Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

1. Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 2. előadás A szépség megítélése

2. A szép melléknévi használata • Bizonytalanság: tárgyak, élőlények, emberek, minőségek, cselekvések is lehetnek szépek. • Értékbizonytalanság: pl. szép halál • Mikor is használjuk hát?

3. A szépség szubverziv • Platón és Plotinus óta, keresztény közvetítéssel • Szép: végső érték, önérték • // igazság és jóság • Valami az emberi természetben erre indít bennünket • De: a szépségben van valami szubverziv (felforgató, pusztító) • Kierkegaardtól Wilde-ig: szépség vs erény • Immorális művészet: Flaubert, Baudelaire, Wagner, Canova

4. Szépség és jóság • Plotinus – igazság, szépség és jóság – isteni attribútumok • Szent Tamás • igazság, jóság és szépség: transzcendentálé (minden létező dologban fellelhetők) • Szépség és jóság – végül is megegyezik • De akkor mit kezdjünk az immorális szépséggel? • Természetes válasz • A szépség – látszat, nem a a létezés sajátja • A szépség az emberek érzelmeiről mond sokat, nem a világ mélystruktúrájáról

5. Néhány közhely (bevett igazság) a szépségről • A szépség örömet okoz. • Az egyik dolog szebb lehet, mint a másik. • A szépség a dologra irányítja figyelmünket. • A szépség az ízlésítélet témája. • Az ízlésítélet nem rólam szól, hanem a megítélt tárgyra vonatkozik. • Az ízlésítélet alapja mindig saját tapasztalat.

6. Lehet-e vitázni az ízlésről? • Az utolsó ponttal kapcsolatban fontos különbséget tenni az élvezetes és a szép között. Van egy paradoxon: • Ízlésítéletünk mellett tudunk érvelni. • Érvekkel még sem lehet deduktív módon eljutni az ízlésítélethez. • Az esztétikai érveket vissza lehet utasítani, anélkül, hogy ellentmondásba keverednénk.

7. A szépség hierarchiája • Alacsonyabb rendű szépség: pl. egy asztal megterítése, egy szoba rendbetétele • Magasabb rendű: Bernini szobra, Bach műve

8. Építészet • A magasabb rendű és az alacsonyabb rendű egymás mellett: harmónia

9. A szépséget elnyomhatja a diszharmónikus környezet

10. Hétköznapi szépség • Egy hétköznapi utca • Egy szép pár cipő • Szép csomagoló papír • Fontosabbak, mint a nagy művek, melyekkel ritkábban találkozunk • Emberi vágy a harmóniára, a dolgok illeszkedésére és az udvariasságra

11. Esztétikai minőségek • Értékítéletek – összehasonlító alapon születnek – nem az abszolút értéket keressük • Környező világ dolgait próbáljuk elrendezni: mi illik – mi nem – mihez? • A túl sok szépség is baj lehet – az építészetben – környezetbe illeszkedés problémája – illeszkedés vagy harmónia, mint esztétikai érték • Egyéb melléknevek: elegáns, összetett, patinás, kifejező, fegyelmezett, rendezett, csinos, bájos, vonzó • A szépség fogalmát jobb ritkán használni!

12. Az esztétikai minőség kifejezése • Az esztétikai józan ész • Nézd, milyen csinos! – Igen, szép! • Nézd, milyen csinos! – de szépnek nem mondanám! • A szépség nem pusztán egyedi preferencia kérdése – odafigyelést is követel megállapítása • Kifejezése nehéz – megmutatni, mi az, ami jó rajta, illik, érdeme, vonzó vagy kifejező benne. Vagyis meghatározni figyelmünk tárgyát

13. Szép és értékes • Szépség és esztétikai érték különbözhet: • Bartók: Csodálatos mandarinja – nem szép – de a modern zene egyik nagy teljesítménye • Fauré: Pavane című műve – túl szép • Szépség két jelentése: 1. esztétikai siker 2. egy bizonyos fajta esztétikai siker (érték)

14. A lélegzetelállító szépség • Pl: Botticelli : Vénusz születése • Keats: Óda a Csalogányhoz • Mozart Figaro házassága Jelzők: elbűvölő, csodálatot ébreszt bennünk, zavartalan és vigasztaló gyönyörűség Magukkal ragadnak – tiszta szépség My heart aches, and a drowsy numbness pains     My sense, as though of hemlock I had drunk, Or emptied some dull opiate to the drains     One minute past, and Lethe-wards had sunk: 'Tis not through envy of thy happy lot,     But being too happy in thine happiness, -         That thou, light-winged Dryad of the trees,                 In some melodious plot     Of beechen green and shadows numberless,         Singest of summer in full-throated ease.

