Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE A SOMLÓ-MARCAL-BAKONY TÉRSÉG KITÖRÉSE Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE – Összefoglaló a térségről A(z) Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 19,721 fő, a városokban élő lakosok száma 906 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 19,721 Ugod 1,479 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 34 Városlőd 1,446 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Lovászpatona 1,337 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 14 Magyarpolány 1,283 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 3 6 Fő fejlesztési prioritások száma 14 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 20 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 10 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 934,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 934,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 400,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 200,000 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 860,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 205,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 50,000 • Leader képzés • 2 • 49,000 • Leader rendezvény • 2 • 100,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 6 • 160,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A megfelelő munkahelyek hiánya, mely a mezőgazdasági tevékenységek leépüléséből, a meghatározó munkahelyeket teremtő vállalatok megszűnéséből, a folyamatosan romló gazdasági helyzetből következik. • Probléma továbbá, hogy az egyéb térségünkben meglévő lehetőségeket – turisztikai környezeti adottságok, helyi termék előállítása – nem használjuk ki, a vállalkozók nem szövetkeznek, nem egyesítik erőforrásaikat. • A fejlesztési programok kidolgozásakor az illetékesek jellemzően nem voltak figyelemmel azok eredményt produkáló hatására, a településeinken megtermelt jövedelmek térségben történő tartásának szükségességére. • Épített kulturális és természeti adottságainkat kihasználó fejlesztések megvalósítása szervezői irodával, mely generáljon további vállalkozásokat, melyek további megélhetést biztosítanak. • Vállalkozásaink részére megfelelő fejlesztési lehetőség megteremtése, mellyel elérhető a nagyobb városokban működő vállalkozásokhoz hasonló biztonságos működés. • Településeinken működőképes, igényeknek megfelelő intézményi feladat-ellátási, szolgáltatási intézményrendszer kialakítása. • Olyan energia termelő fejlesztések támogatása, melyek meghatározóan a települések önellátó szerepkörét szolgálják (pl. település szintű fűtőművek). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Somló-Marcalmente-Bakonyalja LAKE – A stratégia alapvető célja Leader térségünk rendelkezik mindazon problémákkal, adottságokkal, lehetőségekkel, melyek a rendszerváltást követő folyamatok eredményeképpen a legtöbb térséget jellemzik. A munkahelyek hiánya, a mezőgazdasági tevékenységek leépülése, a meghatározó munkahelyeket adó vállalatok megszűnése jelentős, behozhatatlannak tűnő hátrányt okoztak. Mára nyilvánvaló, hogy az elmúlt és megváltozott dolgokban történő görcsös kapaszkodás nem viszi előbbre a térség helyzetét. Tagságunk egy átgondoltabb, meglévő értékeinket és lehetőségeinket jobban megragadó, előremutatóbb fejlesztési stratégiát tűzött ki célul: a turizmusban rejlő lehetőségek mellett az összefogást, a helyi és speciális termékek előtérbe helyezését, a megélhetés javítását és a helyben megtermelt jövedelmek térségünkben tartását. A minden lényeges elemet, szektort érintő összehangolt fejlesztések, együttműködések ösztönzése révén térségünk minden tagja (nők, férfiak), a kisebbségi csoportok mind lehetőséget kapnak arra, hogy megtalálják helyüket az általunk generált lehetőségek között. Minden településen nem valósulhatnak meg azonos fejlesztések, ugyanakkor figyelünk arra, hogy egy-egy régiós fejlesztés alkalmával a lehetőséggel nem bíró kistelepülések is részesei lehessenek a projekt által generált hatásnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület Helyi Közösségének területe