1 / 12

Koaguláció

Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője. Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási síkon mért elektrosztatikus potenciál értéke. Kolloid részecskék között fellépő erők a távolság függvényében.

gizela
Télécharger la présentation

Koaguláció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Koaguláció

  2. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási síkon mért elektrosztatikus potenciál értéke

  3. Kolloid részecskék között fellépő erők a távolság függvényében

  4. Schulze-Hardy szabály (vegyértékűség szabálya): Egy kolloid rendszer koaguláltatásához szükséges ion- mennyiségek között nagy a különbség: minél nagyobb töltéssel rendelkezik az ion, annál kisebb mennyiség adagolása elegendő a megfelelő mértékű koagulál- tatáshoz

  5. Modell szuszpenzió Zéta-potenciáljának változása az Al3+ és Fe3+ ionok koncentrációjának függvényében

  6. A XX. század első felében még azt feltételezték, hogy az aggregálódást eredményező töltésváltoztatást az Al3+, illetve az Fe3+ ionok okozzák A XX. század huszas éveinek végén felmerült egy olyan elképzelés, hogy valójában nem az Al3+, vagy Fe3+ ionok okozzák a kolloid, kvázi-kolloid diszperzió részecskéinek koaguláltatását, hanem az említett háromértékű ionok hidrolízis termékei (alumínium- és vas(III)-hidroxidok)

  7. HCO3- + H3O+ H2CO3 + H2O H2O [Al(H2O)6]3+ [Al(H2O)5OH]2+ + H3O+ H2O [Al(H2O)5OH]2+ [Al(H2O)4(OH)2]+ + H3O+ H2O [Al(H2O)4(OH)2]+ Al (OH)3˙3H2O + H3O+

  8. Az alumínium-hidroxidok között létrejövő hidrogén-híd kötés (szaggatott vonallal jelölve) és a kolloid szol aggregálódása

  9. A technológia lépései: • koagulálószer adagolása gyors bekeveréssel, kb. • 2 perc tartózkodási idővel (pl. vas(III)-klorid, • alumínium-szulfát alkalmazása) • (ha szükséges: segéd-derítőszer adagolása, pl. • polimerek, aktivált kovasav) • lassú keverés alkalmazása: pelyhek aggregálódása, • pelyhek „hízása” céljából (kb. 10-30 perc tartózkodási • idő) • szilárd-folyadék fázisszétválasztás (ülepítés, szűrés)

  10. Koaguláció: stabilitás megszüntetése Flokkuláció: nagy méretű pelyhek létrehozása, pehelynövekedési szakasz

  11. Összefoglalás – technológiai alapfolyamatok • Oxidáció és redukció • pH és pufferkapacitás szabályozás • Kémiai kicsapás (oldott  szilárd) • Adszorpció • Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék) • Egyéb eljárások (membránfolyamatok) • A víz- és szennyvíztisztítási technológiák a fenti • alapfolyamatok célszerű kombinációival alakíthatók ki.

More Related