1 / 13

Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat?

Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat?. Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató Az OFA FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban című TÁMOP – 1.4.7 -12/1-2012-0001 Munkáltatói kapcsolattartás szakterületi tanácsadója. Mit tapasztaltam eddig.

jean
Télécharger la présentation

Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat? Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató Az OFA FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban című TÁMOP – 1.4.7 -12/1-2012-0001 Munkáltatói kapcsolattartás szakterületi tanácsadója

  2. Mit tapasztaltam eddig • A projektekben sok helyen komoly probléma hogyan vonjanak be munkaadókat érzékenyítő tréningekbe/tevékenységekbe. • Gyakran találkoztak a projektmegvalósítók elutasítással • Egy adott területen gyakran ugyanazokat a munkaadókat a keresték szervezetek, egymástól függetlenül, szolgáltatásaikkal. • Munkaadóknál gyakori kérdés – amire nem feltétlenül kapnak számukra megnyugtató választ -, hogy miért jó ez a számukra

  3. Tapasztalataim másik fele • Egyre több cég keresi azokat a lehetőségeket, ahol tapasztalatokhoz és információhoz jutnak a szervezetek által közvetített munkavállalókkal kapcsolatosan. • Azok a munkaadók, akik részt vettek ilyen szolgáltatásban, általában jó tapasztalatokról mesélnek és hasznosnak találták. • Egyre több cégvezető látja, hogy ezen szolgáltatások, miért hasznosak egy vállalkozás/vállalat életében

  4. Érzékenyítés • Mit jelent a szervezeteknek, akik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkoznak? • Mit jelent a cégvezetők, munkaadók számára, mikor először találkoznak leírva ezzel a kifejezéssel? • Vajon ugyanazt értjük alatta mindkét oldalon?

  5. Érzékenyítés • Miért kezdtük el anno? • Javult-e a kommunikáció a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek és munkaadók között az érzékenyítés keretében végzett tevékenység következményeként? • Szükség van-e ma is olyan tevékenységre, mint 10 évvel ezelőtt?

  6. Érzékenyítés • Vannak-e regionális különbségek a szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatban? • Az igénybe vétel különbségei megmutatkoznak-e a nagyvállalatok (multinacionális) és a KKV szektor között? • Példa: Van –e igénybe vételi különbség azok között, akik kötelezettek, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására és azok között, akik nem?

  7. Érzékenyítés • Van-e különbség a tekintetben, hogy az érzékenyítés fő terepe, mely munkavállalói csoportra vonatkozik • Megváltozott munkaképességű munkavállalók • Tartós álláskereső munkavállalók • Kisgyermekes anyák • (Bár én inkább a kisgyermekes szülőkről szoktam beszélni) • És mások…

  8. Van-e létjogosultsága az érzékenyítésnek • Szerintem van • Miért? • A sokszínűség, ma egyre több szervezetnél válik érdekessé • Miért? • Az okok különbözőek mindenkinél mások • Az érzékenyítő tevékenység a sokszínűség kialakításának egyik fontos pontja

  9. A leggyakoribb okok, amiért cégek igénybe vették eddigi munkám során • Hátrányos helyzetű munkavállalók (főleg megváltozott munkaképességű munkavállalók) foglalkoztatása a cégnél • Esélyegyenlőségi politikát akar bevezetni a cégnél • Alapvetően fontos a cég számára a sokszínűség • Vállalta egy Uniós pályázat horizontális szempontjai között

  10. Melyek voltak a leggyakoribb elutasító okok • Nincs rá időnk. • Kis cég vagyunk nálunk ennek nincs relevanciája • Már mások is megkerestek ezzel, de minket ez nem érdekel • Nem látom nekem ez milyen haszonnal járhatna (pénzben) • Nem tudjuk nélkülözni egyik kollégánkat sem nélkülözni ebből a célból • Miért kéne minket érzékenyíteni, amúgy is fontos nekünk a kérdés

  11. Az érzékenyítés mint név • Szerintem az utolsó kifogás jogos • Nem szerencsés elnevezés, hiszen a partner számára negatív kicsengése lehet • Önmagában szerintem ezt a nevet sokkal nehezebb a haszonérvhez átkötni, úgy, hogy a partner is értse

  12. Összefoglalva • Van létjogosultsága az érzékenyítő tevékenységnek • Másképp kellene szerintem nevezni • Jobban ki kell hangsúlyozni azokat a hasznokat, amelyeket a cégek számára ad. • Nem biztos, hogy ugyanazt kell csinálni, mint 10 éve • Ez a tevékenység híd, hogy átadjuk azt a sok ismeretet, amelyek a cégek számára hasznosak.

  13. Köszönöm a figyelmet Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató 06 30 433 5559 csapo@osgood.hu

More Related