Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajt-A Csapat

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajt-A Csapat Fenntartható gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés a Tápió-vidéken élők között. Budapest, 2008 Június 1. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Hajt-A Csapat – Összefoglaló a térségről A(z) Hajt-A Csapat területe 14 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 49,200 fő, a városokban élő lakosok száma 696 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 9 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 21%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 36 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Hajt-A Csapat – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 49,200 • Tápiószele • 6,323 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 14 • Tápiószentmárton • 5,637 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Szentmártonkáta • 5,040 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 1 • Kóka • 4,458 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 1 • 4 • Fő fejlesztési prioritások száma • 9 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 0 • 14 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 36 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Hajt-A Csapat - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térségben kevés a munkalehetőség, a lakosság nagy része ingázik, a munkába járás közlekedési feltétele rossz. • A vállalkozások többsége forráshiányos, kevés a szolgáltató jellegű vállalkozás. A termelési infrastruktúra alacsony fejlettségű. • A helyi termékek piacra jutása nehézkes. • A települések elöregedő tendenciát mutatnak, a megtartóképesség gyenge. • A térség turisztikai fogadóképessége erősítésre szorul, szükséges további szálláshelyek kialakítása, valamint több program szervezése a helyi hagyományra építve. • Probléma az ifjúsági, szórakozási és közösségi színterek hiánya. • Sok közterület, emlékmű felújításra szorul. • A természeti értékekben bővelkedő Tápió-vidéken folyamatosan bővül az ÖKO-turizmus, fejlesztése meghatározó irány. • Fontos a térségben rejlő kulturális, művészeti, népi hagyományok és a Tápió-vidéki arculat megerősítése, tudatosítása. • Nagy lehetőség nyílik a szolgáltató jellegű vállalkozások erősítésében, bővítésében, valamint • a helyi termékek piaci helyzetének és feldolgozottsági fokának javításában. • Célkitűzésünk a helyi vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok közötti mind szorosabb együttműködés, valamint a térségen belüli, települések közötti kapcsolatok erősítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

6. Hajt-A Csapat – A stratégia alapvető célja • A Tápió-vidék fejlesztését a turizmus térségi kiszélesítésével, biogazdálkodással, fenntartható agrárgazdasággal, helyi terméket előállító vállalkozások ösztönzésével, hálózatosodásának támogatásával képzeljük el. A megújuló erőforrások hasznosításával, a térségben található lehetőségek figyelembevételével erőteljesen fog növekedni a térség jövedelemtermelő potenciálja. A közösösségünkben élők életminőségének javítása, a települések fejlesztésével, új munkahelyek teremtésével valósul meg. Az épített örökség megőrzését, a falufejlesztést, a természeti és tájmegőrzést közösen a civilszervezetekkel valósítják meg az önkormányzatok. Ezen szervezetek vállalkozólag lépnek fel a sport és szabadidő infrastrukturális fejlesztésében, nehezen megtérülő szolgáltatásokban és feladatot vállalnak a fenntarthatóságban. Elősegítjük az írott és elektronikus sajtó fejlődését. A helyi identitás megőrzését összekötjük térségi programokkal, kulturális és természeti értékeink megőrzésének elősegítésével, bemutatásával. Hazai és nemzetközi együttműködésekkel fejlesztjük a kulturális, turisztikai és gazdasági kapcsolatainkat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

7. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

8. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 • A Tápió-mente több, egymástól lényegesen eltérő természetföldrajzi kistájhoz tartozik, elsősorban történelmi, néprajzi kapcsolatok alapján lehatárolt. A közösség csatlakozott települései: Farmos, Kóka, Nagykáta külterülete, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tóalmás és Újszilvás. • A Tápió-vidék infrastrukturálisan hátrányos helyzetűnek minősül. Rossz minőségű a településeket összekötő úthálózat és nehezen érhető el a szomszédos térségekben lévő főutak, hiányzik a szennyvízcsatorna hálózat, kiépítetlen a csapadékvíz elvezető rendszer, elöregedett a villamos hálózat. 12 olyan útszakasz található a térségben, amelyek rendbetételével a térségen belüli elérhetőség javítható. A térség előnye, hogy nem szeli ketté autópálya és nagy forgalmú országos közutak. Ez az előnyünk természeti értékek fennmaradása szempontjából rendkívül fontos. Épített kulturális értékeink jelentős számban vannak, azonban állapotuk-kihasználtságuk alacsonyfokú. Jelentős számú az ingázó munkába járó lakosság, a településen maradók elsősorban nők, és alacsony képzettségű betanított és idénymunkára alkalmas emberek. • Infrastrukturális szempontból a térség vegyes képet mutat. Számos településen sikerült iskolát, vagy óvodát felújítani, más önkormányzatok most készülnek erre. A számos gazdasági társaság mellet sok egyéni vállalkozó végzi tevékenységét, azonban a szolgáltatások jelentős része fővároshoz kötődő. • Erősödő a közösségi, civil kapcsolatrendszer. Az elmúlt években folyamatosan erősödött a térségi identitástudat, mely ma már minden településen megtalálható. Erősödik, és igényként mutatkozik meg a települések részéről a térség hagyományos már-már feledésbe menő kultúrájának fenntartása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

9. A térség környezeti állapota 1/2 • A Tápió mentén sokaknak feltűnhet a táj nagyfokú változatossága, Gombától Farmosig, vagy Kókától Tápiógyörgyéig keresztülutazunk e sokszínű vidéken, akkor hazánk szinte összes alföldi, illetve dombvidéki tájtípusával találkozhatunk. • Láthatunk szurdokszerű völgyeket, dombtetőket, árterületeket, homokbuckákat mocsarakat, hatalmas szikes pusztákat. • A Tápió-mente nyugati része az Északi-középhegység legdélebbi nyúlványa. • Hatvani-sík a kistáj déli részét képezi. Lapályban a patakok vize szétterült és három, több száz hektáros nyílt vizű mocsarat hozott létre. : (Hajta-mocsár, Nagy tó, Nagy-nádas.) Ezeket az Alföld egyik legnagyobb vizes élőhelyeként tartjuk számon. A vizenyős terület nyugati határában döntően szántóföldi műveléssel hasznosított löszhát helyezkedik el. A Tápió-mente peremterületei a Jászsági-síkhoz, a Gerje–Perje-síkhoz és Gödöllői-dombsághoz tartoznak. • A Tápió-mente életében mindig meghatározó szerepet játszottak a vizek. • Az állóvizek közül igen különlegesek a szikes tavak, melyek leginkább Tápiógyörgye és Újszilvás határában fordulnak elő. Legszebb a tápiógyörgyei Vámos-szék, valamint az újszilvási Szakajtó- vagy Bene-szék. Ezek mindegyikét hóolvadást követően tavasszal víz borítja, majd nyár közepére teljesen kiszáradnak. Szikes tavakkal találkozhatunk Nagykáta határában is. Itt a Hajta-patakot kísérő keskeny homokvonulatba a szél vájt kisebb-nagyobb tómedreket (egreskátai Sóstavak, Ebakasztó, Fehértó stb). Igen sajátos a Tápióbicske déli részén elnyúló, ugyancsak Fehér-tónak nevezett meder. • A Tápió-mente vízfolyáshálózata három, egymástól lényegesen különböző vízgyűjtő területből tevődik össze.. A vidék lelentősebb mellékvize az Ilike-ér. • A vízfolyásokon hóolvadáskor, illetve a hirtelen lezúduló, nagyobb esők alkalmával keletkezhetnek árvizek. A terület egyébként száraz, gyenge lefolyású. A vizek közül csupán a Farmos határában kanyargó Öreg-Hajta, a Kókai-ág egyes részei tekinthető még valamelyest természetesnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 2/2 • A Tápió-mente talajtakarója a változatos természetföldrajzi adottságoknak köszönhetően sokszínű. A dombsági területeken barna erdőtalajok, illetve a feketeföldnek is nevezett csernozjomok uralkodnak. A Felső- és Alsó-Tápiót kísérő árterületeken általában réti talajok, foltokban pangó vizes láptalajok, míg a homokbuckákkal tagolt magasabb térszíneken barna földek és humuszos homoktalajok fordulnak elő. Több helyen láthatunk szép padkás szikeseket, ahol a szikhátak, szikpadkák, szikfokok mozaikja valóságos terepasztallá változtatja az egyhangúnak tűnő pusztát. • A Tápió-mente hazánk egyik legszélsőségesebb időjárású vidéke. Az évi csapadékmennyiség összege nem éri el az 550 mm-t, csökkenő tendenciát mutat. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. • A Tápió-mente növényföldrajzi szempontból Magyarország egyik legváltozatosabb, egyben legbonyolultabb vidéke. Itt találkozik a középhegységi zárt lombos erdők öve a ligetek és gyepterületek váltakozásával jellemezhető erdős sztyeppekkel. Átmeneti jellegénél fogva növényvilágának változatossága országos viszonylatban is egyedülállónak mon Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A HAJT-A Csapat területén egyetlen hátrányos helyzetű település van: Tápiószőlős. A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik. A falu 1947-ig Tápiószele lakott külterülete volt. A terület felszínének kb. háromnegyed részére, Ény DK csapásiránnyal húzódik át Tápiószentmárton felől a Tápió hordalékkúpjából származó futóhomok garmadabuckákkal és szélbarázdákkal tagolt területe. A déli területére átterjed az Ős-Tápió által kialakított, a több más település határába áthúzódó lösztakaró, amelyben jól nyomon követhető a Tápió egykori medre is. A település területén – hasonlóan más, Tápió-mentén fekvő falvakhoz – az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a XII. századból való kőtemplom maradványa. Az 1997-es statisztikai adatok alapján Tápiószőlős település területe 2840 ha, ebből a belterület 208 ha, a külterület 2632 ha. A lakosság száma 2736 fő. A munkanélküliek száma 190 fő, 7%-os. Az Általános Iskolában 280 diák tanul, az óvodában 116 gyermeket nevelnek. • Településfejlettségi mutatók: A víz- és gázvezetéket a lakások 45%, illetve 56%-ában építették ki. A lakások 30%-a rendelkezik telefonnal. A burkolt utak aránya 10%-os. A település területén 104 vállalkozás működik. A település legfőbb lehetősége a számos helyi vállalkozás továbbfejlesztése. A nagyszámú helyi termék piacra jutásának fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

13. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 15% • Építőipar • 25% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 4% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 8% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 17% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 28% 9% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 4% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 2% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.9%, ami 1.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.9% • Változás 2003-hoz képest 1.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • Térségünkre nem jellemző, hogy egy meghatározott településre koncentrálódik a munkavégzés helye, a munkavállalók kb. 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni, de Jászberényben is sokan találnak állást. • A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának, megtelepedésének. A helyi munkaerő alacsonyan iskolázott, amely elsősorban a vállalkozók számára kedvezőtlen helyzet. • A vállalkozások többsége tőkeszegénységgel, likviditási gondokkal, a hitelfelvétel akadályaival küszködik. • A térségben jellemzően kis – és középvállalkozások vannak jelen, de nagy foglalkoztató is található, mégpedig a Ganz-Transelektro Kft. A Kft. az elmúlt évben indiai tulajdonba került, a stagnálás évei után bővül. A következő három évben évi 30-50 fős létszámbővítés várható. • A térség agrárgazdaságában a szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét, döntően a mezőgazdasági növénytermesztés és a gépi szolgáltatás jelenti. Az állattartó telepek száma csökkent, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a húsfeldolgozó üzemekre. A Tápiószentmártonban működő agrárszövetkezet és Rt. komoly gondokkal működik, a cukorgyárak bezárása miatt a cukorrépa termelésről más növények termesztésére kényszerül átállni. A kistérségben csökkent a varrodák száma, mert piac hiányában termékeiket nem tudták értékesíteni. • Jelentős ágazat a kereskedelem, ami jellemzően kiskereskedelem, a nagy áruházláncoknak még nincs üzlete a térségben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Tápiószentmárton székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,145 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Ganz Transelektro • Tápiószele • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • 616 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Ferzol • Tápiószőlős • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 110 3 • Káta CNC Kft. • Szentlőrinckáta • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 83 4 • Aranyablak Kft. • Újszilvás • 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 54 5 • Haldex Kft. • Szentlőrinckáta • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 51 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Euro - Novex Kft. • Újszilvás • 3720 Nem fém visszanyerése hulladékból • 50 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Aranyszarvas Zrt. • Tápiószentmárton • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 49 8 • Tempo Kft. • Tápiószentmárton • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 48 9 • Rehabit Komplex Kft. • Tápiószentmárton • 2123 Irodai papíráru gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 44 10 • Seminis Hungária Vetőmag Kft. • Farmos • 5121 Gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 • Az elmúlt időszakban, térségünkben jelentősen fejlődtek a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások, viszont a szolgáltató vállalkozások nagy része, elsősorban Budapesten tud munkát találni/vállalni. Mivel a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások fejlődést mutatnak, így a turisztikai vállalkozások megerősödésére is van lehetőség. Térségünkben nem kell számolni a nagy létszámú munkahelyek letelepedésével, mivel az ipari területek kialakítása már nem időszerű. A meglévő vállalkozások fejlesztése, azok piaci pozícióinak megerősödése, új munkahelyek teremtése, programunk szempontjából kiemelt fontosságú. A térség „ipari területektől” való mentessége feltétele annak, hogy megmaradjon a térség élhető funkciója, megőrizve a települési karaktereket, kialakítva a települési központokat, amely által a központokba telepíthetők a szolgáltató vállalkozások. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 11 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 3 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 13 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 21 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 1 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 26 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 15 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 11 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 1 • Nemzetközi kapcsolatok • 2 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 10 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 5 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 8 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • A térségben erősödő civilszervezeti összefogások vannak. A társadalmi szervezetek települési jelenléte, egyre inkább túlnyúló mikrotérségi összefogásokban nyilvánulnak meg, elsősorban a sport, a tűzvédelem, és polgárőrségi szinteken. Elkezdődött és a térség felemelkedése szempontjából rendkívül fontos a kulturális, turisztikai összefogás, mert így a közös többnapos programokat lehet szervezni. A non-profit szervezetek előnye, hogy kordában tudják tartani a szélsőséges önkormányzati elképzeléseket, lehetőséget adnak a szólásszabadság gyakorlására, kezdeményezni tudnak a lakosság szempontjából fontos, közérdekre, közérdeklődésre számot adó programokra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,333 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 47,868 48,134 48,632 49,129 49,200 Éves változás 497 71 267 497 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,333 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

25. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 11% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 20% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

26. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 11% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 33% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 5% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 3% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térség demográfiai helyzete 1/1 • A térség demográfiai helyzetére jellemző, hogy az elöregedő lakosság mellett, kis mértékben de növekszik a lélekszám, az összesített lakosság 2002-2006 között 1333 fővel nőtt, ez arányosítva 3%-os növekedést jelent. • A beköltözéseknek köszönhetően a térség iskoláit még nem kellett társulásba szervezni, önállóan tartják fenn az önkormányzatok az óvodákat, iskolákat. A térség demográfiailag az országos átlagot képezi le, nem vagyunk sem könnyebb, sem nehezebb helyzetben, viszont térségünkben emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezet nincs. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 1 • 7% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 0% • Mindhárom mobilhálózat • 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 13 • 93% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér Közmű ellátottság • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Középiskola • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat • Tűzoltóság Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

31. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 • A térségben a 90-es évekig kiépült a teljes infrastruktúra, a szennyvízhálózat kivételével. A következő évek problémáját az okozza, hogy a rendkívüli rombolásokkal járó szennyvíz rendszer kiépítése után hogyan sikerül a környezetet helyre állítani, valamint a 70-es években épült ivóvíz rendszereket sikerül e kicserélni, mert ezek nagy része még eternit vagy vascsöves hálózatok. A településeken belüli úthálózatok jó állapotúak, a belterületeken 80 %-os kiépítettségűek. A településeket összekötők utak, melyek állami tulajdonban vannak rendkívül rossz állapotúak, a közút kezelője elhanyagolja, karbantartásukról kampányszerűen gondoskodik. Hasonlóan rossz elöregedett a villamos hálózat, a felújításoknál már előnyben kellene részesíteni a föld alá helyezett hálózatokat, ehelyett a balesetveszélyes faoszlopos megoldásokat részesíti előnyben a szolgáltató anyagi megfontolások miatt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.01 • 0.00 • 0.16 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 0% • 14% • 0% • 24% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Farmos • Község • 3,644 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.57% • 5,935 • 0.000 • 0.000 Kóka • Község • 4,458 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.96% • 7,143 • 0.000 • 0.000 Nagykáta • Város • 696 • 4.22% • 5,650 • 0.000 • 0.008 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pánd • Község • 1,986 • 5.83% • 5,056 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentlőrinckáta • Község • 1,901 • 3.53% • 5,491 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentmártonkáta • Község • 5,040 • 4.31% • 6,104 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tápióbicske • Község • 3,587 • 5.32% • 5,520 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tápiógyörgye • Község • 3,816 • Közszféra • 4.10% • 5,814 • 0.000 • 0.006 Tápióság • Község • 2,772 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 6,999 • 0.000 • 0.000 Tápiószele • Nagyközség • 6,323 • 6.63% • 5,862 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tápiószentmárton • Nagyközség • 5,637 • 5.80% • 5,420 • 0.000 • 0.041 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tápiószőlős • Község • 3,154 • 4.54% • 4,294 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tóalmás • Község • 3,421 • 6.00% • 6,024 • 0.000 • 2.055 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újszilvás • Község • 2,765 • 5.62% • 4,469 • 0.000 • 0.227 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyben kevés a munkahely, a település lakosai nagy számban kénytelenek máshol dolgozni, ingázni. A jó minőségű utak és a csatornázás hiányzik. A turizmus tovább fejlesztését hátráltatja, hogy a településen nincsenek szálláshelyek. Közintézményeink nagyon rossz állapotban vannak. Közterületeink és faluközpontunk felújításra szorul.” • „Farmos szép természeti környezetben, az Alföld egyik legnagyobb mocsara mentén fekszik. A természeti értékek megőrzése, bemutatása és a kulturális hagyományok fejlesztése a település egyik legnagyobb lehetősége. A helyi vállalkozók, civil szervezetek és az önkormányzat eddigi jó együttműködése további fejlődés alapja.” • Farmos • „Helyben kevés a munkahely, a lakosság jelentős része kénytelen máshol munkát vállalni, de a bejárás közlekedési feltétele rossz. A település a szálláslehetőségek hiánya miatt nem tudja kihasználni a turisztikai lehetőségeket.” • „Szép természeti környezetben borpincékkel övezve, a hagyományos gazdálkodást és vendéglátást ötvözve várja az idelátogatatókat. A sportcsarnok lehetőséget ad nagy rendezvények, sport bemutatók és tábor szervezésére.” • Kóka Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

36. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A külterületen lakóknak az infrastruktúra teljes hiányával kell szembenézni. A szálláshelyek hiányoznak. A tanyás térségen az emberek elszigetelten élnek, csak néhány vállalkozás van.” • „A természetszerű legelőkön a meglévő lovas turisztikai szolgáltatások és a legeltető állattartás a Natura 2000es területek megóvásával. A térség kulturális és művészeti tevékenységének továbbfejlesztése. A természeti környezet a védett értékek bemutatása a turizmus fejlesztésének egy lehetősége.” • Nagykáta • „Elöregedett a település, gyenge a humán infrastruktúra, alacsony a civil aktivitás. Kevés a munkahely, rossz a település megközelíthetősége.” • „Természeti adottságok és a hagyományos népi kultúra megjelenítése a Közalapítvány tájházában. A helyi mezőgazdasági termelők szeretnék a „pándi meggy” és egyéb növények újratelepítését, piacra jutását elősegíteni. Helyi vállalkozások továbbfejlesztése.” • Pánd Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

37. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A faluházban civil szervezetek működnek, a szervezetek között nincs megfelelő összhang. • A programok anyagi háttere nem mindig biztosított. • Helyi vállalkozások forráshiánya. • Kerékpárút, járda nincs. • Belvízelvezetés gond. • Sportpálya, sportolási lehetőség kevés. • Intézmények nyílászáró cseréje szükséges. • Helyi termékfeldolgozás nincs. • Zöldségfélék tárolása, hűtése megoldatlan.” • „Különféle programokra könnyen mozgathatók a fiatalok. • A civil szerzetek közötti kapcsolatok fejlesztése terepfesztivál, megrendezésével. • A természeti környezet lehetőséget biztosít értékeink bemutatására. (tanösvény, turistaút hálózat, madárgyűrűző- és egyéb táborok, teljesítménytúrák) • A helyi termékek feldolgozottságának emelése.” • Szentlőrinckáta • „Településünk a forgalmas 31-es út mentén helyezkedik el. Sajnálatos, hogy a falu jelenlegi képe jellegtelen. A településen kevés a munkahely. A faluközpont épületei és útjai felújításra szorulnak. Nincsenek parkok, virágos utak. Nincs megfelelő ifjúsági, kulturális, közművelődési, sportolási közösségi színtér. A településről hiányoznak az információs táblák térképek.” • „A lapos tetők beépítése közösségi színtereknek. Természeti értékeink, a Natura 2000-es területek bemutatása, értékeinek megőrzése a védett növények és állatok megismertetése. A jól működő civil élet és az évente megrendezésre kerülő falunap lehetőséget teremt a további összefogásra. A térképek, táblák elkészítése faluképünket és a tájékoztatást segíti.” • Szentmártonkáta Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

38. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A Tápió patak és a partján található 1849-es emlékhely valamint az azt övező természeti környezet elhanyagolt állapotban van. Közterületek, önkormányzati épületek, sportpálya felújításra szorulnak.A sportpályák elavultak nem teszik lehetővé a kulturált kikapcsolódást. A civil szervezetek és a vállalkozások forráshiányosak.” • „A hagyományos vidéki élet és a természeti értékek bemutatása. Az emlékhelyek, valamint az azt övező természeti értékek felújítása a nagyrendezvények kulturált megrendezését teszik lehetővé. A testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése a nemzetközi együttműködést segíti elő. A sportpálya felújításával és újak kialakításával lehetőségeket teremtünk minél több fiatal bekapcsolására.” • Tápióbicske • „Kevés a munkahely.A vállalkozások és a civil szervezetek száma jelentős, de forráshiánnyal küzdenek. A turizmus gyorsabban fejlődik, mint a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, nincsenek pihenőhelyek, képzett emberek. Kevés a helyi termék, piacra jutásuk korlátozott. Nincsenek megfelelő szintű sportpályák. Kulturális értékeinket nem tudjuk bemutatni.” • „A megszépült falu az öko-turizmus fontos célállomása. További bemutató, pihenőhelyek és szálláshelyek kialakításával nő a látogatók száma. Vállalkozások több helyi termékeket állítanak elő, a bevételek növekedése a további fejlődés alapja. A civil szervezetek több forráshoz jutnak, megerősödnek. Sportpályák, futópályák fejlesztével javul a szabadidő eltöltésének lehetősége.” • Tápiógyörgye Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

39. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az utak, járdák, hidak rossz állapotban találhatók. A meglévő szabadtéri színpad rossz állapota miatt nem alkalmas rendezvények megtartására. Az utak, terek fásítása, virágosítása hiányos. A dűlőutak elhanyagolt állapotúak. A sportcsarnok üzemeltetése az energia árak miatt nagy teher. Az iskola és az ún. Török-híd fontos építészeti emlékeink, rossz állapotban vannak.” • „A falu határában található rét fontos élőhely, ennek bemutatása az ide vezető utak felújításával válik lehetővé. Az épített emlékeink megújításával nő a település lakóinak identitástudata. Az természeti és kultúrális értékek bemutatása eddig kevéssé kihasznált, ezek fejlesztése további lehetőség. A megújuló energiaforrások használata lehetővé teszi épületeink hatékonyabb működését.” • Tápióság • „Tápiószelén kevés a helyben található munkahely. Kevés a jól működő vállalkozás,szakképzetlen a munkaerő. A szolgáltató helyek, szálláshelyek száma még mindig alacsony. • Nincs utca-névtábla: ez jelentősen megnehezíti a helyismerettel nem rendelkezők községen belüli tájékozódását. • A település arculata az utóbbi években sokat fejlődött, ennek további fejlesztése szükséges.” • „Tápiószele környékén jelentős a NATURA 2000-es területek aránya. A településen található az ország egyetlen Kúria múzeuma, a Blaskovich múzeum, aminek további fejlesztése a turizmus egyik legnagyobb lehetősége. • A civil szervezetek működése országosan is kiemelkedő.” • Tápiószele Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

40. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A helyi termékek feldolgozottsági foka alacsony. • A település legfőbb problémája a helyi munkalehetőségek hiánya. Kevés a jól működő helyi vállalkozás. A lakosság jelentős része ingázik, a munkába járás feltételei rosszak. • A település több részre tagozódik, az egyes részek között a kapcsolattartás bonyolult.” • „A turizmusfejlesztés lehetőségei adottak, ezek kapcsolódnak a bor-, horgász, gyógy- és a lovasturizmushoz. A jó minőségű földeken nagyobb hozzáadott érték elérésére van lehetőség. • A természeti értékek, védett területek további bemutatása lehetséges. A helyi termékek fejlesztésével növelhetjük a piacra jutási lehetőségeiket.” • Tápiószentmárton • „Nehéz a lakosság megtartása, szorosan nem kapcsolódik a nagykátai kistérséghez, kettősség jellemzi a települést. Nehéz a helyi termékek piacra jutása. Turisztikai és természetvédelmi terveinket forrás hiány miatt nem tudjuk elindítani. Hiányzik egy interaktív közösségi tér. A szociálisan hátrányos helyzetű bevándorlók nehezen illeszkednek be.” • „A település legfőbb lehetősége a számos helyi vállalkozás továbbfejlesztése. A nagyszámú helyi termék piacra jutásának fejlesztése. Egyesületeink, civil szervezeteink igen aktívan részt vesznek a község közösséget teremtő életében. Térségi visszatérő programjaink-lovas napok, falunap, adventi kiállítás-egyre népszerűbbek.” • Tápiószőlős Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település forráshiány miatt adottságait nem tudja kihasználni. Fejletlenek a szórakozási- és sportolási lehetőségek. A szálláslehetőségek és programok hiánya a további fejlődés akadálya.” • „Tóalmás a Gödöllői dombság lankáin Natura 2000-es területekkel övezve, szép környezetben helyezkedik el. • A fejlődés egyik meghatározó lehetősége a gyógyvizes strand és kemping fejlesztése. A település központjában található a nagygödörként nevezett terület, ahol szabadidő-központ kialakítására van lehetőség, gyermekjátszótérrel, dísztóval, szabadtéri színpaddal, teniszpályával.” • Tóalmás • „A helyi munkalehetőség hiánya miatt az értelmiség és a képzett réteg elvándorlása tapasztalható. A bevándorlók szociálisan hátrányos helyzetűek. Likviditási problémák és forráshiány jellemez minden szektort.” • „Meglévő helyi termékeink a további fejlődésünk alapját képezik. Földrajzi adottságaink a fejleszthetőség szempontjából kiválóak. Településünk innovatív, kreatív, mind a vállalkozói, mind a szellemi tőke tekintetében” • Újszilvás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

43. A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 9 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A HAJT-A Csapat településeinek építészeti és kultúrális örökségének megőrzése, fejlesztése, rendezvények támogatása, írott és elektronikus termékek készítése, a létrehozott értékek védelme.” • 3 db • 2,105,977 • „A HAJT-A CSapat területén található vállalkozások fejlesztése, turisztikai infrastruktúra javítása.” • 2 db • 1,645,253 • „A HAJT-A Csapat területének sport és szabadidő infrastruktúra fejlesztése, nemzetközi és hazai civilkapcsolatok kialakítása, erősítése.” • 2 db • 537,000 • „A HAJT-A Csapat területén található természeti értékek védelme, turisztikai célú hasznosítása, környezetvédelmi programok szervezése, alterntív és megújuló energiák alkalmazása.” • 2 db • 329,581 • „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” • {FejlPrioritasok.4.Sz331} db • {FejlPrioritasok.4.Sz332} • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

44. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A Csapat településeinek építészeti és kultúrális örökségének megőrzése, fejlesztése, rendezvények támogatása, írott és elektronikus termékek készítése, a létrehozott értékek védelme. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Kultúrális értékek védelme, fejlesztése, bemutató helyek kialakítása. • 408,977 • Települési marketing tevékenység ösztönzése, írott és elektronikus termékek készítése, rendezvények támogatása. • 350,000 • A települések épített örökségének védelme, településkép javítása, a közlekedés és a közbiztonság fejlesztése. • 1,347,000 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

45. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A CSapat területén található vállalkozások fejlesztése, turisztikai infrastruktúra javítása. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Turisztikai lehetőségek bővítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. • 420,000 • Helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, kapcsolódó infrastruktúra javítása. • 1,225,253 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

46. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A Csapat területének sport és szabadidő infrastruktúra fejlesztése, nemzetközi és hazai civilkapcsolatok kialakítása, erősítése. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. • 70,000 • Sport és szabadidő tevékenységek infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése. • 467,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

47. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A Csapat területén található természeti értékek védelme, turisztikai célú hasznosítása, környezetvédelmi programok szervezése, alterntív és megújuló energiák alkalmazása. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Természeti értékek védelme, turisztikai célú hasznosítása, kapcsolódó infrastruktúrális fejlesztések, környezetvédelmi programok szervezése. • 229,581 • Kisléptékű közösségi célú alternatív és megújuló energiák alkalmazása. • 100,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok • 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat • 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat • Komplex stratégia megoldási javaslatai

49. A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése • Szektoronkénti megoszlás • Vállalkozások száma • Foglalkozta-tottság • 10 legna-gyobb vállalk. • 10 legfonto-sabb javaslat • Szektor • Javaslatok • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • 8% • 20% • 7% • 0% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 35% • 70% • 14% • 8% • 15% • 11% • 0% • 7% • 8% • Építőipar • 25% • 13% • 10% • 14% • 17% • Kereskedelem, javítás • 4% • 3% • 0% • 21% • 25% • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • 14% • 0% • 7% • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 3% • 2% • 0% • 0% • 0% • Pénzügyi közvetítés • 17% • 7% • 0% • 0% • 0% • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 8% • 5% • 0% • 14% • 17% • Egyéb szolgáltatás • 0% • 3% • 0% • 14% • 17% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

50. A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Szektor Megoldási javaslat • „A HAJT-A Csapat területén a vidéki turizmus formák közül a fenntartható falusi, agro és ökoturisztikához kapcsolódó szálláshelyeket szükséges kiépíteni, berendezéssel ellátni a támogatások addicionalitásával.” • „Minden igényt kielégítő, akadálymentesített szálláshelyek jönnek létre a HAJT-A Csapat területén, melyek koherenciába lesznek egymással. A mikro térségben a túristák száma valamint a vendégéjszakák száma nő. Ezen területen a foglalkoztatottsági helyzet pozitív irányba mozdul el.” • „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 1 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis