BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN - PowerPoint PPT Presentation

beszerz s a katonai logisztik ban n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN PowerPoint Presentation
Download Presentation
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN

play fullscreen
1 / 82
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN
127 Views
Download Presentation
kita
Download Presentation

BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN Derzsényi Attila alezredes

  2. Ajánlott irodalom 1. Derzsényi Attila: KATONAI LÉGISZÁLLÍTÁSI KÉPESSÉG: (LOGISZTIKA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK ÉS AZOK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI) - HADMÉRNÖK IX:(1) pp. 40-56. (2014) 2. Derzsényi Attila: KATONAI BESZERZÉS I.: A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE -HADMÉRNÖK IX.:(1) pp. 25-39. (2014) 3. Derzsényi Attila: Egészségügyi közbeszerzés 2014- KATONAI LOGISZTIKA 22:(1) pp. 102-120. (2014) 4. Derzsényi Attila: Keretmegállapodásos eljárás alkalmazása a honvédségi ellátásban KATONAI LOGISZTIKA 21:(1) pp. 35-48. (2013) 5. Derzsényi Attila: Honvédelmi célú beszerzésről közérthetően II. KATONAI LOGISZTIKA 20:(1) pp. 88-101. (2012) 6. Derzsényi Attila: Gépjárműjavítás és kapcsolódó alkatrész beszerzés aktuális kérdései -KATONAI LOGISZTIKA 20:(4) pp. 18-33. (2012) 7. Derzsényi Attila: ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK A BESZERZÉSBEN- HADMÉRNÖK VII.:(2) pp. 221-229. (2012) 8. Derzsényi Attila: ÉLELMISZER BESZERZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI- HADMÉRNÖK VII:(2) pp. 213-220. (2012) 9. Derzsényi Attila: AZ ÉLELMISZER ELLÁTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE- HADMÉRNÖK VII.:(4) pp. 38-49. (2012) 10. Derzsényi Attila: A Magyar Honvédség centralizált beszerzésének története- KATONAI LOGISZTIKA 20:(2) pp. 192-215. (2012) 11. Derzsényi Attila: Honvédelmi célú beszerzésről közérthetően I. KATONAI LOGISZTIKA 19:(1) pp. 95-108. (2011) 12. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre bontás tilalma alkalmazásához KÉ. 2013. évi 141. szám

  3. Kérdéssor I. • Kbt. szerinti értékhatárok • Beszerzési korm. rendeletek szerinti értékhatárok • Becsült érték fogalma • Egybeszámítás fogalma • Honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultsága • Hirdetmény megjelentetése közbeszerzés során • Éves Beszerzési Terv felépítése • Beszerzési Szabályzat kötelező tartalmi elemei • Ki folytatja le a jogorvoslati eljárást? • Legelőnyösebb/Legolcsóbb ajánlat kiválasztás különbsége • Alkalmassági követelmények típusai • Beszerzési eljárások engedélyezése • Állami normatívába tartozó eszközök, szolgáltatások • Védelmi irányelv alá tartozó eszközök, szolgáltatások

  4. CIVIL LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC új Magyar Logisztikai Stratégia alapján „A logisztika az a szolgáltatás, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak.” Katonai logisztikában is a logisztika feladata, hogy bizonyos források, alapanyagok, melyek lehetnek energiahordozók, eszközök, tárgyak, élőlények, személyek, de akár információk is, megtervezze annak áramlását, szállítását, s mindezek irányítását, illetve ellenőrzését. A logisztikának ehhez kell megteremtenie a szükséges erőforrásait, hogy ezeket a folyamatokat minél gyorsabban, eredményesebben, és hatékonyabban véghezvigye. A logisztika feladata (fő részei): az ellátás (beszerzés) - termelés - elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, illetve ezek átfutási ideje egyre meghatározóbb a piaci verseny területén.

