1 / 19

Debreceni egyetemisták a fesztiválokon

Készítette: Buzinkay Nóra Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyűlése 2011. 11. 12., Miskolc. Debreceni egyetemisták a fesztiválokon.

damian
Télécharger la présentation

Debreceni egyetemisták a fesztiválokon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Készítette: Buzinkay Nóra Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyűlése 2011. 11. 12., Miskolc Debreceni egyetemisták a fesztiválokon A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

  2. Előadás vázlata • Téma jelentősége, fesztivál értelmezése • Elméleti háttér • Fesztiválok kialakulása, egyedisége • Korábbi kutatások a témában • Campus Fesztivál

  3. Mi is a fesztivál? „Fesztiválnak tekinthető minden olyan, a közönségnek szóló, rendszeresen megrendezésre kerülő, egyértelműen meghatározott kezdési és befejező időponttal rendelkező, különleges vagy ünnepélyes, háromnál több programot tartalmazó eseménysorozat, amelynek elsődleges célja az értékközvetítés és a közös(ségi) élmény átélése.” (Wagner 2007)

  4. Elméleti háttér • Zinnecker: ifjúkor két típusa – átmeneti ifjúsági korszak/iskolai ifjúsági korszak jellemzői • Gábor Kálmán: ifjúsági korszakváltás jellemzői Magyarországon • Fesztiválok kialakulását meghatározó tényezők (pl.: hippi mozgalom, zenei élet átalakulása, hedonista elemek elterjedése, lázadás) • Szubkultúra/csoportkultúra/ifjúsági kultúra/zenei kultúra • Woodstock; illetve jelentősebb külföldi fesztiválok

  5. Magyarországi helyzet • Kísérletek a ’60-as évektől fesztiválok szervezésére 1973: diósgyőri stadion • Szocialista korszakban a szórakozás lehetőségét főként a házibulik jelentették, valamint a tabáni Mini koncertek, vagy a Budai Ifjúsági Parkban rendezett koncertek • 1980: „fekete bárányok” koncert a Hajógyári-szigeten (közel 25ezer! néző) • 1991: „Búcsúzzunk szépen Iván” – első kelet-európai rockfesztivál • 1993-tól Sziget Fesztivál (korábban Diáksziget) • egyesült benne az élőzene; a táborozás „feelingje”, valamint a közösségi összetartozás élménye

  6. Fesztiválok egyedisége (Hunyadi Zsuzsa alapján) • Rendszerváltás óta átalakuló szórakozási színterek • Emelkedett az otthon eltöltött idő fesztivál, mint egy ellenkező lehetőség • Magyarország a „fesztiválok országa”: közel 3000 bejegyzett fesztivál • Közös elem: közösségi élményt kínálnak • A fesztivál egyenlősít, erősíti a toleranciát • „Kultúra lusta” emberek is élményekhez juthatnak • Fesztiválok funkciói (13)

  7. Hazai fesztiválok és fesztiválkarakterek • Kategorizálhatóak-e? • Hol helyezhető el a Campus Fesztivál? • Fesztivál karakterek (HVG alapján) • „önmagukból kivetkőzők” • „maskarások” • „örök punkok”; „punkok sleppje” • „anyutól elkérezkedők a közös kassza terhére” • „rejtőzködő vállalati guruk”; „céges macák”; „médiamajmok” • „örök hippik” • „fecsegő tipegők” • „anyutól elszabadultak”

  8. Eddigi kutatások • Sziget-kutatások (Gábor Kálmán): 1997-től • Szigetelők mind iskolázottságuk és nyelvtudásuk, mind pedig számítógép- és internethasználatuk (Sziget 2000- egyetemisták aránya 26,7%; Ifjúság 2000 – 7,5%) szempontjából felülreprezentáltak; valamint aktívabb szabadidős tevékenységek jellemzik őket • MTA Szociológiai Kutatóintézetének vizsgálata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából (2004) • NRC piackutató cég online kérdőíves kutatása (2008)

  9. Debreceni egyetemisták N=794

  10. Campus Fesztivál • 2002-től • Korábban Vekeri-tó Fesztivál • Szórakoztatás mellett környezetvédelem (pl. RePohár) • Műfaji sokszínűség • „kifejezetten népszerű a magyar hiphop, és továbbra is menő az electro és a dubstep” (Bakó Csaba – sajtófőnök)

