Download
slide1 n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A fa PowerPoint Presentation

A fa

360 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

A fa

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A fa A fa

  2. 1. A fa Ősidők óta használja az emberiség. Több szempontból is, ma ismét reneszánszát éli. Emberbarát: az ember fiziológiai igényeinek nagyon jól megfelel. Kellemes életteret biztosít. Megújuló anyag,és energia forrás: élettevékenysége során a légkör CO2 tartalmát csökkenti. Ha elpusztul, anyagai környezetbarát anyagokká alakulnak vissza. Ideális építőanyag: könnyen megmunkálható, sok célra használható, tartós, jó a súly/teherbírás aránya….. A fa

  3. 2. A fa élő anyag: • Az élő fa, (más élő növényi szervezetekkel együtt) biztosítja légkörünkben a CO2 és az O2 megfelelő arányát. A napsugárzás energiáját felhasználva szervetlen anyagokból építi fel saját szöveteit. Ez az asszimiláció, vagy fotoszintézis. • A kivágott fa élettevékenysége megszűnik. Kedvező körülmények között, számunkra fontos tulajdonságait igen hosszú ideig így is megőrizheti. A fa

  4. 3. A fa anyagai: Kémiai összetétel: Szén : 50 m%; Oxigén: 43 m%; Hidrogén: 6 m%; Egyéb: 1 m% Fontosabb vegyületek:cellulóz ( poliszaharid) ►szilárdsághordozó (részaránya:40-60%)glükóz (szőlő cukor) molekulák természetes polimere lignin ► rostközöket kitöltő, összetartó anyag (részaránya:15-20%) hemicellulóz ( elő cellulóz) 15-20% Szőlőcukor, keményítő, ásványi anyagok, gyanták, illó olajok, csersav, stb. 2-8 % A fa

  5. 4. Fafajok: • Osztályozása: hazai – import; Tűlevelű – lombos; Lombhullató -- örökzöld; Puha – kemény; stb. • Hazai fafajok: • Puhafa, keményfa megfogalmazás igen pontatlan. Az angolban puhafa az össze nyitvatermő, kemény az össze zárva termő. Magyar nyelvben a sűrűség és keménység/szilárdság alapján csoportosítunk. Ezen jellemzők azonban igen széles tartományban változnak a termőhely, klimatikus viszonyok stb. függvényében. - 1. igen puha: hárs, fűz, egyes nyarak, 35 N/mm2- 2. puhafák: luc-, jegenye-, erdei-, vörösfenyők, 35-40 N/mm2- 3. középkemény: szelídgesztenye, tölgy, bükk, kőris, platán, szil, feketefenyő. 40-55 N/mm2 - 4. kemény: akác, gyertyán, tiszafa, 55-70 N/mm2 - 5. csontkemény: ébenfa, pockfa, gyertyán. 70 N/mm2 felett A fa

  6. 5. Fa metszetei: Bütü metszet: keresztmetszet. Az évgyűrűk koncentrikus köröknek látszanak. Bél: a fa közepe Sugár metszet: A bélen átmenő hosszmetszet. Az évgyűrűk párhuzamos vonalaknak látszanak. Húrmetszet: a hossztengellyel párhuzamos, de azon át nem menő metszet. Az évgyűrűk ovális rajzolatúak. A fa

  7. 6. Fatest részei: Kéreg: védi a fát. Háncs: másodlagos kéreg. Lefelé szállítja a tápanyagot. Kambium: osztódó szövet. Befelé a szíjácsot kifelé a háncsot, kérget hozza létre. Szíjács: Élő fatest. Tápanyaggal, vízzel teli. Puhább, kórokozók gyakrabban megtámadják. Geszt: Az élettevékenység teljesen leáll. A sejtek eltömődnek, ligninnel telítődnek. Kemény, tartós, a legértékesebb farész. Sok fánál elszíneződik, sötétebb. Bél: A fatest közepén elhelyezkedő rész. Sok fánál felszívódik, eltűnik. Más fajoknál határozott, ált. puha, sérülékeny. Sokszor támadják meg kórokozók. A fa

