A KORMÁNYHIVATALOK FELADATAI A KÖZOKTATÁSBAN

1. Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály A KORMÁNYHIVATALOK FELADATAI A KÖZOKTATÁSBAN DR. ROZMIS ILDIKÓHatósági Osztály osztályvezető

2. Közoktatás-irányításunk általános jellemzői • Erősen decentralizált, az irányítási felelősséget több szereplő viseli • Vertikálisan négy irányítási szint létezik - központi (országos) vagy kormányzati - területi megyei vagy (regionális) - helyi vagy települési - intézményi • Helyi és területi szinten a közigazgatás (ezen belül az oktatásigazgatás) politikai önállósággal rendelkező választott testületek ellenőrzése alatt áll

3. A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők

4. Miniszteri irányítás • Legfőbb irányítási jog és hatáskör a • közoktatásra • felsőoktatásra • az iskolai nevelés-oktatás a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz vonatkozásában • a tudománypolitika koordinációjára

5. Államtitkári irányítás • Az oktatásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol: • a közoktatás • a felsőoktatás • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza • a szakmai és nyelvi célú képzések körébe nem tartozó felnőttképzés • a tankönyvpiac rendje

6. külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerése • a külhoni magyarok oktatása • társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítése • az oktatási ágazat működtetése, hazai és uniós fejlesztése • az ágazati gazdasági stratégia fejlesztése • nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő szakmai feladatok

7. Közoktatásért felelős helyettes államtitkári feladatok • Jogszabályok szakmai előkészítése, módosításuk kezdeményezése • A közoktatási terület tárcaközi kapcsolatainak működtetése • Miniszteri feladatellátás az alábbi testületek irányában: Országos Köznevelési Tanács Közoktatás-politikai Tanács Szülői Érdekegyeztető Fórum Országos Kisebbségi Bizottság stb.

8. A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők

9. A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők

10. 2011. január 1. • Fővárosi és megyei kormányhivatalok • 2011. január 1-jétől az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai megszűntek, s feladataikat a továbbiakban a fővárosi, megyei kormányhivatalok oktatási főosztályai látják el

11. OH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság: Budapest és Pest megye • OH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság:Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megye • OH Észak-alföldi Regionális Igazgatóság:Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye • OH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Somogy, Tolna és Baranya megye • OH Dél-alföldi Regionális IgazgatóságBács-Kiskun, Csongrád és Békés megye • OH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye • OH Közép-dunántúli Regionális IgazgatóságKomárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye

12. Jogszabályi háttér • A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény • A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. Korm. rendelet • Az Oktatási Hivatalról szóló 307/ 2006. Korm. rendelet • Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. Korm. rendelet • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

13. Budapest Főváros Kormányhivatala

14. Közoktatási- értékelési Osztály Működteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot Közreműködik az Oktatási Hivatal által szervezett szakmai ellenőrzésekben Részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében Az önkormányzati intézkedési terv, illetőleg a fővárosi, megyei jogú városok fejlesztési tervének véleményezése A nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat

15. Az érettségi vizsgaszabályzat szerint • az érettségi szervezésében való részvétel • a vizsgabizottság elnökének megbízása • a vizsgabizottság működtetése • a vizsgabizottság tevékenységének ellenőrzése • az OH értesítése a törvényes megtartás veszélyeztetése esetén

16. Hatósági Osztály • Szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása • Hatósági ellenőrzési jogkör gyakorlása az alábbi esetekben: • az egyenlő bánásmód követelményére • a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására • az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

17. az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, • az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére, • a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére, • a közoktatási törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára, • az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartása

18. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló - a közoktatási intézményben vezetett - nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát. A vizsgálat eredményeképpen kezdeményezheti a MÁK Területi Igazgatóságánál a normatív hozzájárulás és támogatás összegének felülvizsgálatát.

19. Hatósági döntések A kormányhivatal elsőfokú hatósági döntést hoz: • az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejötte vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt • kötelező felvételt biztosító óvoda ill. iskola kijelöléséről • a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő ált. isk. továbbműködésének engedélyezéséről • az osztályindítási tilalom alóli felmentésről • az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való hozzájárulás megadásáról

20. A kormányhivatal másodfokú döntést hoz: • A nem általa működtetett érettségi vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmek tárgyában • A szakmai vizsga vizsgabizottsága döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmek tárgyában • A sajátos nevelés igényt megállapító jegyzői határozat

21. 2011. július 1-jétől 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények működési engedélyének megadása Intézmények jegyzékének elkészítése és vezetése

22. 2011. július 5-től 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet A szakmai vizsgaszervezési engedélyek kiadása és vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzése a kérelmet benyújtó székhelye szerinti területileg illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalban történik

23. 2011. szeptember 1-jétől A volt regionális igazgatóságok székhelyén működő kormányhivatalok többletfeladatainak megoszlása a többi kormányhivatal között • Hatósági ellenőrzési feladatok • Érettségi szervezés

24. OH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Megyei Kormányhivatal

25. A jogi szabályozás szükségessége A széleskörű ismeretátadás, ismeretszerzés lehetőségének mindenki számára elérhető biztosítása, az ehhez szükséges intézményrendszer létrehozása, működtetése Az ismeretek elsajátítása meghatározott időszakban nem múlhat az egyén döntésén

26. A jogi szabályozás szükségessége A rendszer tervszerű, összehangolt működtetésének biztosítása A közoktatás résztvevői közötti ellentétes érdekek feloldásának biztosítása

27. A jogi szabályozás formái Törvényi szabályozás kinek mi a feladata és felelőssége a rendszer működtetésében, ki milyen feltételek mellett vehet részt a feladatok megvalósításában, a szolgáltatások igénylésében Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról átfogja a közoktatás feladat- és intézményrendszerét

28. A jogi szabályozás formái A kormány szabályozási felelőssége 307/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról A miniszter szabályozási felelőssége rendeletek az intézmények működéséhez szükséges eljárási kérdésekről A helyi önkormányzatok szabályozási felelőssége

29. A jogi szabályozás formái A helyi önkormányzatok szabályozási felelőssége kiemelkedő szerepet játszanak helyi önkormányzati rendeletek Intézményi szabályozás A közoktatás működését meghatározó normák kialakításában fontos szerepe van: pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat házirend

30. Az ellenőrzés Fogalma: Tudatos információszerzés adatok, tények gyűjtésével, közvetlen vagy közvetett módon Közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a ped. program alapján Célja: A tevékenység, a működés, az eredmények javítása

31. Az ellenőrzés Helye és szerepe az irányítási-vezetési folyamatban: Munkafolyamatba épített (helyzetértékelés, visszacsatolás, korrekciók, összegzés > értékelés Tárgya a közoktatási rendszerben: A közoktatási rendszer egésze vagy egyes elemei (helyi, megyei regionális rendszerek, intézményfenntartók tevékenysége, egyes intézmények működése, a rendszer infrastrukturális elemei) A közoktatási rendszer funkciói, tevékenységei (működés szabályszerűsége, erőforrások hasznosítása)

32. Az ellenőrzés Módszerei és eszközei: Az ellenőrzés célja és tárgya szerint választható Többféle módszer egyidejű alkalmazása hatékonyabb Dokumentumelemzés Statisztikai elemzés Egyéni megfigyelés Csoportos megfigyelés Esettanulmány Interjú (kötött, strukturált vagy kötetlen) Beszámoltatás A belső és külső ellenőrzés eredményeinek összevetése

33. Nemzeti köznevelésről szóló törvény • Alapvető új vonás: az állami szerepvállalás „három pillére” • Megerősíti az állam irányító szerepét • Megerősíti az állam finanszírozó szerepét • Megerősíti az állam ellenőrző szerepét • A nagyobb állami szerepvállaláshoz a korábbinál erőteljesebben érvényesülő jogokat társít

