Wass Albert: Üzenet haza

1. A mérnök és a környezetvédelem, az etika szerepe a mérnök munkájábandr. Horváth SándorBánki Donát KollégiumSzakmai Tudományos Műhely 2011 szeptember 28.

2. „A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.”Sithu U Thant (1909-1974)

3. Wass Albert: Üzenet haza Üzenem az otthoni hegyeknek:a csillagok járása változó.És törvényei vannak a szeleknek,esőnek, hónak, fellegeknekés nincsen ború, örökkévaló.A víz szalad, a kő marad,a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen,ha sáska rágja is le a vetést.Ha vakond túrja is a gyökeret.A világ fölött őrködik a Rends nem vész magja a nemes gabonának,de híre sem lesz egykor a csalánnak;az idő lemarja a gyomokat.A víz szalad, a kő marad,a kő marad. Üzenem az erdőnek: ne féljen,ha csattog is a baltások hada.Mert erősebb a baltánál a fas a vérző csonkból virradó tavaszraúj erdő sarjad győzedelmesen.S még mindig lesznek fák, mikor a rozsdaa gyilkos vasat rég felfalta márs a sújtó kéz is szent jóvátétellelhasznos anyaggá vált a föld alatt...A víz szalad, a kő marad,a kő marad.

4. Üzenem a háznak, mely fölnevelt:ha egyenlővé teszik is a földdel,nemzedékek őrváltásainjönnek majd újra boldog építőkés kiássák a fundamentumots az erkölcs ősi, hófehér kövéreemelnek falat, tetőt, templomot. Jön ezer új Kőmíves Kelemen,ki nem hamuval és nem embervérrelköti meg a békesség falát,de szenteltvízzel és búzakenyérrelés épít régi kőből új hazát.Üzenem a háznak, mely fölnevelt:a fundamentom Istentől valóés Istentől való az akarat,mely újra építi a falakat.A víz szalad, a kő marad,a kő marad. És üzenem a volt barátaimnak,kik megtagadják ma a nevemet:ha fordul egyet újra a kerék,én akkor is a barátjok leszekés nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.Kezet nyújtunk egymásnak és megyünkés leszünk Egy Cél és Egy Akarat:a víz szalad, de a kő marad,a kő marad.

5. És üzenem mindenkinek,testvérnek, rokonnak, idegennek,gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,annak, akit a fájás űz és annak,kinek kezéhez vércseppek tapadnak:vigyázzatok és imádkozzatok!Valahol fönt a magos ég alattmozdulnak már lassan a csillagoka s víz szalad és csak a kő marad,a kő marad. Maradnak az igazak és a jók.A tiszták és békességesek.Erdők, hegyek, tanok és emberek.Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostáts a csillagok tengelyét olajozzákszorgalmas angyalok.És lészen csillagfordulás megintés miként hirdeti a Biblia:megméretik az embernek fias ki mint vetett, azonképpen arat.Mert elfut a víz és csak a kő marad,de a kő marad. Bajorerdő, 1948.

6. Veszélyben-e környezetünk, veszélyben-e a világ? Figyelmeztető jelek: Ózonlyuk (UV sugárzás), globális felmelegedés, megváltozott időjárás, kihaló fajok, új betegségek, tömeges éhínség, értékvesztés, háborúk, terrorizmus …… A környezetpusztítás oka az ember: mértéktelen fogyasztás (az energia és ásványkincs véges), káros technológiák (ipar, mezőgazdaság), háborúk

7. "A világ elég nagy ahhoz, hogy kielégíthesse minden ember igényét, de ahhoz túl kicsi, hogy kielégítse az egyén kapzsiságát." Mahátma Gandhi

8. Vörös iszap katasztrófa 2010. október 04. Veszélyben-e környezetünk, veszélyben-e a világ? (ózonlyuk, globális felmelegedés, megváltozott időjárás, kihaló fajok, új betegségek, tömeges éhínség, értékvesztés, háborúk, terrorizmus és annak oai……)

20. Mi is az a vörösiszap? Az alumínium alapanyaga a bauxit, amelyet kémiai eljárással alakítanak alumínium-oxiddá (timfölddé). A bauxitból nátrium-hidroxiddal (NaOH-nátronlúg) oldják ki a timföldet, majd ülepítéssel és szűréssel elválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól. Több lépés után a timföldből végül elektrolízissel választják ki a tiszta alumíniumot. A vörösiszapban található ritka földfémek: Berilium (5-18), Gallium (36-43), Nióbium (35-77), Molibdén (19-32), Szelén (11), Vanádium (490-730), Raterfordium (80-100), Thorium (45-50), Urán (32), Cirkon (340-540) A vörösiszap magas, 20-25 százalékos vas-oxid-tartalma adja a színét, és a timföldtől való szétválasztás során hozzákevert nátronlúgnak köszönhető erősen maró hatása. Az évtizedekig tartó timföldgyártás eredményeként országszerte több millió tonna vörösiszapot tárolnak Magyarországon még ma is.

21. A maró hatás mellett az iszap nehézfémtartalma jelent még veszélyt az élő szervezetekre akár a talajvízbe kerül, akár kiszáradva por formájában szétterülve. A tározók kialakításánál ugyan betartották az adott korszakban érvényes előírásokat, ám ma már elmondhatjuk: a vörösiszapot kontrollálatlan környezetben helyezték el. Nem kutatták a terület aljzatát, amelynek vízzárónak kell lennie, nehogy a csapadék a talajvízbe mossa a meddő anyagát. A helyszínek kiválasztásánál nem volt főszempont, hogy mi lehet egy esetleges katasztrófa következménye? A lezúduló iszap elér-e bármilyen települést, összeköttetésbe kerülhet-e felszíni vízfolyásokkal?A veszély akkor sem múlik el, ha az iszap éppen száraz, és gátszakadástól nem kell tartani, ekkor ugyanis a szél viheti nagy távolságokra a mérgező szemcséket. Egyetlen növényfaj sem képes a vörösiszapon megtelepedni, ezért többméteres földréteggel kell lefedni, majd növénytakaróval borítani. Ma már ezek elsőrendű szempontok és kötelezettségek – lennének. A tragédia után azonban sokszorosan indokolt elvárás a vörösiszap utólagos, szakszerű elhelyezése.

22. Worldwatch Institute (1991): • „Évről évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, az ózonréteg vékonyodik, a fajok száma csökken, az üvegházhatást kiváltó gázok koncentrációja növekszik, a termőtalaj az erózió miatt egyre fogy… A globális romlás csak akkor állítható meg, ha az emberiség a saját bőrén érzi az ökológiai katasztrófa közeledtét. Addig pusztába kiáltott szó maradhat csupán, hogy az utóbbi húsz év alatt akkora terület sivatagosodott el, mint Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország és Németország együttvéve, a szél és a víz által elhordott, elveszett termőtalaj nagyjából annyi, mint India teljes vetésterülete. Az USA termésátlagainak mintegy 5-10 százalékos csökkenése írható a légszennyezés rovására, aminél Kelet-Európában és Kínában a helyzet csak rosszabb lehet.” • A jelentés néhány további megállapítása: • A súlyosabban légszennyezett területeken átlagosan 3-5 évvel rövidebb ideig élnek az emberek. Sziléziában például a 40-60 éves lengyel férfiak várható élettartama az 1952-es szintre esett vissza, a rákos esetek száma 30 százalékkal, a légzőszervi betegségeké 47 százalékkal magasabb a lengyel átlagnál. • A légzőszervi betegségben szenvedő gyerekek aránya Dorogon és Ajkán körülbelül kétszer akkora, mint a valamivel tisztább levegőjű Pápán. Magyarországon minden tizenhetedik halál és huszonnegyedik torzszülés oka a légszennyezés. • Egyes kelet-európai iparvárosokban (Budapest is ide tartozik!) annyi ólom halmozódik fel a gyerekek vérében, amennyivel az USA-ban azonnal kórházba vinnék őket. • - Miközben tízezrével alakulnak a környezetvédelmi mozgalmak, a romlás feltartóztathatatlannak látszik.

23. A Föld bolygó alig képes már elviselni az embert Az amerikai Worldwatch Institute ismét elkészítette "beszámolóját a Föld helyzetéről". Eszerint ha az emberiség nem tereli nagyon hamar környezetkímélő pályára élet- és termelésmódját, akkor elpusztítja a Földet. A világtörténelemben még soha nem növekedett olyan erősen a gazdaság és a fogyasztás, mint a 20. század második felében. 1990 és 1997 között a járulékos javak és szolgáltatások értéke 5 billió dollár volt. Ez akkora érték, amekkora az egész emberi civilizáció növekedése a kezdetektől 1950-ig. Az elmúlt évben megkétszereződött a fafelhasználás, megháromszorozódott a víz- és a gabonafogyasztás, megötszöröződött a széntartalmú anyagok elégetése. A talajvízszint minden földrészen süllyed. A fogyasztásirányultságú nyugati gazdasági modell nem terjeszthető ki az egész Földre. Ha Kínában arányosan ugyanannyi autót akarnának tartani, mint az USA-ban, akkor naponta 80 millió hordóval több olajat kellene kitermelni; a világ termelése ma 64 millió hordó naponta. Ha Kínában ugyanannyi hamburgert és steaket akarnának enni, mint az USA-polgárok (45 kg/fő/év), akkor az egész amerikai gabonatermést föl kellene etetni a kínai marhákkal Jóllehet az élelmiszertermelés az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a népesség, világszerte több mint 800 millió ember szenved az éhezéstől és alultápláltságtól. Legtöbbjük vidéken él, kisparaszt, napszámos, földnélküli. Afrika, amely 30 évvel ezelőtt még önellátó volt, ma a táplálkozási stratégák legnagyobb gondja.

24. Minden korábban becsültnél is több betegségért és halálért felelős a szennyezett levegő Évente mintegy 310 ezer európai hal meg korábban a légszennyezettség miatt - derül ki az Európai Bizottságnak egy most publikált jelentéséből. Ez a szám minden korábbi becslést meghalad. Magyarországon 2000-ben például összesen 11 067 ember haláláért tették felelőssé a levegőben található káros anyagokat. A levegő szennyezettsége kilenc hónappal csökkenti a születéskor várható élettartamot a jelentés szerint. A légszennyezettség nem csak az embereknek, hanem a gazdaságnak is komoly károkat okoz: a rossz levegő okozta betegségek miatt a dolgozó európaiak átlagosan fél napot esnek ki évente a munkából. Ez több mint 80 milliárd euró kárt okoz az EU gazdaságának. A légszennyeződést főleg azok az aprószemcsés anyagok okozzák, amelyek leginkább a fosszilis energiahordozók (szén, benzin, stb.) elégetése során keletkeznek. Ezenkívül a talaj közelében kialakuló ózon egészségkárosító hatását emeli ki a bizottság jelentése. Az Európai Bizottság jelentésében közölt térkép alapján megállapítható, hogy a rossz levegő elsősorban a Benelux-államokat, Észak-Olaszországot és az új tagállamokat, köztük Magyarországot sújtja. A legegészségesebb levegőt a skandináv államokban (ott is főleg az északi területeken) szívhatják az európaiak. Az EU szeretné tisztábbá tenni a levegőt, és ezért 2020-ig megvalósítandó célokat tűz ki a bizottság tervezete, amelyet várhatóan májusban fogadhatnak el. Így például 310 ezerről 80 ezerre kívánják leszorítani a légszennyeződés miatt idő előtt elhunytak számát. Szeretnék elérni, hogy a rossz levegő ne kilenc, hanem csak három hónappal csökkentse az európaiak életét.

25. A légszennyezés miatt az artériák falai megvastagodnak - állapítja meg egy friss kutatás. A légszennyezett területen élők szervezetében az artériák nagyobb valószínűséggel szűkülnek be, mint azokéban, akik kevésbé káros környezetben élnek - állapítja meg ki a dél-kaliforniai Keck School of Medicine szakemberei által közölt tanulmány, amelyben a levegőszennyezés és a szív- és érrendszeri megbetegedések közötti kapcsolatot vizsgálták. A kutatócsoport a tesztalanyok nyaki artériáinak falvastagsága és egyes légszennyező anyagok koncentrációja közötti összefüggést vizsgálta. Azok, akik jobban ki vannak téve a szennyezett környezet káros hatásainak, nagyobb valószínűséggel szenvednek majd szív- és érrendszeri betegségekben, sőt a vastagabb artériafalak a későbbiekben jobban hajlamosítanak a szívinfarktusra is.

26. A környezetvédelem mint országhatárokat átlépő nagy társadalmi mozgalom a 20. század hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban. 1962-ben egy fantáziadús amerikai újságírónő, Rachel Carson megírta a Néma tavasz című művét. A könyv a természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet. A Néma tavasz nem nevezhető tudományos műnek, ugyanakkor igen színesen és megrázóan ábrázolja a peszticidek helytelen alkalmazásának nemkívánatos következményeit. Ez a népszerű könyv kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a környezet megóvása társadalmi mozgalommá vált. A 20. század hatvanas éveinek első felében az a látomás, amelyet Rachel Carson leírt, teljesen szokatlan volt és drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét. Ezért tulajdonképpen a Néma tavasz című könyv megjelenésétől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába. A Néma tavasz szerzője nem tudós, hanem tehetséges író, aki azt a feladatot vállalta magára, hogy megkondítja a vészharangokat és egy másfajta gondolkodást, más megközelítési lehetőséget sugalmaz.

27. Mese a jövőről: "Aztán egyszer csak valami különös rontás támadt a vidékre és többé semmi nem volt már olyan, mint azelőtt. Gonosz átok telepedett a tájra: megmagyarázhatatlan betegség vitte el a csirkéket, s a birkák és tehenek is megbetegedtek és elpusztultak. A halál árnyéka borult mindenre. A farmerek arról beszéltek, hogy a családokban sokféle nyavalya ütötte fel a fejét, s a városi doktorok egyre értetlenebbül álltak az embereket megtámadó újfajta betegségek előtt. Történt néhány hirtelen és érthetetlen haláleset is, és nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek között, akik játék közben hirtelen rosszul lettek és néhány óra múlva meghaltak. És az a különös csend. Például a madarak - hol vannak? Sokan beszélgettek róluk, zavartan és tanácstalanul. A kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, melyet itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett, kínosan vonszolta magát - haldoklott. Hajnalonta, amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer más madár köszöntötte a napot, most néma csönd ülte meg az erdőt, a földeket és a mocsarat A farmokon hiába kotlottak a tyúkok: a tojásokból nem kelt ki csirke. A farmerek panaszkodtak, hogy nem tudnak disznót hizlalni: alig pár malac születik, s néhány napnál nem élnek tovább. Az almafák virágba borultak, de a szirmok között nem sürögtek a méhek; s a megporozatlan virágokból nem termett gyümölcs. Az utakat szegélyező, valaha oly szépséges növényzet aszott és barna volt, mintha megégett volna - és csend volt itt is, élettelen csend. A halott patakokat sem látogatták már a horgászok: elpusztultak a halak is mind.

28. Az ereszek alatt, a csatornákban és a tetőzsindelyek közötti résekben még látszott egy kevéske abból a fehéres-szemcsés anyagból, ami pár hete mint furcsa hó hullott az égből a házakra, a földekre és a vizekbe. Nem gonosz varázslat, nem valamiféle ellenséges hadtest némította el a vidéket. Az emberek mindent maguknak köszönhettek. Ez a város a valóságban nem létezik. Igen könnyen juthat azonban hasonló sorsra ezer meg ezer város Amerikában, vagy bárhol a világon. Nem ismerek olyan helyet, ahol egyszerre történt volna meg mindez a szörnyűség, amit leírtam. De mind megtörtént már valahol, és sok valódi, létező közösség szenved a leírt csapások közül akár többtől is. A sötét árny szinte észrevétlenül lépett közénk, és ez a fenti, elképzelt tragédia könnyen válhat kegyetlen valósággá, amivel mindannyian szembesülünk."

29. U Thant ENSZ főtitkár (61-71) 1969-ben felhívással fordult a világ közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentésére. • 1972. Június 5-től 16-ig Stockholmban ülésezett a Környezetvédelmi Világkonferencia. • A Nyilatkozat az irányelvekről c. okmányban szerepel: "Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelalő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget." • A világkonferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét nyilvánítsa környezetvédelmi világnapnak. • A világnap célja, hogy az egyes emberek ráébredjenek egyéni felelőségükre, s arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit a környezet megóvásáért.

30. Mi a helyzet itthon? AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2002. ÉVI ÉVES JELENTÉSE MAGYARORSZÁG ELŐREHALADÁSÁRÓL A CSATLAKOZÁS FELÉ Környezetvédelem fejezet Általános értékelés Magyarország a környezetvédelmi közösségi vívmányokhoz történő jogközelítés magas szintjét érte el. A jogközelítés befejezése érdekében jogszabályokat kell elfogadni a következő területeken: levegőminőség-védelem (folyékony üzemanyagok kéntartalma, ózon és troposzférikus ózon, zónák és agglomerációk kijelölése), hulladékgazdálkodás (leselejtezett gépjárművek), természetvédelem (madarak és élőhelyek), vegyi anyagok és genetikailag módosított szervezetek (biocid termékek, azbeszt, genetikailag módosított szervezetek szándékos kibocsátása). A legfontosabb, még elfogadásra váró jogalkotási aktus az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT). Ezzel összefüggésben késés mutatkozik a regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek elfogadásában, a települési hulladék szelektív gyűjtése és válogatása, és a használt elemek és akkumulátorok elkülönített gyűjtése és ártalmatlanítása programjának tekintetében, amelyek mind az OHT-tól függenek. A települési forrásokból származó csomagolási hulladék szelektív gyűjtése átfogó rendszerének létrehozása még teljesítendő feladat. A levegőminőségi akciótervek és II. listás anyagokra vonatkozó, a veszélyes anyagok kibocsátásáról szóló irányelvhez kapcsolódó szennyezés-csökkentési programok, és a hulladéklerakókról szóló irányelv végrehajtása, illetve a levegőminőségi monitoring hálózat kiterjesztése különös figyelmet érdemelnek. Emellett Magyarország még nem csatlakozott az EU korai riasztási rendszeréhez (ECURIE), amely radiológiai veszélyhelyzet esetén korai információcserét biztosít, illetve egyes, az ionizáló sugárzásnak való kitettség vizsgálatára és felügyeletére vonatkozó követelmények végrehajtása is szükséges. Az integratív szemlélet elve nemzeti és közösségi szinten egyaránt folyamatos figyelmet igényel. Magyarországnak folytatnia kell a környezetvédelmi követelmények integrációját az összes többi ágazati politika meghatározása és végrehajtása során, a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében.

31. Valóban ilyen jó a helyzet? Lantos Ákos tüdőgyógyász Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb daganat miatti halálok. A tüdőrák okai A tüdőrák főleg környezeti ártalmak okozta betegség, mely 100 éve még ritkaság volt, de az 1960-as évekre a fejlett államokban népbetegség lett. A hörgőrák legfontosabb oka a dohányzás, mely az esetek 85 százalékáért felelős. Foglalkozási ártalmak Bizonyítottan tüdőrákot okoz az azbeszt, az arzén-, króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs szénhidrogének, és a radon inhalációja. Tüdőrák-veszélyes az azbesztipar. Szűrő, tűzálló szövet, szigetelőanyag gyártás, azbeszt szigetelések beépítése, azbeszt tartalmú épületek bontása, felújítása, (régebben azbeszt tartalmú fékbetét gyártása) során fordulhat elő azbeszt belégzés. Tüdőrák veszélyes további iparágak az alumíniumgyártás, gumiipar, kokszgyártás ill. széngázgyártás, aszfaltipar, krómfeldolgozás (galvanizálás, festékipar) nikkelfeldolgozás, fémöntés, hegesztés, uránbányászat és feldolgozás, növényvédelem és egyes vegyipari technológiák. Ezek a foglalkozási ártalmak a tüdőrákok 8 %-át okozzák. Az 1950-es években kimutatták, hogy a nagyvárosi és ipari környezetben a tüdőrák-gyakoriság a falusi értéknél nagyobb. A dohányzás a légszennyezés miatti tüdőrák kockázatát szintén megsokszorozza.

32. Elegendő-e önmagában a törvényi szabályozás? Etikai kérdés-e a környezetvédelem?

35. Többek között focilabdák, kajakok, legódarabkák és reklámszatyrok kavarognak abban a több száz kilométer átmérőjű szemétfolyamban, amely a Hawaii-szigetek felé közeleg. A víz felszíne alatt hömpölygő hulladék, amely műholdképekről nem látható, elpusztítja az óceánok élővilágát. A jelenséget tanulmányozó intézet munkatársa szerint az "úszó kontinens" mérete tíz év alatt a duplájára is nőhet - írja a The Independent.

36. A szennyezés következtében 100 ezer tengeri emlős és több millió vízimadár pusztul el évente. Az elhullott madarak gyomrából orvosi fecskendők, öngyújtók és fogkefék kerültek elő. A víz felszínén úszó tárgyak megtévesztik a halra vadászó állatokat. • "A szemétszigetek az emberi szervezetre is veszélyt jelentenek" - mondta Marcus Eriksen, az Algalita munkatársa, aki szerint ezek a vegyipari anyagok a tengeri halak szervezetét is ugyanúgy megmérgezik. "A szennyezés pedig előbb-utóbb az étkezőasztalokra kerül."

37. A HÁBORÚK

38. "Narancs ügynök„ Az élővilág háborúk miatti pusztulására az egyik "klasszikus" példa Vietnam, ahol az amerikai hadsereg szándékos környezetpusztítást végzett. Növényirtó szerekkel irtotta az erdőt, hogy megkönnyítse a pilótáknak a célpontok felismerését, és hogy megnehezítse az ellenség számára a rejtőzködést a sűrű dzsungelben. A használt szerek közül a narancsszínű hordókban tárolt Agent Orange nevű anyagot használták a legszélesebb körben. Hatására a növények növekedése felgyorsult, ami idővel a levelek lehullását eredményezte. A közel 10 évig tartó Ranch Hand hadművelet során több tízmillió liternyi növényirtót permeteztek szét, ami hatalmas pusztítást okozott az élővilágban. A növényzetet egyszerűen letarolták, az eset az ember által okozott ökológiai katasztrófák egyik iskolapéldája lett, ám sokkal súlyosabb közvetlen hatása is volt. A szert ugyanis annak ellenére bevetették, hogy az amerikaiak tudták: gyártása során melléktermékként egy rákkeltő dioxin (TCDD) keletkezik. Egyes becslések szerint az Agent Orange körülbelül 400 000 ember halálát okozta, hatására 500 000 fejlődési rendellenességben szenvedő gyermek született, és további 2 millió embernél okozott rákos vagy egyéb megbetegedéseket.

39. Olaj az Öbölben Az 1990-es évek elején a Perzsa-öbölben lezajlott Öböl-háború szintén a legnagyobb környezetpusztítást okozó háborúk közé tartozik. 1991. január 21-én az iraki erők több százezer tonna kőolajat engedtek a tengerbe, a történelem eddigi legnagyobb olajszennyezését okozva. Az olaj több mint 10 centiméter vastagon beborította a vizet, és nem kímélte a tengerben élő állatokat, valamint a vándorlásaik során ott megpihenő madarakat sem. Becslések szerint több ezer vándormadár pusztult el a tollaira tapadó olajtól. Az iraki csapatok visszavonuláskor több száz olajkutat gyújtottak fel, nagy mennyiségű szennyező anyagot juttatva ezzel a levegőbe, amelyek később a leveleken lerakódva megakadályozták a növények lélegzését.

40. Bombázások Koszovóban A koszovói zavargások hatására 1999. március 24-én a NATO légitámadást indított Szerbia ellen, komoly károkat okozva a térség természetes élővilágában, valamint a közvetve érintett délkelet-európai országokban. A gyárakat, vegyi üzemeket, erőműveket érintő bombázások hatására jelentős mennyiségű szennyezőanyag került a levegőbe, vizekbe és talajba egyaránt. Pancevo mellett egy nagy finomítót bombáztak le, ahol a robbanás megelőzése végett jelentős mennyiségű mérgező oldatot, többek között 800 tonna 33%-os sósavoldatot, 3000 tonna lúgot, 1000 tonna nátrium-hidroxidot és ismeretlen mennyiségű higanyt engedtek a Dunába. Más üzemekből összesen körülbelül 200 tonna ammónia került a folyóba. A vegyületek óriási halpusztulást okoztak. Romániában egy hónappal később olyan magas nehézfém-koncentrációt mértek a Dunában, hogy a halászatot ideiglenesen meg kellett tiltani. A szennyező anyagok azonban az üledékben lerakódva évtizedekig kifejthetik hatásukat az élővilágra.

41. Nagy sűrűsége miatt az Öböl-háborúban és Szerbiában is előszeretettel használták az urándúsítás melléktermékéből, a szegényített uránból készült páncéltörő lövedékeket. Becsapódásakor urán-oxid keletkezik, amely a talajban zajló folyamatok hatására nagy százalékban olyan vegyületekké alakul, melyeket a növények képesek felvenni, s így bekerülhet a táplálékláncba. Bár a szegényített változat radioaktivitása kisebb, mint a természetes uráné, ez egy mérgező nehézfém, melynek felhalmozódása az embernél is vese- és májkárosodást, illetve rákos elváltozásokat okozhat.

42. Veszélyben az afrikai dzsungelek Az előbbi példákról már sokan hallhattak, ám a legtöbb kisebb-nagyobb helyi háborúból egyáltalán nincsenek adatok az élővilágot érintő hatásokról. Különösen nagyok lehetnek a károk a fajokban gazdag területeken: például az Afrikában jelenleg is zajló konfliktusok, polgárháborúk beláthatatlan következménnyel lehetnek az ottani élővilágra. Ezekben a fejletlen országokban az erdőirtás, élőhelypusztítás közben úgy tűnhetnek el állat- és növényfajok, hogy azokat még fel sem fedezték.

43. A számos állam által 1992-ben aláírt, környezetről és fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 24. elve kimondja: "A hadviselés eredendően pusztító hatással van a környezetre. Ezért az államok a fegyveres összetűzések idején tiszteletben fogják tartani a környezet védelméről rendelkező nemzetközi jogot és szükség szerint együtt fognak működni e jog továbbfejlesztésében." • A háborúk során azonban a környezet az, amire a legkevésbé figyelnek, és az összetűzések befejezését követően ezek rehabilitációjára jut a legkevesebb pénz.

44. A mérnököknek kiemelt szerepe van! Trabantkörnyezetbarát üzemű, újrahasznosítható konstrukció rosszul működő tömítés jól működő tömítés eldobandó csomagolásújrahasznosítható csomagolás azbeszt szigetelésalternatív megoldás vegyszeres technológiabio-technológia útsózásmegfelelő köpeny szakszerű hulladékkezelés”exportálás” építés ökológiai áldozatok áránanélkül funkcionális, olcsó építésesztétikus lakótelep, ház, híd… zagytárolás-visszanyerés (a fegyvereket is mérnökök készítik – próbálja ki magán!) A döntés nem csak szakmai kérdés! Guillet: „…jó vezetőmérnök csak az lehet, akinek lelki és szellemi képeségei a következő arány szerint oszlanak meg: 50% erkölcsi erő, 25% általános műveltség és 25% szaktudás.” (1931) Pattantyús: „A gépészmérnöki hivatás felelősségteljes gyakorlásához az alapos szaktudáson kívül széles látókörre, erkölcsi érzékkel párosuló jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.”

45. Néhány axióma, néhány alapkérdés: Meg kell találni a technika-természet-humanitás összhangot! Az ember felelős a környezetéért, a környezet védelme, megőrzése fontosabb a mai ember bizonyos gazdasági érdekeinél! Etikátlan lenne egy nem vagy kevésbé lakható világot hagyni utódainkra. A károkat célszerűbb megelőzni mint jóvátenni! (A mérnöknek mindkettőben óriási szerepe van) Tudunk-e valóban mindent? (mobiltelefon káros hatása) Az esztétikai értékek is hozzátartoznak az emberi élethez! A szennyeződés „átmegy a határon”! (Csernobil, Tisza…..) Nemzetközi kooperációra van szükség! Helyes-e a mindenáron való növekedés? Életmimőség = fogyasztás mennyisége? Valóban előre halad a világ amikor egyre több az éhező?

46. Andrássy út 1.

47. A pénz hajszolása szélesíti a szakadékot önmagunk, a család és a közösség között A növekvő elidegenedés megteremti bennünk a társadalmi és lelki üresség érzetét A termékeik vásárlásához még több pénzre van szükségünk A hirdetők arról biztosítanak, hogy termékeik visszaszerzik nekünk az elveszített teljességet A növekvő elidegenedés lefelé tartó spirálja Alapvető a politika, a tőke felelőssége! A politika és a tőke viszonyában megfelelő egyensúly kell!

48. http://www.youtube.com/watch?v=UmatL75dO3c

49. A mobiltelefon használók átlagosan 18 havonta lecserélik telefonjaikat, a világon évente 130 millió mobiltelefon kerül kidobásra. Egy eldobott mobiltelefon 150.000 liter talajvizet szennyez. A mobiltelefonok újrahasznosítása révén: a mérgező vegyi anyagok (ólom, arzén, berillium, stb.) nem hulladéklerakókban végzik,  csökken a keresletet a környezetromboló módon bányászott nemesfémek és ásványok iránt.

50. A mérnök feladatai a környezettel kapcsolatban: A környezet káros hatásainak kiküszöbölése A környezet károsításának megakadályozása A környezeti károk megszüntetése Az emberi környezet fejlesztése A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Amikor a környezet nehezíti a mérnök dolgát: Pl.: Rezgés (rezgéscsillapítás) Por (szűrés, légzuhany) Hőmérséklet (hideg-meleg) Gravitáció Oxigén, só stb. Nyomás