  5. LOGISZTIKA ÉS ELLÁTÁSI LÁNC A logisztika azzal foglakozik, hogy • a megfelelő árut (szolgáltatást), • a megfelelő mennyiségben, • a megfelelő minőségben, • a megfelelő időben, • a megfelelő helyen, • a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, • a megfelelő ár mellett lehessen az adott helyre eljuttatni. KATONAI BESZERZÉS Műszaki követelményrendszere

  6. Beszerzés A beszerzés fogalomrendszere nem egységes. Nagyon sok szinonim kifejezés terjedt el, mint például a vásárlás, az ellátás, az anyaggazdálkodás. A beszerzés általános definíciója szerint: „Beszerzés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy egy adott szervezetet mindazokkal a javakkal ellásson, amelyekre a szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő.” A beszerzés kifejezés a tudományos szakirodalmakban többnyire a civil logisztika, vállalati logisztika részeként kerül értelmezésre: „A beszerzés tehát jelenti egyrészt a felhasználandó (anyagok, félkész-, késztermékek, és ezekhez kapcsolódó információk) erőforrások megszerzésére irányuló tevékenységet, másrészt pedig azt a szervezetet, amely e feladat ellátásával foglalkozik.”

  7. Honvédség alaprendeltetése A katonai beszerzést a Honvédség alaprendeltetésű feladatai teszik különlegessé, speciálissá. A Honvédség részére az Alaptörvény rendkívül összetett feladatokat határoz meg, így nemcsak hazánk területén fegyveres katonai feladatok ellátását, hanem országhatáron kívüli és belüli fegyver nélküli kötelezettségeket is meghatároz: • Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme; • Nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása; • Nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. • A katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában való közreműködés. A Honvédségnek a törvényi kötelezettségeinek ellátása érdekében rendelkeznie kell a szükséges személyi állománnyal, eszközökkel, anyagokkal, valamint olyan szolgáltatásokkal, melyeket saját erőből nem képes biztosítani. Azt a tevékenységet, amely biztosítja azokat a javakat, amelyekre egy adott szervezetnek szüksége van működése fenntartásához, és amelyeket nem saját maga állít elő, beszerzésnek nevezünk.

  8. KATONAI LOGISZTIKAI GAZDÁLKODÁS Erőforrás/ Költségvetés/ Beszerzés ÉBT • STRATÉGIAI TERVEZÉS • KÜLDETÉSEK ÉS FELADATOK • KÉPESSÉG CÉLKITŰZÉSE • ALKALMAZÁS CÉLKITŰZÉSE • KÖLTSÉGVETÉSI FELTÉTELEK • VÉDELMI STRUKTÚRA nyilvántartás, készletezés, tárolás, kezelés és felhasználás Csapatpróba

  9. Logisztikai gazdálkodás: Definíció:a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges eszközök, anyagok – ideértve az elhelyezési szakanyagellátást is –, készletek és szolgáltatások tervezését, beszerzését, kutatás-fejlesztését (K+F), rendszeresítését, üzemben tartását, nyilvántartását, készletezését, tárolását, kezelését és felhasználását, valamint ezek rendszerből történő kivonását, selejtezését, a kiselejtezett eszközök és anyagok hasznosítását, megsemmisítését, +a veszélyes anyagok kezelését, ellenőrzését, valamint a felhasználásról történő elszámolást magába foglaló tevékenységek összessége. A logisztikai gazdálkodás magában foglalja továbbá a logisztikai gazdasági műveletek, folyamatok megtervezését, végrehajtását, valamint a gazdasági események összességének elszámolását, beszámolást; A logisztikai gazdálkodás rendeltetése, hogy a honvédelmi szervezetek feladatainak ellátásához a szükséges eszközök, anyagok és készletek – ideértve az elhelyezési és egészségügyi eszközöket, szakanyagokat és készleteket is –, valamint a szolgáltatások megfelelő időben, a költségek optimalizálása mellett, a megfelelő helyen, a szükséges mennyiségben és az előírt minőségben rendelkezésre álljanak.

