1 / 213

A jog kialakulása, fogalma

A jog kialakulása, fogalma. A jog - mai értelmében - az államilag szervezett társadalom terméke (eredménye). A társadalmi szabályrendszerek között primus inter pares szerepe van , alapvetően az állami jellege miatt. Fogalma (nagyon sokféle lehet):

zeno
Télécharger la présentation

A jog kialakulása, fogalma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A jog kialakulása, fogalma • A jog - mai értelmében - az államilag szervezett társadalom terméke (eredménye). • A társadalmi szabályrendszerek között primus inter pares szerepe van, alapvetően az állami jellege miatt. • Fogalma (nagyon sokféle lehet): • Kontinentális: „Az együtt élő emberi közösség azon parancsa, amely általános érvényű és minden tagot kötelez, továbbá szankciót helyez kilátásba azokkal szemben, akik a parancsot megszegik.” (G. Radbruch) • Angolszász: „A jog nem az amit adnak, hanem amit nem vehetnek el.” (R. Clark)

  2. A jog fogalmi elemei (hazai) • társadalmi magatartási szabály • állam meghatározott szerve alkotja(alapvető normák: Országgyűlés, végrehajtási normák: Kormány, miniszterek, helyi szabályozás: helyi önkormányzatok) • szabályok összessége jogrendszert alkot • arányos és adekvát(a szabályozni kívánt életviszonnyal) • szankció alkalmazásának a lehetősége(közhatalmi jelleg)

  3. A joggal szembeni elvárások • általános érvényű • publikus(közzétett, bárki által megismerhető) • jövőbeni cselekvésre irányuló(visszaható hatályú csak kivételesen) • világos(közérthető, logikus…) • reális(lehetségest követelő) • stabilitással rendelkező (jogbiztonság egyik legfontosabb eleme) • a szabály és a hivatalos cselekvés közötti egyezőség mutatkozzon

  4. A jogi struktúra alapelemei, nemzetközi jog és a belső jog viszonya • Jogtípus:egy korszak/földrajzi egység jogának jellegzetességeit összegzi • Jogrendszer:egy ország hatályos joga (jogszabályainak összessége) • Jogforrás:az a forma, amiben a jog megjelenik és ahonnan megismerhető • Jogi norma:jogszabály, pontosabban jogi szabály (lehet egy konkrét, vagy a jogforrás valamely része) • Érvényesség:a jogszabály létrehozásának jogszerűségéhez kapcsolódik • Hatály(időbeli, személyi, tárgyi, stb.): a jogszabály alkalmazásához kapcsolódik. A konkrét alkalmazhatóság eltérhet az időbeli hatálytól. • Nemzetközi-nemzeti jog viszonya: • monista megközelítés • dualista megközelítés

  5. Közjog, magánjog kettőssége • Közjog funkciója az állam szervezeti, intézményi, közhatalmi viszonyainak rendezése (a jogviszony egyik oldalán mindig állami szerv van) • Magánjog funkciója az állampolgárok, természetes vagy jogi személyek államilag szabályozni kívánt kapcsolatrendszerének rendezése (az állami szerv többnyire csak mögöttes szereplő a jogviszonyban) • A közjog és magánjog keveredhet, de az eszközök általában nem.

  6. Hazai jogforrások rendszere I. • Jogforrási hierarchia és szerepe • Jogszabályok egymáshoz való viszonyát fejezi ki • Kollíziók kiküszöbölése • A jogi normák közötti kollízió feloldásának lehetőségei • Magasabb szintűség • Időbeliség • specialitás • A jogforrások fajtái • jogszabályok • állami irányítás egyéb jogi eszközei

  7. Hazai jogforrások rendszere II.

  8. A jogalkotás és a jogalkalmazás kapcsolata • A jogalkotás:tudatos, jogi szabályozás létrehozására irányuló tevékenység, „terméke” a jogszabály • A jogalkalmazás:a jogszabály általános parancsát, előírásait egyedi, konkrét esetekre vonatkoztató tevékenység, „terméke” többnyire határozat (de más is lehet) • Kapcsolatrendszerük:kettős, a jogalkotás determinálja a jogalkalmazást, a jogalkalmazás tapasztalatai visszacsatolnak a jogalkotásba

  9. A természetvédelem és a jog kapcsolata • Természetvédelemről jogi szabályozás nélkül nem beszélhetünk, de a természetvédelem nem csupán jogi szabályozás. • A természetvédelmi jog érvényesülése elválaszthatatlan a természetvédelmi (köz)igazgatás lététől, struktúrájától. • A természetvédelmi (köz)igazgatási struktúra stabilitása tükrözi az „ágazat” megbecsülését, elismertségét és elfogadottságát.

