1 / 58

A Nap-rend-szer photojournal.jpl.nasa/index.html

A Hold , a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődése dr. Horváth András űrkutató csillagász. A Nap-rend-szer http://photojournal.jpl.nasa.gov/index.html. A bolygók és a Hold, átmérők: Hold= 3476 km, Mars= 4878 km; Vénusz= 12104 km; Föld= 12756 km. Bolygótestek felszínén.

ian-young
Télécharger la présentation

A Nap-rend-szer photojournal.jpl.nasa/index.html

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Hold, a Merkúr és a Vénusz formakincse és felszínfejlődésedr. Horváth András űrkutató csillagász ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  2. A Nap-rend-szerhttp://photojournal.jpl.nasa.gov/index.html ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  3. A bolygók és a Hold, átmérők: Hold= 3476 km, Mars= 4878 km;Vénusz= 12104 km; Föld= 12756 km ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  4. Bolygótestek felszínén • A Földfelszíni rétegtani térképezés módszere más égitestekre is kiterjeszthető. • A) Fotogeológia alapján a Holdfelszín sztratigráfiáját alkották meg az 1960-as években. • Az asztrogeológia megkívánta azt, hogy a zárványok bezárásának elvét kiterjesszük az égitestek felszínére. • B) Ebből született meg a kráterstatisztika módszere. • C) A Hold rétegsora. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  5. Égitestek sztratigráfiája, a Hold • Az űrszondák által föltárt égitestek felszínére már kidolgozták a sztratigráfiát. • Ezek sorra előbb a Hold, aztán a Merkúr, majd a Mars volt, • később a Jupiter Galilei féle holdjai és a Szaturnusz holdak, stb. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  6. A legfelső holdi kőzettest típus • A sugársávokkal rendelkező nagy kráterek alkotják a holdi rétegtani oszlop felső legfiatalabb emeletét. • Típusalakzatuk a Copernicuskráter (Clementine felvétel, NASA) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  7. A holdi Eratosthenes-kráter • A második rétegtani egység a még mindig fiatal ~3 Mév, de sugársávokkal már nem rendelkező kráter: típusa az Eratosthenes- kráter. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  8. Mare rétegek a Holdon • A kráterek kis felületdarabokon képeznek rétegeket. • Nagy kiterjedésű kőzettestek a sötét színű lávarétegek ~ 4 Mévesek. • A sötét láva mélyedéseket tölt ki, • e mélyedések a medencék ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  9. Körkörös medencék a Holdon • Egyetlen olyan réteg található a Holdon, amelyik frissen megőrizte egy medence szerkezetét • ez az Orientale medence. • Csak gyenge lávafeltőltése van ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  10. A Hold medencetakarói • Keletkezésekor, a becsapódáskor, ~ 4 Mév, hatalmas területen szóródott szét egy-egy medence törmeléktakarója. • A legnagyob a túloldali Südpole-Aitken medence: 2500 km átmérőjű, 13 km mély (jpbbközép, fehér) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  11. A holdi sztratigráfia emeletei • Kopernikuszi • Eratoszthenészi • Imbriumi felső • Imbriumi alsó • Nektári • Pre-nektári emeletek ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  12. A Hold-kutatásaorosz-amerikaiautomatikus űrszondákkal1959-Luna-3, 2009-LRO a Hold túloldala (Sp-Aitken) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  13. A Hold-kutatása orosz-amerikaiautomatikus űrszondákkal(1966: Luna-9 sima leszállás; 1998 Lunar Prospector) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  14. A Hold-kutatásaamerikai űrhajósokkal,Apollo Hold-expedíciós program 1969-1972:hat leszállás, 12 űrhajós kb. fél tonna talaj- és kőzetminta, sok helyszíni műszer kihelyezése, pl. lézertükör ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  15. EurópaiHold-kutatás automatikus űrszondákkal(2004-2006 SMART-1) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  16. Japán Hold-kutatás automatikus űrszondákkal(2007-től Kaguya: északi pólus, SüdPole Aitken – 2500 km, Mare Moscoviense) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  17. JapánHold-kutatása automatikus űrszondákkal(2007-től a japánKaguya-SELENE, lézer: Mare Orientale, radar: felszín alatti szerkezetek) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  18. Kínai Hold-kutatás automatikus űrszondákkal(2007-2009.03.1 a kínaiChange-1, Change-2 (2010), 2015 leszállás automatákkal a Holdon;2011-12 Mars-szonda ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  19. IndiaiHold-kutatás automatikus űrszondákkal(2008-tól az indiai Chandrayaan-1) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  20. A Hold-kutatása automatikus űrszondákkal(Chandrayaan-1 pálya, műszerek) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  21. Chandrayaan-1 amerikai műszereH2O-t mutatott ki a pólusok felé(kék-lila színek) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  22. 2009 – 2010 - Lunar Reconnai-sance Orbiter(LRO) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  23. LRO: Apollo-12 + Surveyor-3 ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  24. Lunar Reconnaisance Orbiter szállítottaLCROSS+Centaur fokozat becsapódásai a Cabeus-kráterbe 2009-ben : H2O kimutatása ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  25. Orosz, kínai,indiai stb. ?Hold-bázis 2020-tól ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  26. Amerikai Ares-Orion űrhajózási terv: 2020-ig ?? vissza a Holdra ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  27. USA Ares-Orion terv rakétái és űrhajója; módosításISS-reAtlas, Delta ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  28. USA Orion:személy- és teherűrhajók ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  29. USA 4 személyesHold-űrhajó ?? PLANETOLÓGIA kötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány) PLANETOLÓGIA kötelezően választható B.Sc. kurzus (Földrajz, Földtudomány) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  30. Holdunk egy érintőleges óriás-ütközéssel keletkezett: a differenciálódott ős-Föld és a becsapódó test is ritkább, külső rétegeit veszítette el az ütközésben, ami a maradék testek átlagsűrűségének a növekedéséhez vezetett ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  31. A becsapódó test elrepülő része visszatért, és újra ütközve egyesült a Földdel. Ez mégnövelte az ős-Földsűrűségét. ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  32. A Merkúr (Hold-szerű, Mariner-10: 1974-75) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  33. A Merkúr Hold-szerű, sugaras szerkezetek ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  34. Merkúron is gyűrűs, becsapódási medence a Caloris(Mariner-10) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  35. A Merkúr Hold-szerű, de tereplépcsős(Mariner-10: 1974-75) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  36. A Merkúr újabb vizsgálata (MESSENGER amerikai űrszonda: 2004.08.03.-2008.01.15.-2011.03.18.- ) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  37. A Merkúr újabb vizsgálata(a MESSENGER pályája 2004-2011) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  38. A Merkúr újabb vizsgálata(MESSENGER: 2008 új területek fotózása, Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  39. A Merkúr újabb vizsgálata(MESSENGER: Caloris-medence 1340 km helyett 1550 km,pók-kráter tereplépcsők, gyűrődéses folyamatok) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  40. A Merkúr újabb vizsgálata(MESSENGER: sugaras szerkezetek, dómszerű alakzat) ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  41. 2011-03-18: MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  42. 2011-03-18: MESSENGER pályáraállása a Merkúr körül:200-15192 km, i=83,6, P=~ 12 óra ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  43. 2011-04-04: MESSENGER első képek Merkúr körül,a déli pólus környéke ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  44. 2011-04-04: MESSENGER első képek Merkúr körül,a déli pólus környéke ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  45. 2011-04-04: MESSENGER első képek Merkúr körül,az északi pólus környéke ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  46. AVénuszlégköre:96,5% CO2,3,4% N,nemesgázok, kén, klór,kénsavstb ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  47. AVénuszfelszínepokol:470°C,~90 atm.Formák:óriás vulkánok, völgyszakadékok,koronák,tesszerák,mélyföldek ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  48. Vénuszfelszín: vulkánok, lávafolyások ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  49. Vénuszfelszín: völgyszakadékok ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

  50. Vénuszfelszín: koronák ELTE PLANETOLÓGIA Bsc. kurz.

More Related