34. Köznevelés intézmények fenntartása (ellenőrző szerep) • A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet: • Belső ellenőrzés • Pedagógiai-szakmai ellenőrzés • Fenntartói törvényességi ellenőrzés • Hatósági ellenőrzés • Az oktatásért felelős miniszter által elrendelt országos és térségi pedagógiai szakmai ellenőrzés • Országos pedagógiai szakmai ellenőrzés

35. A kormányhivatal a jogszabályban hozzá rendelt ellenőrzési feladatokat hatósági ellenőrzés, valamint a törvényességi ellenőrzés keretébenvizsgálja Ügyfélbarát módon A jogszabályok betartása és betartatása mellett

36. 2011. július 1-jétől 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények működési engedélyének megadása Intézmények jegyzékének elkészítése és vezetése A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények ellenőrzése

37. A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények ellenőrzése • Alapja: a nem állami, nem önkormányzati intézmények működési engedélye • Törvényességi ellenőrzés a működési engedélyben foglaltak megvalósulását hivatott vizsgálni • Funkciójában tágabb ellenőrzés, mint a hatósági ellenőrzés, lévén a közoktatási (köznevelési) intézmény működését érintő átfogó tárgyi, személyi, pénzügyi vizsgálatot jelent.

38. A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények ellenőrzése • Működési engedélyeztetési eljárás • Kérelemre indul (létesítéshez kapcsolódó kérelem, változásbejegyzési kérelem) • Módosításnál bizonyos esetekben, intézmény alapításnál mindig megelőzi a nyilvántartásba vételi eljárás (egyszerűsített nyilvántartás igénye) • A kormányhivatal az eljárás jogszerűségét biztosítja, de szigorúan kötve magát az intézményi alapító okiratban foglaltakhoz, és a fenntartói kérelemhez • Tartalmi helytállóságát a kormányhivatalon kívüli hatóságok, valamint szakértő eljárása biztosítja

39. A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények ellenőrzése • Hatályos eljárási határidők a fenntartói döntéshozatal tekintetében abban az esetben, ha a következő tanév szeptember 01. napjától kívánják bevezetni a változásokat: • A közoktatási intézmény átszervezésére vonatkozóan az adott év májusának utolsó munkanapja • egyéb átszervezésre vonatkozóan az adott év júliusának utolsó munkanapja

40. Az intézmény átszervezés és az egyéb átszervezés hatályos fogalma: • A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve május utolsó munkanapjáig hozhat döntést: • A nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatban • A nevelési-oktatási intézmény átalakításával kapcsolatban • A nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével kapcsolatban • Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanszak indításával, és megszüntetésével kapcsolatban • A fentieknek nem minősülő egyéb átszervezések esetében az intézkedés tervezett végrehajtásának éve július utolsó munkanapjáig hozható meg a fenntartói döntés

41. A nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezet pontosítja a fogalmakat: • A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést • A nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: • Egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás • Szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás • A nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével • Az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával és megszüntetésével • A fent fel nem sorolt egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja

42. A törvényességi ellenőrzési eljárás • Alapfeladatok, alapdokumentumok: • Az intézmény működtetésére vonatkozó jogosultság igazolása • Az intézmény alapító okirata megfelel-e a módosuló törvényi feltételeknek • Összhangban áll-e a nyilvántartással, a működési engedéllyel, a szervezeti és működési szabályzat intézményi felépítésére, szerkezetére vonatkozó részével, valamint a pedagógiai programmal • Az adott tanévben ténylegesen ellátott feladatok megfelelnek-e a működési engedélyben foglaltaknak

43. A törvényességi ellenőrzési eljárás • Az intézményi belső szabályzók (pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend) kötelező elemeinek megléte, legitimációja és törvényességi megfelelése • A nevelő-oktató munkát biztosító egyéb alapdokumentumok megfelelnek-e a jogszabályoknak, biztosítják-e a folyamatos, hosszú távú és biztonságos működés jogi feltételeit • a tulajdon vagy a bérlet iratai • szakhatósági szakvélemények, használatbavételi engedély • Az alapfeladathoz kapcsolódó megállapodások szabályossága (pl. orvosi szoba, iskolaorvos, védőnő, tornaterem, tornaszoba, sportpálya stb.)

