Szoftverfejlesztés az Informatikus Szakigazgatási Agrármérnök szakon

1. Szoftverfejlesztés az Informatikus Szakigazgatási Agrármérnök szakon Bakó Mária Várallyai László DE, Gazdaságtudományi Kar

2. ISZAM • Mivel napjainkban az informatika végzettséggel rendelkező diákok elhelyezkedéséhez elengedhetetlen bizonyos szintű programozási ismeret, az előadásban elemezni szeretnénk, hogy diákjaink milyen programozással kapcsolatos ismeretekre tehetnek szert. Rá szeretnénk mutatni arra, hogy a programozáshoz kapcsolódó tantárgyaink oktatásakor milyen nehézségekbe ütközünk, ezeket hogyan kezeljük és hogyan lehetne még hatékonyabban kezelni a felmerülő problémákat. • 2006/07-ben elindult az Informatikus és Szakigazgatási Agrármérnök BSc szak. • Három programozáshoz kötődő tantárgyunk van: • Szoftverfejlesztés, • Internet alkalmazásfejlesztés • Szakértői rendszerek

3. Szoftverfejlesztés és Internet alkalmazásfejlesztés • 2006/07-es tanévben, a képzés indításakor, a szoftverfejlesztés tantárggyal a hallgatók a második félévben találkozhattak. Azonban hamarosan rá kellett jönnünk, hogy a tantárgy második félévben történő oktatása két okból sem megfelelő. • Az egyik, hogy az alapozó informatikai ismeretek két féléve még nem fejeződik be addigra, így egy „gyengébb” előképzettséggel rendelkező hallgatónak nem sok esélye maradt a tantárgyat sikeresen teljesíteni. • A másik, hogy két tárgy is szorosan kapcsolódik illetve épül a szoftverfejlesztési ismeretekre az informatikus szakirányon (Internet alkalmazásfejlesztés és Szakértői rendszerek),és túl sok idő telik el a két tantárgy között programozással kapcsolatos tantárgy nélkül. • Ezért kérelmeztük, hogy a szoftverfejlesztés tantárgy átkerülhessen a harmadik félévre, amellyel mindkét problémát kiküszöbölhetjük egyidejűleg. Probléma: Nincs olyan tárgy, ahol a hallgatók algoritmizálási képességeit lehetne megalapozni.

4. Szakértői rendszerek • A Szakértői rendszerek tantárgy oktatására a hatodik félévben kerül sor. Hasonlóképpen a Szoftverfejlesztés tantárgyhoz, itt is hiányoznak a tantárgy oktatásához szükséges előismeretek. A képzés során diákjaink oktatásából kimarad a Matematikai logika oktatása és középiskolából hozott tudásuk nem elegendő ahhoz, hogy erre építhessük a Prolog illetve Clips programozási nyelveket. A tantárgy oktatása során igen sok időt elvesz a tantárgyhoz szükséges alapismeretek elsajátítása, így alig jut idő a tematikában felsorolt ismeretekre. • Tovább nehezíti a dolgunk az, hogy a diákok eddig csak imperatív programozási nyelvekkel találkoztak, így a Prolog – mint deklaratív programozási nyelv – számukra nagyon furcsa és nehezen érthető. Egy program megírásához diákjainknak elsősorban arra van szükségük, hogy átlássák a különböző elemek közötti logikai kapcsolatokat és képesek legyenek az állítások formalizálására. Erre azonban csak akkor lesz esélyük, ha sikerül a logikát a szakértői rendszerek előtti félévben oktatnunk.

5. A diákok véleménye a programozás oktatásáról Félév során kitöltött kérdőív zárt és nyilt kérdésekkel. 83 ISZAM-os diák vett részt a felmérésben.

6. Munkahelykereséskor hasznos-e, ha rendelkezik valaki programozási ismeretekkel?

7. Programozási nyelvek és ismertségük

8. Használta-e az Ön által megjelölt nyelvet fejlesztésre az órai tevékenységen kívül?

9. Szeretne-e más programozási nyelveket megtanulni? A diákok véleménye a programozásról ellentmondásos. Bár belátják, hogy az elhelyezkedéshez szükségük lenne rá de közel fele a megkérdezetteknek nem szeretne újabb programozási nyelvet tanulni.

10. Ön szerint az oktatás melyik szintjén kellene programozást tanítani?

11. Ön szerint programozásból mennyi lenne az ideális elméleti-gyakorlati arány?

12. Összegzés • A leglényegesebb probléma az, hogy tantárgyainkat nem előzi meg olyan tárgy, ahol a hallgatók algoritmizálási képességeiket- illetve a Matematikai logika alapjait lehetne megalapozni. • Ezt talán más tantárgyakba kellene beintegrálni.

13. Köszönöm a figyelmet!