15. A szépség normális jelentése • Szépségnek ebben az értelemben azt nevezzük, amit az esztétikai ítélet sikeresnek talál

16. Hasznos vs. szép • Hasznosság vs ahogy látszik, az észlelés számára • 18. szd.: hasznos vs szépművészetek • Önmagában is jelentéssel bír • Műalkotás – modern fogalom – értéke önmagában keresendő • Oscar Wilde: Minden művészet haszontalan • 2. közhely-tézisünk ellentmond ennek a felfogásnak

17. A partikuláris tárgy • Melyik almát kéred – azt, ott! • Melyik zenét szeretnéd hallgatni – Mozartot, és nem Haydn-t! • Azt a bizonyos dolgot akarom – más nem helyettesítheti (olyan, mint a szerelem)

18. Mi a baj a haszontalansági kritériummal? • A forma értékelésének fontos része a funkció ismerete és figyelembe vétele. • Louis Sullivan (építész): az építészeti szépség feltétele: a forma a funkciót kövesse. • Modern építészet meggyőződése: a szépség a funkció mellékterméke • Ellenvetés: az építészetben fordítva igaz: a funkció a formát követi: • Hagia Sophia Isztambulban • Templom, erőd, istálló, mecset, múzeum • A szépséget komolyan véve, a funkció része az esztétikai célnak

19. Érzéki és intellektuális szépség • Hagyományos felfogás: a szépség érzéki, és nem intellektuális öröm • 18. szd. Görög aisthesis fogalom: érzékelés • Kant: szépség – közvetlenül, fogalmak nélkül okoz elégedettséget • Szent Tamás: a szép az, ami a látásnak örömet okoz • Aztán módosít: a szép azért a látásra és hallásra hat az érzékek közül, mert ezek a leginkább kognitív természetűek közülük. • Két véglet: forró fürdő vs matematikai rejtvény • A két véglet között sokféle átmeneti típus • Érzéki szép: arc, virág, melódia, szín • Intellektuális szép: regény, mise, fizikai elmélet, matematikai bizonyítás • Platóntól Hegelig: sok filozófus zárta ki az érzékit a szépség tapsztalatából • Regény: érzékeken keresztül – az elmére hat • Az ízlelés és a szaglás – nem alkalmasak a szépség befogadására – nem lehet szisztematikusan bánni a nyersanyagával – hiányzik az intellektuális elem

20. A szép meghatározása • Szép: amire gondolni (kontempláció) örömet okoz, ha egyediként gondolunk rá, önmagáért, ahogy megjelenik számunkra • Az egyesítő tekintet előtt: például látkép, utcakép

21. Kant és Shaftesbury • Shaftesbury III. grófja (Jellegzetességek, 1711) • A szépség meghatározása – a bíró érdekmentes beállítódása (mint az igazságosság esetében) • Kant: Az ítélőerő kritikája, 1795 • Ha eszközként használjuk vs. ha célként tekintünk rájuk (mint az erkölcsiség esetében vagy mint az anya gyermekéhez fűződő viszonya) Érdekmentesség – nem jelent érdektelenséget Érdekmentes érdeklődés vmi iránt Csak ha az észből fakad Morális érdek – amit az ész diktál – érdekeimtől függetlenül Ez a meghatározás az 1. közhelyünkkel fordul szembe

22. Érdekmentes élvezet • Malcolm Budd: soha nem egy tény miatti öröm • Kokain: valami által okozott öröm • Esztétikai élvezet: valami fölött érzett öröm • Intencionalitás –intencionális öröm (a vele kapcsolatos gondolathoz kötődik) – érvek segítségével semlegesíthető • Kontemplatív is: a forma fölötti öröm • Öröm melyet a tárgynak adományozok – öröm, melyet nekem adományoz a tárgy • Olyan, mint a baráthoz fűződő viszonyunk • Kiváncsi a másikra, függ a racionális lények közösségének ítéletétől

23. Objektivitás • Kant nem azt mondja, hogy az ízlésítélet mindenkire nézve kötelező, hanem csak azt, hogy aki meghozza, ezt feltételezheti • Ellene mond az objektivitásra vonatkozó közhelynek • Megkövetlehető tőlem, hogy igazoljam • Ha helyes a döntés, lehet mellette érvelni • Kant szerint: az esztétikai ítéletek egyetemesek és szubjektívak • Kant elképzelése vitatott • De jó kiindulópont • Abban biztos igaza van, hogy a racionális lényekre jellemző az esztétikai ítéletalkotás