Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. „Hajdúk jövője” – Partnerségben a vidékért Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. területe 7 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 94,191 fő, a városokban élő lakosok száma 83,680 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 28 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 12 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 94,191 Hajdúböszörmény 32,209 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 7 Hajdúszoboszló 23,830 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 4 Hajdúnánás 18,360 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 1 Hajdúdorog 9,281 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 8 Fő fejlesztési prioritások száma 13 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 28 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 18 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,821,272 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 2,821,272 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 974,321 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 1,476,902 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 750,845 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 439,957 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 250,450 • Leader képzés • 2 • 55,750 • Leader rendezvény • 1 • 112,500 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 29,850 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 84,370 • Leader komplex projekt • 2 • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 18,750 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség hosszú távú fejlődésének és a versenyképességének legfontosabb akadálya, hogy kevés a szakképzett munkaerő, kevés a munkahely, a vállalkozói réteg alacsony aktivitást mutat, és jelentős számban fordulnak elő kényszervállalkozások. További problémát okoz, hogy egyelőre kihasználatlanok a mezőgazdasági adottságok a melléktermékek felhasználását és a termékek feldolgozottságát tekintve. Jelentős mértékben hagyják el a térséget az alacsony hozzáadott értékű termékek. A turisztika Hajdúszoboszlón koncentrálódik, nincsenek komplex turisztikai attrakciók, nincs a térségi szereplők között együttműködés, és gond a szezonalitás. • Fontos összekötő kapocs a települések között a közös természeti adottság, a széles alapokon nyugvó történelmi gyökerek és néphagyományok, a melyek jó alapot szolgáltatnak a helyi specialitásokra alapozott „hely szellemének”, és a saját identitás kialakítására. A térség természeti kincse a termálvíz, a jó minőségű termőföld, megfelelő teret biztosítanak a versenyképesség megteremtésének. Jó adottságokkal rendelkeznek a települések a bio-, és megújuló energiahasznosítást és biogazdálkodást tekintve. Nagy múlttal rendelkezik a térség szak- és felnőttképzése, azonban csak piacképesebbé tételükkel válhatnak a versenyképesség hajtóerejévé Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. HA-VER Hajdúsági Versenyképesség NP Kft. – A stratégia alapvető célja Jövőkép: A Hajdúság hagyományainak és a települések karakterének megőrzése mellett vonzó, élhető, fejlődő, egészséges környezetet nyújtó, minőségi szolgáltatásokat biztosító, tudatos térségi együttműködésen alapuló térség alakul ki. A helyi gazdaság versenyképességének növelésével a meglévő piacok megtartásával és új piaci lehetőségek megszerzésével biztosítani kívánjuk a térség lakóinak a megélhetését, amely hozzájárul a népesség megtartásához, ezáltal csökkentve az elvándorlást. Ehhez a mezőgazdaság versenyképességének növelésén és a jövedelmezőség biztosításán túl elengedhetetlen a turizmus kínálta lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázása. Mind magasabb minőségű szolgáltatások nyújtásával és a turisztikai attrakciók minél szélesebb körű biztosításával és az ehhez szükséges beruházások megvalósításával vonzóbbá kívánjuk tenni a térséget, amely hozzájárul a jelenlegi szezonalitás kiküszöböléséhez. A természeti- táji- és kulturális értékek védelmével és a vidéki térség életminőségének javításával, élhetőbb lakókörnyezet kialakításával kívánjuk a térség lakóinak komfortérzetét növelni és valós alternatívát kínálva kiemelni a vidéki élet nyújtotta lehetőségeket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A HA-VER Helyi Közösség a hátrányos helyzetű Észak-Alföldi Régióban helyezkedik el, területileg a Hajdúböszörményi és Hajdúszoboszlói statisztikai kistérségeket öleli fel. Ennek megfelelően Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Nagyhegyes, Ebes és Hajdúszovát településeket fedi le (4 városi rangú, míg 3 község), amely mindegyike a Hajdúság része. 