240 likes | 363 Vues
Önfejlesztő Iskolák Egyesülete (1996-) www.onfejlesztoiskolak.hu Árendás Péter – társelnök, Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI, Budaörs Szeged, 2006. október 24. Egy 10 éve működő hálózat. A műhely tartalma: I. Intézmények-hálózatok II. A „közeg”, amelyben létezünk
E N D
Önfejlesztő Iskolák Egyesülete (1996-) www.onfejlesztoiskolak.hu Árendás Péter – társelnök, Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI, Budaörs Szeged, 2006. október 24.
Egy 10 éve működő hálózat • A műhely tartalma: • I. Intézmények-hálózatok • II. A „közeg”, amelyben létezünk • III. Az egyesület megalakulása, mérföldkövek • IV. Az egyesület tevékenysége • V. Az intézményi prezentáció, mint műfaj • VI. Szervezetfejlődési stádiumok • VII. A jövő – tervek, célok
I.1. Intézmények-hálózatok, avagy hogy jön létre egy hálózat (szükséges feltételek) ?(a tagintézmény – a rész - szempontjából) • az intézmény tartsa és tarthassa magát autonómnak és (elég) kompetensnek • az intézmény legyen képes nem csak befogadni, hanem közvetíteni is, ez váljon igényévé • a kooperáció és az innováció általános igénnyé és képességgé váljon • az intézmény igényeljen egyenrangúságot, mellérendeltséget, beleszólási lehetőséget • az intézmény törekedjen jellemzően pozitív, de legalábbis veszteségmentes (nem zérus összegű) játszmákra
I.2. Intézmények-szervezetek-hálózatok - hogy jön létre a hálózat ?(az egyesület – az egész – szempontjából) • „rajtunk már csak mi segíthetünk” állapot – természetes önszerveződési helyzet • kezdő lépés (hely, idő, alapfeltételek) – kristályosodási pont • kritikus tömeg (intézményszám) elérése • közös élmény, tevékenység és (tétre menő) produktum • az egymástól való tanulás fontosságának, hasznosságának időben egybeeső felismerése • a fenntarthatóság esélye
II.1. A „közeg”, amelyben létez(t)ünk(a magyar közoktatás néhány jellemzője) • tantervi (folyamat) szabályozás • 1978 egységes központi tanterv (törzs- és kiegészítő anyag, fakultáció) • 1995 NAT (műveltségterületek, PP, HT, pedagógiai szakaszhatárok, tantárgyközi területek) • 2000 kerettantervek (PP, HT szerepe↓, átjárhatóság↑) • 2002 kötelező jelleg megszüntetése • 1999-minőségbiztosítás • 2003 NAT 2003 - magtanterv • kerettantervek • programcsomagok • 2004 a kétszintű érettségi, mint „csúcsszabályozó”
II.2. A „közeg”, amelyben létezünk(a magyar közoktatás néhány jellemzője) kimeneti szabályozás (vizsgák és mérések) • 2004 kétszintű érettségi vizsga - élesben • az alapműveltségi vizsga szerepe és bevezetése (!) • a „rendszerbe állított” (PISA, OKÉV, fenntartói, stb.) mérések szabályozó funkciója • az értékelésbe bevontak köre (teljeskörű/mintavételes) • a mérés célja (fejlesztés/elszámoltatás) • az értékelés tárgya, az eredmények következménye (oktatási rendszer / intézmény / pedagógus) • külső és belső mérések „helyes” aránya • külső standardakhoz/saját eredményekhez való viszonyítás • az intézményi szinten rendelkezésre álló kompetencia – teendők, forrásigények
III.1. Az egyesület megalakulása, mérföldkövek • 1996. Soros Önfejlesztő Iskolai Program I. • 1996. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete megalakulása • 1997. Soros Önfejlesztő Iskolai Program II. • 1998. Soros Önfejlesztő Szakértői Képzés • 1999. Soros Önfejlesztő Kollégiumok Program • 2002. Soros Roma Önfejlesztő Program • 2003. SZAKMA Szakiskolai Fejl. Program • 2003. JÖN – Junior Önfejlesztő Program
III.2. Az egyesület megalakulása, mérföldkövek • 46 alapító intézmény • mára 107 intézmény (4100 pedagógus, 40000 tanuló – 2005. dec. 31.-ei adatok) • az ország lefedése • területileg • intézménytípus szempontjából • Óvoda: 4% • Ált. iskola: 56% • Középiskola: 16% • Gimnázium: 11% • Kollégium: 13% • településszerkezet szempontjából • Főváros: 14% • Megyeszékhely: 28% • Város: 34% • Község: 24%