44. A törvényességi ellenőrzési eljárás • Tárgyi feltételek: • Jóváhagyott beszerzési ütemterv, az abban szereplő beszerzések megvalósulásának fenntartói ellenőrzését igazoló dokumentum • A gyakorlatban rendelkezésre állnak-e a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendeletben előírtak szerint szükséges termek, berendezések és eszközök • Gazdasági, pénzügyi feltételek: • A fenntartó által elkészített, az adott évre vonatkozó éves költségvetés mennyiben biztosítja a közoktatási törvényben és a közoktatási intézmény alapdokumentumaiban meghatározott feladatok ellátását. • Összhangban állnak-e a működési engedélyben, az alapító okiratban, a nyilvántartásban és a normatíva igénylésben szereplő – az ellátandó feladatokra vonatkozó – információk (tevékenységek megnevezése, munkarend, létszám-bontások) • Megkapja-e minden alkalmazott a jogszabályok által előírt minimális bérezést

45. A törvényességi ellenőrzési eljárás • Személyi feltételek: • A tantestületben az alkalmazási arány megfelel-e a jogszabályi előírásoknak (30%-70%-os alkalmazás) • Az intézményvezető alkalmazásának szabályossága • A személyi anyagok állapota • Az alkalmazások jogszerűsége • A közoktatási törvény mellékletei által előírt státuszokra a pedagógusok, ill. a nevelőmunkát segítő egyéb alkalmazottak foglalkoztatása • Vezetők és alkalmazottak képesítési feltételei

46. A törvényességi ellenőrzési eljárás • A fenntartó intézkedései, irányítási, ellenőrzési tevékenysége: • A fenntartó hogyan és milyen gyakorisággal vizsgálja a pedagógiai programban és az egyéb alapdokumentumokban meghatározott feladatok végrehajtását (szakmai, pénzügyi-gazdasági, irattárazási-iratkezelési és törvényességi szempontok) • Beszámol-e az intézmény az éves (féléves) munkáról • Van-e a fenntartónak ellenőrzési terve, jóváhagyta-e az intézmény által elkészített ellenőrzési és továbbképzési tervét • A fenntartó, illetve az intézmény eleget tesz-e az előírt egyeztetési kötelezettségeknek • Jogszerűen intézik-e a tanulói ügyeket (kérelmek, fegyelmi eljárás stb.) • Az ügyiratkezelés, irattárazás és selejtezés módjának és szabályosságának ellenőrzése

47. A törvényességi ellenőrzési eljárás • A tanügyi nyilvántartások: • Tanulói nyilvántartások, törzslapok, beírási és foglalkozási naplók, vizsgajegyzőkönyvek, baleseti naplók és jegyzőkönyvek stb. megfelelnek-e a 11/1994. (IV. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletének (rendelkezésre állás, vezetésük szabályossága, záradékolás, összhangjuk) és az irattárazás szabályainak • Adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

48. A törvényességi ellenőrzési eljárás • Jogszabályi kötelezettség alapján a kormányhivatal köteles kétévenként törvényességi ellenőrzést lefolytatni • A nemzeti köznevelésről szóló törvény évenkénti ellenőrzést tesz kötelezővé abban az esetben, ha: • Újonnan induló képzés esetében a működéshez szükséges feltételeket a fenntartó felmenő rendszerben, fokozatosan teremti meg, a feltételek fokozatos megteremtésének érvényesülése vonatkozásában

49. Törvényességi ellenőrzés eredményeképpen feltárt jogszabálysértések következményei I. • szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben bírság kiszabása • engedély visszavonása illetve törlés a nyilvántartásból

50. Törvényességi ellenőrzés eredményeképpen feltárt jogszabálysértések következményei II. Felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére Kéri a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását Működéshez szükséges engedélyt visszavonja Törli a nyilvántartásból