Bevezetés a pszichológiába

1. Bevezetés a pszichológiába Általános és személyiségpszichológia

2. Személyészlelés • Empátia • Első benyomás • Attribúció • Kategorizáció (sztereotípia, előítélet). • Attitűd (értelmi, érzelmi, viselkedéses oldal). • Allport

3. Alaptudományok a pszichológiában • Általános, vagy kísérleti pszichológia • Fejlődéslélektan • Személyiséglélektan • Szociálpszichológia • Kognitív pszichológia

4. Az alkalmazott tudományok között a pszichológiát a társadalmi gyakorlat minden területén értelmezhetjük, hiszen mindenhol szerepel az ember. Így beszélhetünk orvosi, pedagógiai, sport, reklám, műszaki, gazdasági pszichológiáról, de lényegében a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk.

5. Nézőpontok a pszichológiában • Lipcse 1879. Wilhelm Wundt kísérleti laboratóriuma; Introspekciós pszichológia • Az objektivitásra való törekvés (1900-as évek eleje); • Fiziológiai pszichológia (Behtyerev, Pavlov (1849-1936)) • Behaviorizmus (Watson (1878-1958), Skinner, Thorndike stb.)

6. A fiziológiai pszichológia fejlődése • A ’30-as évektől a pavlovi modell: a „huzagolt idegrendszer” az irányító központ. • A ’80-as évektől a neurotranszmitterek kerültek a középpontba. • Újabban a hármas rendszer – idegrendszer - neurotranszmitterek -pszichikus tényezők – interakcióját tekintjük meghatározónak.

7. Behaviorizmus -viselkedéslélektan black box Inger (S)viselkedéses válasz (R) Az a belső történés ami a viselkedésben nem nyilvánul meg, az a tudomány számára nem létezik. Az inger – viselkedéses válasz – megerősítés – viselkedés rögzülése elvre – mint tanuláselméletre - nemcsak tanítási, hanem nevelési és terápiás módszer is épült.

13. Pszichoanalitikus megközelítés; Sigmund Freud (1856-1939) • Humanisztikus pszichológia; Carl Rogers (1902-1987), Maslow (1908-1970) • Pozitív pszichológia; Martin Seligman, Csíkszentmihályi Mihály • Gestalt-pszichológia, alaklélektan (Wertheimer, Köhler, Koffka, Lewin). Kognitív pszichológia.

15. TUDATOS TUDATELŐTTES TUDATALATTI FREUD JÉGHEGY ELMÉLETÉNEK A VÁZLATA

16. STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELL SIGMUND FREUD ÜBER ICH SUPEREGO FELETTES ÉN ICH EGO ÉN ES ID ÖSZTÖN ÉN

17. Az ösztönzés tan A lelki élet a libidó energiájából származik. Az energia-megmaradás elve. A (nemi)vágy, kéjvágy a test különböző testtájakra települ és így szerveződik a felnőttkori szexualitás. Az ösztönök az ösztön-énből erednek, ez az ereje az ösztön-énnek. Ez az elmélet a pánszexualizmus.

18. Freud pszichoszexuális szakaszai

20. A humanisztikus pszichológia • Maslow motivációs elméletében a legmagasabb rendű motiváció az önmegvalósításra való törekvés. • Carl Rogers személyközpontú megközelítése: • feltétel nélküli elfogadás • hitelesség • empátia

21. Önmegvalósítás. Státusz, presztizs Szeretet Biztonság Létfenntartás Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.

22. A pozitív pszichológia megszületése • 1998 Martin Seligman APA elnöki beszéde: Tegyük boldoggá a nemzetet! – A pozitív érzelmek, emberi erősségek és pozitív intézmények tanulmányozása feladata a pszichológiának. • 2000 Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: a pozitív pszichológia elindítása, feladatmeghatározása.

23. A boldogság és a negatív érzelmek tanulmányozásának aránya a tudományos közlemények adatai alapján • Szorongás 57800 • Depresszió 70856 • Düh 8072 • Öröm 851 • Boldogság 2958 • Megelégedettség az élettel 5701 A negatív érzelmek tanulmányozása 14:1 arányban veri a pozitív érzelmek kutatását A boldogság fogalma 1973-tól szerepel ún. index szóként a Psychological Abstract-ban

24. A megalapítók Martin E. P. Seligman Csíkszentmihályi Mihály

25. Paradigmaváltás kell

26. A boldogság pozitív pszichológiai keretben történő tanulmányozása két egyszerű kérdéssel kezdődött Mennyire boldogok az emberek? Kik a boldog emberek? (milyen személyiségvonásokhoz és milyenkörülményekhez kötődik a boldog élet)

27. A pozitív pszichológia feladata • Fókuszváltás katalizátora legyen! • A pszichológia legalább annyira legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, mint a gyógyításé. • A pozitív humán működés megértése és bemutatása az evolúciós eredetektől a fiziológiai alapok feltárásán át a személyiségfunkcionálással, a társas magatartással és a közösségi léttel való összefüggésekig.

28. Témakörei • Optimális jóllét összetevői, kialakulásának feltételei, előmozdítása • Flourish (Keyes, 2007; Seligman, 2011) – virágzás állapotának vizsgálata • A múlt-jelen-jövő dimenzióban a flourish feltételeinek elemzése • Protektív (védő, segítő), pozitív személyiségjegyek keresése, működési- és hatásmechanizmusaik megismerése

29. A pozitív pszichológia lényeges előzményei(Pléh 2012) • Humanisztikus pszichológia • Maslow – a kripliség tanulmányozása kriplipszichológiát eredményez • Maslow – önmegvalósítás mint humánspecifikus motiváció (1943) • Rogers – önaktualizáció, teljességgel működő személyiség (1961) • Aktiváció szint és a teljesítmény – Hebb (1975) • Kompetencia White (1959) • A tudás öröme – Lowenstein (1949) • Salutogenikus szemlélet – Antonovsky (1987)

30. Csikszentmihályi Mihály: A flow (1998) • Olyan észlelt kihívások vagy cselekvési lehetőségek, amelyek a meglévő készségekkel éppen teljesíthetők • Optimális élmény tulajdonságai: • Kihívás és képesség magas szintje • Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra • Tevékenység és tudatosság összeolvadása • Összpontosítás a feladatra, a lényegtelen ingerek kitörlődnek a tudatból • Kontroll-érzés • A kishitűség megszűnése, az Én határainak átlépése • Időérzékelés eltűnik • A tevékenység önmaga jutalmazó

31. Szorongás Követelmény Optimális zóna Unalom Kompetencia

32. Az autotelikus személyiség • Olyan képességei vannak, amelyek segítik az áramlatba kerülést ill. az áramlat fenntartását (általános kiváncsiság, állhatatosság, nem énorientált alapállás) • Az áramlat-élmény a self fejlődésével jár →az önbecsülésre is jótékony hatással van. • Az áramlatot gátló tényezők: • Relaxáció preferálása • Munka-címke • Az áramlatot segítő tényezők: • Autotelikus személyiség • Autotelikus (komplex) család

33. Bölcsesség és tudás 1. Kíváncsiság 2. A tanulás szeretete 3. Megítélés 4. Hitelesség 5. Szociális intelligencia 6. Átlátás Bátorság 7. Merészség 8. Kitartás 9. Eredetiség Emberség és szeretet 10. Kedvesség 11. Szeretet adása és elfogadása 12. Igazságosság 13. Polgárság 14. Vezetés Mértékletesség 15. Önuralom 16. Körültekintés 17. Alázat Transzcendencia 18. A szépség értékelése 19. Hála 20. Remény 21. Szellemiség 22. Megbocsátás 23. Humor 24. Jókedv Az erények és erősségek (Seligman, 2002)

34. A legújabb fogalom a „flourish” („virágzás”) – Seligman faktorai (2011) Mi kell az energiával teli, tettrekész és boldog élethez? • Pozitív érzelem. • Értelemmel felruházott élet. • Teljesítmény. • Pozitív emberi kapcsolatok. • Elmélyülés. Ne feledjük, hogy a sokat okolt és soktényezős környezet szerepe 10%-os, és 40% hatóerő a mi kezünkben van. De kétségtelen, hogy a genetikus részt 50%-ra becsülik.

35. A „gestaltpsychologia” mint a kognitív pszichológia előkészítője • Érzékelés-észlelés • Az észlelés „alakja” ami jelentéssel bír • Dallam • Csoportosítás • „kínai” írásjelek, stb. • Az elmélet általánosítása a „mezőelmélet” Lewin

36. A megismerés hagyományos funkciói • Elemi megismerő folyamatok • Érzékelés, észlelés • Emlékezés, képzelet • Figyelem (!?) • Szimbolikus megismerés • Nyelvi, verbális • Logikai, (gondolkodás), stb.

37. A kognitív pszichológia • A kialakulás főbb okai: • Informatika • Kibernetika • Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.

38. A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi.A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép.Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.

39. A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.