1 / 17

Regionális különbségek és a támogatási programok

Regionális különbségek és a támogatási programok. Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem. A regionális politika és a regionalizáció szakaszai. Az indulás (1990 - 1995)

deva
Télécharger la présentation

Regionális különbségek és a támogatási programok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem

  2. A regionális politika és a regionalizáció szakaszai • Az indulás (1990 - 1995) • Ágazati válság területi válsággá szélesedik, válságkezelés (Borsod, Szabolcs, Nógrád), • első területfejlesztési PHARE program (kistérségek), • két pólusú területi támogatási rendszer, • köztársasági megbízott regionalizált intézmény (1991-1994), viták Régiók Európája • Az intézményesülés (1996 - 1998) • Területfejlesztési törvény (1996) és OTK (1998), • intézményrendszer kiépülése megyei szinten, • fejlesztési koncepciók, szereplők kommunikációja, • lopakodó decentralizáció forráskoordináció nélkül, • regionalizáció keretei megteremtődnek, ajánlás a regionális szerkezetre • A felkészülés (1999 - 2003) • Területfejlesztési törvény módosítása, régiók meghatározása, regionális intézményrendszer kiépülése elkezdődik • ágazati és területi fejlesztési elképzelések ütköztetése, • Előcsatlakozási Alapok felig sikeres működtetése, • Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program. Dr. Rechnitzer János

  3. Európai Uniós tagság, új fejlesztési források (2004-2007) • 2000-2004. kistérségi szinten sokszereplős fejlesztési menedzsment, nem átlátható, zavaros a helyzet • 2004. kezdeményezés a területi reformra, meghiúsul, elvi keretek kialakultak, dekoncentrált szervek regionalizálásának előkészítése elkezdődött (IDEA Program) • 2004. területfejlesztési törvény módosítás: kistérségi területfejlesztési tanács, mint új szereplő, nagyobb átláthatóság, de szervezeti rendszer változatlan; regionális szint pontosabb működési keretek (kvázi szimulációja a régiónak) • 2004-2006. egyetlen országos regionális operatív program, a maradékok programja, de működik és nagy aktivitás, sikeres vidékfejlesztési programok • 2005. új OTK: alaposabb, európai szemléletű, nyitottabb, határozott regionalizációs igénnyel • 2005-2006: hangsúly a kistérségen: többcélú önkormányzati társulás, önálló minisztérium végre, majd új minisztérium (ÖTM), aztán megint új (NFÜ) integrációja • 2006-2007: újabb kísérlet a regionális önkormányzatok megteremtésére, meghiúsul, dekoncentrált szervek regionalizálása elkezdődik (APEH, munkaügyi szervezet, ÁNTSZ stb.): viták a központokról, politikai döntések • 2005-2006: új tervezési időszak előkészítése, az álmok birodalma pl. pólus program, regionális OP-ok, ágazati harc, csökkenő, sőt elfeledhető nemzeti források, rendeződik végre a kistérségi szinten a fejlesztési intézményrendszer (összevonások), kistérségi közszolgáltatás megtemetésének támogatása • Konvergencia program a nemzeti források beszűkülése

  4. Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú, átfogó céljai, 2005 • Térségi versenyképesség • külső erőforrásvonzás, erőforrás megtartó képesség, szereplők versenyképességének erősítése, hatékony területi szerkezet • Területi felzárkózás • társadalmi esélyegyenlőtlenség és gazdaság működőképességét gátló tényezők felszámolása • Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem • fejlődés fenntartása, értékek megőrzése • Területi integrálódás Európával • EU integráció hatékonyabb kihasználása, kedvező földrajzi helyzet aktivizálása, nemzeti érdekérvényesítése • Decentralizáció és regionalizmus • regionális szerkezet, berendezkedés, fejlesztéspolitika, regionalizmus

  5. Egy főre jutó GDP az EU15 és a csatlakozó országok (CECC) átlagához viszonyítva, 2002

  6. A területi GDP alakulása(egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában) Forrás: KSH adatai alapján saját számítás.

  7. A munkanélküliek aránya (2005) A munkanélküliek aránya, 2005

  8. 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 2002-2005

  9. Területfejlesztés közvetlen forrásai, 1996-2003

  10. A területfejlesztés finanszírozása 2003-2006, kis elmozdulás a regionalizáció irányába • 2003-2006. között 152,9 mrd Ft fejlesztésre, decentralizáció regionális,megyei szintre növekedett 80,1%-ról 93,4 %-ra • 2005-től növekszik a regionális fejlesztési tanácsok szerepe a döntésben (57 %-ban döntöttek), • kiemelt támogatások: leghátrányosabb térségek (48 db); cél (regionális hatáskörbe került, 2005.) és címzett támogatások (Országgyűlés régió véleményének kikérése, 2005.) • NFT I. Regionális Operatív Program, 75 % legfejletlenebb régióba, 112 mrd Ft allokációja, 92 %-os lekötés, célok rendszere vitás!!!! • Interreg programok (határmenti, transznacionális, interregionális), 19,2 mrd Ft, 51 % lekötés

  11. A területi folyamatok sajátosságai • Regionális különbségek nem csökkentek ellenkezőleg nőttek • Felismerhető az autópálya építés fejlesztő hatása (külföldi tőke terjedése: Heves, Borsod, Csongrád, Hajdú; térségi aktivizáció) • A foglalkoztatási helyzet jelentősen nem változott, a szerkezet stabilizálódik • Migrációs és a szuburbanizáció folytatódik; Budapest és nagyvárosok körül • Kistelepülések helyzete romlik, kisvárosok funkciói hiányosak, nem képesek a kistérséget szervezni • Akadozó, megtorpanó regionalizáció, törvények fogságában • Változatlanok a területi szerkezet ellentmondásai, sőt erősebbek: • Északnyugat, Budapest elkülönülése a többi országrésztől • Településhálózatban elfoglalt helyzet még meghatározóbb (nagyvárosok és agglomerációjuk, izmosodó középvárosok) • Látványos leszakadása a elmaradott térségeknek és a központ hiányos (funkció szegény) térségeknek

  12. Regionalizáció, mint kényszer? • a modern (az átmenet utáni) állam szerepköreinek, funkcióinak és intézményeinek újragondolása, • új erőforrások bevonása a fejlesztésbe, • Európai Uniós igény az értelmezhető (partner) területi szintre, átlátható rendszer a támogatások fogadására és felhasználására, • a területi önkormányzati szint rendezése, az állam- és közigazgatási rendszer megújítása.

  13. Regionalizáció lehetséges változatai • A. változat : Minden marad a régiben, azaz csendes, de határozott állami-regionalizáció (dekoncentrált szervek, regionális „kormányzás” erősítése, megyék leépítése, kistérségi funkciók élénkítése); jelenleg ez folyik, akadozó, lassan, de zajlik • B. változat: Területi önkormányzati szint kiépítése =politikai decentralizáció> politika megegyezéssel lehetséges csupán (2/3) • B/1: Megyei önkormányzatok rehabilitációja • B/2: Nagymegyés önkormányzati rendszer fokozatos átmenettel (10-12 nagymegye) újra felmerült (2007 május) • B/3: Regionális önkormányzatok kiépítése mikor? Új tervezési időszak 2014-ben indul, ehhez már 2012-re tudni kell a területi határokat és a funkciókat! (variációk vannak!)

  14. A regionális operatív programok forrás megosztása 2007-2013.

  15. Kérdések és dilemmák a regionalizációban és a támogatási rendszerben • azonos tartalmú ROP-ok, sablonokra épülő a régió jellegét csak áttételesen megjelenítő célok • döntés nem a RFT-nél, egy IH az összes ROP-ra, RFT csak véleményez, javasol, ajánl, hol a felelősség? • ágazati és területi ellentét változatlan, mit hova teszünk, mi, mibe fér be, kit hova engedünk (pl. regionális innovációs rendszer, pólus program) • pályázat készítés hálózatai és a kistérségi, regionális fejlesztések kapcsolatai nem egyértelműek • Ki mennyire felkészült? Mennyire ismeri a nyilvánosság a programokat? Pályázó és pályázati (nyertes) elit alakul ki? • RFT-ben a Kormány pártok a vezetők, önkormányzatokban az ellenzék, milyen lesz a megegyezés a konkrét projektek ajánlásában? (regionális és lokális konszenzusok) • megerősödnek-e a regionális intézményrendszerek? (az elfeledett pólus program, régió központok fejlesztése, állandó ellentmondások) • milyen a regionális menedzsment stabilitása, vannak-e új mozgásterek? • a politika elitnek érdeke-e a regionalizáció? (párt programok, pártok felépítése, választási rendszer, központ és régiók hatalom megosztás) • Új hangsúlyok az Európai Unióban: város és térsége, versenyképesség, határ menti együttműködések (csökkenő regionális aktivitás)

  16. Köszönöm a figyelmüket! rechnj@sze.hu

More Related