KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN

1. KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala INFOTÉR Konferencia 2012. november 8., Balatonfüred

2. Az előadás vázlata • A kreatív iparágak gazdasági jelentősége és súlya • A szellemitulajdon-védelem szerepe • A Jedlik Terv. Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére 2013 – 2016 IV. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelenléte az „INFOTÉR”-ben INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

3. A szellemitulajdon-védelem A szellemi tulajdon  sokoldalú eszköz a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdítására, a nemzet gyarapodásának biztosítására. Tudásra épülő információs társadalom  a szellemi tulajdon védelme  alapvető versenyképességi kérdés, a vállalkozásbarát innováció-serkentő üzleti környezet kulcsfontosságú eleme. A tudásintenzív iparágakban  a stratégiai ágazati fejlesztések nélkülözhetetlen mozgatórugója a hazai K+F+I tevékenység előmozdítása, támogatása, illetve a létrejövő eredmények megfelelő védelme és kamatoztatása. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

4. Új Széchenyi TervJedlik Terv ÚSZT: A magyar nemzetgazdaság kitörési pontjainak egyike a kreatív szektor: „a tudásintenzív társadalmakban a kreatív gazdaság az egyik legmeghatározóbb versenyképességi tényező, amely jelentősen hozzá tud járulni a nemzeti össztermékhez”. JT: A kreatív gazdaság fejlesztésére irányuló célkitűzések csak akkor lehetnek eredményesek, ha a létrehozott szellemi alkotások, kreatív teljesítmények jogi védelme, illetve ezeknek a jogoknak az érvényre juttatása biztosított, és ehhez az alkotók és a vállalkozások megfelelő segítséget, támogatást kapnak. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

5. A Jedlik Terv alapelvei Együttműködés: a jogosultak, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a szellemi tulajdon védelméért felelős állami szervek között. Egyensúly: a szabályozás, a hatósági és bírósági joggyakorlat, a felhasználók, fogyasztók és egyéb érintettek érdekei közötti érdekegyensúly. Hosszú távú szemlélet: a stratégiai intézkedések rendszerszerű, korszakfordító változásokat eredményeznek. A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége: a globális erőtérben, európai beágyazottsággal kell feltárni a nemzeti érdek-érvényesítés esélyeit és irányait. Átlátható, követhető végrehajtás: A stratégia végrehajtásának eredményességét és hatékonyságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

6. A szellemi tulajdon gazdasági jelentősége A világ első 500 cégének piaci értékében nyilvántartott szellemi tulajdoni hányad az elmúlt négy évtizedben INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

7. Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla19. hely Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

8. Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

9. Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások5. hely Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

10. Globális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. hely Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO; 2010. évi adatok alapján, az összes export %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

11. Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO ; 2010. évi adatok alapján, a GDP %-ában (1000 USD) ; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

12. Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja5. hely Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ); 2010. évi adatok alapján, az összes szolgáltatásexport %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

13. A szerzői jogi szektor súlya A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor. A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül. A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

14. Szerzői jogi ágazatok: a kreatív szektor definíciója a WIPO szerint Primer szerzői jogi ágazatok Részlegesen szerzői jogi ágazatok Technikai háttér-ágazatok – sajtó és irodalom – zene, színművek, opera – film és videó – rádió és televízió – fotográfia – szoftver és adatbázis – hirdetés, reklám – közös jogkezelő szervezetek – ruházat, textil és cipő – ékszerek és érmék – kézműves áruk – bútor – háztartási eszközök, porcelán és üveg – tapéta és szőnyeg – játékok és számítógépes játékok, – építészet, mérnöki tervezés, elemzés – múzeumok – ezek kis- és nagy-kereskedelme Egyéb kiszolgáló ágazatok – televíziók, rádiók, videók, CD-, DVD- lejátszó, magnó, játékkonzolok – számítógépek – hangszerek – fényképészeti eszközök és mozi-berendezések – fénymásolók – üres rögzítő eszköz – papír – kölcsönzés – ezek kis- és nagy- kereskedelme – szerzői jogi termékekkel foglalkozó kis- és nagykereskedelem, – szállítás, raktározás, távközlés INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