  10. A jog szerepe a természet védelmében I. Jogi szabályozás nélkül nincs természetvédelem, de a jogszabályok még nem jelentenek tényleges védelmet, csak lehetőséget, keretet adnak a védelemre. Miért kellett a jogi szabályozás? „A természet mindent a lehető legjobb módon rendezett el, mi ezt jobbá akartunk tenni és elrontottunk mindent.” (J. Rousseau) Az emberi tevékenység károsító hatása és ennek felismerése Az intézményesült természetvédelem létrejöttének indokai •   tudományos-kulturális tényező •          gazdasági tényező •          egészségügyi-szociális tényező •          esztétikai tényező •          erkölcsi tényező A természet törvényeinek ember általi megsértésére emberi törvények alkotásával keresünk megoldást.

  11. A jog szerepe a természet védelmében II. A jogi szabályozás a természet védelme vonatkozásában kétféle formában jelentkezett:  • - másodlagos: nem önálló jogszabály • nincs egységes szemléletmód a szabályozásban • a szabályozás tárgya nem a védelem (pl.: erdőre, vadászatra, halászatra, madarászatra vonatkozó szabályok) • - elsődleges: általában önálló jogszabály • egységes szemlélet a szabályozásban • a szabályozás tárgya a természet, környezet védelme (pl.: természet védelméről szóló törvény)

  12. Környezetjogi szabályozási filozófiák I. 1./ Hagyományos emberközpontú (antropocentrikus) szabályozás • alapja: a pillanatnyi kihívásra adandó gyors jogi válasz • célja: a jelen nemzedék problémájának megoldása • jellemzője:"Úgy cselekszünk, mintha nem lennének gyermekeink, s mintha utánunk csak az özönvíz jönne." (Lester Brown) 2./ A jövő generációk védelmét (is) szolgáló szabályozás • alapja: a jövő nemzedékeket sem lehet egyetlen, alapvető (emberi) jogok gyakorlását biztosító feltételtől sem megfosztani • célja: a jogi szabályozás a jövő nemzedékek számára is biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek a jelen nemzedék számára is rendelkezésre állnak a joggyakorláshoz

  13. Környezetjogi szabályozási filozófiák II. • jellemzője:"Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig kötelezettsége, hogy a környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.." (Stockholmi Nyilatkozat, 1972) 3./ A természet, az egyes környezeti elemek önmagában vett védelmét szolgáló szabályozás - alapja: a természet "érdekei" nem viszonyíthatóak a jelen és jövő nemzedékek érdekeihez, önmagában vett érdekek • célja: olyan jogi környezet megteremtése, amely elismeri a természet érdekeit ás legalább egyenrangú érdekként érvényesíti az emberiség más érdekeivel - jellemzője:"a természet nem az ember számára fenntartott tisztaszoba" (D. Foreman)

  14. A hazai jogi szabályozás története I. • Másodlagos szabályozás • 1426. Zsigmond egyes erdők felújítása • 1726. III. Károly vadászat, madarászat szabályai (tilalmi idők) • 1790. II. Lipót erdők pusztításának megakadályozása • 1879. évi XXXI. tc. erdőtörvény(véderdők, használati korlátozások, tilalmak) Jogilag még nem természetvédelem! • Vadászati törvények (1872, 1883),halászati törvény (1888), egyes madarak kereskedelmi korlátozása (1880) • 1894. évi XII. tc. 57-58. §-ai jelentik a természetvédelmi oltalom jogi alapjait(fajok tekintetében)