  10. Beszerzést befolyásoló tényezők Jogi előírások: a nemzetközi és hazai jogszabályokat, közjogi szervezete-szabályozó eszközöket, belső utasítások, stb. Költségvetés: a honvédelmi tárca költségvetésén belül, az adott feladatra, az adott beszerzésre biztosított pénzügyi fedezet, amely lehet tárgyévi, vagy több évre biztosított Piac: az adott beszerzési feladattal összefüggő piaci szereplők, a piaci ár, a piaci szereplők egymáshoz viszonyított helyzete, nemzetközi szerepe, stb. Idő: egyrészt jelenti azt az időpontot, amikorra szükséges az áru vagy szolgáltatás beszerzése, másrészt jelenti az ellátás időtartamát, valamint jelenti a tervezés- beszerzés időszükségletét. Igény: a hazai, nemzetközi katonai feladat, a rendelkezésre álló raktárkészlet és rendelkezésre álló kapcsolódó szolgáltatások (javítási-, karbantartási erőforrás) alapján kerül pontosításra a műszaki követelmény (minőségi, mennyiségi, teljesítési feltételek)

  11. Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben A honvédelmi szervezetek beszerzési jogosultságait az alábbi tényezők befolyásolják: - kormányzati szándék a beszerzések centralizálására; - civil kontroll biztosítása; - közpénzek felhasználásának elosztása; - közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége (nyilvánosság); - költséghatékonyság; - egységes minőségbiztosítás; - HM és MH szintű erőforrás tervezés; - előirányzat feletti jogosultság; - (köz)beszerzési eljárások felsőszintű (tárcán belüli és tárcán kívüli) engedélyeztetése; - egyes áru-, szolgáltatás (különösen haditechnikai) beszerzésének kormányzati, valamint HM felsőszintű döntése; - hadiipari kapacitások fenntartása, fenntarthatósága; - HM tulajdonú társaságok képességeinek fenntartása, fenntarthatósága.

  12. Beszerzés követelményrendszere Beszerzési tilalom ÁLLAM/EU/NATO Költségvetés Jogszabályi környezet Cég megfelelő pü. háttere Áru/ Szolgáltatás beszerzése Műszaki követelmény Pénzügyi követelmény Fizetés utólag 15/30 nap MH egészére termékkodifikáció Offsore tilalom Nem csak békeidőszak minőségbiztosítás Pénzügyi garancia Alkatrész utánpótlás Referencia!!

  13. A logisztikai gazdálkodás tervezése, szervezése és végrehajtása során a haditechnikai eszközök teljes életciklusát átfogó szemléletet, valamint az életciklus költségszámvetés alapelveit kell alkalmazni.

  14. Handbook on the Phased Armaments Programming System (PAPS) – AAP-20 NATO System Life Cycle Stages and Processes – AAP-48

  15. BESZERZÉS FOLYAMATA Pénzügyi, műszaki, minőségi követelmény 7M megfogalmazása HM VGH/ saját hatáskör Pü. ellenjegyzés Alakulat Igény Tervezés Piackutatás Megbízás Beszerzés Szerződés kötés Teljesítés Számla Garancia, jótállás Vége

  16. BESZERZÉSEK ALAPÍTUSAI BESZERZÉSEK ALAPTÍPUSAI Törvény Kormány rendelet HM utasítás 44/2011 BV 228/2004 Hadfelszerelés 109/2012 NSIP 218/2011 Minősített adat Kbt. Uniós/nemzeti 168/2004Központosított 18/2014. (III. 7.) Élelmiszer, főzési alapanyag<nettó 54 M Árubeszerzés/szolgáltatás: < nettó 8 M Építési beruházás:< nettó 15 M??? Értékhatár: nemzeti 8 MFt – Közösségi 54.560.000 Ft Építési beruházás: Nemzeti 15 MFt – Közösségi 1 364 000 000 Ft Főbb kivételek: Kbt. • In house • BV • Műveleti beszerzések • Felajánlás

