1 / 16

TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON

A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt. TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON. Szerzők:

heman
Télécharger la présentation

TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindításaHEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON Szerzők: Anda A.[1]- Burucs Z.1 – Juhász Cs.[2] –Tamás J.2 [1]Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar [2]Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar

  2. A szakok általános leírása Az oktatás célja: • a természeti értékek megőrzése; • biológiai sokféleség megőrzése; • a természeti erőforrások takarékos és célszerű használata; • a környezeti szempontok érvényesítése; • a kedvezőtlen tendenciák lelassítása.

  3. A végzettekkel szemben támasztott követelmények • környezeti károk, negatív tendenciák felismerése; • agrár-ökológiai szemlélet; • mezőgazdasági, biológiai, műszaki, gazdasági, ökológiai, agronómiai és környezettudományi ismeretek; • a természet szeretete; • a környezet szépségei iránti fogékonyság; • a természetben lejátszódó kölcsönhatások ismerete; • a természet megóvására való igény.

  4. A végzettek fontosabb készségei • képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosítására; • hatékony védelmére; • tervszerű fejlesztésére; • irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére; • hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit • a fenntartható mezőgazdaság, • a környezet- • és tájvédelem gyakorlatában.

  5. A szak alapításának előzményeiDebrecen Az 1980-as évek végétől az agrármérnök képzésen belül szakirányú képzés indítására került sor, amelyben már több speciális szakmai tárgy szerepelt: • környezetgazdálkodás; • vízszennyezés-vízminőségvédelem; • környezetegészségtan; • természetvédelem; • környezeti méréstechnika; • hulladékgazdálkodás; • térinformatika, stb.

  6. A szak alapításának előzményeiDebrecen • 1996-ban került benyújtásra az illetékes minisztériumhoz a szakindítási kérelem, a környezetgazdálkodási agrármérnök képzésre vonatkozóan. • az 1997/1998. tanévben elkezdődött az akkreditált graduális képzés a Környezetgazdálkodási agrármérnök szakon. • A hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: 55 5470 01) felsőfokú szakképzési program a 2000/2001-es tanévben indult.

  7. A szak alapításának előzményeiKeszthely • Sok évtizedes agrármérnök képzés mindazzal az infrastruktúrával és oktatói gárdával, amely megalapozta a jelenlegi, sok azonossággal rendelkező környezetgazdálkodási szakot. • A növényorvos képzés, amely ökológiai szemléletet hozott a mezőgazdasági képzésbe. • Környezetmérnök képzés, amely közvetlen előfutára volt a környezetgazdálkodási szaknak.

  8. Teljes oktatási vertikum Az intézményekben a képzés teljes vertikumát sikerült akkreditálni a postsecondary képzéstől a főiskolai, egyetemi szintű mérnöki képzésen keresztül a szakmérnöki, illetve a PhD fokozat megszerzéséig.

  9. A szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény • Az agrár-környezetvédelem (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program) hangsúlyosabbá válásával szinkronban a környezetgazdálkodási agrármérnök számának növekedése prognosztizálható. • Karainkon tanévenként kb. 80 fő hallgató végzése a realitás.

  10. A szakalapításának MAB által közzétett követelményei • Képesítési követelmények kimunkálása; • Minta tantervek összeállítása; • Szak távolságok tartása; • Átjárhatóságok biztosítása; • Kompetenciák megfogalmazása; • Leendő MSc szakok szempontjainak figyelembe vétele; • A szakok jellegének kidomborítása; • Gyakorlati követelmények; • Idegen nyelvi képzés biztosítása.

  11. Egyéb képzési helyeken folyó környezetgazdálkodás képzés • Károly Róbert Főiskola Agrár- és Vidékfejlesztési Kar; • Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar; • Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar; • Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar; • Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar.

  12. Bizonytalansági tényezők • A felsőoktatási rendszert a BSc képzés rövid ideje alatt is többször átalakították (2005-2007). • Az egységes számítógépes vonalhúzás a pontszámok közel kiegyenlítődését eredményezte 2006-ban. • A felsőoktatási felvételi rendszerben 2007-ben közel 30%-al csökkentették az agrárképzés támogatott keretszámát. • Ez részben az agrár-környezetgazdálkodási keretek emelkedését okozta, de összességében negatívan hatott a jelentkezési kedvre.

  13. A BSc szak indítása és az indításkori tantervek ellentmondásai • A Bolognai folyamat egyszerre kezdődött el országosan 2005 körül az eredetileg tervezett 2010-hez képest. • Erre a döntésre szakmailag a felsőoktatás minden területre vonatkozóan egyértelműen nem volt felkészülve. • Az általános időzavar a döntések részbeni kidolgozatlanságával és részben kapkodással járt. • Az egyeztetések legfeljebb kisebb szakterületekre korlátozódtak. • A 40%-os indításkori kredit távolság inkább a differenciáltságot növelte a gyakorlatban, mint a hasonlóságot.

  14. Bizonytalansági tényezők (folyt.) • A diszciplínák szétaprózása miatti feszültségek szinte elkerülhetetlenné tették a minta tantervek átdolgozását. A BSc szak máig egyik legkritikusabb területe az un. 7. gyakorlati félév bevezetése. • A jó elméleti cél megvalósításhoz rendelt gyakorlati eszközrendszer részben hiányos. • A HEFOP projekt keretében kerestük a lehetséges megoldásokat.

  15. A tantervek átdolgozása, összehangolása Agrár-környezetgazdálkodási BSc szakok tantervének átdolgozása az intézmények között

  16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related