alapvetően két statisztikai kistérség településeit foglalja magában. Turisztikai szempontból mindkét kistérség települései közel azonos jellemzőkkel és adottságokkal bírnak. Tulajdonképpen a kulturális és gazdag épített örökség, illetve a kiemelkedő természeti adottságok jellemzők a településekre. Ezen területen csupán az összefogás, szervezettség és az információs helyek hiánya okoz problémát. Foglalkoztatás szempontjából az elmúlt két évtized rossz döntéseinek hatására a jellemző mezőgazdasági szektor munkaerő felvevő képessége elenyészővé vált. Ugyanakkor más szektorok a helyi adottságok és meglévő hátrányok miatt nem tudtak megerősödni. Ezáltal a lakosságnak egyre távolabb kell lakóhelyétől munkába járni. A jellemzően elöregedő vidéki lakosság nem képes ezen hatásokra megfelelően reagálni, ezért az egyre nehezedő anyagi helyzet rányomja bélyegét a közösségi szemléletre. A vidéki lakosság körében érezhető különbség tapasztalható az Ajkai és Pápai kistérségek vonatkozásában. Ez alapvetően a vidéki, idősebb átlagéletkorú lakosság összetétel miatt válik nyilvánvalóvá, mely egyértelműen az elmúlt 4-5 évtized hozadéka. Ajka kistérség településein élőknek évtizedeken keresztül átlagnál magasabb egzisztenciát nyújtó munkahelyet biztosított az Ajka és környékén működő bauxit és szénbányák. Ezzel ellentétben Pápa kistérség településein a mezőgazdaság mellett a szaktudáshoz kötött iparos tevékenységek jelentették a megélhetési formát. Ennek hatásai mai napig érezhetők a településeken. Jellemzően jól prosperáltak az elmúlt két évtized fejlesztéseiből az iparos múltat és gondolkodásmódot öröklő települések, ezen belül is kiemelkedően teljesítettek a közösségi szellemüket, összefogási hajlamukat hagyományosan megtartó német kisebbségi települések. Bizonyos mikrorégiós településcsoportok fejlődését ugyanakkor nagyban befolyásolta a fentről érkező, de meg nem valósuló politikai ígéreteknek való vezetői hiszékenység. Az egyébként azonos érdekű kistelepülések vezetéseinek érthetetlen széthúzása nem tette lehetővé, hogy komoly, eredményeket is hozó vidékfejlesztés valósulhasson meg a térségben. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Ez elsősorban Ajka kistérségben lévő településcsoportokra igaz. Az Európai Unió szerint a helyi kezdeményezéseken alapuló Leader Akciócsoportok valóban alkalmasak lehetnének arra, hogy a két kistérség elöregedő, nehéz helyzetben lévő települései számára kiutat mutasson és valós vidékfejlesztés révén élhető vidéki térséggé alakulhasson. Ennek csupán a mostani „hungarikum” Leader papír- és statisztikai gyár, és politikai pozíció osztogatás az akadálya. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A jó elképzelések mentén kialakuló NATURA 2000 program kissé nem érthető módon településeinken már láthatóan legalább annyi problémát fog okozni, mint amennyi értéket terveztek vele megvédeni. A védett állat és növényfajok, erdők és gyepek, és vizes élőhelyek védelme érdekében NATURA 2000 területek bővítése során nem érezhető a megfelelő átgondoltság és a helyi települési érdekek és lakosság szempontjainak a figyelembe vétele, megfelelő mérlegelése. A vízminőség és mennyiség szempontjából térségünk gazdagnak mondható. Az ivóvízzel elszórtan, alapvetően a kutak tervezési hiányosságai miatt vannak problémák. Klímaváltozás hatásai alapvetően térségünkben még nem érzékelhetőek, a CO2 kibocsátás a térség településein nem jelent problémát, határozottan elenyésző. Ugyanakkor az Ajkai Erőmű nem megfelelő üzemeltetése és az általa megújuló energia felhasználásként feltüntetett fatüzelésűvé átalakítása térségünkben súlyos károkat okozó, haszonorientált erdőirtást eredményezett. Ezen erdőirtás hatással van környezetünkre, a települések jövőbeni turisztikai és gazdasági lehetőségeire és egyértelműen vidéki térségünk indokolatlan és bűnös kizsákmányolását eredményezi. Tájkép, tájszerkezet, tájhasználat, tájkarakter, egyedi táji elemek, értékek kérdéssorra csupán azt a választ lehet adni, hogy a Bakony annak nyugati lábainál, az egyedülálló Somló hegy és annak térsége, illetve a csodálatos Marcal menti települések