Klímaváltozás és biodiverzitás

1. Klímaváltozás és biodiverzitás Az Európai Unió tevékenységei DORKA ÁRONdorkaa@pmtkft.hu

2. Pest Megyei Európai Információs Pont 1052 Budapest Városház u. 7.www.pmtkft.hu/eipwww.europedirect.hu

3. Éghajlatváltozás

4. A kihívás nagysága • Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a világnak szembe kell néznie • Cselekednünk kell a hőmérséklet emelkedésének stabilizálása érdekében, hogy megelőzzük a visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat • Globális intézkedésre van szükség – csak rövid ideig van lehetőségünk cselekedni • Ha most lépünk, az kevésbé költséges, mintha az elszabadult éghajlatváltozást kellene kezelnünk

6. A felmelegedés – valóság • 1850 óta az átlaghőmérséklet világszerte 0,76 °C-kal emelkedett meg • A felmelegedés zöme az utóbbi 50 év során, emberi tevékenység eredményeképpen következett be • Az okok: fosszilis tüzelőanyagok elégetése energiatermelés céljából, mezőgazdaság, erdőirtás • Már most is tapasztalhatjuk az éghajlatváltozás egyes következményeit, pl. hőhullámokat és szélsőségesebb időjárási eseményeket

7. A felmelegedés – valóság

9. Mit kell tennünk? • Jelentősen mérsékelnünk kell a széndioxid-kibocsátásokat, és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákra kell áttérnünk • Drámai módon változtatnunk kell az energia felhasználásán és termelésén • Hatékonyabban kell felhasználnunk az energiát • El kell terjesztenünk a megújuló energiák és az innovatív technológiák használatát • Alkalmazkodnunk kell a már zajló változásokhoz

10. A nemzetközi fellépés kezdetei • Az országok 1992-ben, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) megkötésével kezdtek párbeszédet az éghajlatváltozásról • A széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó első nemzetközi kötelezettségvállalásokat a Kiotói Jegyzőkönyv fektette le 1997-ben • Az EU vezető szerepet játszott a múltbéli megállapodásokban, emellett a hatékony jövőbeli fellépés szószólója is

11. A Kiotói Jegyzőkönyv után (1) Kiotó: • Csupán első lépés • Csak 2012 végéig marad érvényben • Nem minden ország csatlakozott hozzá – többek között az USA sem • Nem tartalmaz a fejlődő országokra vonatkozó kötelezettségeket, pedig az ő kibocsátásaik egyre gyorsabban felzárkóznak a fejlett országokéihoz

12. Az EU intézkedései (1)

13. Az EU intézkedései (1) 2008 decemberében az európai vezetők megállapodtak egy éghajlatra és energiára vonatkozó csomagban, amely 2020-ig nagyratörő célokat fogalmaz meg. A csomag szerint: • 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve 30%-kal, amennyiben más fejlett országok is vállalják ezt • Az energia 20%-ának megújuló forrásokból kell származnia • 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot

14. Az EU intézkedései (2) Néhány példa a csomagban szereplő konkrét lépésekre: • A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése • A szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának támogatása • Országonkénti célkitűzések a megújuló energiákra vonatkozóan

15. Itt találhat további tájékoztatást www.climatechange.eu.com http://unfccc.int

16. EU és biodiverzitás

17. EU és biodiverzitás? Az Európai Unió 2010-ben a biodiverzitás védelmét kiemelten kezeli: 2010 a biodiverzitás védelmének kiemelkedő éve • Az EU céldátuma a biodiverzitás csökkenésének megállítására (meghosszabbítva 2020-ig)• Az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Éve • Az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény 10. Konferenciája.

18. Május 22 - Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja • A biodiverzitás védelmének világnapja • az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), • illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. • Május 22-e, 2000- Biológiai Sokféleség Egyezmény (ENSZ) végleges szövegének elfogadása • (korábban december 29-e) • Az egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.

19. A biodiverzitás fogalma Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van), Egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége, vagy egy kerti tó biodiverzitása

20. Fajok száma a Földön Összeírva kb. 1 millió (becsült adat 1,75 millió)

21. Fajok eltűnése … Naponta 50 faj pusztul ki!!!

22. Miért fontos a biodiverzitás? • A biodiverzitás -kulcsa az emberiség fennmaradásának. • A természetben előforduló fajok bármelyike lehet: • Élelem – fontos tápanyagforrás • Akár gyógyíthatatlan betegség gyógyszere.