  17. BESZERZÉSEK FAJTÁI 1.) A „közbeszerzésekről szóló” 2011. évi CVIII. törvény:

  18. BESZERZÉSEK FAJTÁI 2.) A „védelem alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályokról” szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. Rendelet

  19. BESZERZÉSEK FAJTÁI „a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól” szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet

  20. BESZERZÉSEK FAJTÁI Központosított közbeszerzés

  21. BESZERZÉSEK FAJTÁI Különleges eljárások HM ut.

  22. Beszerzés megoszlása 2011-2012 átlag

  23. Beszerzés a hazai katonai logisztikai rendszerben • A hazai közbeszerzés első szabályozási elemei egészen az 1874-ben kiadott közmunka és közlekedési minisztérium királyi rendeletéig (1254/1874. rendelet) nyúlnak vissza, ahol már előírták az építkezésekre vonatkozó árak alkalmazását. • 1875-ben már minisztériumi rendelet (12713/1875. I.M rendelet) útján szabályozzák a beszerzés tárgyát és a beszerzésben részvétel lehetőségét. • 1893-ban szintén IM rendelet útján került szabályozásra a közbeszerzési eljárás menete (15.510/1893 I.M. rendelet) • Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvénycikkben jelenik meg a közbeszerzés a ma is használt értelemben: részletezi a szerződések állam nevében és javára történő megkötésének szabályait • 1899-ben az igazságügy miniszter módosította a korábbi 15.510/1893-as I.M. rendeletet: a mai közbeszerzési törvénnyel teljesen megegyezően rendelkezik az ajánlatok benyújtásának követelményeiről illetve a mai jogszabállyal megegyezően előnyben részesítette a belföldi pályázókat a helyi ipar védelme érdekében • 22.631/1901-es királyi igazságügy-miniszteri rendeletben megtiltják, hogy a közbeszerzési ajánlatok tartalmát nyilvánosságra hozzák, 361/1903 rendelet alapján pedig a szóbeli megállapodásokat

  24. Beszerzés történeti háttere • 1995-ben első közbeszerzési törvény, amely a honvédségi beszerzésekre is kötelező érvényűvé vált. Azonban csak a közbeszerzésekről szóló 1995.évi XL. törvény 1999. évi módosítása tette lehetővé, hogy a Kormány rendeletben szabályozza a nemzetbiztonsági és titokvédelmi körbe tartozó eszközök, valamint a haditechnikai eszközök beszerzésének rendjét. • Az 1999-es NATO csatlakozásunkat követően a szövetségesi katonai műveletekben történő részvétel megkövetelte új típusú haditechnikai eszközök beszerzését, amelynek egy hányadát a NATO finanszírozta. Szintén szövetségesi előírás volt a NATO finanszírozású beszerzési szabályozás átvétele, amely rendszer nagymértékben eltért a hazai beszerzési előírásoktól. • 2004-től már az Európai Unió tagállamaként a közbeszerzés közösségi előírásainak átvételére került sor, azonban a védelmi beszerzéseket közösségi szinten is speciálisan került szabályozásra. 2005-ben a közösségi szabályozással összhangban átalakításra került a közbeszerzési törvény, amely azóta számtalanszor módosításra került. 2011-ben megalkotott 2011. évi CVIII törvénnyel (a továbbiakban: Kbt.), a közbeszerzés átfogó reformja a védelmi beszerzéseket is mélyen érintette.

  25. Speciális szabályozás • Beszerzés vonatkozásában nem kerülhetjük meg a költségvetés kérdését. A közbeszerzés épp a központi költségvetés ésszerű felhasználását hivatott szabályozni. Vannak olyan élethelyzetek, amelyek a közpénzek ésszerű felhasználását meghaladják, fontosabbak ennél (ilyen a védelmi, nemzetbiztonsági érdekek). Ilyen helyzetekben a közbeszerzési alapelvek (pl. nyilvánosság) nem érvényesülhetnek. A honvédség azonban nem csak a központi költségvetésből gazdálkodik, hiszen a NATO által finanszírozott feladatokra kizárólag a NATO beszerzési előírások alkalmazhatók. • Az Európai Unió meghatározott esetekben a közösségi irányelvekkel összhangban szabad kezet adott a kormányok részére, hogy önállóan alkossanak meg bizonyos beszerzési szabályokat. Napjainkra kialakult a központosított közbeszerzés, hadfelszerelés (védelmi)-, nemzetbiztonsági célú-, büntetés végrehajtási-, műveleti-, tartós külszolgálatot teljesítők ellátását célzó-, NATO biztonsági beruházási beszerzések, amelyek szabályait törvények, kormányrendeletek és egyéb utasítások, intézkedések a közbeszerzés szabályaitól eltérően tartalmazzák.

  26. Beszerzés a hazai katonai logisztikai rendszerben • Kijelölt hazai Vállalatok bevonásával; • Hadiipari kapacitás fenntartással (egyedi szerződés) • Haditechnika (VSZ ellátás) • Hadiipar (civil, amely katonait is gyártott) VSZ MH Gazdálkodási Hivatal az MH Anyagi- Technikai Főcsoportfőnökség (Hadi)Gazdálkodási Csoportfőnökség alárendeltségében, az MH szakanyagnem felelős főnökségei megbízása alapján elsősorban külföldi forrásból beszerezhető (import) hadfelszerelések központi beszerző szervezeteként. Később a Hivatal feladatai között megjelent a hazai forrásból történő beszerzések végrehajtása is. 1991- 1995 1995. XI. 01 első Kbt. MH GH HM BH 1996.04.30

  27. Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben HM GÜF HÁT alárendeltségében HM BH • haditechnikai, illetve ezekhez kapcsolódó beszerzési feladatokkal összefüggő tevékenységek szervezése és nevükben történő végrehajtása. • A Hivatal az Országgyűlés és Kormány határozatai alapján, illetve a felügyeleti szerv kezdeményezésére megvalósuló haditechnikai korszerűsítési programok beszerzési feladatait, a HM és MH szervezetek mindennemű importbeszerzését, továbbá a haditechnikai eszközök ipari javításának megrendelését, valamint a hajtóanyagok beszerzését kizárólagos hatáskörrel végeztei. 126/1996. Korm rendelet 152/1999. Korm rendelet 151/1999. Korm rendelet 125/1996. Korm rendelet szabadkézi vétel: 500.000 Ft felett haditechnikai: HM BH Nemzetbiztonsági: Központosított: MH alakulat

  28. Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben 1997 ÁSZ ellenőrzés Központi – Csapat beszerzés HM BH Központi ellátó Csapat • a HM kezdeményezésére megvalósuló haditechnikai korszerűsítési programok végrehajtásában a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére; • Az importbeszerzéseire, haditechnikai eszközök ipari javítására, valamint a központosított közbeszerzésbe nem sorolt hajtóanyagok beszerzésére kizárólagosan; • mindazon beszerzésekre, amelyekre az anyagnemfelelős szolgálati ág főnökök megbízást adnak a részére; Ajánlatkérői jogkör: intézményi és csapatgazdálkodási hatáskörben: az önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező szervezet • mindazon hazai beszerzésre, amelyre az elöljáró anyagnemfelelős szolgálati ág főnöke utasítást ad, vagy hatáskörébe utalt Ajánlatkérői jogkör: szakágazati gazdálkodás alapján, anyagnemfelelős szolgálatfőnök intézkedése szerint Ajánlatkérői jogkör: HM, MH szervek megbízása alapján Megj: Központi beszerzés alatt a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a felsőszintű gazdálkodó szerv hatáskörébe tartozó előirányzat terhére végrehajtott tárgyi eszköz, készlet, anyag, ipari javítás és szolgáltatás beszerzését kell érteni.