  11. Résztvevő megfigyelés • 2011. július 20 – 2011. július 24. között naponta két szakaszban különböző szempontok alapján • Árak • Zenei stílusok: hip-hop, electro, dubstep, rock, retro, pop, poprock, ska, stb. műfaji sokszínűség • Civil szervezetek (Civil Pont csoport); ifjúsági szervezetek (pl. IKSZ) programjai • „Kék fény - bulitól a priuszig”; „…mint két kicsi lego – párkapcsolatok tabu nélkül” • IKSZ: ötletláda; Rétvári Bence (korábbi országos elnök) előadása

  12. Résztvevő megfigyelés • Legnépszerűbb koncertek • Ismerkedési lehetőségek • Öltözködés (egyszerű, kényelmes, de divatos) • Beszélgetési témák :fellépők, koncertek, buli, ismerkedés, kapcsolatok • Sátorozás, mint a fesztiválok kísérőjelensége

  13. Fókuszcsoportos interjúk • Négy interjú (5-6 fősek): nem, kar szempontjából heterogének • Főbb kutatási kérdések: • Miért választották a Campus Fesztivált? • Milyen programok érdeklik őket? • Miket fogyasztanak? • Kikkel szórakoznak? • Hogyan élik meg a fesztivált?

  14. Fókuszcsoportos interjúk • Miért a Campus Fesztivál? „Itt tanulok, úgyhogy kézenfekvő volt, olcsó is, és a legtöbb egyetemi ismerősöm is jött. Így nyáron tudtunk együtt is bulizni egy jót, mert amúgy lehet, csak szeptemberben találkoznánk újra.” (Noémi 22, MK) • Mire asszociálnak a fesztivál szó hallatán? • Fesztiválok elengedhetetlen elemei: sör, sátor, szabadság, jó hangulat, barátok, szabadság, nyitottság • Programok napközben: „örülök, hogy vannak, így már tényleg nem csak a buliról szólnak, hanem igyekeznek megszólítani a fiatalokat” (Niki 21, KTK)

  15. Fókuszcsoportos interjúk • Programok napközben: „örülök, hogy vannak, így már tényleg nem csak a buliról szólnak, hanem igyekeznek megszólítani a fiatalokat” (Niki 21, KTK) „A délutáni programok csak nagyon ritkán érdekelnek. Inkább csak a koncertekre vagyon kíváncsi. Régebben előfordult, hogy néhány ismeretterjesztő beszélgetést meghallgattam. (…) szükséges a fesztiválokra az efféle program is.” (Tamás 25, IK) • Legtöbben egyetemi csoporttársaikkal érkeztek, vagy vegyesen otthoni barátaikkal • Ismerkedés „Jól lehet ismerkedni, bár tény, hogy nem életre szóló barátságok, vagy szerelmek születnek, vagy ki tudja, még az is lehet. Nagyon nem kell teperni, egy fesztiválon mindenki a „barátod”, ha odamész valakihez, nem valószínű, hogy elküldene a fenébe. Szeretek ismerkedni, mert a saját körömön kívülállókkal is találkozhatok itt, megtudhatom, milyenek mások.”(Anita 21, TTK)

  16. Fókuszcsoportos interjúk • Alkoholfogyasztás: kötelező elem, avagy sem? „… a sör biztos pont, hiszen a műanyagkorsó sör elengedhetetlen kelléke a fesztiválarcoknak” (Dóra 22, GVK) „Csak annyira kötelező elem, amennyire a hétköznapoknak, vagy egy átlagos bulinak, mindenki önmagának dönti el, mire van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát, a lényeg, hogy tudja magát kordában tartani.” (Dávid 22, KTK) • Drogfogyasztás? • Tolerancia: „aki ide eljön, az számít rá, hogy másmilyen emberekkel is találkozhat, tehát nem botránkozik meg”, sokak szerint itt magasabb az emberek ingerküszöbe, „könnyebben viselnek el másokat”

  17. Fókuszcsoportos interjúk • Miből fesztiváloznak? • Megkeresik a pénzt • Ösztöndíjból spórolják össze • Zsebpénz a szülőktől Mennyire engednék el saját gyerekeiket fesztiválozni?

  18. Campus Fesztivál előnyei • Olcsóság • Helyszín • Családias hangulat • „Anti-fesztiválozókat” is képes megmozgatni fesztiválozás elfogadottságának növelése

  19. Köszönöm a figyelmet!szemi8811@gmail.com

More Related