  15. A hazai jogi szabályozás története II. • Elsődleges szabályozás • 21.527/1900. FM rendelet: fák védelmével kapcsolatos feladatok (összeírás) • Első védetté nyilvánítást kimondó jogszabály: 24.655/1901. FM rendelet rovarevő kisemlősök egy része + 132 madárfaj (csak részben természetvédelmi indokok) • Madarak és Fák Napja (26.120/1906. VKM rendelet) • 1935. évi IV tc. az erdőkről és a természetvédelemről, 35.000/1938. FM rendelet (Vhr.) • 1939. Debreceni Nagyerdő az első jogilag védett természeti terület hazánkban • 1949. Jogszabályi változások(védetté nyilvánítási jogkör, indok, eljárás stb.)

  16. A hazai jogi szabályozás története III. • 59/1954. (IX. 9.) MT rendelet a madárvédelemről • 1961. évi 18. tvr. a természetvédelemről, (ex lege védettség, OTvH) • Vhr.: 23/1962. (VI. 17.) Korm. rendelet • 12/1971. (VI. 1.) Korm rendelet (új Vhr., nemzeti park védettségi kategória, helyi/országos védelem különválása stb.) • 1982. évi 4. tvr. és a 8/1982. (III. 15.) MT rendelet a természetvédelemről (hatályos: 1997. január 1-ig), valamint az 1/1983. (III. 15.) OKTH rendelkezés • Hatályos: 1996. évi LIII. törvény és vhr-jei

  17. Nemzetközi természetvédelmi szerződések kialakulása • Két-, és többoldalú nemzetközi szerződések (pl. 1875 OMM-Olaszország, földművelésre hasznos madarak, 1891-94 között USA, NBR, Oroszország fókavadászat) • 1900. Afrikai vadon élő élővilág védelme • 1902. Párizsi Egyezmény (a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) 1906. évi I. tv. • Bálnavadász egyezmények • 1936. Afrika Egyezmény (fajok, területek) • Halászati egyezmények • II. világháború után: madárvédelem, fókavadászat stb. • 1972. I. Környezetvédelmi Világkonferencia

  18. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények I. -A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításainak egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény • -     A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet

  19. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények II. • -        A Bonnban 1979. évi június 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet • -        A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény • -        Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény, Magyar Közlöny 1990. évi 64. szám, közzététel a környezetvédelmi minisztertől 7. sorszám alatt)

  20. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények III. - Megállapodás az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről (Magyar Közlöny 1994. évi 79. szám, közzététel a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől 18. sorszám alatt) - A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény - Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXIII. törvény • - A biológiai biztonságról szóló, Nairobiban 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2004. évi CIX. törvény

  21. A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok I. 1.) A Tanács 1981. január 20-i, 348/81/EGK rendelete a bálnák és egyéb cet-termékek importjának közös szabályozásáról • 2.) A Tanács 1983. március 28-i, 83/129/EGK irányelve egyes fókabébik prémjének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról • 3.) A Tanács 1991. november 4-i, 3254/91/EGK rendelete a lábfogó csapdák Közösségben való használatának, valamint az olyan, bizonyos vadon élő állatfajok szőrméje és feldolgozott termékei Közösségbe történő behozatalának betiltásáról, melyek származási helyén lábfogó csapdákat vagy egyéb, a nemzetközi humánus csapdaállítási szabványoknak nem megfelelő befogási módszereket alkalmaznak

  22. A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok II. • 4.) A Tanács 1996. december 9-i, 338/97/EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről • 5.) A Bizottság 1997. január 10-i, 35/97/EK rendelete a Tanács 3254/91/EGK rendeletében foglalt prémek és azokból készült termékek engedélyezésének kikötéseiről • 6.) A Bizottság 1997. május 26-i, 939/97/EK rendelete a Tanácsnak az egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről szóló 338/97/EK rendelete végrehajtását célzó részletes szabályozásról • 7.) A Bizottság 1997. december 15-i, 2551/97/EK rendelete az egyes vadon élő állat- és növényfajok Közösségbe való betelepítésének felfüggesztéséről

