Fontosabb külkereskedelmi ügyletek,speciális kockázatai

1. Fontosabb külkereskedelmi ügyletek,speciális kockázatai Készítette: Ács Eszter

2. Külkereskedelmi ügylet Fogalma: • A külkereskedelmi ügylet abban különbözik az egyéb kereskedelmi ügyletektől, hogy a benne szereplő felek egymásnak külföldiek (deviza-külföldiek). Szélesebb értelemben ügyletnek nevezzük a szerződés előkészítését, megkötését és lebonyolítási munkálatait együttesen. • A külkereskedelmi ügylet alaptípusa olyan adásvételi ügylet, amikor a szerződés tárgya áru. Természetesen a külkereskedelmi szerződések, valamint azok tárgyai a gyakorlatban sokfélék lehetnek.

3. Külkereskedelmi ügyletek típusai

4. I. Egyszerű áruügyletek • Export ügylet: deviza belföldi és deviza külföldi között létre jövő adásvételi szerződés, ahol az áru útja a deviza belföldi szempontjából kiviteli jellegű. • Importügylet: deviza belföldi és deviza külföldi között létrejött adásvételi szerződés, amelyben az áru útja a deviza belföldi szempontjából behozatali jellegű.

5. I. Egyszerű áruügyletek • Taktikai ügylet: • a, taktikai export: exportőr visszatartja az áruját, később szerződik, mert számít a Világpiaci áremelkedésre. • b, taktikai import: az importőr visszatartja az áruját, később szerződik, mert számít a Világpiaci árcsökkenésre. • Lecseréléses ügylet: exportból áll, melynek előfeltétele egy import, azaz ha konvertibilis devizáért értékesíthető exportárut szeretne az eladó külföldön értékesíteni, de a hazai lakosság ellátása érdekében a helyi hatóság nem engedélyezi, csak ha helyette ugyanolyan mennyiségű helyettesítő árut importál.

6. II. REExport típusú ügyletek • 3 főszereplője van: eladó, vevő és a reexportőr, aki az import oldalon vevőként, az export oldalon eladóként jelenik meg. • Áru útja szempontjából: • Direkt (közvetlenül): az áru az eladótól közvetlenül a vevőhöz jut a reexportőr országának érintése nélkül. • Indirekt: az áru érinti a reexportőr országát és így jut el a vevőhöz. A reexportőr országában az áru vámraktárba, azaz szállítmányozó raktárba kerül, hogy a vámhivatal vámfelügyeletet gyakorol. Itt az árut átcsomagolják és neutralizálják (áruról és a csomagolásról minden származásra utaló jelet eltüntetnek. • Reexport lehet fedezett, azaz reexportőr úgy veszi meg az árut, hogy tudja kinek, adja tovább, de lehet fedezetlen, amikor a reexportőra raktárra vásárol, de még nincs vevője az árura.

7. II. REExport típusú ügyletek 1. Haszonügylet • a reexportőr alacsonyabb áron vásárol árut és magasabb áron adja el, a két ár közötti különbség, levonva költségeit, képezi a hasznát. • indiszkréciós kockázat jelenik, meg azaz a reexportőr érdekelt abba, hogy az eladó és a vevő egymásról tudomást szerezzen. Ez a kockázat csökkenthető a szállítmányozó bekapcsolásával, aki az okmánycseréről és a szállítási útvonal eltitkolásáról gondoskodik • export és import szerződésben a reexportőrnek össze kell hangolnia a szállítási határidőket és a fizetési esedékességeket • import szállítás határidejének korábbinak kell lennie, mint az exporténak, de a fizetés esedékességénél viszont az export korábbi, mint az import

8. II. REExport típusú ügyletek 2. Tranzit ügylet • eladó vagy a vevő kezdeményezheti, és mivel a felek tudnak egymásról, ezért a reexportőr csak közvetítő kereskedő, aki tevékenységéért jutalékban részesül 3.Switch ügylet • Árucsere forgalmi megállapodások, amikor árut áruval fizetik ki

9. II. REExport típusú ügyletek Típusai: • Kijöveteli switch: az adós olyan árut szállít a tartózása fejében, ami nem szerepel a klíring megállapodásban, mert a konvertibilis piacon könnyen értékesíthető. Ha ezt az árut a harmadik országban értékesíti, akkor az ügylet reexport típusú lesz. A hitelezőnek relatív vesztesége keletkezik, mert a devizaárfolyam miatt kevesebb szabaddevizáért adható el.

