A gondolkod s t rt nete

1. A gondolkod�s t�rt�nete 11. Eload�s A 20. sz�zad k�rd�sei: �mi a tudom�ny?�

2. S�ma, vagy minta? ��n feln�ztem az est al�l Az egek fogaskerek�re � csill� v�letlen sz�laib�l T�rv�nyt szott a m�lt sz�vosz�ke, �s ism�t feln�ztem az �gre �lmaim gozei al�l S l�ttam a t�rv�ny sz�ved�ke Mindig felfeslik valahol.. J�zsef Attila: Eszm�let

3. S�ma vagy minta (1) Az �lol�nyeket az evol�ci� minta-kereso (minta-azonos�t� �s minta-k�veto) l�nyekk� form�lja A mintakeres�s szintjei: a faj �tanul�: a genetikai �tanul�s� velesz�letett idegrendszeri programokkal dolgozik. Az ingerek automatikusan v�ltanak ki adapt�v v�laszokat. A v�laszok r�gz�ltek, automatikusak, �s ter�let-specifikusak az egyed tanul: a konkr�t tapasztalatok f�ggv�ny�ben, sikertelens�g eset�n megv�ltoztatja a v�laszt a popul�ci� szoci�lisan tanul, a popul�ci�ban felhalmoz�d� tapasztalatokat a szoci�lis tanul�s m�dszer�vel �tadj�k a fiatalabb, de �pp �gy az egy�tt-�lo nemzed�keknek A v�lasz egyre lassabb, de a pillanatnyi helyzethez egyre jobban illeszkedik, �m fel kell oldani a probl�m�t, a m�rlegel�s kiv�ltotta lass�bbod�s, �s a n�vekvo pontoss�g �s rugalmass�g k�z�tt.

4. S�ma vagy minta (2) Az agyn�veked�s korszaka, l�trej�nnek a ment�lis modulok. A r�termetts�g-n�velo minta egyre pontosabb lesz, de mind lassabban muk�dik, Ez probl�m�kat vet fel: �paralizis by analysis�, vagy �a tett hal�la az okoskod�s�, Kell valami megold�s: 1. �rzelem = nem k�zvetlen�l v�lt ki cselekv�st, hanem cselekv�sre ir�nyul� hajlamot, motiv�ci�t, amely ak�r fel�l is b�r�lhat� 2. Hit modul = a rendelkez�sre �ll� �szleletekbol abszol�t biztos ismeretk�nt elfogadhat� inform�ci� �gy�rt�sa� M�djai: A tanul�sban a tan�t� �ltal �tadottat abszol�t biztosk�nt k�vetj�k (m�r a szimbolikus elott?) Szimb�lumokkal megjel�lt ismereteket �s szem�lyeket minden k�ts�get kiz�r�k�nt fogadjuk el Majd hitk�nt adjuk tov�bb, mint elo�t�letet, k�sobb � mint megk�rdojelezhetetlen - ideol�gi�t.

5. S�ma vagy minta (3) K�sobb alakul ki egy m�sik megold�s: a tudom�ny l�trehoz�sa. A felhalmozott ismeretek �s tapasztalatok folyamatos �szur�se� egy �ltal�nos minta-kereso, -azonos�t� rendszerrel, �lland� szembes�t�se a felt�telezett, �s felismerni v�lt mint�t az egyre �jabb k�s�rleti t�nyekkel, �s a gyakorlati tapasztalatokkal, Folyamatosan �jraalkotni a mint�t, mint t�rv�nyt K�t probl�ma: �nem l�tja a f�t�l az erdot�, �s a �nem l�tja az erdotol, a f�t�. A probl�ma fokozatosan a tudom�ny elore halad�s�val old�dik meg: �jraalkotjuk a felt�telezett mint�t, �s �jra elv�gezz�k a k�s�rleteket. Alkalmazzuk, �tviszz�k a mint�t kor�bban nem haszn�lt ter�letre, megn�zz�k haszn�lhat�-e, �s meddig, Ugyanakkor bizonyos fajta konzervativizmussal k�zel�tek az �j megk�zel�t�sekhez (am�g nem �rzem meggyozonek, addig ragaszkodom a meglevoh�z)

6. Mintakeres�s (4) A faj tanul, genetikailag hozz�idomulva a k�rnyezethet Az egyed tanul: egy-k�r�s tanul�s � a k�vetkezm�nyek alapj�n m�dos�tani a viselked�st, A k�z�ss�g tanul: K�t-k�r�s tanul�sa � a tapasztalatok alapj�n m�dos�tani a modellt, amely alapj�n vez�rli a cselekv�st A k�z�ss�g tanul: H�rom-k�r�s tanul�s � a tudom�nyos ismeretek alapj�n m�dos�tani a �rt�ket, a paradigm�t, a kult�r�t

7. A t�l�l�s alapja B�rmely �lol�ny r�termetts�g�nek, �s t�l�l�s�nek alapja, hogy viselked�s�t a val�s�ghoz igaz�tsa. A cselekedeteink k�zben tekintetbe vessz�k a val�s�g szerkezet�t, az t�mogatja a t�l�l�st, ha nem az g�tolja, Ebben az �rtelemben az evol�ci� a val�s�got egyre jobban felismerni k�pes, �s azt viselked�se sor�n egyre jobban tekintetbe vevo l�nyekk� programozza a egyedeket, Ezen t�lmenoen a evol�ci� a l�nyeket tanul� l�nyekk� programozza. Ami hasznos �s j�, azt ism�telni akarj�k (mert kellemess� teszi), ami k�ros �s vesz�lyes, azt elker�lni igyekeznek.

8. Tudom�ny: t�vedhetetlen vagy esendo? A m�di�ban zajl� sok vita tele van azzal, hogy milyen t�ved�sek, hib�k, csal�sok vannak a mag�t "t�vedhetetlennek" hirdeto tudom�nyban. De az �rvek arra ir�nyulnak, hogy a tudom�nyos m�dszer semmivel sem k�l�nb a kuruzsl�k m�dszerein�l, a nem-tudom�nyos megk�zel�t�sek sem rosszabbak enn�l, sot.. �ppen ez�rt fontos, hogy a tudom�ny � egy�bk�nt a val�s�gnak megfeleloen - ne hirdesse mag�t t�vedhetetlennek. A tudom�ny univerz�lis minta-kereso m�dszer. Nem a m�r felt�rt t�nyek alkotj�k a l�nyeg�t, vagyis nem az a tudom�ny, amit ma �ppen tudunk a val�s�gr�l, A tudom�ny az a m�dszer, ahogyan az igazat elv�lasztjuk att�l, ami hamis (vagy nem teljesen igaz). Elj�r�s, amivel az egyedi t�nyekbol, felismert mint�t, majd abb�l ellenorz�ssel finom�tott t�rv�nyeket alkotunk. Majd tov�bb k�s�rletez�nk, k�rd�seknek vetj�k al� azt amit m�r tudunk, �s fokozatosan tov�bb form�ljuk, A tudom�nyban �rt�k a kor�bbit�l tov�bb l�pni, �rt�k bizony�tani, hogy idej�t m�lta, de csak ha elegendo bizony�t�k sz�l emellett. Itt l�p be a tudom�ny m�dszertani elvei �s gyakorlata mellett a tudom�ny saj�tos etikai elvei Az elm�lt idoszakban v�lt vil�goss�, ahhoz, hogy tudom�nyt muvelj (hogy magad tud�snak nevezd) h�rom alapveto etikai elvet kell betartanod: P�rtatlans�g, Intellektu�lis j�zans�g, Intellektu�lis b�tors�g

9. Evol�ci�s modell a t�rsadalomtudom�nyokban A pszichol�gia (de m�s tudom�ny �gak is) a �mi?� �s a �hogyan?� k�rd�seket elemezve un. �proximat�v� magyar�zatot keresett. A vizsg�lt jelens�get , a viselked�st k�zvetlen�l l�trehoz�, azt kiv�lt� t�nyezokre (motiv�ci�s �llapot, k�rnyezeti ingerek, tanul�si folyamatok) vezeti vissza. Az evol�ci�s pszichol�gia (de m�s t�rsadalomtudom�nyok is) � eljutva a �mi�rt?�-ig � a viselked�s un. ultimat�v magyar�zat�t kereste. Vagyis, az �rdekelte, hogyan (�s mi�rt pont ezek) j�nnek l�tre a term�szetes szelekci� �ltal a r�termetts�get n�velo, az adapt�v probl�m�k megold�s�ban haszn�lhat� adapt�v mechanizmusok �s eszk�z�k. (Leda Cosmides � John Tooby) A k�zgazdas�gtan, az antropol�gia, a szociol�gia �s persze a vall�studom�ny evol�ci�s elm�lete �pp �gy ultimat�v magyar�zatot keres. Az evol�ci�s magyar�zat pedig mindig egy evol�ci�s t�rt�net: a jelenhez vezeto evol�ci�s esem�nysor, amely magyar�zza az ��pp �gy l�tet�.

10. Az emberi megismer�s � a filoz�fia t�rt�netben Honnan tudhatjuk, hogy ismereteinknek megfelel-e egy�ltal�n valami? Honnan tudhatjuk, hogy ismereteink �izomorfak� a vil�ggal? Plat�n �s Arisztotel�sz? Bacon � a tudom�nyr�l �s megismer�srol, A racionalizmus �s az empirizmus Kant van-e valami a �rz�kel�sek m�g�tt? A tudom�ny fejlod�se a 18-19. sz�zadban A 20. sz�zad probl�m�ja A demark�ci� probl�m�ja A tudom�ny szociol�gi�ja