  23. A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok III. • 8.) A Tanács 1979. április 2-i, 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről • 9.) A Tanács 1992. május 21-i, 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő növények és állatok védelméről • 10.) A Bizottság 1996. december 18-i, 97/266/EKhatározata a javasolt Natura 2000 területre vonatkozó információkról

  24. NATURA 2000 hálózat létrehozása Állat- és növényfajok és élőhelyeik védelméről szóló irányelv Madárvédelmi irányelv Különleges Madárvédelmi Területek I. Függelék1 II. Függelék2 A tagállamok területi javaslatai A Közösségi Jelentőségű Területek listája Különleges Természet-megőrzési Területek NATURA 2000

  25. Natura 2000 hálózat az „EU 15” országokban

  26. Madárvédelmi irányelv • Általános madárvédelmi követelmények megfogalmazása • A védelem kiterjed az egyedre, tojásra, fészekre, élőhelyre • A tagállami kötelezettség kettős: • Fajok állományinak fenntartása, szintre hozása • Élőhelyek védelme • Madárvédelmi területek kijelölése • Mellékletek: • I. intézkedést igénylő fajok (élőhely védelem) • II. vadászhatóvá nyilvánítható fajok • III. hasznosítható fajok • IV. tiltott módszerek, eszközök taxációja • V. kutatás

  27. Madárvédelmi irányelv Magyar javaslat: Kerecsensólyom, Kék vércse, Széki lile

  28. Élőhely-védelmi irányelv • NATURA 2000 program • Élőhelyek és fajok védelme (komplexen, biodiverzitási szempontok) • Tagállami kötelezettség a NATURA 2000 hálózat kapcsán • Különleges természet-megőrzési területek kijelölése • A kijelölt és hálózatba tartozó területek fenntartása, a kedvező védelmi helyzet megőrzése javítása • Tagállami kötelezettség a fajok védelmével kapcsolatban (tiltások, korlátozások) • Mellékletek: I-VI. (élőhely típusok, fajok, tiltott módszerek eszközök stb.)

  29. Élőhelyvédelmi irányelv Magyar javaslat: pannon sziklagyepek, pannon cseres-tölgyesek, pilisi len, tornai vértő, bánáti bazsarózsa, magyar tarsza, magyar futrinka, atracélcincér, lápi póc, rákosi vipera, stb.

  30. Hazai jogharmonizáció • Több lépcsős és fokozatos (legfontosabbak): • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet • a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

  31. Alkotmányos alapok • A környezethez való jog, mint harmadik generációs alapjog • Tartalma: egészséges, biztonságos, zavartalan, tiszta • Az Alkotmány rendelkezései alapján kétféle megközelítés: • Deklaratív és tevőleges kötelezettséget előíró (18. §) • Állami kötelezettség (feladat), illetve emberi jog • Hatása: • Közvetlen hivatkozhatóság kérdése • Az Alkotmánybíróság joggyakorlata • Hatása a jogalkotásra

  32. 1949. évi XX. törvényA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. • (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

  33. 28/1994. (V. 20.) AB határozat 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.

  34. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere I. • Környezetjog = környezetvédelmi + természet védelmére vonatkozó jogszabályok összessége (csak formai megközelítés!) • Szerkezetét meghatározó tényezők: • - nemzetközi kötelezettségvállalások (pl. nemzetközi szervezeti tagság, nemzetközi egyezmények, EU) • - alkotmányos keretek • - társadalmi elvárások • Fejlődése, kialakulása: fokozatos, folyamatosan bővülő, jelenlegi formája a XX. század ’70-es éveitől alakul (lásd: 1976. évi II. törvény) • Ezen belül a természet védelmére vonatkozó szabályozás helyzete, szerepe átalakult!

  35. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere II. Egymásra épülő szabályozási rendszer, az Alkotmánytól az önkormányzati rendeleti szintig minden jogforrással találkozhatunk. • Környezetjogi alaptörvények • - 1995. évi LIII. tv. („a környezetjog alkotmánya”) (Kvt.) • Célok, alapelvek, szabályozási keretek meghatározása • Alapintézmények • Jogalkotási felhatalmazások • - 1996. évi LIII. tv. (környezetvédelem természetvédelem) • A természet védelmének sajátosságai • Jogalkotási felhatalmazások • - 2000. évi XLIII. tv. (hulladékgazdálkodás) • Egyéb törvények környezetjogi tartalmú rendelkezései

  36. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere III. • Környezeti elemek: • a föld, • a víz, • a levegő, • az élővilág, • az épített környezet • Hatótényezők: • veszélyes anyagok és technológiák, • hulladékok, • zaj- és rezgés, • sugárzások (mesterséges és természetes, ionizáló és nem ionizáló, valamint hősugárzások).

