Képzéssel a munkaerő-piaci esélyekért Budapest, 2008 november 24.

1. Kutatási eredmények iskolai szegregációról, integrációrólMártonfi GyörgyOktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Képzéssel a munkaerő-piaci esélyekért Budapest, 2008 november 24.

2. Miről lesz szó az előadásban? • Három fontos kutatási eredmény a szociális és etnikai szegregáció természetéről, és a (helyi) eredményességről • Lakossági vélemények egy 1000 fős reprezentatív lakossági közvélemény-kutatás alapján (2005) • Integrációs továbbképzésen részt vett pedagógusok véleménye (2006-2007) • A fentiek alapján néhány konklúzió

3. A helyi megoldások fontossága • Egy kutatás szerint a romák mintegy tizede nem fejezi be az általános iskolát 18 éves korára, de az általános iskolák 70%-ában ők is valamennyien eljutnak a végbizonyítvány megszerzéséig, az iskolák közel harmadában viszont igen nagy arányban nem. • Ugyanezen kutatás szerint az általános iskolák 40%-ából egyáltalán nem jutnak be romák középiskolába, kizárólag szakiskolákba. Babusik Ferenc (2003): Késői kezdés, lemorzsolódás – cigány fiatalok az általános iskolában, Új Pedagógiai Szemle, 2003/10 alapján

4. A szegregált megoldás sikertelensége Egy megyei oktatási vezetővel készített interjú részlete 2005-ből „… hagyományosan egy romák lakta városrész iskolája. Gyönyörű szép, felújított, itt évek óta kis létszámokban dolgoznak. A város külön iskolai előkészítő osztályokat működtet, fizet fejlesztő pedagógusokat, és azt tudom mondani, hogy annyi az eredmény, hogy az iskoláztatás, mint törvényi kötelezettség, nem jellemző probléma” Mártonfi György: Vélemények az eredményességről és a hatékonyságról megyei jogú városi oktatási vezetőkkel készült interjúk alapján, 2004.

5. Hasonló státusú tanárok és diákok egymásra találása I. • Amerikai adatok – a magyarországi tapasztalatokkal egybevágnak • a tanári szelekció olyan mértékben követi a diákok szelekcióját, hogy az iskolák döntő többségében a „jó tanár – jó diák” és „rossz tanár – rossz diák” párosítás tapasztalható • a „jó tanár” rendkívül hatékonyan képes az alacsonyabb szintről induló diákok hátrányainak a leküzdésére, és ebben a tanulói körben lényegesen magasabb hozzáadott értéket ér el

6. Hasonló státusú tanárok és diákok egymásra találása II. „Amíg egy alacsony teljesítményű diák átlagos teljesítménynövekedése egy év alatt a legrosszabb tanárok mellett 14 pontot tesz ki, addig a legjobb tanár mellett ennek csaknem négyszeresét (53 pontot)…. ha egy alacsony társadalmi státusú, szegény tanulót öt éven keresztül nem a ’medián tanár’, hanem annál egy egész szórásegységgel jobb (adott eloszlásban a 84. percentilisbe tartozó) tanár tanítana, az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy teljes egészében ledolgozza a hátrányát egy középosztályi tanuló teljesítményéhez képest” Kertesi – Kézdi: Általános iskolai szegregáció. Okok és következmények, Közgazdasági Szemle, 2005/április-május

7. Lakosság vélemény az integrációról • 2005-ös, 1000 fős, országosan reprezentatív mintán lekérdezett közvélemény-kutatás az oktatásról • Az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja és a Magyar Gallup Intézet együttműködésében, • A Jelentés a magyar közoktatásról 2006 című könyvhöz készült • Az idézett kérdések az „Egyenlőtlenségek és speciális igények” fejezethez készültek

8. Ha cigány gyerekeket és nem cigány gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, %

9. … a cigány gyerekek számára, Iskolai végzettség szerinti megoszlás, %

10. … a nem cigány gyerekek számára, iskolai végzettség szerinti megoszlás, %

11. … a cigány gyerekek számára, településtípus szerinti megoszlás, %

12. … a nem cigány gyerekek számára, településtípus szerinti megoszlás, %

13. … a cigány gyerekek számára, egyes lakossági csoportok válaszai, %

14. … a nem cigány gyerekek számára, egyes lakossági csoportok válaszai, %

15. Ha cigány gyerekeket és nem cigány gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok

16. Ha szegény és gazdag családban élő gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok

17. Ha gyenge képességű és tehetséges gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok

18. Ha fogyatékos és nem fogyatékos gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok

19. Ha nagyon rosszul tanuló, az iskolából korán kimaradó fiatalok oktatására több pénzt költene az ország, akkor a jövőben…

20. Pedagógus vélemények • Liskó Ilona és Fehérvári Anikó hatásvizsgálata a HEFOP által támogatott integrációs program keretében szervezett pedagógus-továbbképzésekről (2.1.5, 2.1.7 és 2.1.8) • A pedagógus válaszok az integrációs képzéseken résztvevőket reprezentálják (tehát nem az összes pedagógust)

21. Vélemény az etnikai szegregációról, %

22. Az integrált oktatás következményei, %

23. Néhány konklúzió I. • A helyi megoldások fontossága (ne csak a rendszer egészével törődjünk…) • A szegregált megoldásokra fordított kiadás sokszor kidobott pénz, a lelkiismeret-furdalás tompítása a fő haszna • Kulcskérdés a tanári minőség minden iskolában. Méltányossági és beruházási szempontok egyaránt a minőségi tanárok alkalmazása mellett szólnak az alacsonyabb presztízsű képzésekben is.

24. Néhány konklúzió II. • Az integrációhoz és szegregációhoz való viszony valamennyi társadalmi rétegben rendkívül ellentmondásos, életkortól, településtől, lakóhelyi környezettől és etnikai hovatartozástól alig függően. Politikusoknak, médiának, közigazgatásnak, iskolának, civileknek egyaránt fontos szerepe lenne ezen változtatni. • Az integrációt időnként olyan iskolai/társadalmi környezetben próbáljuk előrevinni, ahol a szereplők – nyíltan vagy rejtetten – bizalmatlanok az integrációval szemben, kevéssé hisznek annak sikerében. • A tanártovábbképzés csak minimálisan változtat az előítéleteken, attitűdökön, nem lehet a változást alapvetően erre alapozni.

25. Köszönöm a figyelmet! Mártonfi György martonfi.gyorgy@ofi.hu