94.191 fő él 1.147 km2-en. A Hajdúböszörményi kistérség városai nagy kiterjedésű települések, önálló településrészekkel (Bodaszőlő, Hajdúvid, Nagypród, Tedej). A Hajdúszoboszlói kistérségben a nagyváros, mint centrum köré 3 kisebb település csatlakozik. A térség Hajdúvárosai Bocskai örökségére, a sajátos hajdú-múltra építve tervezik jövőjüket. Fontos összekötő kapocs a települések között a közös természeti adottság, a széles alapokon nyugvó történelmi gyökerek és néphagyományok, amelyek jó alapot szolgáltatnak a helyi specialitásokra alapozott „hely szellemének”, és a saját identitás kialakítására. Mindemellett a települések vidékies jelleget mutatnak, ezt támasztja alá, hogy minden település népsűrűsége 100 fő/km2 alatt van. A térség fekvése rendkívül kedvező, az Alföld keleti részén, a Hajdúság, a Hortobágy területén található. Meghatározó jelentőséggel bír Tokaj-Hegyalja közelsége, illetve a Tiszát a Berettyóval összekötő Keleti-főcsatorna. A térség közúti, vasúti és légi közlekedése javult az elmúlt időszak országos fejlesztéseivel, az M3-as és M35-ös autópálya és a Debrecent elkerülő gyorsforgalmi út megépítésével. Nagy előnye, hogy a településekről az autópályák maximum 10 perc alatt elérhetők. A térséget a Budapest – Szolnok – Debrecen - Nyíregyháza 100-as és a Debrecen – Tiszalök 109-es számú vasútvonal érinti. Két település marad ki a vasúti közlekedésből (Hajdúszovát, Nagyhegyes). Nagy hátrány, hogy a helyközi autóbusz közlekedés sugár szerkezetű, Debrecen központú, a települések egymással való összeköttetése nem kielégítő. Nem elhanyagolható szempont, Debrecen mint régióközpont és Nyíregyháza, mint megyeszékhely erőteljes társadalmi, gazdasági hatása, de közvetetten Miskolc térszervező hatása is kimutatható. A térség komoly természeti kincse a termálvíz és a jó minőségű termőföld. További erősségek a mezőgazdasági hagyományok, a Keleti-főcsatorna révén az öntözési lehetőség, a biotermelésre is alkalmas klimatikus viszonyok. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Utóbbiak a turizmus fejlesztését is segítik, amelyben Hajdúszoboszló országunk élmezőnyében szerepel a termálvíz-, és gyógyvízhasznosításra épült idegenforgalmi infrastruktúrájával. Ez jelentőséggel bír a többi település idegenforgalmi lehetőségeinek szempontjából is. A kisebbség aránya az akcióterületen belül nem meghatározó, amelytől eltér Hajdúszovát, ahol a roma kisebbség aránya 25%, amivel az országos átlagot meghaladó számú jelenlétet mutatnak. Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog egyes településrészein szegregáltan, szigetszerű környezetben élnek. A munkanélküliségi ráta a megyei átlag fölött, a régiós pedig az országos átlag alatt van, Hajdúszováton kiugróan magas. Nincs elég szakképzett munkaerő. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Az akciócsoport területe az Alföld két nagy táján a Hortobágy és a Hajdúság területén fekszik. Vízföldrajzi szempontból a Tisza közelsége és a Keleti-főcsatorna vonala, a kisebb vízfolyások (Kösely, Kadarcs), és állóvizek (tavak, csatornák, nádas ősmeder, ivóvíz és hévízkutak) jellemzik. Talajföldrajzilag a Hajdúsági jó minőségű löszös csernozjom talaj és a gyengébb minőségű Hortobágyi szikes talaj a meghatározó. Kedvezőek a klimatikus viszonyok, ám időnként mediterrán típusú éghajlat jellemzi a térséget. Problémát jelent a talaj-, és talajvíz-szennyezettség, és a gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek. Az erdősültség az országos átlag alatt van. Jelentős a NATURA 2000 programba tartozó, valamint a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi területek aránya. A természetes növénytakarót a rossz minőségű szikesek növénytársulásai és a löszhátakon a mezőgazdaság által szinte teljesen elpusztított löszpusztarét jelenti. Kiemelt figyelmet érdemel a védett területek jellegzetes madárvilága pl.: túzok, sziki pacsirta. A hajdúsági mezővárosok népe már a régi idők óta földműveléssel, állattartással foglalkozott. Az ipar és a kereskedelem elég későn alakult ki. A magas aranykorona értékű szántóföldek kedveznek a gabonafélék, burgonya és takarmánynövények, valamint a csemege-kukorica, és a zöldborsó termesztésének. Újabb lehetőséget nyújtanak a nemrég telepített gyümölcsösök (meggy). Állattartás vonatkozásában a szarvasmarha, sertés, juh és baromfifélék