  37. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere IV. • A Kvt. és a kapcsolódó törvények viszonyát a Kvt. 3. § (2)-(3) bekezdései rendezik • A Kvt. „mögöttes” jogszabálya a Tvt.-nek(lásd: Tvt. 3. § (2) bekezdés: A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.) • A Kvt. szerinti jogintézmények és a természet védelmének a követelményei összhangjának a megteremtése a végrehajtási normák szintjén is jelentkezik (pl. környezeti hatásvizsgálat, egysége környezethasználati engedélyezés)

  38. A természet védelmének alapelvei A hagyományos természetvédelem és alapelvei A jogszabályok által védetté nyilvánított területek és értékek megóvása. Domináns alapelv az un. múzeumi elv. Paradigmaváltás: általános védelem + kiemelt védelem = a természet védelme Alapelvei: Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994):  -        holisztikus elv -         folyamat elv -         komplementer elv -         elegendő méret elve -         globális szemlélet elve -         fenntartható természet és racionális tájhasználat elve -         megelőzés és elővigyázatosság elve -         használó fizet, károsító többet fizet elve

  39. A Tvt. célja • A Tvt. célja: • a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése (általános védelem); • b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése (kiemelt védelem).

  40. A természet védelmének rendszere a Tvt. alapján I. • Logikai alapja a Tvt. céljainak megfogalmazásában is megtalálható (1. §), de következik a holisztikus elvből is. • A természet általános védelme (Tvt. 6-21. §-ok) • Területi alapú • Tájak általános védelme • Természeti területek védelme • (természeti) Érték alapú • Élő szervezetek védelme • Vegyes (alapvetően területhez kapcsolódik) • Élőhelyek védelme • Földtani értékek védelme

  41. A természet védelmének rendszere a Tvt. alapján II. • A természet kiemelt védelme (természetvédelem, Tvt. 22-52. §) • Területi alapú (gyűjtőfogalom: védett természeti terület) • (természeti) Érték alapú (védett természeti érték) • Védett élő szervezetek • Védett életközösségek • Barlangok • Védett ásványi képződmények

  42. A természet védelmének alapfogalmai I. • természeti érték:a természeti erőforrás [Kvt. 4. § c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kvt. 4. § a) pont], beleértve a védett természeti értéket is; • ( Kvt. 4. § c) természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;)

  43. A természet védelmének alapfogalmai II. • természeti terület:valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; • élő szervezet (élőlény):mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt: fajok);

  44. A természet védelmének alapfogalmai III. • természetes állapot:az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; • természetközeli állapot:az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;

  45. A természet védelmének alapfogalmai IV. • védett természeti érték (természetvédelmi érték):e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány; • védett természeti terület:e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

  46. Tájak általános védelme I. • 1996 előtti előzménye csak említés szintjén, a Tvt. szabályozási technikája „többlépcsős”; • A szabályozási előzmények hiányában a Tvt. koncepciója: a táj a természet részét képezi. • Tájvédelem három alapeleme: • Ökonómiai • Ökológiai • Esztétikai • A táj fogalma:„A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.”

  47. Tájak általános védelme II. • Általános tájvédelmi követelmények: • - a tájhasznosítás tekintetében, • - a természetes, természetközeli állapot megőrzése, • - az esztétikai adottságokat, jelleget meghatározó természeti értékek, egyedi tájértékek megóvása (lásd 6-7. §-ok) • Speciális követelmények : Tvt. 7. § (2) bekezdés

  48. Tájak általános védelme III. • Egyedi tájérték: „az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van”. • megállapítás, nyilvántartásba vétel NPIG feladata, a településrendezési terv tartalmazza (problémák!)

More Related