Előadó: Schréder Mihály Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság

1. „EU 2020 stratégia – megvalósításának kérdései a versenyszektorban” - Ágazati konferencia -Szakképzés az Európai Unióban, a piaci keresletnek megfelelő szakképzés aktuális kérdéseiMKIK – ÁPBT szakképzési szándéknyilatkozatBudapest, 2011. május7.- 8. Előadó: Schréder Mihály Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság

2. Szakképzés az Európai Unióban A német szakképzési rendszer A holland szakképzési rendszer A svájci szakképzés A Széll Kálmán Terv az oktatási koncepciója Szakképzési helyzetkép Ágazati szociális partnerek javaslatai Szándéknyilatkozat

3. Az EU-ban a szakképző központokat a régiók az ágazati szociális partnerek tartják fenn. A szakképzés finanszírozásának meghatározó elemei a paritásos ágazati szakképzési alapok. A munkaadói és munkavállalói szervezetek határozzák meg az alap felhasználásának céljait. A szakképzési alapba való befizetés kötelező. A vállalkozások által befizetett alapot egészítik ki a régiós-, és a központi állami források.

4. A német szakképzési rendszer A munkaadó-szervezetek és szakszervezetek alapítványt hoztak létre, a képzési központok finanszírozására. Minden építőipari vállalkozás a bértömeg 2,5 % befizeti az alapítvány pénztárába. Az alapítvány a tanuló képzési költségeit visszatéríti: - A képzési költségekre - Szociális költségekre - Regionális képzési központokban történő oktatás költségeire - A képzési központokhoz történő utazás költségére

5. A holland szakképzési rendszer Az Ipar által alapított Országos Szakképzési, Oktatási és Munkaerő-piaci Szakértői és Szaktanácsadó Központ igazgatósága a munkáltatók, a munkavállalók és az oktatási intézmények képviselőiből tevődik össze. A munkáltatók és a munkavállalók évente több mint százmillió eurót fordítanak oktatásra, amit a kormány további nyolcmillió euróval egészít ki.

6. A svájci szakképzés A szakképzés meghatározó eleme az ágazati szakképzési alapok létrehozása. A szakmai szervezetek szakképzési alapokat hoznak létre a szakképzés, a továbbképzés és a vizsgáztatás céljára. A szakmai szövetségek határozzák meg a szakmai- és vizsgakövetelményeket. Az ágazati szakképzési alapok felhasználásával szak-, felnőtt-, és továbbképzési intézményeket működtetnek

7. A Széll Kálmán Terv az oktatásra vonatkozóan az alábbi koncepciót vázolja fel A magyar szakképzés, a felsőoktatás távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől. A közoktatás olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulóit, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. A középiskolai rendszerben hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között.

8. A gazdaság egyes területei, a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan, és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket. Az oktatás területén megbomlottak az egyensúlyok. A fiatal korosztályok mind nagyobb hányada vesz részt a felsőfokú oktatásban. A szakképzés nagyot veszített presztízséből, és ma már egyes szakmákban szinte minimálisra csökkent a képzésben részt vevők száma.  Ezeknek az arányoknak a módosulása nélkül aligha képzelhető el gazdasági felzárkózás Magyarországon.

9. Szakképzési helyzetkép A szakképzés teljesítménye sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem felel meg a nemzetgazdaság ágazatai igényeinek. A válság után beinduló fellendülés megalapozása érdekében meg kell teremteni a gazdasági ágazatok szakmunkaerő igényének fedezetét. A szakképzés finanszírozásában hiányzik az ágazati szemlélet, az ágazati tervezés, elemzés.

10. Ágazati szociális partnerek javaslatai Stratégiai fontosságú feladat a gazdaság szereplőinek széleskörű bevonása a szakképzés megszervezésébe, működtetésébe, kiemelten a gyakorlati oktatás területén A szakképzés finanszírozásának megújításához szükséges az ágazati irányítási szint megteremtése. A szociális partnerek szerepét növelni kell a döntésekben. Elkerülhetetlen megfelelő ágazati szintű munkaerőpiaci információs rendszer kialakítása.

11. A duális szakképzés finanszírozási modelljét úgy kell kialakítani, hogy az ágazati szinten számot vessen a gyakorlatorientált képzések magasabb költségeivel és érdekelté tegye a vállalkozásokat a tanulószerződések megkötésére. A szakmacsoportok gyakorlati oktatásának ténylegesen elszámolható normatív költségei meghatározásához az ágazat szakmai szervezeteink bevonása elkerülhetetlen.

12. A szakközépiskolák szerkezetének átalakítására ágazati szinten kerül sor. Ezért biztosítani szükséges a nemzetgazdasági ágazatok szakértőinek képviseletét a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokban. A szakközépiskolák beiskolázási kereteinek meghatározásába az ágazati párbeszédbizottságnak szerepet kell vállalni. Csak így biztosítható, hogy a képzésben részt vevő fiatal, meghatározott munkakörök betöltésére feljogosítva, a munkaerőpiacon használható végzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből.

13. A változó piaci viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében felnőttképzés keretébe lehetővé kell tenni, hogy a vállalkozás saját munkavállalója a tovább foglakoztatás érdekében a szakképzési hozzájárulás befizetési kötelezettségének terhére a második szakképesítést is megszerezze. Az MKIK munkaerő előrejelzési módszerét ötvözni kell az ÉÁPBáltal kidolgozott humánerőforrás tervezési modellel.

14. SZÁNDÉKNYILATKOZAT A Magyar Kereskedelmi és lparkamara és az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsának Munkaadói és Munkavállalói oldala között. Kulcskérdés a szakképzési rendszer átalakítása, amely képes a nemzetgazdaság ágazati igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő kibocsájtását biztosítani. A sikeres és eredményes szakképzési rendszer csak a gazdaság szereplőinek meghatározó részvételével biztosítható.

15. Felek az együttműködés valamennyi lehetőségeit kihasználva kívánnak részt venni a szakképzés hatékonyságának növelését célzó programok tervezésében és végrehajtásában, a szakképzés intézményi rendszerének működtetésében, és felügyeletében. Az ágazati szociális partnerek minden szinten vegyenek részt a szakképzést irányító, fejlesztő, felügyelő szervezetek, testületek munkájában. Fontos céljuknak tartjuk, hogy a gyakorlat- és kereslet-orientált szakképzési rendszer stratégiai fejlesztésében felelősséget és forrásokat nyerjenek. Budapest, 2010. május 27 . MKIK , ÁPBT munkaadói oldal, ÁPBT munkavállalói oldal

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!