10. II. REExport típusú ügyletek • Bemeneteli switch: az adós harmadik ország piacáról szabaddevizáért árut vásárol, amit klíring megállapodás szerint szállítani kellett volna és továbbadja a tartozás fejében a hitelező félnek. Az adósnak relatív nyeresége keletkezik, mert kevesebb szabaddevizával nagyobb összegű klíringtartozást tudhat le. • Kör switch: a multilaterális megállapodáshoz kapcsolódik, ami több kijöveteli és bemeneteli switch ügyletből áll.

11. III. Kapcsolat ügyletek 1. Barter ügylet • egy szerződés jön létre, az exportra és az importra. Kereskedelmi számlát nem állítanak ki, mert az áruk értékét a szerződésben nem devizába, hanem természetes mértékegységben fejezik ki. 2.Kompenzáció • két szerződésben jön létre külön exportra és külön importra. Árucsere forgalmi megállapodása, az áruk értékét devizában fejezik ki. • teljes kompenzáció: amikor az exportőr arra vállalkozik, hogy az általában szállított áru ellenértékéjért teljes egészében árut vásároljon • részleges kompenzáció: amikor az áruval nem kompenzált értékét deviza átutalással egyenlítik ki • többlábú kompenzáció: a magyar fél nem egyetlen vállalat • egyszerű kompenzáció: egy magyar fél vesz részt

12. III. Kapcsolat ügyletek 3.Adresszáció • tartozásokat és a követeléseket egy kereskedelmi bank vezeti, és meghatározott időnként elszámolnak egymással a vállalatok, de a kereskedelmi bankok irányításával. 4.Viszontvásárlás • egy vételt egy eladáshoz kötnek, azaz a vevő csak úgy vásárol, ha az eladó előtt tőle vásárol.

13. III. Kapcsolat ügyletek 5.Visszavásárlás • Főleg a gépek beruházás piacán jelenik meg. Amennyibe a vevő nem rendelkezik a beruházás teljes összegével és a hitelnyújtás eredményeképpen sem hajlandó a fennmaradó tartozást kiegyenlíteni, akkor állapodhatnak meg a felek visszavásárlásba. 6.Offset ügylet • ugyanolyan, mint a visszavásárlás, csak stratégiai vagy nagy értékű beruházásokról van szó. Az ellenérték megtérülését a szállító két forrásból biztosítja: • szállítás vételárának egy részéből illetve részt vesz a vevővel közösen az eladott rendszerhez kapcsolódó beruházásban • beruházással előállított késztermékeket export segíti a saját kapcsolatain és piaci szervezetén keresztül

14. iv. Különleges ügyletek 1.Bérmunka tevékenység: • fejlett technológiával és nyersanyaggal rendelkező vállalat devizakülföldivel végeztet munkát, munkadíj ellenében. A bérmunkát végző szabad kapacitással és viszonylag jól képzett munkaerővel rendelkezik, de fejlett technológia és nyersanyag hiányjellemző rá. Bérmunka passzív, mert deviza kiadással jár, bérmunkadíj formájában, de a bérmunkát végző szempontjából aktív, mert devizabevételt jelent, bérmunkadíj formájában.

15. iv.Különleges ügyletek 2.Export fővállalkozás • Összetett műszaki, gazdasági és kereskedelmi tevékenység, amikor a fővállalkozó az alvállalkozók tevékenységét és saját szolgáltatásait koordinálva teljesíti a megrendelő részére a szerződésben kikötött eredményt 3.Lízing • Export lízing: devizabelföldi lízingbeadó devizakülföldi lízing bevevővel köt szerződést. • importlízing: Magyarországon a Devizatörvény tiltja. • Visszlízing: ha egy vállalkozás finanszírozási gondokkal küzd, értékesítheti berendezést, gépet egy lízingbeadónak, anélkül hogy lízingtárgy helyet változtatott volna, visszalízingelheti tőle.

16. iv.Különleges ügyletek lízingtárgy útja szerint: • direkt (közvetlen) lízing: lízingbevevő közvetlenül a termelőtől lízinggel. • indirekt (közvetett) lízing: termelő és a lízingbevevő közé egy közvetítő kereskedő, lízingbeadó épül be. lízingtárgy tulajdonjoga szerint: • finanszírozási lízing: a lízingtárgy tulajdonjoga maradványértéken megvásárolva a futamidő lejárta után a lízingbevevőé lesz. • operatív lízing:lízing – futamidő rövidebb, mint a lízingtárgy amortizációja és a lízingtárgy tulajdonjoga a futamidő lejárta után sem kerül a lízingbevevő birtokába

17. v.Licencia típusú ügyletek • a nemzetközi kereskedelem viszonylag új típusú ügyletformáját képviselik. Az elnevezés lényegében szellemi termékek adásvételére utal. Tárgya leggyakrabban:- jogi védettséget élvező szabadalom,-fortély (know-how) - franchise esetében egy átadott üzleti "programcsomag".A szellemi termék eladója ellenértékként licencdíjat kér vevőjétől, amelynek igen gyakori változata az átvett szellemi termék hasznosításának arányában fizetendő díj. Szinte minden esetben kapcsolódik hozzá területi és időbeni korlátozás.

18. Külkereskedelmi ügyletek kockázatai

19. Külkereskedelmi ügyletek kockázatai • A gazdaságtudományok általában feltételezik, hogy a gazdaság szereplői kockázatelutasítók, azaz igyekeznek a kockázatokat elkerülni, vagy mérsékelni, illetve, hogy az átlagosnál nagyobb kockázat vállalását átalagosnál nagyobb hozam (kockázati prémium) honorálja.

20. Kockázatok típusai Általában

21. Alapvető: következményei az érintettek által egyáltalán nem, vagy alig befolyásolhatók: elemi kár, politikai kockázat • Patrikuláris: a jövőbeni esemény legalább részben befolyásolható: biztonsági őr alkalmazása, deviza megválasztása, fizetési mód megválasztása, stb. • Tiszta: a haszon lehetősége kizárt • Spekulatív: haszon és kár egyaránt bekövetkezhet (árfolyam, árváltozások) • Eredet szerint: elemi, gazdasági, politikai károk

22. Kockázatok típusai Ügyleti kockázatok(konkrét ügylettel kapcsolatosak)

23. Áru kockázat: az áru eladhatatlan, a vevő kárára az eladó a szerződésben vállalttól gyengébb minőségű árut szállít, az áru a fuvarozás során elvész, megsérül, állapota megváltozik (rozsdásodik, elpárolog), késik • Árkockázat: a költségek az árbevételből nem térülnek meg, változik (előnytelenül) az inputok ára • Kereskedelmi kockázat: a vevő fizetésképtelenné válik, csődbe megy, rosszhiszemű, okmányt hamisít • Árfolyamkockázat:a fizetés pénzneme és a nemzeti valuta közötti árfolyam megváltozik (exportőrnek a hazai valuta felértékelése előnytelen, az importőrnek a leértékelése) • Nem teljesítés, nem szerződésszerű teljesítés kockázata: a vevő nem fizet, késve fizet, nem veszi át az árút, a szállító nem szállít, nem a kért mennyiséget, minőséget szállítja, nem időben stb. • Természeti kockázat: természeti csapás sújtja a szerződő feleket, vagy ők idéznek elő ilyet (környezetszennyezés) • Politikai kockázat: politikai események, vagy gazdaságpolitikai intézkedések miatt az ügylet meghiúsul, késve valósítható meg, többletköltséget igényel

24. Kockázatok típusai Üzletpolitikai kockázatok (vállalati szintű)

25. A termelt termékek eladhatóságának és költségeik megtérülésének kockázata: piaci kockázat • Az értékesített termékek, szolgáltatások esetleges káros hatásaiból származó felelősségi kockázat • A vállalkozás folyamatos fizetőképességének zavaraiból adódó likviditási kockázat • A felvett hitelek kamatainak kedvezőtlen változásából származó kamatkockázat •  A különböző célpiacok (országok) politikai stabilitása megingásából, fizetőképessége (hitelképessége) csökkenéséből, a konjunktúra kedvezőtlen alakulásából adódó ország kockázat

26. Banki szempontból mérlegelt kockázatok • Hitelkockázat • Ország kockázat • Piaci kockázat • Kamatkockázat • Likviditási kockázat • Transzferkockázat • Működési kockázat • Jogi kockázat • A jó hírnév kockázata

27. Köszönöm a figyelmet!