23. Miért fontos a biodiverzitás védelme? • A fajok kihalásának legfőbb következményei: • Energia elvesztése:A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik, • Népcsoportok, kultúrák elvesztése: sok népcsoport a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez. • Élelemkészletek: 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra. • Gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, + genetikai forrás • Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás/tisztítás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok • Klímaszabályozás: erdők – CO2 • Kultúra és szabadidő: mindenhol ugyanaz a kutya, vagy ugyanaz a fa ?

24. A biodiverzitás elvesztésének okai • De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat. • Élőhelyek pusztulásaa nagyobb biomokat – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket –  már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari, idegenforgalmi célból. • Szennyezés (tiszai ciánszennyezés, vagy az olajszállítók balesetei, de a mezőgazdaság – talajjavítószerek nitrátjai ; fény- és zajszennyezés is. • Kizsákmányolás • Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat) • Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás – korallgyűjtés, vadászat) • Útépítés, felújítások • Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése(akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok) • Globális felmelegedés és klímaváltozás– A klímaváltozás elérheti a 4 oC-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.

25. Mi a helyzet Európában? • Fajok: • 800 féle növény, valamint a madarak 40 százaléka kifejezetten veszélyeztetett • Néhány adat: • Az utóbbi néhány évtized során 64 európai növény halt ki (ezek közül nyolc a 80-as és kilenc a 90-es években)! • Az új évezredben a spanyol vadkecske volt az első emlős, amelyik kipusztult. • Ma az Európai Unió területén élő emlősök mintegy fele (45%), a hüllők, madarak és halak egyharmada (38%) számít veszélyeztetett fajnak. • Legfőbb okok: • az élőhelyek elvesztése (urbanizáció és a megművelt mezőgazdasági területek térhódítása, az úthálózat növekedése és a közúti közlekedés intenzitása miatt) • a globális felmelegedés (valamennyi faj 35 százalékának eltűnéséhez vezethet 2050-re)

26. Mi a helyzet Európában? • Élőhelyek: • Az Európai Unión belül kb.:2500 különböző fajta élőhely: (legelők, a tavak, a folyók, a hegyek, a sztyepp-tundrák, a dűnék, a sziklák, erdők, lápok, mocsarak és még rengeteg élőhely. • Élőhelyek pusztulásának okai: • a belterjes mezőgazdasági gyakorlatnak és az ellenőrizetlen ipari és idegenforgalmi terjeszkedésnek köszönhetően egyre több földre van szükségünk, ami elűzi a vadon élő állatokat, vagy lecsökkenti életterüket. • A szennyezés és a mélyépítési munkálatok, mit például a gátak létrehozása, sok európai folyó ökoszisztémáját és torkolatát károsította meg. • A tengerparti területek mentén a szennyezés és a túlhalászat különös veszélyt jelent a tengeri élőlények számára. • Adatok: • Európán belül a pusztaságok, sztyeppék és tőzeglápok területe 60-90%-kal csökkent. • Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a múlt század kezdete óta a dűnék 75%-a eltűnt. • Ezért fontos nem csak a fajok, hanem élőhelyük védelme is.

27. Mit tesz Európa? • Csatlakozott nemzetközi megállapodásokhoz • a vizes élőhelyek védelméről szóló 1971-es ramsari egyezmény; • a Balti-tenger térségéről szóló 1974-es helsinki egyezmény; • a Földközi-tenger térségéről szóló 1976-os barcelonai egyezmény; • a vadon élő állatok vándorló fajainak megóvásáról szóló 1979-es bonni egyezmény; • a vadon élő állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló 1979-es berni egyezmény; • az Alpok védelméről szóló 1991-es egyezmény; • a biológiai sokféleségről szóló 1993-as ENSZ‑egyezmény. • Visszaszámlálás 2010 • 2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,) • A természetvédelmi jogrendszert javítása • Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, • Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, • Több természetvédelmi terület f • Fajvédelem

28. Mit tesz Európa? • Uniós törekvések • A Berni Egyezmény • A Berni Egyezmény (1979) a vadon élő állatok, növények és élőhelyeik megmentésére. • 1979 Madárvédelmi irányelv • Visszaszámlálás 2010 • 2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,) • A természetvédelmi jogrendszert javítása • Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, • Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, • Több természetvédelmi terület f • Fajvédelem • 2002 élőhelyek védelméről szóló irányelv • Natura 2000 hálózat • A Natura 2000 hálózat célja az adott területek megóvása, hogy az élőhely és az életközösség fennmaradjon.

30. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Dorka Árondorkaa@pmtkft.hu