III.3. Az egyesület megalakulása (mai állapot) Szervezeti felépítés: • közgyűlés (vezetőség) • régióközpontok (szakmai és területi elvek alapján) • PÁGISZ (Fekete I. Ált. Isk.) Győr • 2. Sz. Általános Iskola és Diákotthon Szekszárd • Ady Endre Gimnázium Debrecen • Hétszínvirág Általános Iskola Marcali • Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörs • Jannus Pannonius Gimn. és Szakközépiskola Pécs • József Attila Középiskolai Kollégium Székesfehérvár • Rózsahegyi Kálmán Ált. Isk. és Diákotthon Gyomaendrőd • Széchenyi Körúti Általános Iskola Szolnok • Bőrfestő (Csokonai) 12 évf. Iskola Budapest • Irinyi J. Általános Iskola Balatonfűzfő • Vörösmarty Mihály Ált. Iskola és Gimnázium Ajka • intézmények
III.4. Az egyesület megalakulásaA megalakuláskor (és azóta) rendelkezésre álló kompetenciák • Az Önfejlesztőszemlélet és módszertan • Működő kommunikációs csatornák • Szakmai (sokszor hiánypótló) tanácskozások, fórumok szervezése aktuális közoktatási kérdésekről • Az intézményeinkben folyó pedagógiai innováció eredményeinek megismertetése egymással, a szakmai közvéleménnyel • Integráció – fogyatékosok képzése – egészségesek képzése • Iskola és kollégium kooperációjának elmélyítése • Fogadókész gyakorló terep a tanárképzésben • A magyarnyelvű közoktatás megismerése a Kárpát-medencében, kapcsolatépítés, kultúrák közvetítése • Folyamatos fejlesztés, gyors reagálás oktatáspolitikai kérdésekre
III.5. Az egyesület megalakulásaA megalakuláskor rendelkezésre álló „hatalomforrások” • Szűkös erőforrások ellenőrzése • információk, kapcsolatok, pénz • Kompetencia, szakértelem birtoklása • Eljárási szabályok, regulációk ismerete • folyamatok felgyorsítása, vagy lassítása • Bizonytalansági tényezők hatékony kezelési képessége
IV.1. Az egyesület tevékenysége(A konferencia témák tükrében) • I. Intézményértékelés, iskolai minőségbiztosítás • 1998., Balatonszéplak-felső (résztvevők: 189 fő) • II. Hátrányos helyzet(ek) (SNI) az iskolában – megoldási lehetőségek • 1998., Nyíregyháza (résztvevők: 139 fő) • III. Jog a pedagógiában • 1999., Aggtelek-Izsófalva (résztvevők: 124 fő) • IV. Iskola és globalizáció; innováció az iskolában • 2000., Budaörs (résztvevők: 143 fő) • V. Közoktatás az ezredforduló Magyarországán, globalizáció és iskola • 2001., Szekszárd (résztvevők: 119 fő)
IV.2. Az egyesület tevékenysége(A konferencia témák tükrében) • VI. A XXI. század kultúrája, iskolája – félelmek, remények • 2001., Székesfehérvár (résztvevők: 125 fő) • VII. Az Európai Unió és a magyar közoktatás” • 2002., Paks (résztvevők: 129 fő) • VIII. Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében • 2002., Sepsiszentgyörgy (résztvevők: 97 fő) • IX. Konferencia az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéről • 2003., Pécs (résztvevők: 112) • X. Európából Európába – Szolnok és Brüsszel között félúton • 2004., Szolnok (résztvevők: 123 fő)
IV.3. Az egyesület tevékenysége(A konferencia témák tükrében) • XI. Egyéni fejlesztés - iskolafejlesztés • 2004., Gyomaendrőd (résztvevők: 113 fő) • XII. Magyar közoktatás az alapfoktól az egyetemig • 2005., Siklós-Harkány (résztvevők: 107 fő) • XIII. Közösen a közoktatásban (+Csapatépítés, csapatmunka képzés) • 2005., Budapest (résztvevők: 112) • XIV. 10 éves az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete • 2006., Sopron (résztvevők: 105 fő)
V. Az intézményi prezentáció, mint műfaj • Tevékenységünk csomópontjai az önfejlesztő konferenciák • Konferenciák • előadások • intézményi prezentációk • a főtémához illeszkedő • saját (eredeti) • ellenőrzött, multiplikálható • (többnyire) először itt publikált intézményi innovációk • továbbképzések
VI.1. Szervezetfejlődési stádiumok Szervezetfejlesztés A legfelsőbb vezetés szintjén támogatott hosszútávú folyamat, melynek célja javítani, a szervezet • problémamegoldó • megújulási • alkalmazkodó képességét, • eredményességét és hatékonyságát egyebek mellett • szervezeti kultúrájának fejlesztése, • az állandó és ad hoc team-munkák, • az egyes csoportok közötti kultúra megismerése, • az egymástól való tanulás • révén. Kulcsfontosságú a változások eredményeinek és a szervezet céljainak folyamatos összhangba hozása.
