Az atomerőművek gazdasága

1. Az atomerőművek gazdasága Atomerőművek a liberalizált piacokon Energia Klub 2007. december

2. Az építés költségei Növekvő költségek

3. Mennyibe kerül? • Kevés recens adat • Ritkán teszik közzé a végleges árat – ahol igen, ott szignifikáns különbség volt az előzetes és a végleges ár között (USA, India) • Jellemző az alulbecslés • Ár sok mindentől függ • Előrejelzések: jelentős eltérések

4. Előrejelzések, becslések • Iparág (WNA, GE/Westinghouse): ~1000-1500 USD/kWh • Egyetemek, kutatóintézetek, IEA: ~1500-2200 USD/kWh • Nemzetközi hitelminősítők: • Standard&Poor’s: 4000 USD/kWh • Moody’s: 5-6000 USD/kWh

6. Indiai példa Adatok: Rs Crores (=10 millió rúpia); forrás: The Economics of Nuclear Power, Greenpeace, 2007

7. Az építés költségei, összehasonlítás World Energy Investment Outlook, 2003

8. Építkezés elhúzódása: költségnövekedés • Méret, komplexitás: növekszik • Építési idő: • ’70-es évek közepe: 66 hónap • ’90-es második fele: 116 hónap • Ma: átlagosan 7 év • Építési időt alulbecslik • Költségnövekedés • Amúgy is nő, az elhúzódás csak a problémák egyik tünete • Tőkeköltség-növekedés

11. Olcsó vagy sem? • Áram árát meghatározza: • építési költség • tőkeköltség • az építés időtartama • az erőmű kihasználtsága • az erőmű élettartama • az üzemanyag költsége • egyéb üzemeltetési és karbantartási költségek • a hulladékok kezelésének, az erőmű leszerelésének költségei

12. Becslések • 4-5 Ft – 19-21 Ft • WNA, IAE/NEA és más, érdekelt szervezetek: alacsonyabb ár • MIT, egyéb kutatóintézetek, egyetemek: magasabb ár • MIT 2000 USD/kW, 60 hónapos építési idő • Ol-3: 4000 USD/kW, 72 hónap (2007. december)

13. Építési költség • Becsléseket óvatosan kell kezelni • A szállítási/építési szerződések általában megengedik az ár emelkedését • Valódi „kulcsrakész” ajánlat gyakorlatilag nem létezik

14. Tőkeköltségek • Országonként és beruházásonként változik (ország és cég hitelbesorolása alapján) • Fontos: az energetikai szektor státusza • Monopolisztikus piac: alacsonyabb (5-8%) • Liberalizált piac: magasabb kamatláb (10-15%)

15. Üzembiztonság • Megbízható termelés: fix költségek nagyobb termelésen osztódnak el • 90%-os termelés-kihasználtsági mutató kevés helyen • ’80-as évek elején: 60% • mára: 80% • Új típusú erőmű: „gyermekbetegségek” fordulhatnak elő • N4 reaktorok • Sizewell B • Temelín

16. Egyéb fontos tényezők • Üzemeltetési és karbantartási költség: alacsonynak mondják, de a British Energy csődjét okozták 2002-ben • Hulladékkezelési, leszerelési költség: nem magas költség, ha • pontos az előrejelzés • az alapot megfelelően kezelik De: • nincs tapasztalat kiégett fűtőelemekre és nagyaktivitású hulladékokra • alap sok országban nem létezik, vagy a biztonsága megkérdőjelezhető

17. Kevésbé fontos tényezők • Élettartam: az első 10-15 év a meghatározó • Biztosítás és kötelezettségvállalás • Utóbbit a kormányok viselik • Teljesítmény: korábban gyakran előfordult, hogy az erőmű nem érte el a tervezett értéket • Üzemanyag ára (?)

