A társadalmi környezet hatása a gyermekek fejlődésére

1. A társadalmi környezet hatása a gyermekek fejlődésére Hegyi Ildikó cikke alapján

2. A környezeti hatásokra kialakuló érzelmek • A környezet állandóságának jelentősége  biztonságérzet • az egyéni sajátosságok  gyermek más-más érzelemmel reagálhat a körülötte lezajló eseményekre, • az előzetes tapasztalatok, élmények szerepe • gyermekközpontú nevelés és megelőzés • az erős intenzitású érzelmek „kezelésének” mikéntje modellértékűvé válhat.

3. A tárgyi környezet és az óvodásgyermek érzelmei • Biztonság • Önállósodás • Folyamatos érdeklődés • Az esztétikai érzelmek és a tárgyak külső tulajdonságai • Az erkölcsi érzelmek a tárgyak használatával, azoknak rendeltetésszerű felhasználásával és kezelésével kötődnek össze.

4. A tárgyak felhívó jelei, tulajdonságai • A szín – amiről a színek beszélnek • a világos szín - jobb hangulat, magasabb a tevékenységi szint, • a színek összességében befolyásolják az egészségügyi állapotot, • minden életkorban a piros-kék színre reagálnak az emberek leginkább. • a különböző vérmérsékletű típusokhoz más-más színt „rendelt” Galenos.

5. Az alak/forma – a nevén nevezés alapja • a gyermekek az ívelt, kerek, gömbölyű tárgyakhoz jobban vonzódnak. • A nagyság/méret – a téri elhelyezkedés variációi • A súly - a tapasztalatszerzés lehetséges akadálya • Az anyag – „miből lesz a cserebogár?” • A mennyiség – raktáráruház vagy ésszerűség • A praktikusság – a tárgyak „haszna”

6. A szociális környezet és az óvodásgyermek érzelmei • Az első találkozásnál történő vizuális érzékelés az alap, amire ráépül a hang-illat-tapintás ingerek sokasága. Ezután alakul ki a gyermekben az érzelmi kép – „szimpatikus, elfogadom” , vagy „unszimpatikus, nem fogadom el” döntése.

7. Az óvónő érzelmi elfogadását, illetve elutasítását befolyásoló tényezők • A megjelenés – hogy nézel ki? • A beszéd – csendben, nyugodtan, lassan • A gyermekközeliség fizikai megvalósítása • Az illat – de jó szagod van! • A mozgás – karót nyeltél?

8. Társkapcsolatok az óvodában • Szimpátia és antipátia a csoportban: • ki mellé ül le rajzolni, reggelizni, mesekönyvet nézegetni, többször is, • ki mellé fekszik, választja ki ágyát (és miért ne lehetne egymás mellé fektetni a kölcsönösen szimpatizálókat?!), • kivel játszik legtöbbet, • kinek a kezét fogja szívesen a sétánál, körjátéknál, • kivel tart kapcsolatot az óvodán kívül is.

9. A társ iránti igény válfajai • életeleme az állandó interakció, az „áldozatkeresés”, akik nem tudnak meglenni a másik nélkül. • inkább a magányos foglalatosságot kedvelik. Szűk körben tartanak kapcsolatot és időnként igénylik a rövidebb elszigetelődést. • A társas befolyás

10. Az óvodán kívüli környezeti szocializációs hatások sokasága • Háztartás • fogyasztás, • munkavégzés, • a szabadidő és rekreáció tevékenységformák • tömegtájékoztatás, az írott és az elektronikus hírközlés, a művészet, a települések helyi információs felületei