nyúlványa olyan csodálatos természeti egységet képeznek, melyet látni kell, melynek levegőjét be kell szívni ahhoz, hogy érezhetővé váljék mindazon hatásuk sokasága, melyek összességében jellemzik térségünket. A mezőgazdasági területeink, földjeink állapotáról jellemzően az mondható el, hogy – a bérművelésre kiadott, kizsákmányoló földművelést folytató bérmunkások és külföldi bérlők kivételével – szántóföldjeink állapota megfelelő, azon a meghatározó magyar mezőgazdasági vállalatok és vállalkozások, illetve gazdálkodók gondos gazda módjára tevékenykednek. Az uniós előírásokat folyamatosan bevezető hulladékgazdálkodó konzorciumok a hulladékkezelést megfelelően végzik, és vezetik be a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelően. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A kistelepülések önkormányzatai számára viszont továbbra is gondot jelent az illegális lerakók megszüntetése és a legálisan, de a környezetet nem kímélő módon tevékenységüket folytató hulladékkereskedők környezetkárosító hatása. Ajka közvetlen környezetét kivéve térségünkre a nagyon tiszta levegő, településeinkre a tisztaság és csend jellemző. A természeti erőforrásokat pozitív módon használják a mezőgazdasági termelést folytató vállalkozások és gazdálkodók. Negatív módon térségünk természeti erőforrásait Ajka városának rosszul üzemeltetett erőműve használja azáltal, hogy erdeinket pusztítja. Összességében térségünk környezeti állapota megfelelő, de haszonorientált szereplők megjelenése miatt veszélynek van kitéve. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A térség hátrányos helyzetű települési alapvetően két csoportra bonthatók. Az egyik csoport: melyek közelében megfelelő munkahely nem áll rendelkezésre, ezen településeken jellemző a roma kisebbséghez tartozó lakosság számának túlsúlya. Ezen településeken a lakosság átlagéletkora a térségi átlaghoz képest alacsony, a munkanélküliség viszont ezzel ellentétesen nagyon magas. A másik csoportban jellemző az elöregedő lakosság és a folyamatos elvándorlása a fiataloknak. Alapvetően mindkét csoport esetében a helyi megélhetés, elérhető szolgáltatások hiánya okozta a csökkenési folyamatos. Ugyanakkor amíg néhány település ezen folyamatok ellenére is megőrizte varázsát, természeti értékeik megfelelő módon kiemelte (Bakonykoppány, Bakonyszücs, Csót, Homokbödöge, Lovászpatona, Németbánya), addig más településeken az elhagyatottság, üresen pangó játszóterek, összedőlő félben lévő házak ábrándítják ki az oda látogatókat. Néhány település, mint pl. Nagypirit, Kispirit, Csögle nagyobb településektől meglévő távolsága folytán szinte elzárt közösséget képezve megőrizte mezőgazdasági gazdálkodó tevékenységét és lakosság megtartó erejét. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 14% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 12% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 6% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 41%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 16% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 41% 5% Építőipar 8% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 1% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.2%, ami 2.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.2% • Változás 2003-hoz képest 2.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 Térségünk foglalkoztatottsági helyzete a statisztikai adatok alapján is eléggé kiábrándító és a további elvándorlást kifejezetten ösztönző mutató. Ennél sajnos még rosszabb a helyzet, hiszen ezen mutatók a tényleges valóságot tükrözik. A statisztikai mutatókat javítani szolgáló közmunka programok, statisztika számítási irányelvek nem jelentenek megoldást településeink munkahelyeinek a hiányára, csupán papíron lehet velük bizonyos eredményeket évről-évre felmutatni. Az, hogy egy adott településen néhány hónapra nem segélyt, hanem ároktisztításért, segélyhez hasonló összegű bért nyújt az önkormányzat, nem oldotta meg a helyi foglalkoztatottság problémáját. Térségünkben nem érezhető, hogy a meghirdetett munkahelyteremtő támogatások valóban megfelelő