Kutatásom bemutatása

1. Kutatásom bemutatása Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően Készítette: Hamerli Petra Történelem MA II. évfolyam Grastyán Endre Szakkollégium Pécs, 2012. ősz

2. Témám: Magyar – olasz kapcsolatok a padovai fegyverszünettől a Tanácsköztársaság végéig • A padovai fegyverszünet előzményei és megkötése • A két ország háború utáni külpolitikai helyzete • Tárgyalások • Ingadozás az olasz és a jugoszláv orientáció között • A Fiume körüli viták (1919) • Olasz javaslatok a magyar határokra vonatkozóan • A Tanácsköztársaság olasz megítélése • Guido Romanelli és a katonai antantmisszió

3. Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően

4. Előzmények (a londoni szerződés) Olaszország eredetileg a központi hatalmak szövetségese (1882) Londoni titkos szerződés: 1915. április 26. Területi ígéretek: Trentino, Trieszt, Gorizia, Pola, Zára  városok A dalmát partvidék olaszlakta városai Közép-Dalmácia Kelet-Isztria Brenner-hágó Részesedés a német gyarmatokból Albán területek feletti protektorátus

5. Előzmények (a helyzet változása) • Összeomlik az Osztrák – Magyar Monarchia  változás • Területi ígéretek nem teljesíthetőek: • Olaszország és a többi antant hatalom eltérő érdekei • Olaszország tervei a Balkánon • Londoni szerződés wilsoni elvek

6. Jugoszlávia megalakulása • 1915: Ante Trumbić létrehozza a Jugoszláv Bizottságot • 1917. július 20.: korfui megállapodás • 1918. október 29.: elszakadás a Monarchiától • 1918. december 1.: megalakul a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság

7. Badoglio-terv • Olaszország célja: az Adriát a beltengerévé tenni  Jugoszlávia zavaró  ki kell iktatni • Badoglio- terv: kifejezetten Jugoszlávia gyengítésére irányul • Belső ellentétek a délszláv államban: föderáció, vagy Nagy-Szerbia?

8. Fiume • A londoni szerződés nem adta Olaszországnak, de céljaikhoz meg kell szerezniük • Jugoszláviának gazdasági érdekei miatt kell • Nem szerezhették meg  1919. április 24-én Olaszország kivonul a békekonferenciáról • Közben Nagy-Britannia és Franciaország is elismerik Jugoszláviát

9. Csehszlovákia megalakulása • 1916: Tomas Masaryk és Eduard Beneš megalakítják a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot • Masaryk chicagói látogatása • Csehszlovákiát mind a négy nagyhatalom elismeri

10. Csehszlovák – olasz szövetség • Csehszlovákok: „nemes nemzet” • Októberben felmerül egy csehszlovák – olasz szövetség gondolata • Mellette szóló érvek: • „Hátvéd” Jugoszláviával szemben” • Gazdaság, kereskedelem • Ellenérv nincs • Nem valósult meg

11. Olaszország és Magyarország • Fiume Magyarországé („corpus separatum”)  érdeke fűződik hozzá Olaszországnak • Magyarország is riválisa Jugoszláviának  lehet vele szövetkezni • Magyarország támogatja Fiume olasz annektálását  Olaszország morális támogatást nyújt a békekonferencián

12. Román – magyar unió • Harrer Ferenc terve • Magyarország unióra lép Romániával, és együtt szövetkeznek Olaszországgal • Olaszországnak kényelmes lenne, mert elvből kénytelen támogatni Románia erdélyi követeléseit  ha létrejönne a román – magyar unió, Olaszország nem kerülne két tűz közé Erdély miatt

13. Olaszország „döntése” • A békekonferencián támogatja a magyarokat • Az olasz határjavaslatok valóban kedvezőbbek (pl. pozsonyi hídfő) • Kétkulacsos politika: igyekezett kedvezni Romániának is (eljutás a Kárpátalján át a lengyelországi Lwówhoz)

14. Összegzés és források • Az olasz diplomáciát az első világháború után a Jugoszlávia elleni törekvések irányították • Egyszerre több vasat tart a tűzben  ambivalens helyzetek  a szövetségesei is bizalmatlanokká válnak * • Levéltár • Olasz diplomáciai iratok • Sajtó • Békekonferencia-jegyzőkönyvek • Szakirodalom

15. Köszönöm a figyelmet! 