19. Üzemanyag ára • Még ekkora (kb. 10-szeres) változás sem okoz komoly problémát az urán árában • De: az urán és urándúsító piac szűk keresztmetszetet jelent • Keresleti piac, azaz drágulás várható

20. Összefoglalva • Megbízhatatlan becslések, de valószínűleg igen magas tőkeigény (4000 USD/kW) • Liberalizált piacokon magas tőkeköltség várható, állami támogatás nem lesz • Áramár tekintetében az előrejelzések bizonytalanok, de a versenytársakéval legalábbis egyező árak várhatóak • Múltbeli olcsóság: korábbi erőművek eltérő gazdasági-politikai környezetben épültek (különös tekintettel K-Európára) • Valódi versenyfeltételek esetén a hamarabbi, biztosabb megtérülést hozó versenytársak előnyt élveznek, az atomenergia nem versenyképes

21. Atomenergia és liberalizált piac

22. Monopolisztikus piacok a múltban • Állami támogatás: • garantált áramátvétel • pénzügyi támogatások • garanciavállalás • kockázatok viselése • fogyasztók • adófizetők • Alacsony tőkeköltség (5-8%)

23. Szabad piac – korlátozottabb lehetőségek • Állami támogatás (elvben) nem lehetséges • A kockázatokat a beruházó, és ezzel a (finanszírozó is) viseli • Tőkeköltségek: 10-15%

24. USA: ha mégis van állami támogatás • Egyszerűsített engedélyezés • Első 6-8 reaktor: 8 évig adókedvezmény a termelésre (kb. 5,7 milliárd USD) • Első 6 reaktorra 80%-os hitelgarancia (14-16 milliárd USD) • Első két reaktornál 500 millió, következő négynél 250 millió USD garanciavállalás engedélyezési és bírósági eljárásokból adódó csúszásokra • 850 millió USD K+F keret • 1,3 milliárd USD leszerelési alap támogatására • Összesen: ~20 milliárd USD • Várakozás: 31 új reaktor

25. USA: az eredmények eddig • Az ajánlat 2005 óta él, eddig csak néhány engedélykérelem • Watts Bar 2 újrakezdése • Moody’s: nem lesz felfutás, 2015-ig legfeljebb 1 vagy 2 reaktor • Dominion ügyvezetője, Thomas Capps, 2005: „Nem fogunk egyhamar atomerőművet építeni. A Standard & Poor’s és a Moody’s szívrohamot kapna. És a gazdasági igazgatónk is.” • Az eredmények limitáltak, az EU-ban hasonlóra nem lehet számítani

26. A finn példa – Olkiluoto 3 • Demonstrációs projekt: • 1993 óta az első megrendelés EU-ban • Első EPR (European Pressurized Reactor) • Biztonságosabb • Olcsóbb építés és üzemeltetés • Az atomenergia liberalizált piacon is versenyképes

27. Háttér • 1993-ban a parlament elutasította a tervet, 2002-ben megszavazta • A beruházó TVO nem profitorientált energetikai vállalat, hanem energiaigényes iparági szereplők konzorciuma • A tender győztese a francia AREVA • Ajánlat: • 1600 MW EPR • 3 milliárd eurós, „kulcsrakész” ár • 48 hónapos építési idő • Építkezés kezdete: 2005. augusztus • Az építkezés alatt a tőkeköltségeket az AREVA fizeti

28. Finanszírozás • Bayerische Landesbank (állami tulajdon): 1,95 milliárd euró, 2,6% kamatlábbal • Ha nominálkamatláb, akkor a reálkamatláb gyakorlatilag nulla • COFACE, francia állami exporthitel vállalat: 610 millió euró garanciavállalás • Svéd Export Ügynökség (SEK) 110 millió euró

29. Európai Bizottsági eljárás • Az Európai Megújuló Energia Szövetség (EREF) és a Greenpeace megtámadta a finanszírozási konstrukciót (2005. ősz), mert az szerintük bújtatott állami támogatást takar • Az EB 2006 októberében csak a COFACE esetében indított vizsgálatot • 2007. szeptember: a Bizottság szerint konstrukció nem ütközik a jogszabályokba • Neelie Kroes versenyjogi biztos a határozat kihirdetése után egy héttel egy konferencián kijelentette, hogy atomenergia-párti

30. Összességében az ajánlatról • A Bizottság véleményétől függetlenül jelentős állami támogatást rejt a finanszírozás • 2,6%-os kamatláb egy ennyire kockázatos iparág esetében minimum meglepő • Exportügynökségek: általában fejlődő világbeli, politikailag és gazdaságilag kockázatos országokban folyó beruházásokat támogatnak – Finnország nem ilyen, plusz EU belső piacán zajlik a folyamat • Ilyen ajánlat még egy nem lesz: az AREVA feltehetően a demonstrációs projektjén elszenvedett veszteségeket a későbbi megrendeléseken hozná be

31. Problémák az építés során • Az építkezés a várakozásokkal ellentétben nem diadalmenet, hanem az iparág problémáit tárta fel • Problémák a minőséggel és a biztonsággal (~1500 problémát tárt fel máig a finn nukleáris hatóság) • Tapasztalatlan fővállalkozó • Nem megfelelő (általában a legolcsóbb) alvállalkozók • Félreértések a TVO és az AREVA között, ki felel az építés minőségéért és ezzel az erőmű majdani biztonságáért • A késedelmekről szóló bejelentések hamar megjelentek, majd gyorsan inflálódtak: a 2009. augusztusra tervezett befejezést most 2011 augusztusára ígérik – két év építés után kétévi csúszás 48 hónap helyett 72 hónap • A költségek gyorsan emelkedtek, a 3 milliárdért ígért erőmű mostani becslések szerint 4,5 milliárdba fog kerülni (1,5-szeres emelkedés) • A különbözetet az AREVA-nak kell lenyelnie; a veszteségek megtérülése nem biztos, a piac bizalmát vesztheti az AREVA-ban

32. Tanulságok • A 2000 eurós (kb. 3000 USD) kW-kénti szerződéses ár a költségek durva alulbecslésének bizonyult • A 48 hónapos kivitelezési idő szintén durva alulbecslésének bizonyult • Egy atomerőmű építéséhez igen komoly szakértelemre van szükség; az aktuális építési tapasztalatok hiánya miatt igen komoly kihívást jelent, hogy a követelményeknek megfelelően történjen a kivitelezés. • A finanszírozási konstrukció, amely bújtatott állami támogatásokat (meglepően alacsony kamatrátát, illetve egyéb kreatív elemeket) tartalmaz, nem jelent garanciát a veszteségek elkerülésére, de a termelt villamos energia árának csökkenését fogják okozni, mivel a veszteségeket a gyártó/kivitelező cégre terheli ( piactorzítás) • A „kulcsrakész” szerződés olyan kockázatokat jelent a gyártóknak, hogy az olkiluotoihoz hasonló, árplafont és egyéb igen kedvező feltételeket rögzítő szerződést várhatóan egy kivitelező sem fog többé vállalni • A fentiek mind egyes vállalatok, mind az iparág hitelességét, illetve hitelminősítését rontja

33. Kelet-Európa • Miközben a „nukleáris reneszánsz” nyugaton igencsak limitált lehet; Kelet-Európában komoly nyüzsgés tapasztalható • Tervek, ötletek: • Bulgária: Belene 1-2 • Szlovákia: Mohi 3-4 • Litvánia-Észtország-Lengyelország közös projektben: Ignalina • Románia: Cernavoda 3-4 • Szlovénia: Krsko 2 • Fehéroroszország

34. Mi szólhat mellette? • A nukleáris ipar minden eszközzel igyekszik megrendeléseket szerezni, ezért alacsony árakat, olcsó hiteleket kínálhat • A többlet villamos energia exportja, elsősorban Nyugat-Európába, ígéretes üzletnek tűnik • Az atomenergia alternatívái közül ijesztő lehet az orosz gáztól való a növekvő függés • A kelet-európai szovjet atomerőművek többsége megbízhatónak bizonyultak (összehasonlítva egyes nyugati típusokkal)

35. Mi szól ellene? • A működő erőműveket a piaciakra jellemzőnél lényegesen alacsonyabb áron építették, nagyban ennek köszönhető a termelt áram alacsony ára. Kérdéses, mi várható a piaci viszonyok között. • Kérdéses, hogy egy esetleges orosz dizájn megfelel-e a nyugati normáknak? • Az orosz erőművek növelik az orosz importtól való függést • Kérdéses, hogy az ajánlatokban szereplő árak mennyiben egyeznek meg majd a végső árral – valóban vannak-e „kulcsrakész” ajánlatok? • Hulladékokra megoldás nincs, kérdéses, hogy a becsült költségek valóságosak-e? • Kérdéses, hogy a döntéshozók teljes mértékben ismerik és értik-e a liberalizált árampiaci viszonyok kockázatait?

36. Új atomerőmű építésének további veszélyei • A versenyképes és fenntartható megoldások – amúgy elkerülhetetlen – rendszerbe vezetését hosszú időre elodázza • Leköti a tőkét • Elveszi a helyet a rendszerben • A késlekedés versenyhátrányt okoz