  8. Fatest hasznosíthatósága: Geszt fák: tölgy, cseresznye, erdei-, vörösfenyő, dió. A geszt kemény, tartós értékes farész. Érett fák: luc-, jegenyefenyő, bükk, mezei juhar, hárs, körte. Tulajdonságai: mint a gesztfák. Szíjács fa: Nyír, hegyi juhar, rezgőnyár, gyertyán, korai juhar. Nem alakul ki gesztesedés. A szijács rész általában felhasználható, pedig puhább mint a geszt. Változatossá teszi a fa mintázatát. Tölgy, vörösfenyő, dió esetén a szíjács nem használható, eltávolítandó. A fa

  9. 7. Évgyűrűk: Az évgyűrűk alapvetően meghatározzák a fa szerkezetét, tulajdonságait. A mérsékelt és hideg égöv alatti fákban az évszakok változása miatt igen határozott, jól látható ez a szerkezet. • Szórt likacsú fák. A szállító szövet pórusai szétszórtan helyezkednek el. Tölgy, kőris, akác, szil, teak. • Részei: tavaszi pászta. Tavasszal keletkezik, rövididő alatt. Nagy üregű csövecskék mait puha, lágy, világos színű. • Nyári pászta aszályos időben keletkezik, kisüregű sejtek jellemzik. Tömör, szilárd, sötétebb színű. • Gyűrűs likacsú fák: a pórusok rendezetten gyűrűszerűen helyezkedik el. Juhar, nyír, bükk, hárs, éger, dió, mahagóni. A fa

  10. 8. A fa élő szövet: • A fa testét sejtek építik fel. A sejt a környezetével anyag cserét folytat. Reagál a külső és belső hatásokra. • Alakja a feladatának megfelelően változik. • Az azonos eredetű, célú sejtek szöveteket alkotnak. A különböző szövetek sokszor egymással keveredve vegyesen is előfordulhatnak. A sejt részei: Sejtfal: elhatárolja és összeköti környezetével a sejtet. Anyaga cellulóz.Mag: őrzi a genetikai kódot, irányítja a sejt működését.Protoplazma: végrehajtja a sejt feladatait. Raktároz, anyagokat átalakít stb.Színtestecskék: a klorofil köti meg a napfény energiáját. A fa

  11. 9. Fontosabb szövetek 1: • Szállítószövet: Nagy gyűrű alakú, tű levelűnél tracheida, lombosnál trachea sejtekből összeálló csövecskék. Néhány fánál szabad szemmel is láthatók. Főleg a felfelé szállítást végzik a szijácsban. A szállítás 1,5m/óra is lehet! • Szilárdító szövet: Tűlevelűeknél szűk üregű tarcheida sejtek, lombosoknál parenchima sejtek alkotják. Akár 1-2 mm hosszú, de nagyon vékony, így szabad szemmel nem elkülöníthető, szűk sejtüregű, függőleges sejtek. • Raktározó szövet: A fenti függőleges sejtek között függőlegesen, de sokszor vízszintesen, sugár irányban is állhatnak. Ezek az un.: bélsugarak, bélsugár tükrök. Módosult tracheida és trachea sejtek. Ezek a szövetek a fatestben vegyesen a szijács és a geszt részekben helyezkednek el. A fa

  12. 10. Fontosabb szövetek 2: • Alapszövet: A levélzetet alkotó sejtek összessége. Feladata az élő szövet felépítéséhez szükséges anyagok előállítása. • Osztódó szövet: A keresztmetszeti növekedésről a háncs alatti kambium gondoskodik. A hossz növekedést a gyökér és rügy csúcsokon elhelyezkedő sejtek biztosítják. • Háncs szövet: Kéreg alatt lefelé szállítja a kész tápanyagokat. • Bőrszövet: Az elöregedett háncs alakul át kéreggé. Sok fánál ez 2-3 cm vastag is leget. A külső sejtek elhalnak és lemorzsolódnak. A fa

  13. A Mi a fotoszintézis? Miért fontos az emberiségnek? Ismertesd a fa kémiai anyagait! ( elemek, vegyületek) Ismertesd a fa keresztmetszetének szerkezetét, részeit? Jellemzőik? Mit jelent : évgyűrű? Hogyan mikor keletkezik? Mi a szerepe a gesztnek és a háncsnak? Alkalmazhatóságuk? B Miért kedvező anyag a fa az ember céljaira? Osztályozd a fákat lombozatuk szerint! Példákat is írj! Mit jelent: bütü, sugár, húr metszet? Jellemzői? A sejt és részei? Feladatai?Mi az eltérés a lombos és fenyőfélék szerkezetében? Mi szerepe a szijácsnak és a kéregnek? Alkalmazhatóságuk? 11. Kérdések A fa

  14. 12. A fa tulajdonságai: • Sűrűsége: 1550 kg/m3. Ez a préselt vagy tömörített fa. • Testsűrűsége fafajtól, termőhelytől stb. függően változik. Légszáraz állapotban mérjük 12-15% nedvesség tatalommal. A fa

  15. 13. Nedvesség tartalom: Nedvesség tartalom az abszolút száraz fa tömegéhez viszonyítva: • A fa nedvességtartalma alapvetően befolyásolja nagyon sok tulajdonságát. A víz elhelyezkedhet mint:Szabad víz: A sejtek közötti, és a sejtüregekben. Könnyen eltávozik, viszonylag kis alakváltozást okoz.Kötött víz: A sejtfalakban található. Lassan csökken a mértéke. Távozása jelentős zsugorodást okoz. • Rosttelítettség: A szabad víz eltávozása után, amikor a sejtfalak még telítettek. • Egyensúlyi nedvességtartalom az az állapot, amikor a fa nedvességtartalma alkalmazkodott a környezete nedvességtartalmához, azzal egyensúlyban van. A fa

  16. 14. Zsugorodás: A zsugorodás, duzzadás függ a fafajtól, iránytól a száradás sebességétől stb. A beépített szerkezeteket szárítás után kell kimunkálni! A fa

  17. 15. Szilárdsági tulajdonságok A fa anizotróp anyag: tulajdonságai irány függőek. Meghatározóan a nyomó szilárdságot vizsgáljuk. Párhuzamos irányba a kemény nyári pászták veszik fel a terheket. Határozott töréspontja van. Merőleges irányban a puha tavaszi pászták folyamatosan összenyomódnak. Nincs határozott töréspontja. A nedvességtartalom erősen befolyásolja: abszolút száraz: 180 %!!; légszáraz állapot (12% víztart.): 100!; telített: 60%! A fa rendkívül kedvező anyag mert húzó, nyomó, hajlító és nyíró igénybevételeket egyaránt fel tud venni. Törésképek párhuzamos merőleges A fa

  18. 16. Egyéb tulajdonságok: Hőszigetelés: A fa nem hőszigetelő anyag, de ilyen irányú tulajdonsága kedvező. Növekvő víztartalma jelentősen rontja a hőszigetelő tulajdonságait. Páratechnika: Klimatizáló tulajdonságú, a párát felveszi, leadja az egyensúlyi páratartalom eléréséig. Az ember számára ideális fiziológiai környezetet biztosít. Elektromos vezetés. A légszáraz állapotú fa szigetelőnek tekinthető. A nedvesség növekedésével nő a vezető képessége is. Néhány hővezetési tényezője:W/(m*K) A fa

  19. 17. Tűzállóság: A fa tűzzel szembeni viselkedése jobb mint a fémeké. A tűz hatására a fémek igen hamar elvesztik kezdeti szilárdságukat, a jó hővezetésük miatt nagyon hamar teljes keresztmetszetükben átmelegednek. A fa égése során, a csökkenő keresztmetszet miatt, csökken a teherbírása. A felülete elszenesedik, és így lassítja a keresztmetszet csökkenését. Minél nagyobb a keresztmetszet, annál tartósabb. Felületi bevonatokkal ez tovább javítható. Ma már csak lángmentesített faanyagot szabad beépíteni! A fa

  20. 18. A fa szárítása: A fa tulajdonságait, felhasználhatóságát, élettartamát alapvetően befolyásolja a nedvességtartalom. Minden tulajdobsága annál jobb, minél alacsonyabb a víztartalom. A fát célszerű tehát szárítani. Természetes száradás: - lábon száradás lassú 4-5 év. Így szárítva a legkisebb az alakváltozás. Az erdőben álló, már nem élő fát azonban sok kártevő fenyegeti. Összességében nem alkalmazzák. • Máglyázás Mesterséges szárítás. A fa

