1 / 13

A magyar regény története a romantika korában és a századutón

A magyar regény története a romantika korában és a századutón. A regény a romantika korának európai irodalmában. Az eposz orális eredet ű ; költ ő i – a nem költ ő i m ű fa-joktól elzárt térben mozog; m ű faji konvenciói rögzítettek; h ő se a befogadó fölött áll; a h ő s állandó;

flo
Télécharger la présentation

A magyar regény története a romantika korában és a századutón

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar regény történetea romantika korábanés a századutón A regény a romantika korának európai irodalmában

  2. Az eposz orális eredetű; költői – a nem költői műfa-joktól elzárt térben mozog; műfaji konvenciói rögzítettek; hőse a befogadó fölött áll; a hős állandó; egyféle nyelvet használ, elbeszélői nézőpont nincs; tárgya az abszolút múlt:a jelent ez határozza meg; transzcendens erők nyílt beavatkozása; A regény az írásbeliség terméke; nem költői – érintkezik más műfajokkal; műfaji konvenciói képlékenyek; hőse bármilyen pozícióban lehet; a hős változik; a nyelvi regiszterek sokfélesége és kölcsönhatása; tárgya a jelen – múlt és jövő között; transzcendens erők nyíltan nem mutatkoznak; Az eposz és a regény

  3. eposzi távolságtartás; kezdet és vég rögzített; közege az emlékezés → szinekdochés szerkesztés (a cselekmény része elegendő az egész helyett) a megjelenítés közvetlen-sége; kezdet és vég rögzítetlen – a lényeg a történés folyamata; közege a megismerés →a szüzsé felértékelődik a fabulával szemben A regény előretörése nyománminden műfaj regényesedik

  4. Az európai regény a romantika korában • A romantikus regény kialakulása • Friedrich Schlegel: a regény mint vallomás →„új mitológia” (→ Lucinde, 1799) • A regény romantikus kibontakozásának háttere – az interiorizációs folyamat • a „self made man” regénye – Daniel Defoe: Robinson Crusoe (1719); • az érzékeny regény (Samuel Richardson: Pamela, 1740; Jean-Jacques Rousseau: Új Héloïse, 1756; Johann Wolfgang Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, 1774) • a fejlődésregény (Henry Fielding: Tom Jones, 1749;J. W. Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei, 1795/96 → Gottfried Keller: Zöld Henrik, 1855)

  5. Az egyén mint a romantikus regény témája(a humán expanzív modell érvényesülése) • metafizikai távlatban: Novalis: Heinrich von Ofterdingen (1802), E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép (1814); • történelmi távlatban (történelmi regény): Walter Scott: Waverley (1814), Ivanhoe (1819), Victor Hugo:A párizsi Notre Dame (1831); • társadalmi távlatban (→ realizmus): Charles Dickens: Twist Olivér (1837), Martin Chuzzlewit (1843), Honoré de Balzac: Goriot apó (1834), Elveszett illúziók (1839), Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek (1842), Victor Hugo: Nyomorultak (1840-es évek/1862)

  6. A romantikus elemek popularizálódása az elbeszélő irodalomban • a tárcaregény (Eugène Sue: Párizs rejtelmei, 1843); • a kalandirodalom elterjedése (Alexandre Dumas père: A három testőr, 1844, Monte Christo grófja, 1745); • az orientalizmus divatja (Victor Hugo: Keleti énekek 1829; Alekszandr Szergejevics Puskin: Bahcsiszeráji szökőkút, 1823)

  7. A realizmus kialakulása • későromantika: • a liberalizmus hatása (↑); • irónia: az igazságok viszonylagosságának tudata • biedermeier: „a romantika megszelídítése” • a tapasztalaton túli iránti érdeklődés → a tapasztalati világkorlátainak tiszteletben tartása; • az én ismeretlen szférái → lelki élet; • az én lázadása a konvenciók ellen → az egyéniség,a női szerep intézményesülése; szociális érzékenység, szolidaritás; • a saját kultúra felfedezése → nemzeti identitás; • történetiség → a jelenszemlélet historizálása (analitikus jelleg); • elvágyódás → bensőség, „ellenőrzött kaland”

  8. A realista regény mint a romantikus regény átalakulása • romantikus hős hétköznapi körülmények közt (Jane Austen, Walter Scott); • a valóság mint az egyén kibontakozásának korlátja (Stendhal: Vörös és fekete, 1830, Honoré de Balzac: Goriot apó, 1834); • a romantika mint a kibontakozás lehetőségének illúziója (Gustave Flaubert: Bovaryné, 1857)

  9. A realista prózaelbeszélés fő sajátosságai • háttérben: a realitás új fogalma (~ pozitivizmus) • a valóság mint az expanzió korlátja; • a valóság mint ellenőrzött konszenzus • a valószerűség illúziójának megteremtése; • a világkép immanenciája – a mitikus szerkezetek alkalmazása áttételes („displacement”); • kauzális motiváció, metonimikus cselekmény-szerkezet; • a jellemek nem állnak a befogadó fölött; • elbeszélői hang: détonalisation, impassibilité; • elbeszélő és befogadó hallgatólagos konszenzusa (→ fatikus elemek)

  10. A regény térnyerésea magyar irodalomban • Előzmények • a későbarokk heroikus regény (Mészáros Ignác: Kártigám, 1772); • az érzékeny regény (Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszveszedett levelei, 1789; Kármán József: Fanny hagyományai, 1795)

  11. A regényműfaj megjelenése a 19. században • romantikus regénytípusok vegyülése: Fáy András: A Bélteky-ház (1832); • a történelmi regény: Jósika Miklós: Abafi (1836), Csehek Magyarországban (1839); Kemény Zsigmond: Izabella királyné és a remete (1838), Gyulai Pál (1847);‏ • Eötvös József fellépése (A karthausi – 1839,A falu jegyzője – 1845, Magyarország 1514-ben – 1847) → az irányköltészet-vita

  12. A regényműfaj kanonizációja • A regény mint korszerű műfaj elismerése • Bajza József: A románköltésről(1833); • Szontagh Gusztáv: Regények (1837) • az irányköltészet-vita (1845); háttérben: a regény mint esztétikailag alacsonyabb rendű műfaj • a vita kiváltója: Eötvös regénye, A falu jegyzője • álláspontok: • költészet és politika összeférhetetlen, a költészet önmaga célja (Henszlmann Imre, Pulszky Ferenc); • az irodalomnak embernevelő és társadalomjavító feladata van (Eötvös); „korunkban a politica túlnyomó a művészet fölött” (Sükei Károly)

  13. Kemény Zsigmond és Gyulai Pál vitája a regény időszerűségéről • Kemény(Eszmék a regény és dráma körül, 1853): • a modern társadalomlélektani állapotok („vizsgálódunk és kételkedünk”) a regénynek kedveznek; • a regény eszmei gazdagságával kárpótol csekélyebb költőiségéért; • egyedül a regény képes lelki motivációkat és hosszú távú folyamatokat ábrázolni • Gyulai (Szépirodalmi szemle, 1855): a regény nálunk még korai; van fogadókészség a (modernizált) verses epika iránt

More Related