VI.2. Szervezetfejlődési stádiumok Szervezetfejlődés • tervezés • életre keltés • energiákkal való feltöltés • mozgásba hozás, működtetés • értékelés • korrigálás, permanens megújítás • (a PDCA ciklusban az A-nál tartunk)
VI.3. Szervezetfejlődési stádiumok Fejlődés: A szervezetben már létező és megőrzendő folyamatok javítása, fejlesztése. Átmenet: A cél valamely folyamat (folyamatok) megváltoztatása, egy ismertúj állapot meghatározott időn belüli elérése. (Pl. ujjászervezés, új szolgáltatások bevezetése.) Az irányításban (!) két párhuzamos struktúra: folyó műveletek vitele változ(tat)ások menedzselése Átalakulás: Új, lényegében ismeretlen állapot létrehozása, amely jobban megfelel a (külső-belső) elvárásoknak, igényeknek. születés → fejlődés → működési zavarok → stagnálás, visszaesés, széthullás (kiégés, halál) → újjászületés
VI.4. Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet vagy átalakulás? születés → fejlődés → működési zavarok → stagnálás, visszaesés, széthullás (kiégés, halál) → újjászületés Szervezetdiagnózis: • globális (rendszer) szintű tényezők • lokális (intézményi) szintű tényezők • összekapcsoló, hálózati, működtetési, kommunikációs tényezők
VI.5. Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet vagy átalakulás? • globális tényezők • célok újragondolása • működési feltételek biztosíthatósága, 2 menedzsment • optimális hierarchia, tagoltság (régióközpontok) • lokális (intézményi) szintű tényezők • egyéni (intézményi) részvételi érdekeltség • teherbíró képesség • (döntési) vezetői attitűd • összekapcsoló, hálózati, kommunikációs tényezők • kommunikációs csatornák, zavarok • címzettek, közvetítők
VI.6. Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet – alkalmazott eljárások A világosan, konkrétan megfogalmazott cél után: • szintek szerinti tervezés • rendszer, régió, intézmény • hatásvizsgálatok • források biztosítása • párhuzamos menedzselés • megőrzendő működés + változás • átmeneti működtetés • a megújult szervezet működtetése
VII. A jövő – tervek, célok • Az oktatási ágazat egyik innovációs tényezőjévé válni • felülről lefelé: pl. országos innovációk gyakorlati kipróbálása, visszacsatolás • alulról felfelé: pl. a szabályozás, a finanszírozás kaotikus rendszerének tisztítása • számottevő civil tényezőként az oktatási reform befolyásolása • pl. kompetencia alapú képzés multiplikálása • iskolaszerkezeti kérdések
VII. A jövő – tervek, célok • az egymástól való tanulás intézményesítése (g) • tétre menő közös innovációk (g, l) • a régiók áttekintése, átszabása (g) • az intézményvezetők elkötelezettsége (g, l) • megfelelő összekötök (l) • tanár(tovább)képzés (g, L) • konkrét képzések • gyakorlóhelyek • közoktatás-fejlesztés (g) • átviteli sebesség és minőség javítása (g, l, h)