tenyésztése a meghatározó, bár ez az ágazat az elmúlt időszakban jelentősen leépült. A nagyüzemi mezőgazdaságban a műtrágyák, növényvédő szerek tartós és szakszerűtlen használata, valamint az állattartás az elmúlt évtizedekben maradandó károkat okozott a természetben (talaj-, talajvíz-, és vízszennyezés). A helyzetet tovább rontják a szórványosan előforduló, rekultiválásra váró illegális szeméttelepek. A történelmi hagyományoknak és a támogatási rendszereknek köszönhetően a gazdálkodók ma már gyakrabban törekszenek a környezettudatos gazdálkodási formák alkalmazására. Az ipari termelés nem meghatározó az akcióterület teljes területén, ennek okán általában az élhető, tiszta lakókörnyezet jellemzi. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A Hajdúszoboszlói kistérség az Alföld legfontosabb gázipari központja ahol megtalálható a MOL Rt. gázkitermelő és gázfeldolgozó üzeme (Nagyhegyes). A térség természeti értékek mellett épített és kulturális örökségekben is bővelkedik, de ezek állapota nem megfelelő, felújításra szorulnak. Megtalálhatók a honfoglalás előtti időkből származó kunhalmok (kurgánok), melyek a honfoglalás előtt itt élt népek temetkezési és őrhelyei voltak. A templomok, az Árpád kori templom maradványok, a múzeumok, tájházak, az emlékparkok, régészeti ásatások, és egyéb vidéki örökségek mind a településeink és a térség vonzerejének fontos elemei. Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog közös épített örökséggel rendelkeznek, melyek közül egyedülálló az ólas-kertes, körgyűrűs településszerkezet. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A HA-VER helyi közösség 7 települése két statisztikai kistérséget fed le. A kistérségek besorolásáról szóló 2007. évi 67/2007. (VI. 28.) számú OGY határozat alapján elfogadott 311/2007. (XI. 17.) számú Korm. rendelet értelmében a Hajdúböszörményi kistérség a hátrányos helyzetű kistérségek közé, míg a Hajdúszoboszlói kistérség az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé tartozik. Hajdúszovát a 240/2006. (XI. 30.) számú Korm. rendelet szerint társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. A természeti adottságokból adódóan a lakosság jelentős része foglalkozik mezőgazdasággal. A nagy agrárcégek mellett az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A megyei átlag kétszeresét meghaladó a munkanélküliségi ráta (20%). Nagy probléma, hogy az álláskeresők arányában nagyon magas a tartós munkanélküliek száma. Az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen munkaerő jelenléte a munkaerő-piaci helyzet javulásának egyik legnagyobb akadálya. Meghatározó a roma kisebbség aránya (25%). Romatelepek ugyan nincsenek, de elszigetelten élnek. A kis község önkormányzata nagy energiát fordít a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására és támogatására. A csökkenő életszínvonal miatt a falu népességmegtartó ereje egyre gyengül. Megfigyelhető a szegény családok Hajdúszovátra települése, ami további életszínvonal csökkenést eredményez.. A falu környezeti állapota nem megfelelő. A természeti, kulturális és épített értékek felújításra várnak, a faluközpont rehabilitációra szorul. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 11% Építőipar 24% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 11% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 13% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 32% 6% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 4% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 19% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.8%, ami 1.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.8% • Változás 2003-hoz képest 1.7 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség foglalkoztatási helyzetét alapvetően meghatározzák a mikro-, és kisvállalkozások gyenge állapota, viszont elmondható, hogy a foglalkoztatáspolitikai eszközök nyújtotta támogatási lehetőségekkel elsősorban ők élnek. A munkaképes korú lakosság egy jelentős része ingázik a környező településekre, viszonylag jelentősnek mondható az ellentétes irányú mozgás is. A településeken jelentős foglalkoztatók az önkormányzatok. A foglalkoztatottak nagy része a tercier szektorban tevékenykedik, melyet az ipar és a mezőgazdaság követ. Annak ellenére, hogy meghatározó a mezőgazdasági tevékenység az ágazat jövedelemtermelő képessége kicsi. Folyamatosan emelkedik a munkanélküliek aránya. A települések munkanélküliségi mutatóiban jelentős különbségek vannak. A legjobb mutatókkal Ebes rendelkezik, ahol 