  21. 19. Máglyázás: Szabadban, csapadéktól, közvetlen napsugárzástól védett helyen. A fűrészárut gondosan készített un. máglyába rakják. Megfelelő sűrűségben elhelyezett, alkalmas méretű (kb.: 2*2 cm) távtartókkal, hézagosan rakják össze az anyagot. Tetejére, nagy eresszel, tetőt készítenek. A rakat 30-50 cm magas beton lábakon készül. A területről a csapadékot el kell vezetni, az aljnövényzetet ki kell irtani. A száradási időhosszú, és max. 15%-ig lehetséges. EZ IS TERMÉSZETES SZÁRÍTÁS! A fa

  22. 20. Mesterséges szárítás Szárító kamrában végzik. A faanyagot raklapokra, vagy kocsikra MÁGLYÁZVA rakják össze, hogy mindenhonnan egyenletesen távozhasson a nedvesség A hőmérsékletet, páratartalmat, légmozgást a betárolt faanyag jellemzőinek ( víztartalom, méret, fafaj) megfelelően, automatikusan vezérlik. Fontos, hogy csak azonos jellemzőkkel rendelkező anyagot szabad egyszerre szárítani, mert a túl gyors szárítás repedéseket okozhat. Akár abszolút száraz állapot is elérhető, de igen energia igényes. Szárítási idő 1 nap-3 hónap, a fa méretei, faja, nedvességtartalma, szárító berendezés jellemzőitől függően. A fa

  23. 21. Növekedési fahibák: • Sudarasság és tővastagodás • Görbeség • Villás növés • Csavarodott növés • Hullámos növés • Külpontos növés • Benőtt ággöcs • Kieső ággöcs • Bél repedés • Gyűrűs repedés • Fagyrepedés • Száradási kéregrepedés A fa

  24. 22. Állati kártevők: • A rovarok fejlődésük során több szakaszon mennek keresztül. A kifejlet rovar a petéit a fa különböző részein rakja le. Ezek kikelve lárvákká, hernyókká fejlődnek. Ilyen állapotban az élő és beépített fát egyaránt megtámadhatják. A fatestbe járatokat rágnak, a levélzetet lerágják, a tápanyagot elszívják. A báb állapotú rovar nem okoz kárt, de ebből kel ki a kifejlett rovar. • Leggyakoribb farontó rovarok:- kopogó bogarak; - cincérek; - szúfélék; - darazsak és farontó lepkék. A rovarok elleni védekezés már az erőben megkezdődik a megfelelő erdészeti technológiák alkalmazásával. A kivágott fa megfelelő tárolása, szárítása, kéregtelenítése nagyon fontos lépések és legtöbb esetben elégségesek is. A már megtámadott, vagy különösen védendő fákat vegyszerekkel kell kezelni. A fa

  25. 23. Növényi kártevők: Gombák. Lebontó szervezetek. Ideális növekedési feltételeik a megfelelő: fa víztartalom (20-50%), hőmérséklet (10-400c), álló levegő, sötétség. Ha a beteg faanyagot kiszárítják, a károsító hatás megáll, de a gomba él, nedvesség hatására tovább bontja a fát. A könnyező házigomba a levegő páratartalmát hasznosítja, tehát szárazabb faanyagon is megél. Ezért rendkívül veszélyes! Elszíneződést okozó penészgombák: Kékülést, szürkülést okoznak. A frissen vágott fa felületéről később a fatestbe is bejutnak. Kártételük csak esztétikai jellegű. Fülledést okozó gombák: A helytelenül kezelt, rosszul tárolt faanyagot támadja meg. Kezdetben csak a sejtüregek anyagát bontja. Ha a faanyag kezelése elmarad, akkor a sejtfal cellulóz tartalmát is károsítja, ami már szilárdságcsökkenést okozhat. Korhadást okozó gombák: A sejtfalakat támadják meg. Barna korhadás: A cellulózt bontja, a barna lignin marad meg. A fa szétporlad.Fehér korhadás: A sejtfalak lignin tartalmát bontja. A fa teherbírása jelentősen romlik. Védekezés a gombák ellen:- Kiszárítással, szárazon tartással.- Az úsztatott fából a folyó kimossa a könnyen bontható tápanyagokat.- Gőzölés során a tápanyagok lebomlanak, a gombák elpusztulnak.- Vegyszeres kezelés. Gombaölő hatású anyagokkal kezelik a fát. Lehet (hatékonysági sorrendben:) permetezéssel, ecseteléssel, bemártással, telítéssel kezelni. Ma már csak kezelt faanyagot szabad beépíteni! Hazánkban egyetlen lombos növényi kártevő honos a : fagyöngy. Gyökereit a fatestbe növeszti és elszívja a fa által készített tápanyagokat. Megöli a gazda fát. Jelentős kárt okozhat. Gödöllő környékén sok fán látható. A fa

  26. 24. Kezelési fahibák: • Tág értelemben minden hiba tekinthető kezelési hibának. • Szűken értelmezve véve a tárolás, szárítás feldolgozás során bekövetkező károsodásokat nevezzük. Ilyen leginkább a gyors, egyenetlen száradás miatt bekövetkező repedés, kajszulás, görbülés. A fa

  27. A Mitől függ a fák testsűrűsége? Miért és hogyan változik a fák alakja száradás közben? Rajzold is le! Mit jelent: egyensúlyi nedvességtartalom? Mennyi a légszáraz állapotú fa nedvességtartalma? Ismertesd a fa növekedési hibáit ! Miért fontos a szárítás? Mit kell tudni a természetes szárításról? B Mennyi a fák sűrűsége? Milyen körülmények között találkozhatunk ilyen fával? Milyen formában tartalmaz vizet a fa? Mit jelent: rosttelítettségi állapot? Mennyi a nedvességtartalma ebben az állapotban illetve a bútorfának? Ismertesd a fa állati és növényi kártevőit! Miért fontos a szárítás? Mit kell tudni a mesterséges szárításról? 25. Kérdések A fa

  28. 26. Fatermékek: Erdei fatermékek: Fűrészipari termékek: A fa

  29. 27. Ragasztott félkész faalapanyagok : Hossz és kereszt toldásokkal a hibás, rövid, selejt anyagokból kiváló minőségű alapanyag készülhet. Megfelelő összeforgatással a vetemedési hajlam csökkenthető. Nagy az élőmunka igénye, ezért drága. A fa

  30. 28. Gyalult áruk: • A leszárított, válogatott anyagból nagy pontosságú, azonos méretű elemeket munkálnak ki. Lambéria, hajópadló, parketta, szegőlécek, profillécek stb. A fa

  31. Mit jelent: kötött víz, szabad víz? Hogy változik, zsugorodik a fa száradás közben? Hogyan történik a mesterséges szárítás? Ideje, módja, veszélyei? Mit jelent: Léc, gerenda? Alakja, méretei, arányai? A fa

  32. 29. Nemesíttet termékek: • A korlátozott famennyiség, a sok hulladék, illetve a nagy összefüggő lapok hiánya miatt mesterséges fa termékeket készítenek. Mesterséges, mert az eredeti fa szerkezetet megváltoztatják. • Furnérok • Rétegelt lemezek bútorlapok • Farostlemezek • Faforgács lapok • OSB lapok, egyebek A fa

  33. 30. Furnérok: A faanyagokból 0,5-4 mm vastag lemezeket készítenek . Ezeket mindenféle fából lehet készíteni, hámozással, késeléssel, fűrészeléssel. Színfurnérok: látszó felületekre kerül szép színe, rajzolata miatt. Értékes fenyő és lombos fákból, különleges trópusi fafajokból készíthetik.Vakfurnérok: rétegelt szerkezetek belsejébe kerül. Gyenge faanyagból is készíthető. Késelés A fa

  34. 31. Rétegelt lemezek bútorlapok A furnér lapokat eltérő száliránnyal, páratlan számban, műgyanta ragasztóval lapokká ragasztják. Kívül szín, belül vak furnért használva. Egységes minőségű, szép lapok keletkeznek. Lehet alakra, térbeli formákra is préselni. Intarzia: különböző színű, mintázatú furnérokból művészi értékű berakások készíthetők. Bútorlap: két rétegelt lap között bútorléceket helyeznek el. Ma már ritkán használják munkaigényessége miatt. A fa

  35. 32. Farostlemezek A faanyagot rostosítják. Az eredeti szövetszerkezet nyomokban sem ismerhető fel. Műgyanta ragasztóval lapokká préselik. Lágy farostlemezek.Az anyagot nem tömörítve préselik. Testsűrűségük 0,18-0,4 g/cm3, 5-20 mm vastag. Hang és hőszigetelő anyagok, belső építészeti felületek anyagai. Közepes, és kemény farostlemezek. Testsűrűségük 0,65-0,75, ill. 0,70-0,9 g/cm3, vastagságuk 6-40 mm, ill. 3-10 mm. Tömörítve préselik. Felületét simítják, műanyag felületképzéssel (laminálással) látják el. Bútorok, belsőépítészet, csomagolás anyagai. A fa

  36. 33. Faforgács lapok A faanyagot fűrészpor méretűre aprítják. Műgyanta ragasztóval lapokká préselik, többféle eljárással.Felülete lehet natúr, lehet laminált, ill. furnérozott. Készítenek különböző alakú profilléceket is. Furnérozott faforgácsprofil Idompréselt faforgácsprofil, köpenyezve A fa

  37. 34. OSB lapok, egyebek OSB lapok. Nagy gyaluforgács méretű, alakú faanyagot műgyanta ragasztóval 6-16 mm vastag lapokká préselik. A ragasztó miatt kicsi a vízfelvétele. Szerelt építési eljárás anyaga. Ragasztott tartók. A rétegelt lemezekhez hasonlóan, de vastagabb, deszka méretű anyagból ragasztással, alakra préseléssel igen nagy méretű, (akár 20-30 m) teherhordó fa szerkezeteket készítenek. Eger, Szeged uszoda fürdő épületek. A fa

  38. 35. Fák tartósság: • A faanyagok tartóssága függ: - A fa tulajdonságaitól: a magas csersav és gyantatartalom tartósít. Fontos a tömör szerkezet is. • A körülményektől: Legkedvezőtlenebb a változó páratartalom, az időjárás, környezet közvetlen hatása. Kedvezőbb ha a fa teljes mértékben, telített állapotban víz alatt van. ( Velence, hollandiai gátak) Igazán akkor tartós, ha száraz, időjárásnak ki nem tett helyen van. (Dél-Jemen: 4-5000 éves épületek.) • Tartósságot szárítással, gőzöléssel, úsztatással, és vegyszeres kezeléssel lehet fokozni. A vegyszereket a felületre lehet felhordani, de igazán a telítés a jó. A fa

  39. A Mit nevezünk pallónak, gerendának! Miért célszerű a ragasztott félkész faalapanyag? Mi a rétegelt lemez? Alapanyagai készítése, jellemzői, felhasználási területei? Mi a farostlemez? Fajtái, felhasználási területei? Rakd tartóssági sorrendbe: kőris, akác, feketefenyő, juhar! B Mit nevezünk lécnek, pallónak? Milyen gyalult árukat ismersz? Anyagaik, minőségük? Mi a faforgácslap? Anyagai, fajtái jellemzői? Milyen egyéb fatermékeket ismersz? Rakd tartóssági sorrendbe: vörös-, lucfenyő, szil, gyertyán! 36. Kérdések A fa

  40. A • Mit nevezünk pallónak, gerendának! ( szélezett termékekre gondolj) • Mi a rétegelt lemez? Alapanyagai készítése, jellemzői, felhasználási területei? • Rakd tartóssági sorrendbe: kőris, akác, feketefenyő, juhar! • Ismertesd a fa állati és növényi kártevőit! • Miért fontos a szárítás? Mit kell tudni a mesterséges szárításról? • Miért és hogyan változik a fák alakja száradás közben? Rajzold is le! • Mitől függ a fák testsűrűsége? • Mit jelent: egyensúlyi nedvességtartalom? Mennyi a légszáraz állapotú fa nedvességtartalma? • Ismertesd a fa növekedési hibáit ! • Ismertesd a fa keresztmetszetének szerkezetét, részeit? Jellemzőik? A fa