok • A gyakorlati képzés (tanműhely, külső gyakorló hely problémái)

  5. Vizsgarendszer anomáliái • Bonyolult, túlszabályozott, bürokratikus – papírigényes • Túlzottan szétszabdalt, időigényes • Költséges • Sok vizsgahelyszín nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és a szakmai elvárásoknak (elsősorban a gyakorlati helyszínek) • A vizsgabizottságok összeállítása nagy erőfeszítések árán lehetséges, nem minden esetben az optimálisnak megfelelő szakmai összetételben • A mérési feladatok, sok esetben eltérnek az SzVK előírásaitól • Nem a felhasználható gyakorlati tudás áll a mérési központban • Értékelési határok felülvizsgálata (pl. 81%-tól jeles (5) )

  6. Gazdaság igényei • A szakképzésben a gazdaság igényeinek megfogalmazása • Nincs egyforma igény: A kisvállalkozás „ezermestert”, a multi „biorobotot” akar • A gazdaság igénye egyszerű: olcsó, szorgalmas és jól képzett munkaerő • Minden alárendelve a munkahelyteremtésnek

  7. IT szaktudás hiány a munkaerőpiacon A feladott hirdetések száma magas, a jelentkezők száma alacsony

  8. Kamarai prioritások • Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása • A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása • Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe • A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése

  9. Mit hoz a jövő? • A gyakorlat szerepe áttevődik a tanműhelyekről a vállalatokhoz • Intézményi összevonások (bezárások?) tovább folytatódnak • Gazdaság irányít Oktatás végrehajt Együttműködés nélkül nem megy….

  10. Köszönöm a figyelmet

More Related