AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOKBAN ÜGYVÉDI SZEMMEL

1. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOKBAN ÜGYVÉDI SZEMMEL Előadó: Dr. Sziklai Péter ügyvéd FOE IV. Továbbképzési Konferencia 2014. 05. 28.

2. A Ptk. új kötelmi jogi szabályainak megjelenése a f.a. társaságok szerződés-állományában. • a biztosítéki célú engedményezés semmissége • a biztosítéki célú vételi jog alapításának semmissége • kezesség • zálogjog, • óvadék • Peres képviselet • Csődtv. 33/A. § szerinti perek, (wrongfultrading) • Ct. 118./A § szerinti perek (ktaperek) • Csődtv. 40. § szerinti megtámadási perek • Tartalomjegyzék

3. Jogszabályok/Rövidítések • 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) • 2006. évi V. törvény a cégeljárásról (Ct.) • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) • 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) • 2013. évi CCXXI. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról Jogszabályok/Rövidítések

4. A Ptk. új kötelmi jogi szabályainak megjelenése a f.a. társaságok szerződés-állományában. Felszámolás alatt álló szervezet szerződés állománya • Hitelezői követelések jogalapját képező szerződések • A Felszámolás alatt álló szervezet,mint jogosult által kötött szerződések • Működés alatt kötendő szerződések (bérleti szerződés, adásvételi szerződés) • Szerződések felülvizsgálata

5. Szerződést biztosító mellék-kötelmek: 6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Fontos: Utólag kötött ilyen megállapodások nem semmisek Ptk. újításai – a semmis biztosítékok I.

6. Semmis a Ptk. hatálybalépését (2014. március 15.) követően biztosítéki céllal megkötött: • engedményezési szerződés • vételi jog (opciós jog) • bankok, mint hitelezők által bevett gyakorlat volt ez idáig! Csődtv. 83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ptk. újításai – a semmis biztosítékok II.

7. 6:193. § [Engedményezés] • A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. • A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. • Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. • Engedményezési szerződés:

8. 6:225. § [Vételi jog] Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Új: - Eladási opció is nevesítve van és nincs 5 éves határidő) Csődtv. vonatkozó rendelkezése: Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. • Vételi jogot alapító szerződés:

9. F.A. társaság oldaláról • az f.a társaság Ptk. rendelkezése ellenére engedményezett követelései továbbra is az adós társaságot illetik meg • az adós társaság bármely vagyontárgyára alapított Ptk. rendelkezésébe ütköző opciós szerződés semmis, az opciós jog jogosultja azok tulajdonjogának megszerzésére igényt nem formálhat a fentiek az adós vagyonát gyarapítják • Ptk. 6:99 § jelentősége I.

10. Hitelező oldaláról • Ptk. rendelkezésébe ütköző engedményezési szerződésre alapított hitelező követelés nyilvántartásba vételének megtagadása (nem elismert követelés) • a Ptk. rendelkezéseibe ütköző szerződés vételi jog jogosultjának a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatának visszautasítása, és az adós vagyontárgyának Csődtv. szerinti értékesítése • Ptk. 6:99 § jelentőségeII.

11. A kezesség 3 típusa: • sortartásos kezesség • készfizető kezesség • kártalanító kezesség • Kezesség új szabályai I.

12. 6:419. § [A sortartás kifogása] • A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. 6:420. § [Készfizető kezesség] A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha • a) a behajtás az egyenes adós lakhelye, székhelye módosítása miatt lényegesen megnehezült; • b) a jogosult a kötelezettel szembeni korábbi követelése sem nyert kielégítést egy korábbi végrehajtás során; • c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. • Kezesség új szabályai II.

13. De! Továbbá a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése értelmében a felek egyező akarattal eltérhetnek a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól. (diszpozitivitás) • tehát a korábbi gyakorlat szerinti készfizető kezesség is alkalmazható, mikor a kezes az adóssal egy sorban felel az adós tartozásaiért. 6:421. § [Kártalanító kezesség] a kezesség új nevesített típusa • Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. • (enyhébb kötelem, vh-t be kell fejezni, átfordulhat-e készfizetővé??) • Kezesség új szabályaiIII.

14. Ptk. 6: 417. § (4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre. • Áttekinthetőbbé teszi a tájékoztatás teljesítésével, illetve elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményeket, és • egyben általa egyértelművé válik, hogy a tájékoztatás elmaradása esetén a kezes nem szabadul a kötelezettsége alól, csupán az egyezség szerint alakul a helytállási kötelezettsége. • Kezes és az Egyezség viszonya

15. Adóssal szembeni – kezesi szerződésből eredő – követelések: Csődtv. 3. § (1) bek. értelmében függő követelés:bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan. Függő követelés - Kezesi Szerződés

16. Csődtv. 12. § Vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban) – többek között – azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel. Vitatott követelés - Kezesi Szerződés

17. Körülírással meghatározott zálogjog, • Különvált jelzálogjog), • Hitelbiztosítéki nyilvántartás (ingó jelzálogjog),2013. évi CCXXI. törvény • Keretbiztosítéki jelzálog új fogalma: - 5:98 § (3) bek. 5:98. § [A zálogtárggyal való helytállás terjedelme] (3) Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. • Újdonságok a zálogjogban:

18. Új zálogjogi szabályok alkalmazása a fizetésképtelenségi eljárásokban: • Csődtv. 83/I. §(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni. • Új zálogjogi szabályok alkalmazása

19. Csődtv. 4/A. § A zálogjogosult (…) a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben • a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől, • b) felszámolási eljárás esetében • ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy • bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől, • bc) az előző esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor. • Zálogjog érvényesítésének tilalma:

20. Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag • a zálogtárgy megőrzésének, • állagmegóvásának, • értékesítésének költségeit, • behajtás költségeit, • valamint a nettó vételár 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le. Eltérő szabály a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett körülírással meghatározott zálogtárgy esetén. • Zálogjogi igény kielégítése: 49/D. §

21. Nem alkalmazandó a 49/D. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak, ha a zálogjog jogosultja • a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, • vezető állású munkavállalója • vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint • az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, • nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben sem, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. • Kivételek a 49/D. § alól:

22. Óvadék új szabályai: Ptk.: 5:123. § [Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor] Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. Csődtv. 38. § (5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. • Óvadék új szabályaiI.

23. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a Csődtv. 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna. • Óvadék új szabályaiII.

24. II. Rész – a Peres képviseletek 1) Csődtv. 33/A. § (wrongfultrading) perek 2) Ct. 118/A.§ szerinti perek 3) Csődtv. 40. § szerinti megtámadási perek • Peres képviseletek

25. Csődtv 33/A. – Vezetői Felelősség (WrongfulTrading) 33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. PtkéÚjdonsága, a Hitelezői érdekek elsődlegessége helyet „csak” figyelembevétele kell Közbenső mérleg alapján – marasztalás újra kérhető. Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

26. Indíthatja: Hitelező vagy a felszámoló. • 1/2013. (II. 28.) Polgári jogegységi határozat az illetékről. - Meg nem határozható pertárgyérték. • Felszámolás bíróságához kell benyújtani. Megállapításikereset a vezető tisztségviselő felelősének megállapítására. Kinyitja a kaput. Marasztalásikereset. 33/A. 6. bek.§. ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy - a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy - elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

27. Fizetésképtelenségi helyzet felismerése. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. („Kritikus Nap”) Gfv. VII.30.247/2013/9. számú határozat: Cstv. 33/A szakaszban és a 27.§ (2) bekezdésében található fizetésképtelenség elhatárolása. Fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztét az adós ügyvezetőjének a tudata, az általa megismerhető tények szempontjából kell vizsgálni. Az adós vezető tisztségviselőjének a fenyegető fizetésképtelenség elkerülése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a gazdálkodó szervezet esedékes, lejárt tartozásait, és a cash-flow kimutatását. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének jelentősége az, hogy ennek fennállása alatt a vezető tisztségviselőnek a hitelezői érdekeket szolgálva, és nem a gazdálkodó szervezet tulajdonosainak az érdekét figyelembe véve kell gazdálkodnia. Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

28. Pfv.X.21.462/2011/10. „a vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához az vezethet, ha a vezető a társaság gazdasági helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállal”. • üzleti partnereit gondosan válassza meg, a szokásos üzleti kockázatot meghaladó mértékű kockázatot ne vállaljon és a bizonylati fegyelem betartásával folyamatosan biztosítsa a cég vagyoni helyzetének áttekinthetőségét. • külföldi jog alá tartozó szerződést csak akkor köthet az ügyvezető, ha annak tartalmával és lehetséges következményeivel tisztában van. • Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

29. Vezetői kör kiterjesztése. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. (shadow-directorok) Névleges vezető (strómanok) ellen is. Gfv.X.30.249/2010/4. számú határozat: „Az ügyvezetői tevékenység el nem látása ugyanis nem tekinthető a hitelezői érdekeknek megfelelő magatartásnak. • A bizonyítási teher a kimentésnél a vezető tisztségviselőn van. Neki kell igazolni azt, hogy ő mindent megtett a cég hitelezőinek védelme érdekében. • A bíróság azt vizsgálja, hogy a vezető milyen mértékben van tudatában a cég helyzetének és, hogy erre a helyzetre milyen válaszlépéseket tesz. • Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

30. A bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy a vezető nem hivatkozhat arra, hogy nem tudta azt, hogy a vállalat a felszámolást már nem kerülheti el, amennyiben a könyvelésre, éves beszámolók összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartották be. Ez természetesen csak a minimum követelmény, amit a bíróság vizsgál, ezen felül figyelembe veheti az általános piaci szokásokat is. • Ez nagyvállalatok vezetőivel kapcsolatban azt is jelentheti, hogy havi vezetőségi beszámolókat kérjenek, hisz ahogy már többször megfogalmazták: „havi riportok nélkül a vállalatvezetés egy vakrepülés”. • Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

31. Megalapozott remény. - Szakvélemény. • Számos szakértő felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy a vezetők igen kockázatosan cselekednek, amikor a bankok további hitelnyújtási hajlandóságában bíznak, és arra alapoznak. • „Sokkal könnyebb rávenni egy bankot a folytatólagos üzleti tevékenység finanszírozására, mint meggyőzni a bíróságot arról, hogy megalapozottan remélni lehetett még a felszámolás elkerülését.” Ennek oka is érthető, hisz a bankok nem független harmadik félként vesznek részt a folyamatban, hanem a befektetésüktől profitot remélő szervezetekként. Mivel tehát sokszor érdekükben állhat egy „rossz bőrben lévő” vállalat életben tartása is, és nem feltétlenül kell túlértékelni egy hitelkeret rendelkezésre tartásával kapcsolatban meghozott döntésüket. • Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség

32. Ctv. 118/A. § Ha a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást miatt törölte úgy, hogy ki nem elégített tartozása volt, a hitelező kt-ieljárás lezárását követő 90 napon belül kérheti az alábbi személyek felelőségének megállapítását • a többségi tulajdonos, (Kimentési ok: ha nem miatta indult a kta) • a kt-i eljárás megindulását megelőző 3 éven belül részesedését átruházó többségi tul. (Kimentés: még fizetőképes volt, jóhiszeműen járt el). • a kt-i eljárás megindulását megelőző 3 éven belül a cég vezető tisztségviselője volt, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal csökkent a cég vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Mentesülési okok: Ctv. 118/A. § - kta miatti felelősség I.

33. Mentesülés. Ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. De, ha a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a tev. lezáró mérleg készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Ugyanazok a kiegészítések itt is igazak, mint a Csődtv. 33/A § perekben, azaz • Fizetésképtelenségi helyzet felismerési kötelem. • Vezetői kör kiterjesztése. Ctv. 118/A. § - kta miatti felelősség II.

34. 40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnaka felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző • öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, • két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, • kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. Csődtv. 40. § - Megtámadási Perek I.

35. A felszámoló az adós nevében a fenti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése. Csődtv. 40. § - Megtámadási Perek II.

36. Határidők számítása – az elévülés új szabályai! 90 napos megtámadási, illetve visszakövetelési határidő: 6:24. § [Az elévülés nyugvása] • Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. • Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyévesvagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra. • A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból. • Határidők számítása – elévülés új szabályai I.

37. Határidők számítása – elévülés új szabályai: • Határidők számítása – elévülés új szabályai II. 6:25. § [Az elévülés megszakítása] • Az elévülést megszakítja • a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; • b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; • c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy • d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Fontos! Az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülési időt, A perindítás csak akkor, ha érdemi döntéssel fejeződik be a per. Új, h a követelés csődeljárásban való bejelentése is megszakítja az elévülést.

38. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!