helyre kerültek és tartós munkahelyeket teremtettek volna. A gazdasági recesszió hatásai ugyanakkor nagyobb vállalatainknál (pl. Pápai Hús Rt.) komoly negatív hatást válthatnak ki településeinken a munkahelyek megszűnésével. Az ilyen munkahelyek megszűnését követően a szinte kilátástalan helyzetbe került családok nem találnak más kiutat, mint a térségből történő elköltözést. A mezőgazdasági foglalkoztatottság óriási csökkenése komoly problémát okoz településeink számára. Akadnak olyan településeink, ahol szinte a teljes termőterületet egy termelő, alkalmazott nélkül, multinacionális felvásárlókkal kötött szerződés alapján „bérbe” műveli. Ezáltal a településen élőket szinte teljesen kizárja a mezőgazdasági jellegű megélhetési formákból. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 57%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Pápa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3,831 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 57% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Pápai Hús Zrt. • Pápa • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • 1,303 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Seton Hungary Kft • Pápa • 1910 Bőrkikészítés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 470 3 • Gróf Esterházy Kórház • Pápa • 8511 Fekvőbeteg-ellátás • Közszféra • 422 4 • Agroprodukt Zrt • Pápa • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 411 5 • Bakonyerdő Zrt. • Pápa • 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 375 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Somló-cégcsoport • Somlószőlős • 1821 Munkaruházat gyártása • 310 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Bohnacker Fémárugyártó Kft • Csót • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 230 8 • Táncsics Mg. Zrt. • Nagyalásony • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 220 9 • Krisped Kft. • Ugod • 5010 Gépjármű-kereskedelem • Kereskedelem, javítás • 50 10 • Pápateszéri Téglaipari Kft • Pápateszér • 2640 Égetett agyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából nagyon sokrétű. Tervezési szempontból a céljaink szerint mindenképpen kiemelést érdemelnek a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, gazdálkodók. Ebből szinte minden mikrorégióban találhatunk néhány nagyobbat, illetve minden településen változó összetételben vállalkozókat, őstermelőket. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozások ma már nemcsak a helyi, országos gazdasági és egyéb változásoknak vannak kitéve, hanem az uniós elvárások, szabályok és előre nem látható változások hatásait is megfelelően kezelniük kell. Nem szerencsés, hogy előre nem látják a várható piaci történéseket, néhány esetben a kommunikált piaci várakozásokkal ellentétes folyamat következik be. A gazdálkodók és őstermelők esetében jellemző problémaként jelentkezik az összefogás hiánya és termékeiknek a piacra jutási nehézsége. A szolgáltatói szektor térségünkben alapvetően az önkormányzati fenntartású intézményekre és a turisztikai jellegű szolgáltatásokra fokuszálható. Az önkormányzati feladatok ellátását végző szolgáltatók jellemzően a finanszírozás csökkenéséből adódó nehézségeket próbálja folyamatosan orvosolni. A megfogalmazott és végrehajtás alatt lévő koncentrálási irányelvek még nehezebb helyzetbe hozzák ezen szolgáltatásoknak helyet adó településeket, hiszen ezen rosszul átgondolt, nem vidéki központokba, hanem városokba koncentráló folyamatok tovább lehetetlenítik el településeink helyzetét. A turisztikai területen tevékenykedő szolgáltatások alapvetően jó helyzetben vannak, csupán a szervezettség, egységes infrastrukturális háttér hiányzik az eredményességhez. Térségünk kis- és középvállalkozóira általánosságban jellemző, hogy a magas közterhek nem állnak arányban a városokhoz képest jellemzően alacsonyabb piaci lehetőségekkel. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 15 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 13 Sporttal kapcsolatos tevékenység 19 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 17 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 8 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 11 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 Térségünkben minden nonprofit szervezet jelentős és kiemelkedő tevékenységet folytat. Alapvető jellemzőjük, hogy közösség összetartó, -építő, érdekérvényesítő és 1-1 speciális feladatot felölelő tevékenységet folytatnak. Többségük kistelepüléseinken élők részére nyújt szervezett szabadidő- és sporttevékenységet, illetve közbiztonsági feladatot látnak el. Az önkormányzati anyagi lehetőségek csökkenése miatt az utóbbi években jellemzően szerényebb lehetőségek között kell tevékenységüket folytatni, hiszen működésükhöz szükséges költségeket általában az önkormányzatok támogatás formájában fedezték. A helyi rendezvények szervezésében viszont jelentős szerepet vállalnak. Tevékenységük és programjaik mindenképpen meghatározó elemei térségünk településeinek. Több civil szervezet kiemelt tevékenysége közé tartozik a környezetünk védelme, hosszú távú megóvása. Ezen szervezeteknél az esélyegyenlőség nem kiemelt statisztikai bekezdés, hanem természetes módon elfogadott helyzet. Több civil szervezet kifejezetten a hátrányos helyzetben lévő családok, fogyatékosok, kisebbségek támogatására alakult. Német ajkú településeinken kivétel nélkül megtalálhatók a helyi kisebbségi hagyományokat őrző és ápoló aktív nonprofit szervezetek. Mivel ezen szervezeteket helyi érdekeket felvállaló és azokat önzetlenül képviselő lakosok alkotják, jellemzően felvállalják a nehéz sorsú családok, kisebbségek, fogyatékkal élők felkarolását is. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 375 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 20,097 19,978 19,893 19,842 19,721 Éves változás -51 -121 -118 -86 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 375 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 15% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 4% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térség demográfiai helyzete 1/1 A térség demográfiai helyzetét az alábbiak szerint tudjuk jellemezni: Általánosságban jellemző a települések elöregedése, a megélhetési problémák és munkahelyek hiánya miatti elvándorlás, mely a napjainkban bekövetkező kisiskolák mesterséges megszüntetésével várhatóan tovább fog romlani. Ezen folyamat következménye, hogy a megüresedő ingatlanok egyre rosszabb állapotba kerülnek, elértéktelenednek. Ezen ingatlanok átlag fölötti értéken történő megvásárlása csupán a sokgyerekes, egyébként is szociális nehézségekkel küszködő, jellemzően roma kisebbséghez tartozó családok által történik, melynek hátterében valószínűsíthetően a szociálpolitikai támogatás 90%-os aránya feltételezhető. Ezen folyamattal viszont a kistelepülések helyzete tovább romlik, hiszen ezen családok későbbi megélhetéséhez újabb támogatási forrásokat kell találni. Tehát tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a településeink demográfiai helyzetének alakulását nagyban befolyásolják a bankok gazdaságpolitikai szempontjai. A lehetőségekkel rendelkező, minimum középfokú végzettséget szerző fiatalok jellemzően városokban és ma már elmondható, hogy külföldön keresnek megélhetést maguknak. Felmérésünk szerint egy 100 fő huszonöt év alatti rendelkező településről átlagban már 12-18 fiatal dolgozik külföldön és ez a folyamat várhatóan tovább fog erősödni. Tehát összességében elmondható, hogy az elöregedési folyamat megállítására kidolgozott programok nélkülözhetetlenek egy jó vidékfejlesztési programból. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 3 9% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 6% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 33 97% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Leader térségünk vonatkozásában lényeges különbség tapasztalható az Ajkai és Pápai kistérségek települései között. Míg a Pápai kistérség településein az elmúlt két évtizedben jelentős és szinte teljesen lefedő infrastrukturális fejlesztések történtek, addig Ajka kistérség vonatkozásában csupán a városhoz közvetlenül tartozó településeken történtek jelentősebb fejlesztések. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vidéki kistelepüléseink hálózat függővé tétele – a világ energia helyzetét látva és ezen belül Magyarország átlag feletti gázfüggőségét ismerve – nem biztos, hogy szerencsésnek bizonyulnak. Térségünk településein teljes mértékben hiányoztak az „önellátó település” szemléletet tartalmazó fejlesztések. Más országok gyakorlatával ellentétben ezen fejlesztések során nem törekedtek a hosszú távú, átgondolt fenntarthatóság biztosítására. Ebből adódóan néhány éven belül településeinken élő családok a vezetékes energia függőségük miatt lényegesen nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mint szomszédos uniós tagállamaink hasonló településein élő családok. Az egyre magasabb villamos energiai árak is további megoldások kidolgozását tennék szükségessé, hiszen az alacsony átlagjövedelem miatt településeinken élő családok láthatóan nem lesznek képesek ezt a jövőben finanszírozni. A vállalkozások és szolgáltatások megfelelő minőségben történő tevékenységét alapvetően meghatározza a mai kor igényeinek megfelelő szélessávú Internet kapcsolat megléte. Néhány települést kivéve jellemző, hogy a megfelelő szélessáv biztosítására alkalmas kábelhálózat csupán a település főutcáján vagy még azon sem érhető el. Ennek ellensúlyozására megfelelő technológiák (vezeték nélküli, mikrohullámú Internet szolgáltatás) léteznek, melyek mielőbbi előtérbe helyezése elengedhetetlenül szükséges térségünkben. Településeinken az önkormányzati utak állapota egyre rosszabb, helyenként eredeti funkcióra nem alkalmas. A csökkenő finanszírozásuk miatt viszont az önkormányzatoknak egyáltalán nincs lehetősége felújításukra, de már szinten tartásukra sem. Néhány mikrorégióban, mint például Marcal menti településeken, az állami utak állapota is folyamatosan rossz, elfogadhatatlan. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.03 1.09 1.09 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 68% 76% 60% 161% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Adásztevel • Község • 874 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.83% • 410,958 • 0.000 • 0.000 Bakonyjákó • Község • 709 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.66% • 454,459 • 1.687 • 0.000 Bakonykoppány • Község • 223 • 8.16% • 474,041 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bakonyság • Község • 86 • 14.89% • 294,552 • 0.000 • 0.000 • Kereskedelem, javítás Bakonyszücs • Község • 375 • 9.66% • 361,025 • 0.000 • 2.880 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Béb • Község • 238 • 7.28% • 568,114 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csehbánya • Község • 283 • 9.14% • 537,078 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csót • Község • 1,114 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.70% • 460,778 • 0.000 • 0.000 Csögle • Község • 710 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.57% • 294,834 • 0.000 • 0.000 Dáka • Község • 637 • 1.39% • 385,207 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Döbrönte • Község • 259 • 5.56% • 471,378 • 51.039 • 7.541 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Farkasgyepű • Község • 387 • 4.29% • 568,686 • 0.504 • 0.419 • Közszféra Ganna • Község • 308 • 6.40% • 385,207 • 0.000 • 1.532 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Homokbödöge • Község • 757 • 7.84% • 381,628 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kispirit • Község • 102 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 18.64% • 248,531 • 0.000 • 0.000 Kisszőlős • Község • 142 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.24% • 165,238 • 0.000 • 0.000 Kolontár • Község • 869 • 10.73% • 435,678 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lovászpatona • Község • 1,337 • 9.18% • 419,025 • 0.000 • 0.280 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magyarpolány • Község • 1,283 • 5.79% • 542,690 • 1.346 • 1.457 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyalásony • Község • 554 • 6.96% • 373,549 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagypirit • Község • 320 • 9.38% • 385,676 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagytevel • Község • 581 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.13% • 437,665 • 0.000 • 0.833 Németbánya • Község • 95 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.96% • 413,408 • 0.000 • 7.937 Nóráp • Község • 226 • 7.53% • 379,633 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pápa • Város • 906 • 6.25% • 588,879 • 0.369 • 0.762 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pápadereske • Község • 295 • 4.42% • 448,948 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pápasalamon • Község • 379 • 18.38% • 245,435 • 0.000 • 0.000 Pápateszér • Község • 1,279 • 9.52% • 323,481 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pusztamiske • Község • 479 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.65% • 259,526 • 0.000 • 0.000 Somlószőlős • Község • 715 • Közszféra • 6.15% • 497,079 • 0.000 • 0.105 Somlóvecse • Község • 106 • 5.08% • 442,194 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ugod • Község • 1,479 • 4.32% • 531,890 • 3.291 • 1.126 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Városlőd • Község • 1,446 • 6.81% • 566,825 • 0.000 • 8.307 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vid • Község • 168 • 17.80% • 173,269 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „munkahelyek hiánya, • kevés a születendő gyermek, • magas a nyugdíjasok illetve inaktív emberek száma” • „jó földrajzi fekvés, • turizmus, falusi turizmus, • településen lévő sportlőtér, • korabeli lakóházak felújítása, • mezőgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása” • Adásztevel • „Az alsó tagozattal működő általános iskola megtartása a csökkenő gyermeklétszám ellenére.” • „A munkahely teremtése a cél, a helyi és fiatal lakosok helyben tartása érdekében.” • Bakonyjákó 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Hiányzó infrastruktúra, szennyvízhálózat. • Hiányzó közösségi szinterek, teleház, ifjúsáégi klub., játszótér, sportpálya. • Belterületi utak rossz állapota. • Ritka autóbuszjárat a közeli város irányában.” • „Munkalehetőség teremtése, • játszótér kialakítása, • óvoda épületének felújítása, • a német ajkú lakosság emlékét megőrizendő emlékpark kialakítása.” • Bakonykoppány • „rossz közlekedési lehetőségek • rossz úthálózat • szennyvízcsatorna hálózat hiánya.” • „Szép természeti környezet, turizmusban rejlő lehetőségek.” • Bakonyság 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Hiányzó infrasturktúra, szennyvízhálózat. • Hiányzó közösségi színterek: kultúrház, teleház, ifjúsági klub, játszótér, sportpálya. • Belterületi utak rossz állapota. • Ritka autóbuszjárat a közeli város irányába. • Szőlőhegy hiányzó infrastruktúrája: út, villany.” • „A volt iskolaépület felújítása, turisztikai célokra alkalmassá tétele. • A zsáktelepülésen a falusi turizmus, borturizmus, horgászturizmus és vadászturizmus megteremtése. • Munkalehetőség teremtése. • Kultúrház felújítása, tájház létrehozása, játszótér kialakítása, horgásztó bővítése. • A kitelepített német ajkú lakosság emlékét megőrzendő, emlékpark kialakítása.” • Bakonyszücs • „Új építési terület közműhálózatának kiépítése.” • „Építési telkek értékesítése.” • Béb 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „közlekedés • munkahely-hiány” • „tiszta levegő • szép, csendes környezet” • Csehbánya • „Aszfalt burkolatú járda hálózat teljes kiépítése. • Általános iskola felújítása.” • „Jelentős foglalkoztatást biztosító üzem léte.” • Csót 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Összefogás hiánya, • térségi identitás hiánya, • politikai hatalmi inspirációk jelenléte a helyi gondolkodásban,” • „Mikrorégiós központi szerep erősödése esetén intézményi központtá válás a szolgáltatások területén. • Turisztikai lehetőségek.” • Csögle • „A Dáka községen átmenető 8403 közúton jelentős az átmenő forgalom, útfelújítás szükséges. • Építési telkek hiánya.” • „A szociális otthonhoz kötődő szolgáltatások bővülése. • Növekvő munkahely lehetőségek további vállalkozások, lakosság növekedését generálhatnak. • Csendes, vidéki lakókörnyezet és Pápa városának közelsége megfelelő lehetőséget nyújt a lakosság további növekedéséhez. • A helyi repülőtér turizmust növelő hatása.” • Dáka 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lakosságszám csökkenése, születések számának csökkenése, a lakosság elöregedése. • Intézmények, munkahelyek hiánya.” • „Idegenforgalom, vendéglátás, falusi turizmus fejlesztése, támogatása.” • Döbrönte • „Kialakításra kerültek építési telkek a községben, melynek közművesítését célul tűzte ki a település, de az anyagi források ezt jelenleg nem teszik lehetővé. • Az új telkekkel (a már közművesített) kialakított utcák szilárd burkolattal történő ellátása nem történt meg, mely a telkek értékesítése során negatívumként értékelhető.” • „Kiemelt lehetőség az újonnan épült közel 700 m2 területű faluház kihasználtságának növelése a település vállalkozóival együttműködve mind kulturális, mind egyéb célokra, könyvtár kialakítása, és az ifjúsági klub berendezése.” • Farkasgyepű 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lakosság fogyása és elöregedése, születések számának csökkenése. • Munkahelyek hiánya. • Intézmények megszűnése.” • „Idegenforgalom, falusi turizmus fejlesztése, támogatása.” • Ganna • „Munkanélküliség” • „Turizmus” • Homokbödöge 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 8/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csatornahálózat kiépítetlensége, • helyi és könnyen elérhető munkalehetőség hiánya, • térségi központtól való relatív nagy távolság, • öregedő lakosság” • „hagyományos állattartás, • védett természeti területek közelsége, • élő faluközösség,” • Kispirit • „Elöregedő, fogyatkozó lakosság. • Munkanélküliségi ráta kiemelkedően magas %-a. • Munkahelyteremtési lehetőség hiánya. • Térségi identitás hiánya. Anyagi lehetőségek, közigazgatás működésére történő felélése. Közfeladatok finanszírozásának központi fedezetlensége.” • „Falusi turizmusban részvétel, de csak nagyon jelentős fejlesztések árán.” • Kisszőlős 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 9/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „csatornázottság hiánya; • építési telkek hiánya; • tehetetlen kistérséghez tartozás” • „Jó településföldrajzi elhelyezkedés.” • Kolontár • „Munkahelyek hiánya, magas munkanélküliség. • Rossz közlekedési lehetségek Győr irányába. • Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya.” • „A jó természeti adottságok kihasználása a turizmus fejlesztésére.” • Lovászpatona 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 10/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az óvoda, iskola és a művelődési ház épülete szinte már elfogadhatatlan, jelentős felújításra szorulnak. • Nagyon fontos lenne a faluban található közterületek rendbetétele. • A csökkenő gyermeklétszám miatt elengedhetetlen új telkek parcellázása, értékesítése.” • „A település lehetőségei turisztikai vonzerejében és meglévő művészeti oktatásában rejlik. • Szükséges lenne erdei tanösvény, kerékpárút és a tájház fejlesztése. • Jó volna a felső iskola helyén egy erdei iskolát létrehozni, így a tájházzal együtt komplex szolgáltatást tudnánk nyújtani az ideérkezőknek. • Vonzerő pl. a Passió is, amely infrastrukturális fejlesztésre szorul.” • Magyarpolány • „vízelvezető árkok és járdák felújítása • magasfeszültség légkábelnek a megszüntetése” • „Központi településként van iskola, óvoda, Körjegyzőség, posta, KMB, könyvtár, orvosi rendelők, fogászat, napközis könyha. • Helyi foglalkoztatás központja a Táncsics Mezőgazdasági Zrt. • Somló közelsége” • Nagyalásony 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 11/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csatornahálózat kiépítetlensége, • helyi és könnyen elérhető munkalehetőség hiánya, • térségi központtól való relatív nagy távolság, • öregedő lakosság.” • „hagyományos állattartás, • védett természeti területek közelsége, • élő faluközösség,” • Nagypirit • „Főútvonalra csatlakozó út hiánya, mely egyben kerékpárútként is funkcionálhatna (Tapolcafő-Veszprém irány).” • „Turizmus.” • Nagytevel 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis