A kitelepítés időszakának feladatai

1. A kitelepítés időszakának feladatai • Kitelepítés elrendelése • A Megyei Védelmi Bizottság tájékoztatása az elrendelésről • A befogadási hely települési polgármesterének tájékoztatása a befogadás elrendeléséről • Folyamatos kapcsolattartás a Megyei Védelmi Bizottsággal • A Kitelepítési Tervek alapján a kitelepítési feladatok pontosítása, az előkészületek megkezdése • Amennyiben a helyzet indokolja, akkor a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése • Lakosság tájékoztatása a kitelepülés elrendeléséről • A spontán települők regisztrációja • A külön intézkedést igénylő emberek (idősek, betegek, mozgáskorlátozottak) kitelepítésének folyamatos szervezése

2. A kitelepítés időszakának feladatai II. • Közegészségügyi biztosítás megszervezése (ÁNTSZ) • Útközbeni ellátások vizsgálata, amennyiben szükséges, akkor megállóhelyek beiktatása (ez még szervezés) • Szállítóeszközök ellátás pontosítása • Kitelepülők gyülekezési helyen történő gyűjtése, lakossági tájékoztatása • Az útnak induló kitelepülők regisztrációja • A kitelepítési szállítóeszközök általában autóbuszok, amikre egy főt ki kell jelölni felelősnek, aki segít a sofőrnek a rend fenntartásában stb. • Szállítás a kijelölt kitelepítési útvonalakon • Érkezés a befogadó helyekre, jelentkezés • A hátramaradt értékek őrzésének megszervezése (elhagyott területen) • Hátramaradt lakosság ellenőrzése, támogatása a veszélyeztetett területen

3. Veszélyhelyzeti csomag tartalma

4. A befogadóhellyel szemben támasztott követelmények • Amennyiben indokolt, a befogadó helyre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető, illetve fertőtlenítés, mentesítés végrehajtása elrendelhető. • Megfelelő távolságra legyen a veszélyeztetett területtől • Legyen biztosítva a befogadott lakosság számára az alapvető ellátás, így különösen: • ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátás • alapvető higiéniai feltételek • az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítmények • a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m2) • az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi).

5. A befogadással kapcsolatos feladatok • Befogadás elrendelése • A befogadási hely települési polgármesterének tájékoztatása a befogadás elrendeléséről • Folyamatos kapcsolattartás helyi védelmi bizottsággal (illetve szükség szerint, nagyobb káreseményeknél a megyei védelmi bizottsággal) • A Befogadási Tervek alapján a befogadási feladatok pontosítása, az előkészületek megkezdése • Amennyiben a helyzet indokolja, akkor a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése • Lakosság tájékoztatása a befogadás elrendeléséről • Informálódás a befogadásra tervezettek létszámáról, korcsoportonkénti, nemenkénti családonkénti megoszlásokat figyelembe véve • A befogadóhely felszerelésének az igényekhez történő igazítása, anyagigénylés • Befogadáshoz biztosított anyagok fogadása, szállítása, elhelyezése • Közegészségügyi szabályok érvényesítése, folyamatos ellenőrzése (ÁNTSZ)

6. A befogadással kapcsolatos feladatok • Házirend kidolgozása • Feliratokkal látják el az elhelyezettek által használt lakóhelyiségeket, mosdókat, étkezőket, társalgókat, gyülekezési helyet, adatfelvevő és nyilvántartó helyet, orvosi szobát • Ellátási feladatok megszervezése, konyhák kijelölése, élelmiszer kiosztás és a vízellátásmegtervezése • A befogadásra tervezettek fogadása • Regisztráció • Elhelyezés • Még szükséges anyagok (fektető, étkező, és egyéb anyagok), eszközök igénylése, beszerzése • Időközönkénti lakosság tájékoztatás • A befogadás megszüntetése, • A visszatelepítés megkezdése

7. A visszatelepítés • A veszélyeztetettség megszűnése után a visszatelepülés feltétele: • a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése, fertőtlenítés • a lakosság tájékoztatása a szükséges magatartási és higiéniás rendszabályokról, • a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása, • a minimális lakhatási feltételek biztosítása, • a lakosság alapellátásának biztosítása, • az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása, • az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása, • közintézmények működési feltételeinek biztosítása, az iskolai oktatás újraindítása, valamint • a károk felmérése.

8. Összegzett következtetések A 21. századi biztonsági kihívásait tekintve megállapítható, hogy a nem katonai jellegű veszélyek száma megnőtt, ami akár nagy létszámú tömeget is érinthet. Ezáltal a távolságvédelem szerepe felértékelődik. A jelenlegi hatályos jogszabályok lefedik a távolsági védelemmel kapcsolatos feladatokat és meghatározzák annak helyes végrehajtását. A kitelepítés-befogadás- visszatelepítés helyes kivitelezése megköveteli, hogy együttműködjön a lakosság. Több gyakorlat szükséges A távolsági védelemmel kapcsolatos lakossági tájékoztatás fejlesztési irányvonalait magasabb, minőségibb szintre kell emelni, a jelenlegi rendelkezésre álló közlési rendszerek, hirdető fórumok palettáit szélesíteni kell a közösségi média bevonásával. Az önkéntes polgári védelmi szervezeteket, egyesületeket lehetne a kitelepítés-befogadás- visszatelepítés stratégiai végrehajtási feladatával megbízni.

9. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! „Hallgatók a tudomány szolgálatában” Tudományos Konferencia Budapest 2013. november 05.