4%-os az arány, míg a legrosszabb helyzetben Hajdúszovát van a maga 22,08%-kal. A négy nagy hajdúváros tekintetében Hajdúszoboszlón 7% míg a másik 3 városban 9-10% körül mozog. A foglalkoztatás helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy jelentős a térségben a csak 8 általánost végzettek aránya, mely meghaladja az országos átlagot. Szintén magas a középiskolai érettségi nélküli szakmunkások aránya. A térségben meghatározó szakképző intézetek működnek, melyek gépész, informatikus, ruhaipari, vendéglátó-ipari és mezőgazdasági középiskolai szakképzést folytatnak. Elmondható, hogy a szakképzés struktúrája nem igazodik a piaci igényekhez és egyre nehezebb a tanult szakmájukban elhelyezkedni a fiataloknak. Nagyon kevesen vannak az egyetemet, főiskolát végzett lakosok (az országos átlag fele) és a helyzetet még súlyosbítja az a tény, hogy nem tudnak megfelelő munkát biztosítani a részükre a települések. A tartós munkanélküliek számára az egyedüli foglalkoztatási lehetőség a köz-, és közhasznú munkákban jelentkeznek, illetve jelentős számban eseti vagy fekete munkát végeznek. A munkanélküliek egy jelentős része nem eléggé motivált az álláskeresésben, mivel valamilyen ellátásban, segélyben részesülnek. Egyre nagyobb gond a települések számára a hátrányos helyzetű lakosság támogatása, eltartása. A munkanélküliség és a képzettségbeli hiányosságok mellett elmondható, hogy a jövedelmi viszonyok eltérő képet mutatnak a települések között. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A turizmusban betöltött országos szerepénél fogva Hajdúszoboszlón legnagyobb az egy állandó lakosra jutó jövedelem, míg Hajdúszováton a legkevesebb, míg a többi településen az országos átlag közeli. Problémaként jelentkezik viszont a turizmus és a mezőgazdaság adta szezonalitás, mely magas alkalmi munkavállalást produkál. A térségben egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a megváltozott munkaképességűek, 45 év felettiek, a nők, az alacsony iskolai végzettségűek, a külterületen élők, akik érdekében a társadalomnak a Helyi Közösség által esélyegyenlőségi programot szükséges megvalósítani. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Hajdúböszörmény székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 4,446 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • GE Hungaria Ipari és Kereskedelmi Zrt. • Hajdúböszörmény • 3150 Világítóeszköz gyártása • 1,376 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • MODE 3H • Hajdúnánás • 1822 Felsőruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 477 3 • Béke Agrárszövetkezet • Hajdúböszörmény • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 454 4 • HUNGAROSPA ZRT • Hajdúszoboszló • 9304 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás • Egyéb szolgáltatás • 435 5 • OKIN HUNGARY GÉPGYÁRTÓ KFT • Hajdúdorog • 3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 388 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Kerekes Szállítási és Kereskedelmi Kft. • Ebes • 5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme • 303 • 27,409,576 • Kereskedelem, javítás 7 • TIGÁZ CÉGCSOPORT • Hajdúszoboszló • 1120 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 289 8 • Glória 86 Kft • Hajdúböszörmény • 1810 Bőrruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 274 9 • HUNGUEST HOTELS • Hajdúszoboszló • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 232 10 • Ventifilt Légtechnikai Zrt. • Hajdúnánás • 2923 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 218 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség gazdasági potenciálját a szolgáltató és a mezőgazdasági szektor határozza meg. Elmondható, hogy a legtöbb vállalkozást a kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektor adja és ezen belül is jellemző az 1-9 főt foglalkoztató mikro vállalkozások magas aránya. A turisztikai ágazatban az akcióterületen Hajdúszoboszló kiemelkedő az egy főre jutó szálláshelyek, és az eltöltött vendégéjszakák számában, míg a többi településen jelentős elmaradás van. Legnagyobb foglalkoztatója ennek a szektornak a Hungarospa Zrt, mely a magas kategóriájú szálláshelyeivel járul hozzá az ágazat sikerességéhez. Alacsonyabb kategóriájú minőségi szálláshelyek Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Ebesen találhatóak, de ott sem elégséges számban. Ipari vállalkozások tekintetében Hajdúböszörmény megközelíti az országos átlagot. 500 főt meghaladó vállalkozás csak a két térségi központban található, ezek közül is kiemelkedik GE Hungaria Kft. Meghatározó foglalkoztatók még a MODE 3H, Ventifilt Légtechnikai Zrt., Béke Agrárszövetkezet, OKIN Hungary Kft, Tigáz Cégcsoport, Hungest Hotels, Kerekes Szállítási és Kereskedelmi Kft, Curver. Az országban egyedülállóan a térségben minden típusú mezőgazdasági vállalkozási forma jelen van. Az ipari termelés szerkezeti állapotára jellemző, hogy nagyon kevés a hatékonyan működő mikro-, kisvállalkozás és egyre növekvő arányú a kényszervállalkozás, melyeknek termékszerkezete nem felel meg a keresletnek. Jövedelmezőségük romlik, alacsony a vállalkozási kedv, viszont meghatározó a foglalkoztatásban betöltött szerepük. Hiányoznak a kézműves vállalkozások és a kisipari szolgáltatások. A vállalkozási szektorok, megerősítése indokolt a már meglévő szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Általában elmondható, hogy a szakképzés struktúrája nem igazodik a valós piaci igényekhez, a hiányszakmákra fókuszáló képzési rendszer nem megfelelő. Ezen a területen a TISZK, és szakmastruktúra-váltás jelenthet megoldást. Jellemző, hogy a korszerű tudással, és magas végzettséggel rendelkező emberek kis hányada marad helyben, sokan elvándorolnak, ezért kevés a prosperáló gazdasági ágakhoz szükséges végzettséggel rendelkező szakember. Az akciócsoport területén több ipari terület található, ahová tudatosan települnek be a vállalkozások, viszont ipari park minősítéssel csak Hajdúböszörmény rendelkezik. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Itt is elsősorban a nagyobb vállalkozások jelenléte a meghatározó. A mezőgazdaság szerepe fajsúlyos a térségben és a jelentősebb agrárvállalkozásokon túl (Kösely Zrt, Tedej Zrt, Béke Agrászövetkezet, Bocskai Mg. Zrt, Kurucz Farm, Nagyhegyesi Állattenyésztő Kft) több ezer mezőgazdasági őstermelő is fellelhető, illetve meghatározó szerepe van a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem-kiegészítésnek. Gond a mezőgazdaság válsága, jövedelemtermelő, népességeltartó képességének alacsony volta, valamint, hogy jelentős különbség van az őstermelők és a nagyüzemi mezőgazdasági vállalkozások technológiai színvonala között. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 40 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Vallással kapcsolatos tevékenység 11 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 32 Sporttal kapcsolatos tevékenység 56 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 63 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Oktatással kapcsolatos tevékenység 73 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 4 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 9 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 35 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 19 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térség non-profit szervezeteiről megállapítható, hogy a szektor működése nagyon koncentrált. Néhány jól körülhatárolható tevékenységi csoporthoz köthető, elsősorban az oktatás, a sport, a kultúra, a szabadidő, illetve a szociális ellátás területén dolgoznak. Nincsenek vagy nem meghatározó számban foglalkoznak e szervezetek területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, kutatással. Mindez jellemző a magyar társadalmi berendezkedésre, aminek következménye, hogy a non-profit szektor jelen állapotában nem tudja betölteni a fokozottabban jelentkező tágabb közösségi igényeket. Ezek a szervezetek finanszírozási problémákkal küzdenek és nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. Erős kötődés állapítható meg a kormányzati és önkormányzati támogatásokhoz, amelyeknek következménye lehet tevékenységük hatékonyságának romlása, és a források beszűkülése. Ugyanakkor elhanyagolhatóak az alaptevékenységből származó bevételeik. A valóban komoly munkát végző civil szervezetek elsősorban a régió központban vagy a megyeszékhelyeken fejtik ki hatásukat. A HA-VER Helyi közösség területén több száz bejegyzett egyesület, alapítvány, klub stb. működik, amelyek a társadalmi-gazdasági élet szinte teljes spektrumát lefedik. Elsősorban a Hajdúszoboszlói kistérségben a turizmussal, falusi turizmussal foglalkozó egyesületek a meghatározóak. A civilszervezetek és önkormányzatok által szervezett rendezvények bővülhetnének a „hajdúrendezvényekkel”, és a vonzó programok pedig az idelátogató turisták szabadidő eltöltését is gazdagítaná. Mindemellett kiemelkedőek a kultúra területén működő nonprofit szervezetek, a népi- és roma hagyományokkal foglalkozók. A hátrányos helyzetű Hajdúszováton jól működik egy civil szervezet, ahol a hagyományos kézműves mesterségek oktatását is felvállalták, egy népművészeti alkotóházat működtetve. Minden településen megtalálhatóak a közbiztonság területén segítő és önkéntes alapon dolgozó szervezetek: polgárőrség vagy önkéntes tűzoltóság. Számos társadalmi szervezet az önkormányzati feladatellátáshoz kötődik. Általában igaz, hogy kicsi az érdekérvényesítő képességük, jelenleg hiányoznak az együttműködésekre irányuló kezdeményezések, és ezek nincsenek megfelelően koordinálva. Ezt az űrt próbálja betölteni az akcióterület mindkét kistérségében működő Civil Egyeztető Fórum. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Fontos feladatként jelentkezik az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra együttműködésének erősítése. Szükség lenne minél több jól működő civil szervezetre, hiszen a létük már nem a hiányzó szolgáltatásokkal, hanem a szolgáltatók hiányosságaival magyarázható, ugyanakkor meghatározóbbá kell válniuk a non-profit szervezeteknél a közszolgálati tevékenységnek. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 721 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 94,912 94,705 94,684 94,653 94,191 Éves változás -31 -462 -207 -21 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 721 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 20% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 2% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/1 A Helyi közösség 7 településén, 1147 km2 területen több mint 94 ezer ember él, valamennyien hátrányos helyzetű térségben. Az elmúlt éveket tekintve elmondható, hogy számuk jelentősen nem változott. A jobb megélhetőség miatt többen költöznek a megyeszékhelyekre, viszont az utóbbi időben a településekre történő betelepülés is egyre jelentősebb figyelembe véve a kertvárosi élet adta lehetőséget (Ebes). Főleg a jómódúak és magasabban kvalifikált réteg körében figyelhető meg ez a tendencia. Emellett a lakossági létszám stagnálását előidézi a hátrányos helyzetű lakosok letelepülése falvakba (Hajdúszovát), a külterületekre (Szőlőskertek, Bodaszőlő), mely szegregált környezetek kialakulását eredményezi. Elsősorban a magasan képzett munkaerő keresi az ország fejlettebb részein a megélhetését, amely kedvezőtlenül hat a térség társadalmi-gazdasági folyamataira és a versenyképességre. A lakosság kor szerinti összetétele az országostól eltér kisebb a fiatalkorúak és nyugdíjasok, magasabb az aktív keresők aránya. Az előbbiekből következik, hogy kevesebb az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. A születések magas aránya leginkább a kisebbségeket és a leszakadó rétegeket érinti, ami nagy problémát jelent a térség számára, mert a szociális helyzetük miatt nem megfelelően tudják a családi körülményeket, a tanulás lehetőségét biztosítani, és még inkább a perifériára szorulnak. Mindezen tényezők együttes hatására a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság száma drasztikusan nő. Jellemző az akcióterület nagyvárosaira - kivéve Hajdúszoboszlót -, hogy a település lakosságának több mint 2%-a külterületeken, tanyákon él. A lakosság egészségügyi állapota az országos átlagnak megfelelő, az egészségügyi ellátás kielégítő, ezen a téren a kisebb településeken vannak megoldandó feladatok. Erősödő tendenciát mutat az elöregedés, magas a kopási, érrendszeri megbetegedések száma, és az országos átlag feletti arányú a daganatos megbetegedés. Előre lépést kell tenni a prevenció területén, és meg kell teremteni a szabadidő egészséges eltöltésének lehetőségeit, feltételeit. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 14% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 6 86% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A nagy vonalas infrastruktúrákat vizsgálva az elérhetőség szempontjából megállapítható, hogy az M3-as és M35-ös autópálya, és a Debrecent elkerülő gyorsforgalmi út megépítésével a 35-ös főút felújításával a térség megközelíthetősége jelentős mértékben javult. A térséget a Budapest – Szolnok - Debrecen-Nyíregyháza 100-as és a Debrecen – Tiszalök 109-es számú vasútvonal érinti, két település marad ki a vasúti közlekedésből (Hajdúszovát, Nagyhegyes). Nagy hátrány, hogy a helyközi autóbusz közlekedés sugár szerkezetű, Debrecen központú, a települések egymással való összeköttetése nem kielégítő. A belső térségi közúti kapcsolatrendszerre általában jellemző az alsóbb rendű utak rossz minősége. Felújításra vár a 4-es főút, a 3502-es, 