1 / 42

MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012

MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012. Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőség.

strom
Télécharger la présentation

MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2012 Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőség

  2. A munkavédelemről szóló1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) főbb változásai

  3. Munkavédelmi üzembe helyezés (Mvt.21. §) • A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólagelőzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg. • „(3)A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.” • „(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.”

  4. Dohányzóhelyek kijelölése(Mvt. 38.§) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.

  5. Munkavégzés összehangolása (Mvt. 40.§ (2) bek.) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás megvalósításáért • a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó,(Korábbi előírás : a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó) • ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, • vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, • akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik. (Ptk.393. § (3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni.) (Megjegyzés: Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.)

  6. Kockázatértékelés(Mvt. 54. § (2)-(9) bekezdése) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt,azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végeznia kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjánakhiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban (kémiai biztonság területén) meghatározott szempontra nem terjedt ki. Rákkeltő kockázatok esetén (kockázatbecslés): 2 év (26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet) Biológiai kockázatok esetén: 1 év (61/1999. (XI. 1.) EüM rendelet) (Megjegyzés: A kockázatértékeléssel kapcsolatban meghatározott feladatok elvégzése továbbra is munkabiztonsági és ezzel egyidejűleg munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.)

  7. Példák a kockázatértékelés elkészítésének időpontjaira

  8. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása(Mvt.58. § (1) bek.) A munkáltató … külön jogszabályban meghatározottak szerint.. az Mvt.-ben ..előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. (27/1995. (VII.25.) NM rendelet.) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződésalapján külső szolgáltató útján.

  9. Ellenőrzési irányelv (Mvt. 81/A. §) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig kell közzétenni. Munkavédelmi ellenőrzési irányelv a Nemzetgazdasági Közlöny 2012. évi 2. számában jelent meg. Az ellenőrzési irányelv tartalmazza - az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, - a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat. Általános elvek: - Megelőzést szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység, (feladat átcsoportosítás) - Szabálytalanságok feltárása, az egységes, a fokozatos és arányos intézkedések, (prevenció) - Jogkövetés hiánya esetén teljes hatósági szigor.

  10. MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. Munkavédelmi hatóság a bírságot a) a veszélyeztetés mértékének, b) a veszélyeztetettek számának, c) a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének, d) a megsértett jogszabályi előírások számának, e) a veszélyeztetés várható következményeinek, f) a sérülés és az egészségkárosodás mértékének, g) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számának és éves nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének, h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékének, valamint i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki.

  11. 273/2011. (XII. 20.) Korm. r.a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról A munkavédelmi bírság mértékének meghatározása • A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint. • A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során a) 2-4 munkavédelminormasértésesetén 1,5-szörösére; b) 5-7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére; c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét. • Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára; b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére; c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára; d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

  12. Ha munkáltató mulasztása miatt a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére; b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére; c) súlyos munkabaleset - kivéve halálos munkabaleset -következett be, 3-szorosára; d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét. • Ha a munkavédelmi hatóság a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg. • A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

  13. Mérlegelési jogkörben a bírság mértéke legfeljebb 20%-kal növelhető ha a hatóság a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja, b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja, c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására, d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

  14. Mérlegelési jogkörben a bírság mértéke legfeljebb 20%-kal csökkenthető ha a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

  15. (50000 Ft*4*1,5*1,3*1*1*0,8)+(312000*0,05)-(312000*0,1)= 296400 Ft. létszám normasértés időtartam következmény korábbi bírs. KKV ? + (0-20%) - (0-20%) összeg

  16. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény(KKV) Nincs lehetőséga munkavédelmi bírságtól való eltekintésre, amennyiben a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlenveszélybe.

  17. 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeleta munkaeszközök és használatuk biztonságiés egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről( 27. §) A munkaeszközök karbantartásához karbantartási naplót, nyilvántartást kell rendszeresíteni, abban a karbantartási eseményeket rögzíteni és a karbantartási naplót, nyilvántartást naprakészen vezetni kell. (Korábbi előírás: A gépi meghajtású teheremelés és -mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.) Javasolt a naplóban, nyilvántartásban feltüntetni: • a munkaeszköz megnevezését, • azonosítóját (gyári szám, leltári szám, stb.), • az elvégzett karbantartás leírását, • a karbantartás dátumát, • a karbantartás végzőjének nevét, aláírását, • az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét, • egyéb bejegyzések (a munkaeszköz fajtájától függően pl.: üzemóra, javított/cserélt alkatrész megnevezése, stb.)

  18. Munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai (I-III. negyedév)

  19. Az ellenőrzött munkáltatók 91%-ánál tapasztaltak hiányosságot a munkavédelmi felügyelők

  20. Ellenőrzési tapasztalatok Építőipar A hiányosságok között szerepeltek továbbra is, például: • Az egyéni védőfelszerelések (fejvédő sisak, biztonsági heveder, stb.) viselésének, használatának elmulasztása. • A magasban végzett munkáknál a be- és leesés elleni védelem biztosításának teljes vagy részleges hiánya (födém széleken, födém áttöréseknél, szabadba vezető falnyílásoknál védőkorlát hiánya vagy egysoros védőkorlát.) Érintésvédelmi hiányosságok: • a villamos csatlakozókábelek szigetelési problémái; • a villamos kábelek szabálytalan vezetése a földön a közlekedő úton; • villamos kapcsolószekrények ajtóinak zárhatóságának hiánya.

  21. Ellenőrzési tapasztalatok képekben

  22. Feldolgozó ipar A hiányosságok között szerepeltek: • védőburkolatok, védőberendezések teljes vagy részleges hiánya, illetve utóbbiak működésképtelensége, • az anyagmozgatáshoz szükséges egyéni védőeszközök (védőlábbeli, védőkesztyű) biztosításának hiánya, • veszélyesnek minősülő vegyi anyagok, keverékek élelmiszer tárolására gyártott edényben való tárolása és abból való felhasználása, • zajmérés, pormérés hiánya. Homlokvillás emelőtargoncák esetében előforduló hiányosságok voltak: - a villamos kürt működésképtelen állapota; - a nem kellő hatásfokú rögzítő fék; - emelőgép napló vezetésének hiánya . az ellenőrzések során szabálytalanul, pótsúllyal megnövelt terhelhetőségű homlokvillás targoncát is használtak.

  23. Kereskedelem Jellemző szabálytalanságok: • az árutároló polcok, állványok rögzítésének hiánya; • hűtők egyéb munkaeszközök megtáplálását biztosító villamos vezetékékek, hosszabbítók sérült állapota, azok botlásveszélyes elhelyezése; • a villamos vezetékek, hosszabbítók botlásveszélyes elhelyezése; • a munkahelyen lévő villamos berendezések érintésvédelmi felülvizsgálatának elmaradása; • egyéni védőeszközök (pl.: fagyasztó láda pakolásához hideg ellen védő kesztyű, kézi anyagmozgatáshoz mechanikai sérülések ellen védő kesztyű) biztosításának hiánya.

  24. Mezőgazdaság • a régebbi gyártású MTZ traktorok esetében az indításgátló berendezések működésképtelensége; • típustól függetlenül a vezetőfülkében rögzítetlen tárgyak szállítása; • az ellenőrzés időpontjában nem használt erőgépek lezáratlansága; • terményszárító üzemekben lévő folyamatos működésű anyagmozgató berendezéseknél védőburkolat hiánya.

  25. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet

  26. A munkáltató kötelességei hideg évszakban • A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a hidegnek minősülő munkahelyeken. • A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. • A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. • A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni.

  27. Munkavédelmi tájékoztatás, tanácsadás • Munkavédelmi Információs Szolgálat (Budapest) Mobil telefonról is ingyenesen hívható! Az ingyenes, telefonos munkavédelmi információs szolgálat, tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Zöld szám: 06 80 204 292E-mail: munkaved-info@ommf.gov.huHívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00,  pénteken: 8.30-13.30. • Tájékoztatás, tanácsadás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalMunkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőség 5000 Szolnok, Kellner Gyula utca 2-4. III. emelet 5001 Szolnok, Pf.: 52. Telefon: (56) 510-840 Fax: (56) 510-848 E-mail: jasznsz-kh-mmszsz@ommf.gov.hu

  28. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related