15. A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009) A primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat hozzáadott értékének (7,85%) kétharmadáért felelősek (5,18%) az alábbi bontásban: Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

16. A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulása Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

17. A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal (2009, milliárd Ft) Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

18. A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás (a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, 2004 - 2012) Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

19. Magyarország nemzetközi összehasonlításban A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja. A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat. A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

20. A SZERZŐI JOG (AZ IPARJOGVÉDELEM mellett) a SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NAGY HAGYOMÁNYÚ S EGYBEN FORRONGÓ TERÜLETE ÉS ESZKÖZRENDSZERE Fő funkciója: a szerzők és alkotók, illetve az egyéni, eredeti művek „előállításában” közreműködők, valamint a felhasználók közötti ösztönző és méltányos (érvényesíthető) viszonyok társadalmilag elismert módon való biztosítása Irodalom, tudomány és művészet területén létrehozott művek kapcsán • személyhez fűződő jogok: - a mű nyilvánosságra hozatala - a szerző nevének feltüntetése - a mű egységének védelme • vagyoni jogok: - a többszörözés joga, - nyilvánossághoz közvetítés, - a terjesztés joga, - átdolgozás, - a nyilvános előadás joga, - merchandising, kiállítás joga INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

21. A KÖZÖS JOGKEZELÉS FOGALMA ÉS CÉLJA, FORMÁI Ha a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak a szerzői jogok (szerződés vagy jogszabályi felhatalmazás alapján) erre a célra létrejött egyesületek teszik azt. Miniszteri ellenjegyzésű díjszabás és támogatási politika, nyílt és visszavonható alanyi kör, kötelező és önkéntes területeken. • irodalmi és zenei művek ARTISJUS • egyéb alkotóművészeti alkotások HUNGART • filmalkotások FILMJUS • előadóművészeti teljesítmények MSZSZ-EJI • hangfelvételek MAHASZ Reprográfiai dj: RSZ, MASZRE, REPROPRESS Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület: az irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatban a nyilvános haszonkölcsönzési jog érvényesítéséért felel. Felügyelet és nyilvántartás, tájékoztatás és oktatás: SZTNH INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

22. A közös jogkezelést érintő főbb módosítások • Nyilvántartásba vétel szigorítása • belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság; • a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés). • Többes jogkezelés lehetővé tétele • felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében; • jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra vonatkozóan. • Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése. • Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása ― forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. • A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

23. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) (2010. december 31-éigMagyar Szabadalmi Hivatal) • szellemi tulajdon védelméért, ezen belül a iparjog-védelemért és a szerzői jogi védelemért felelős magyar kormányhivatal. • Az SZTNH-tkormányhivatalként a Ksztv. értelmében a Kormány irányítja, a törvényben meghatározott felügyeletet a miniszterelnök által kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el. • Hatósági tevékenységét és az információbiztonságot 2010-ben tanúsíttatta az ISO 9001 és az ISO 27001 szabványok szerint, 2013-ban tervezi az informatikai rendszer ISO 20000-es szabványszerinti tanúsíttatását. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

24. Az SZTNH adatvagyona* Az SZTNH teljes adatvagyon leltára elkészült 2012 nyarán. Az Európai Szabadalmi Szervezet szorgalmazza, hogy a tagországok 2013/2014-re vegyék föl adatvagyon leltárukat. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

25. Az SZTNH részvétele a Patent ProsecutionHighway-n INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

26. Az SZTNH az e-közigazgatásban Az SZTNH 2011-től hat új elektronikus szolgáltatást vezetett be: • automatikusan előállított e-közlöny, • e-nyilvántartás, • e-kutatás, • e-iratbetekintés, • e-ügyintézés, • lajstromkivonat kérése és küldése elektronikus úton. Az elektronikus ügyintézés az ügyfélkapun keresztül zajlik. INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred

28. Köszönöm a figyelmet Dr. Bendzselmiklós INFOTÉR Konferencia, 2012. november 8., Balatonfüred