3503-as, Hajdúszoboszló-Nagyhegyes, Hajdúszovát-Debrecen összekötő út. A térség adottságaiból fakadóan jelentős az igény a mezőgazdasági feltáró utak kiépítésére, hiszen ezek hiányosak és nagyon rossz minőségűek. Elengedhetetlen feladat a főgyűjtő és mezőgazdasági gyűjtő utak felújítása. Hajdúszoboszló repülőtérrel rendelkezik, amely kis ráfordítással fejleszthető sportturisztikai, rekreációs célok kielégítésre. Áru- és személyszállítási célú fejlesztése nem indokolt. A térségben a településeket összekötő kerékpárút Hajdúdorog és Hajdúnánás között található, de fejlesztésre szorul ugyanúgy, mint a településeken belül található kerékpárút szakaszok. Az EUROVELO hálózat részét képező kerékpárúthoz Hajdúszoboszló és Nagyhegyes egy összekötő résszel csatlakozik. Elengedhetetlen lenne a szórványban meglévő kerékpárutak hálózatszerű kiépítése. A térségre általánosan elmondható, hogy a lakossági igényeket biztosító ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépítettsége teljes egészében megoldott, bizonyos területeken korszerűsítésre szorul. Szennyvízkezelést tekintve elmaradás csak a kisebb településeken Hajdúszovát, Nagyhegyes tekintetében van, mert ott teljes mértékben hiányzik. A lakossági rákötések vonatkozásában az arányokon még a nagytelepüléseken is javítani szükséges. A két kistérség települései becsatlakoztak a Hajdú – Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási Rendszerbe, így minden településen megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely további fejlesztésre szorul, ugyanakkor elmaradtak a „régi szeméttelepek” rekultivációi. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Állati hulladék elhelyezésére kialakított tároló Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény településeken található. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.07 0.14 12.26 3.97 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 385% 359% 676% 582% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. Települések főbb jellemzői 1/1 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ebes • Község • 4,575 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 85,410 • 0.224 • 0.228 Hajdúböszörmény • Város • 32,209 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.41% • 421,794 • 0.199 • 0.871 Hajdúdorog • Város • 9,281 • 9.31% • 359,771 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hajdúnánás • Város • 18,360 • 9.54% • 435,147 • 0.067 • 1.121 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hajdúszoboszló • Város • 23,830 • 7.17% • 613,894 • 48.109 • 13.564 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hajdúszovát • Község • 3,198 • 22.08% • 274,000 • 0.000 • 0.173 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagyhegyes • Község • 2,738 • 7.18% • 479,379 • 0.000 • 0.115 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések egy mondatos jellemzése 1/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Leromlott állagú iskola, aszfaltozott utak alacsony száma, lakosságot érintő szegénység; Debrecen "elszívó" hatása; alacsony vásárlóerő; turisztikai infrastruktúra fejletlensége; intézményi infrastruktúra leromlott állapota, környezetre veszélyes rekultiválatlan szeméttelep, munkahelyhiány (ingázás); alacsony erdősültség (emiatt környezeti ártalmak)” • „A település elhelyezkedéséből adódó logisztikai lehetőségek, alacsony átlagéletkor; turisztikai potenciál (szabadidőturizmus); fiatal lakosság magas aránya; jól képzett munkaerő; jól működő iparterület; jó munkakultúra; aktív civilek; Debrecen közelsége; növekvő lakosságszám (ide település); megújuló energia (bio- és szél)” • Ebes • „Rendszeres szociális segélyezettek drasztikusan növekvő száma. Munkanélküliség növekedése. Szegregált lakókörnyezetek kialakulása (szőlőskertek, Bodaszőlő). Nagyobb és stabil foglalkoztatók, vállalkozások hiánya.” • „Agrárium fejlesztése, M35-ös autópálya által a megközelíthetőség javulása, keleti ipari park cím elnyerése, szakképzés és felnőttképzés fejlesztése. Természeti értékek magas száma, örökségvédelmi értékek jelenléte.” • Hajdúböszörmény 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 2/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Turizmus adta lehetőségek kihasználatlansága. Energetikai célú termálvízhasznosítás hiánya. Strandfürdő szolgáltatásainak elavultsága. Magas hozzáadott értékű, helyi, jó minőségű termékek hiánya, zöldség- gyümölcstermesztésben rejlő lehetőségek kihasználatlansága. Mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosításának hiánya. Lakosság elvándorlása a településről.” • „Meglévő munkahelyek megtartása. A szakképzés struktúrájának piaci igényekhez igazítása. Magas hozzáadott értékű, helyi, jó minőségű termékek előállítása, piacra jutási lehetőségek segítése. Mezőgazdasági területek megközelíthetőségének javítása. Település megközelítését szolgáló utak fejlesztése. Turisztikai szálláshelyek kialakítása. Vízbázis intenzív termelést segítő használata.” • Hajdúdorog • „Munkanélküliség” • „Gyógyfürdő fejlesztés, idegenforgalom fejlesztése” • Hajdúnánás 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 3/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „"Egy lábon állás", csak a turizmusra építhetünk, ez pedig egyenlőre szezonális jellegű; szolgáltatási szektor túlsúly, egyéb gazdasági ágak hiánya; ingázás; elvándorlás” • „Termálvízzel, balneológiával kapcsolatos kutatások, hasznosítási lehetőségek feltárása; felnőttképzési központok kialakítása e területre alapozva; megújuló enregia, bioenergia hasznosítása (esetleg a mezőgazdaságra alapozva); feldolgozóipar létesítése mezőgazdasági adottságokra alapozva; ifjúsági-, szabadidő- és sportturizmus megteremtése; környezetkímélő ipar telepítése” • Hajdúszoboszló • „Munkanélküliség növekvő tendenciája, munkahelyek hiánya, fiatal értelmiség elvándorlása. Csatornázás-szennyvízelvezetés és -kezelés, belvízrendezés megoldatlan. Ivóvízminőség-javító beruházás szükséges, Oktatási, intézményi infrastruktúra fejlesztésre szorul. Turizmus fejlesztés szükséges, Külterületi utak, hidak nagyon rossz állapota (felújításra szorulnak)kerékpárút hiánya.” • „Munkahelyteremtő beruházások, fiatal értelmiség helybentartása, turizmus fejlesztése, ivóvízminőség javító beruházások, Csatornázás-szennyvízelvezetés és -kezelés megoldása, oktatási infrastruktúra fejlesztése, belvízrendezés megoldása. Termálvíz és bioneregia hasznosítás. Szakképzés, felnőttképzés.” • Hajdúszovát 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 4/4 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Elmaradott infrastruktúra, kommunális szennyvíz elvezetés és tisztítás (szennyvízhálózat 0%), munkanélküliség, iparterület hiánya, szélessávú internet hiánya, külterületi utak rossz állapota” • „Turizmus fejlesztés, Hajdúszoboszló közelségének kihasználása (fürdő építés), kerékpárút-hálózat fejlesztés, falusi turizmus, feldolgozóüzem, könnyűipari üzem létesítése, megújuló energia (fabrikett)” • Nagyhegyes • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

45. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Turizmus” • 2 db • 3,331,840 • „Hajdúsági versenyképességért” • 2 db • 3,039,203 • „Hajdúk jövője - identitás erősítése” • 2 db • 2,438,552 • „Falumegújítás” • 1 db • 1,476,902 • „Élhetőbb vidékért” • 3 db • 1,078,125 • „Vidéki örökség megőrzése” • 1 db • 750,845 • „Érték az ember” • 1 db • 55,750 • „Bio- és megújuló energiaágazat fejlesztése” • 1 db • 0 44 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

46. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8 A legtöbb forrás – 859,375 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Turizmus Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Rabul ejtő Hajdúság • 3,331,840 • Hajdúság kincsei • 0 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

47. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/8 A legtöbb forrás – 859,375 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Hajdúsági versenyképességért Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Versenyképes gazdaság a Hajdúságban • 3,039,203 • Fenntartható agrárgazdaság a Hajdúságban • 0 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/8 A legtöbb forrás – 859,375 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Hajdúk jövője - identitás erősítése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Hajdú életérzés • 331,754 • Hajdú Vigasságok • 2,106,798 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/8 A legtöbb forrás – 859,375 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Városias vidék - Vidékies város • 1,476,902 • {FejlIntForras.1.Int} • {FejlIntForras.1.Forras} • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/8 A legtöbb forrás – 859,375 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Élhetőbb vidékért Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Közösségi terek kialakítása • 859,375 • Fejlődő vidékért • 50,000 • Tudatosan az egészségünkért és a környezetünkért • 168,750 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis