Iskolai mentálhigiéné

1. Iskolai mentálhigiéné

2. A pedagógia dilemmája Az iskolának a társadalom ideális polgárát kell nevelnie, ezért az iskola „filozófiájához” tartozott a magas mérce, szigorú légkör, merev követelmények, ez az ideál nemzedékeken át automatikusan adódott tovább. A jó iskola-ekkor még- amelyben elég terhelés éri a diákokat, fáradtságos a felkészülés…

3. Mentálhigiéné célja A lakosság széles rétegeit a testi-lelki egészség megőrzése érdekében kedvező irányban próbálja befolyásolni. Célkitűzése megegyezik a legfőbb társadalmi értékekkel, emberközpontú törekvésekkel és azonos pedagógiai célkitűzéseivel.

4. A mentálhigiéné elsősorban szemléletmód /nem módszer vagy technika/, melynek központi fogalma a prevenció, mit tehetünk, milyen körülményeket teremtsünk ahhoz, hogy a különböző lelki betegségek, devianciák, magatartászavarok ki se alakuljanak.

5. Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, mert • az iskolával mindenkinek van kapcsolata • gyermekkor fogékony évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására • gyerekek kortárs csoportokban elérhetők

6. Iskolai mentálhigiéné Az iskolában tanítható, fejleszthető ismeretek, képességek átadásával foglalkozik, melyek a lelki egészség megőrzését, egészséges életmód, életforma kialakítását segítik elő, továbbá foglalkozik az iskolához kapcsolódó problémákkal, főleg ezek megelőzésével.

7. Közvetlen célja Az iskola minden szereplője jól érezze magát /diák, szülő, pedagógus/, a kapcsolatok megfelelőjen alakuljanak, örömteli /betegségmentes/ legyen a munka mindenki számára.

8. Iskolai mentálhigiéné részei 1. Egészségnevelés:felvilágosító, ismeretnyújtó, tájékoztató tevékenység. Tanítás-mely a NAT kerettanterve alapján alsó tagozattól folyamatosan bővülő tananyagként beépül a környezetismeret, természetismeret, társadalomismeret tantárgyakba és az osztályfőnöki órákba.

9. 2. Készségfejlesztés: a tanulók pszichés kompetenciájának fejlesztése, személyiségfejlesztés 3. Az iskola társaslélektanihelyzetének optimalizálása /pozitív tanár-diák viszony, fegyelem, erőszakmentes konfliktuskezelés/

10. Mentálhigiénés beavatkozások célja • A pedagógus irányában • Növelni a gyermek viselkedésével szembeni felelősségét • Fokozni azt a bizonyosságérzést, hogy a gyerekre hatással lehetünk • Mentálhigiénés prevenciós tudatosságot kialakítani

11. Mentálhigiénés beavatkozások célja II. 2. Tanulók irányában: Egészségneveléssel kapcsolatos információk tudatosítása /emocionális+fizikai/ Pszichés kézségek fejlesztése, melyek védő szerepet játszanak azokkal a negatív hatásokkal szemben aminek a gyermek ki van téve fejlődése során.

12. Pszichés kézségek fejlesztése • Döntéshozás • Problémamegoldás • Kritikus gondolkodás • Kreatív gondolkodás • Hatékony kommunikáció • Kapcsolati kézségek • Önismeret • Empátiás kézség • Megbirkózás az érzelmekkel • Stresszkezelés

13. Mentálhigiénés szolgáltatások • Pedagógusok számára: Mentálhigiénés konzultáció Esetmegbeszélő csoport Konfliktuspedagógiai tréning Műhelymunka 2. Gyerekek számára: Önismereti csoport, játék csoport Szociális készségfejlesztő csoport

14. Mentálhigiénés szolgáltatások II. 3. Szülők számára: Konzultáció Konfliktuskezelő tanfolyam

15. Kialakulása A XIX. és XX. század fordulója levált az iskola pszichológiától 1944- Iskola Kongresszus: gyerekek magatartászavarai okozzák a legtöbb problémát Anyai attitűdöt kell megváltoztatni, anya gyermek kapcsolat harmonikus magatartás változhat. Ezt áttették az iskolára is ----pedagógus attitűd

16. Pedagógus • 1. Növelni a gyerek viselkedésével szembeni felelősséget • 2. Hatással lehet a gyermekre a pedagógus • 3. Növelni kell a szocializációs aktivitások számát 1963-önálló terület 1995- hazánkban is mükődik

17. szerepe • Az Ericson féle személyiségelmélet 8 életszakasza közül 2 is az iskolás korra esik. 6-12. év pubertás előtti szakasz 12-18. év pubertás, és részben utáni szakasz

18. feladat • Kompetencia Először tudatosul az, hogy elvárások vannak vele szemben, melyeket nem a család támaszt Veszélyek: Elégedetlenség érzés/teljesítmény,család/ Feladja játékosságát

19. Feladat II. • 2. Hűség / serdülőkor/ Belső ambivalencia érzése Őszinteség Veszély Szülő gyermek kapcsolat megromlik a helytelen kommunikáció miatt

20. 1. Másiknak van problémája • Értő figyelem 2. Nincs probléma /leginkább mehtálh/ • Pozitív énüzenetek /rólam szól/ • Bajmegelőző énüzenetek /pl.krétapor/ • Önfeltáró énüzenetek /kapcsolat megalapozására szolgál/ 3.nekem van problémám konfrontációs énüzenetek /így nem jó/

21. Iskoláskor mentálhigiénés problémái • Szorongás Amerikai kutatások: 34% teljesítmény szorongás 28% veszekedés a családban 28% szülő betegségétől való félelem 10% saját betegségtől való félelem

22. lehetőségek • Személyesség • Képességeit figyelembe venni • Zavaró tényezők figyelembevétele • Lehetőséget adni a javításra • Sikerélményhez juttatni • Értő figyelem • Megfelelő kommunikáció

23. II. depresszió Modern társadalmak 40% depressziós Társadalmi rend változása Ranschburg J. féle depressziós tünetek: • Tartós boldogtalanság • Halál, öngyilkosság gondolata /életkor/ • Anhedónia: érdektelenség • Étvágy és alvászavar • Pszichomotoros lelassulás /csoszogás, fáradtságérzés / • Gondolkodási zavarok, tanulmányi eredmény csökken • Emocionális labilitás

24. A gyermekkori depresszió összetett /több tényező válthatja ki/ • Alattomos /sokáig rejtve marad/hat/ • Veszélyes /szélsőséges érzelmek miatt/

25. Megjelenési formák • Fiúknál: Agresszív megnyilvánulások előtérbe kerülnek. Pl. betörés, verekedés, gyorshajtás /rendőrök preventív szemlélete/ Öngyilkossági kísérlet kábítószer

26. Lányoknál: Inkább az érzelmi sík dominál szerelmi viszonyok gyors váltogatása féktelen szexualitás /önbecsülési zavarok/ öngyilkossági kísérlet kábítószer

27. Mosolygó depresszió: Jól diszimulál nappal A problémák álmaiban, fantáziáiban, elszólásaiban érhetők tetten.

28. öngyilkosság • Világon betöltött pozíciónk: Serdülőkoriban az első Magyarország, az egyéb életkorokban hátrébb kerültünk!

29. Leggyakoribb okok • Lányok: Érzelmi elutasítás Szerelmi csalódás SZÉGYEN Érzelmi elszigetelődés magány • Fiúk: Önbecsülési zavar Alacsony önértékelés SZÉGYEN Érzelmi elszigetelődés magány

30. Irodalomjegyzék Kézdi Balázs: Iskolai mentálhigiéné, Pannónia Könyvek, Pécs, 2000. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Ranschburg Jenő: Az érzelem és a jellem lélektanából Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia

31. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN

32. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS • Az egészségfejlesztés célja, hogy egyének, közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségügyi állapotuk és életminőségük. (Füzesi-Tistyán, 2004) EGÉSZSÉGPROMÓCIÓ versus BETEGSÉGMEGELŐZÉS = egészségmegőrzés

33. A beavatkozások területei – Brettner Zs. • Táplálkozás: egészséges táplálkozás – fogyasztási szokások / bulimia, anorexia nervosa – testképzavar • Fizikai tevékenység: rendszeres testmozgás • Szexualitás: egészséges szexuális fejlődés • Dohányzás, alkohol, drog • Mentálhigiéne: lelki megbetegedések és magatartászavarok megelőzése