  29. Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben HM BH 1999. • haditechnikai korszerűsítési programok; • a honvédelmi szervek importbeszerzéseire, haditechnikai eszközök ipari javítására, haditechnikai eszközök beszerzésére, a központosított közbeszerzésbe nem sorolt hajtóanyagok beszerzésére, • valamint a nettó 50 MFt várható beszerzési érték felett kizárólagosan (Kivéve az építési beruházásokhoz, építési felújításokhoz kapcsolódó beszerzések); • mindazon beszerzések vonatkozásában, amely adott honvédelmi szerv esetében közbeszerzésnek minősülnek(a HM Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Főosztályon keresztül kezdeményezett, HM Gazdasági Ügyekért Felelős Szakállamtitkár által jóváhagyott megbízás alapján); • mindazon beszerzések vonatkozásában, amelyekre az előirányzattal rendelkező honvédelmi szerv és a HM BH - közös megállapodás alapján - megbízást kap; • az illetékes HM és MH szervekkel együttműködve előkészíti, szervezi a beszerzési, valamint egyéb kereskedelmi témájú tárgyalásokat, haditechnikai és hadfelszerelési konferenciákat, bemutatókat és konzultációkat; • megbízás esetén elvégzi a hazai ipari javításokkal és beszerzésekkel kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat; • Engedélyezés: • amennyiben a közbeszerzés várható értéke meghaladta a Kbt. szerinti mindenkori értékhatár 15-szörösét a honvédelmi miniszter; • Amennyiben 10-15-szöröse között volt, a HM KÁT; • Amennyiben 3-10-szerese között volt, a HM GÜFHÁT, és • Amennyiben 3-szorosát nem érte el, a HM HFBF vezetője, illetve építési beruházás, építési felújítás esetén a HM Infrastrukturális Főosztály vezetője.

  30. Jogkör változatlan, de központosított közbeszerzés szabályozásra került a haditechnikai eszközök, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások (köz)beszerzését; beszerzési értékhatártól függetlenül az importbeszerzéseket; beszerzési értékhatártól függetlenül a hajtóanyag, elhelyezési célú tüzelőolaj (közbeszerzéseket; valamennyi olyan (köz)beszerzést - az infrastrukturális (köz)beszerzések kivételével -, amelynek értéke a nemzeti közbeszerzési értékhatár felét eléri, vagy meghaladja; a keretmegállapodás (kiegészítő szerződések) lebonyolítását az infrastrukturális (köz)beszerzések kivételével; a jövedéki termékek (köz)beszerzését, - kivéve a HM Nemzetközi és Rendezvényszervező Hivatal (NRH) hatáskörébe utalt termékek beszerzését; beszerzési értékhatártól függetlenül a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt termékek és szolgáltatások beszerzését, kivéve az HM NRH által bonyolított és az infrastrukturális közbeszerzéseket; valamint a honvédelmi miniszter külön döntése alapján a hatáskörébe utalt (köz)beszerzéseket; nem kizárólagos jogosultsággal - a kezdeményező megbízása alapján - ajánlatkérőként eljárva végzi a nemzeti közbeszerzési értékhatár felét el nem érő értékű (köz)beszerzéseket. Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben HM BBBH 2001-es haderőreform 2004 Uniós csatlakozás 2004 ÁSZ ellenőrzés További centralizáció

  31. Termelői és fogyasztói logisztika szétválasztása A termelői és fogyasztói logisztika a NATO definíciója szerint elkülöníthető, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata alapján az volt megállapítható, hogy a logisztikai folyamatok ilyen módon történő szervezeti elkülönítése a tárca szintjén nem eredményez optimális működést, hiszen az egyes logisztikai részfolyamatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A tárca gazdálkodásának újraszabályozási folyamatában résztvevő szervezetek egyöntetű véleménye az volt, hogy a jövőben a logisztikai feladatok ily módon történő szervezeti elkülönítése nem célszerű. A termelői és fogyasztói logisztika elkülönítése helyett – a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítást felváltó – új szabályozóban már a felsőszintű gazdálkodó szervezet és a középirányító szervezet közötti feladatmegosztás került meghatározásra. Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben HM FLÜ MH ÖHP

  32. Logisztika átalakítás Beszerzés a katonai logisztikai rendszerben MH ÖHP HM FLÜ MH ÖHP HM FHH MH ÖHP HM VGH ?

  33. ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ CSÖKKENTÉSE FLÜ FHH NFM Átlag 22 nap NFM HM GTSZF/HM VGHÁT/ HM KÁT HVK CSF-ség Átlag 82 nap HM FHH HM GTSZF/HM VGHÁT/HM KÁT Belső köröztetés Szakértői Bizottság HM KPH KIVÉTELES, INDOKOLT ESETBEN HM KPH HVK CSF-ség Szakértői Bizottság Belső köröztetés HM FHH Szakmai egyeztetés Megbízó Megbízó

  34. HAZAI BESZERZÉSI RENDSZER Közigazgatási blokk Katonai blokk Egyedi engedély megbízásra HM VGHÁT HVKF Hadfelszerelési konferencia Egyeztetés HM GTSZF HM HVF LOGCSF KIKCSF HIICSF FCSF ÉBT, B. felügyelet, B. ellenőrzés Intézményi- Központi ellátás MH EK Jóváhagyás MH LK MH ÖHP HM VGH MH BHD protokoll ÉBT, (Köz)beszerzés, Piackutatás, Minőségbiztosítás, Termékazonosítás, Véleményezés MH ARB MH KKK HVKF közvetlen alárendelt alakulat Alakulat Alakulat Beszerzési igény, Megbízás

  35. Logisztika ellátási rend 32/A. § (1) Az MH logisztikai rendszerének szakmai irányítását a HM VGHÁT a HM HVF-en keresztül, a HVK LOGCSF bevonásával látja el. A logisztikai gazdálkodás központi és intézményi szinten valósul meg. Szakirányítás közös intézkedés alapján HVKF HM KÁT HM VGHÁT Katonai Közigazgatási Felügyelet HVK CSF-ek HVK LOGCSF HM GTSZF HM HVF MH ÖHP (tervezés) Központi HM VGH MH LK (folyamatirányítás) MH KKK MH EK MH BHD ellátás MH LéJü MH ARB Intézményi HM és háttérintézmény alakulat

  36. Előzetes konzultáció, Hirdetmény Engedélyeztetés műszaki követelmény elkészítése 1 nap pontosítás Előzetes Előzetes engedélyeztetésre engedélyeztetés HM VGH BI felterjesztés visszaérkezés Megbízás Megbízás beérkezése befogadása HM 64 nap 39 nap HM NFM NFM VGHÁT 15 nap VGHÁT - Megbízó, HVK CSF - HM GTSZF HM VGH BI ség, Értékelés, Engedélyeztetés Szerződéskivonat hiánypótlás Ajánlattételi szakasz (Jogszabályban kötelezően utólagos utólagos előírt határidők átlaga) engedélyeztetésre engedélyeztetés Eredményhirdetés felterjesztés visszaérkezés /Szerződéskötés HM HM VGHÁT NFM VGHÁT NFM Ajánlattétel KÉSZB 15 nap 14 nap 13 nap 16 nap Ajánlattevők, HM GTSZF Szerződéskötési tilalom, Megbízó, HM VGH Költségviselő, HM VGH BI IDŐSZÜKSÉGLET 2013. év átlaga

  37. Beszerzési eljárás folyamata

  38. Beszerzési eljárás folyamata

  39. Beszerzési eljárás folyamata

  40. Beszerzési eljárás folyamata

  41. Beszerzési eljárás folyamata

  42. (KÖZ)BESZERZÉS TÍPUSAI Beszerzés (köz)beszerzés Közbeszerzés (köz)beszerzés: a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzés, valamint a közbeszerzés; közbeszerzés: a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés;

  43. Megbízói igények pontatlansága 2011. évben érkezett mindösszesen 539 db megbízás Módosítás alkalom száma Módosított megbízások mindösszesen: 158 db Módosítás 29 % Összes megbízásokhoz viszonyítva

  44. Ajánlatkérő által elkészített iratok Előkészítési szakasz Ajánlattételi szakasz Értékelési szakasz Eredményhirdetési szakasz Szerződéskötési szakasz • megbízás ellenőrzése kapcsán keletkező iratok; • megbízás befogadása; • bizottság kijelölő; • nyilatkozatok; • jegyzőkönyvek; • meghívók; • felhívás, dokumentáció; • engedélyeztetési iratok; • hirdetmény feladása; • hirdetmény díja, • hiánypótlás; • felvilágosítás; • tárgyalás; • kiegészítő tájékoztatás, • előzetes vitarendezés; • felhívás, dokumentáció módosítás • bontási jegyzőkönyv, • értékelés; • hiánypótlás; • bírálati lapok; • jegyzőkönyvek; • meghívók; • engedélyeztetési okiratok • összegezés; • hirdetmények; • szerződéstervezet; • szerződéskivonat; • tájékoztató levelek; • számlák; • reklamációk; • hirdetmények, 15-30 irat 10-30 irat 15-40 irat 10-20 irat 10-20 irat Utólagos engedélyeztetési szakasz Előzetes engedélyeztetési szakasz

  45. Közbeszerzés • A közbeszerzés laikus, egyszerű megfogalmazása szerint a különféle szolgáltatások és fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. Ezen beszerzések közös jellemzője, hogy a finanszírozás közpénzekből történik és sokszor igen jelentős értékűek a megrendelések. • A közbeszerzés törvényi definíciója szerint: Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. • Egybeszámítás • Értékhatár

  46. Részekre bontás tilalma • Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. • (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A részekre bontás mindig a becsült érték számításával kapcsolatban elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze.

  47. Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel kapcsolatban több szerződés értékét egybe kell számítani? • műszaki-gazdasági funkcionális egység • az egységes tervezés és döntés • ugyanazon ajánlatkérő személye • azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor. • A Kbt. 18. § (2) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy az egy közbeszerzés fennállása tekintetében az áruk hasonlósága meghatározó szempont. Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak, például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. • időbeli összefüggés

  48. Védelmi beszerzés a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet • ML • HUML • Az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések esetén a 400.000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzések, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az 5.000.000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzések esetén a hirdetményeket (felhívást) az Európai Unió Kiadóhivatalának kell megküldeni megjelentetésre. Sajátossága a védelmi beszerzésnek, hogy nyílt eljárás kizárt, továbbá különleges eljárásmód lehetséges

  49. Biztonsági érdeket érintő beszerzés A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. Rendelet • Közösségi beszerzést kell lefolytatni, ha: eléri az irányelv által meghatározott értékhatárt (árubeszerzés/szolgáltatás esetén: 387.000 €; építési beruházás esetén: 4.845.000 €) és beszerzés tárgya alapján érzékeny beszerzésnek minősül. • Nemzeti beszerzést kell lefolytatni, ha minősített adatot, alapvető biztonsági érdeket vagy nemzetbiztonsági érdeket érint a beszerzés tárgya és a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt eléri, • Minden olyan esetben amikor nem az érzékeny közösségi beszerzési eljárásrendet kell alkalmazni. • NBF

  50. NFM/ HM NFM/HM MH Összesített igény HM VGH Honvédelmi szervezet/MH KKK Verseny újraindításával Közvetlen ajánlattételi felhívás Írásbeli konzultáció Verseny újraindítása nélkül Szerződés Keretszerződés Megrendelés Megrendelés HM VGH Központosított közbeszerzés • A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet