1 / 16

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban. Felnőttoktatás/ felnőttképzés tipikus hazai formái (az intézmények jellege szerint).

joben
Télécharger la présentation

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

  2. Felnőttoktatás/ felnőttképzés tipikus hazai formái (az intézmények jellege szerint) • Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája , szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője) • Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése, • Szabadidő-szektorbeliművészeti, idegen nyelvi képzés • Népfőiskolai képzés (mozgalom)

  3. 1. Iskolarendszeren belüli intézményi képzési formák • Alapfokon (általános iskolákban működő) • Felnőttek általános iskolája (Korábban: dolgozók általános iskolája) • Középfokon (középiskolákban működő) • Felnőttek szakiskolája • Felnőttek gimnáziuma • Felnőttek középiskolája (szakmunkások számára belépést biztosító szakközépiskola)

  4. 2. Iskolarendszeren kívüli intézményi képzési formák • Munkahelyen belüli (belső) képzések (tréningek, bemutatók) • Munkahelyen kívüli nem akkreditált képzések • Munka melletti továbbképzés • Munka melletti átképzés • Munkaügyi központok képzései • Munkanélküliek továbbképzése • Munkanélküliek átképzése • Akkreditált felnőttképző intézmények – profitorientált cégek, nonprofit szolgáltatók, civil szervezetek, iskolák (felsőfokúak is) • Kötelező szakmai továbbképzések • OKJ-s képzések • Nyelviskolák

  5. 3. Szabadidő-szektorbeli képzési formák • Művelődési Központok/ Házak képzései (művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat) • Közösségi Házak (mindenféle) • Sportcentrumok képzései (egészséges életmód, fogyás stb.) • Helyi társadalom felé nyitott iskolák képzései (pl.: sport, művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat) • Öntevékeny klubok társas képzései (Sakk, bélyeggyűjtés) • Társas körök (társas tánc, beszélt idegen nyelv stb.) • Hagyományőrző házak (szövés, korongozás) • Civil szervezetek képzései (megváltozott munkaképességűek, romák képzése és átképzése stb.) • Médián keresztül történő képzés (újságok, hetilapok, tv, rádió) • Interneten keresztül történő képzés, önképzés

  6. 4. Népfőiskolai képzési formák • Idősek népfőiskolája • Roma-népfőiskola • Biogazdálkodók népfőiskolája • Börtön-népfőiskola • Oktatási intézményekkel társult képzések (pl. főiskolákkal közös képzések) • Tematikus rövid képzések • egészségmegőrzés, • mezőgazdasági képzés, • természetgyógyászat, • egészséges táplálkozás • dohányzásról való leszokás (stb.)

  7. 1. A képzés szervezése szerint(aszerint, hogy ki vagy mi szervezi, irányítja a tanulási folyamatot): Önművelés-önképzés (egyénileg), Szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés „Learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzés keretében folyó képzés 2. Módszerei-eszközrendszere szerint: Hagyományos képzés (face to face képzés) Új módszerű képzés (Távoktatás: azaz irányított önképzés) Felnőttoktatás/ képzés egyéb formai felosztása

  8. 1.1 Az önképzés, önművelés jellemzői • Öntevékeny, aktív tanulás útján megy végbe és elsődlegesen a kultúra javaiból való folyamatos részesedésünket és személyiségünk folyamatos fejlesztését értjük alatta. • Az önművelés céljait és igényeit - nem kis részben a társadalmi hatások által befolyásoltan - önmagunk határozzuk meg, formáit magunk alakítjuk ki, illetőleg magunk döntünk az igénybe veendő művelődési formákról. • Azonban az önművelés esetében komoly szerepe van a tanulási rutinnak és a szelekciós képességeknek. Ezek nélkül az infokommunikációs technika korában az önművelődő személy nem képes céljait megvalósítani.

  9. 1.2 Az intézményes (szervezeti keretek közt folyó) képzés jellemzői • Az intézmény (vagy jogszabály) adja meg a tanulás időtartamát • Tőlünk függetlenül beosztja számunkra a tanulási alkalmakat (napokra, hónapokra, évekre bontva) • Meghatározza, szakaszolja, hogy mikor és ki irányítja közvetlenül illetve közvetve a tanulási folyamatunkat • Megadja a vezetői (felnőttoktatói) segítség helyét, módját, eszközeit • Megszabja az egyéni tanulás mennyiségét, minőségét és ütemét • Szabályozza az értékelés módját és a visszacsatolás jellegét.

  10. 1.3 A „Learning by doing” (a cselekedve tanulás) jellemzői • Próba-szerencse alapú tanulás • Tevékenységközpontú tanulás mint tanítási módszer • Kísérletezés-kutatás közbeni tanulás • Munkadarab (tanulódarab, mestermunka) elkészítése közbeni tanulás • A munkafolyamat megfelelő eljárásrendben történő végigvitele során tanuljuk meg vagy tanítják meg, hogyan kell csinálni (pl.: továbbképzés, átképzés során) • Önkéntes munkavégzés közbeni tanulás (például civil szervezetben): azt csináljuk, amit egy adott munkakörnyezetben ránk bíznak – közben megtanuljuk • Gyakornoki munka közbeni tanulás - hasonlóképpen

  11. 1. Tanfolyam Andragógia-módszertani szempontból olyan face-to-face képzési forma, amelyet egy adott, körülhatárolt ismeretrendszer elsajátítására, közvetlen célok elérésére alkalmaznak. A tanfolyamokon előadó-központú (kiselőadás, tanbeszélgetés stb.) és – ma már - résztvevő-központú (csoportmunka, tréning stb.) módszereket egyaránt alkalmaznak. A tanfolyamok (elsősorban az akkreditált felnőttképző tanfolyamok) annyiban emlékeztetnek a formális képzésre, hogy meghatározott, pontosan körülhatárolt, didaktikailag megszerkesztett és felépített tananyagot tanítanak meghatározott célok és standardizált követelmények mentén, azonban a tanfolyamok többsége általában nem iskolai keretek között zajlik. 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák

  12. 2. Levelező oktatás A nappali képzés rövidített, zsugorított változata, amelyben valójában nincs sok nyoma a levelezésnek. Lényegében nappali követelményrendszerrel működik, de a tanulással párhuzamosan dolgozó felnőtteknek feleannyi irányítást, gyakorlatot és segítséget sem nyújt, mint a nappali vagy tanfolyami hallgatóknak. 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák

  13. 1. Távoktatás Médiaeszközökre épített irányított tanulás. Az ismeretátadó és átvevő térben és időben elkülönül egymástól. A távoktatás esetében tömegméretekről van szó. Ezért is nagyon lényeges az egységes követelményrend-szer kidolgozása, hiszen a távoktatási formák révén képesítés szerezhető. A távoktatásban nagy szerepe van a hallgató (résztvevő) önfejlesztő képességének és akaratának A távoktatás ténylegesen levelező forma. Közös foglalkozásokkal vezet be egy-egy témát. Az otthoni felkészülés és tanulás eredményéről többnyire írásban, teszteken kérik be a megoldást. Gyakran fakultatív konzultációs lehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak: tutor–személyes segítő/15 hallgató + mentor-elismert szakember segítségével. Végül ugyancsak levélben, esetleg közös foglalkozásokon történik az értékelés. A ciklus befejezése a témazáró feldolgozás. 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák

  14. 2. E-learning(számítógépes távoktatás) „Tanítás nélküli tanulás” Földrajzi és időbeli korlát nélküli, online számítógépes hozzáférés, egyéni ütemben igénybe vehető nyitott képzési forma Elősegíti az fogyatékkal élők esélyegyenlőségét. Biztosított a gyors, egyénre szabott, interaktív tutori támogatás Oktatószoftverektámogatják a tananyag megértését és gyakorlását szimulációk, esettanulmányok, példák, kísérletek, feladatok segítségével A tanuló által kiválasztott tananyag, az ismeretek bemutatását automatikus visszakérdezés és gyakran megoldókulcs segíti A tanulás vizsgafeladatokkal zárul Fontos: társas támogatottság biztosítása a lemorzsolódás elkerülése érdekében 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák

  15. 3. Irányított önképzés, támogatott egyéni tanulás Külső, konzulensi támogatással járó, kötött egyéni programú tanulás: elsősorban tehát az individualizáció mértékében tér el a többi formától. Feltétele a tanuló motiváltsága, rendszeres önálló munkára való alkalmassága, akarata, megfelelő alapműveltsége, a tanulási technikák ismerete, az önálló munkában való jártasság. Az így folyó képzés abszolút módon testre szabott, messzemenően alkalmazkodik a résztvevőkhöz. A feldolgozandó tartalom, a követelményszint és az ütem is hozzájuk igazodik. A konzulens feladata az egyéni programkészítéshez, valamint a nehézségek elhárításához segítséget nyújtani. Ma már: elektronikus háttérrel működik 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák

  16. Sikeres felkészülést! Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu 0036/20 978-1703

More Related