Polgári jogi ismeretek

1. Polgári jogi ismeretek Szerződési biztosítékok

2. Szerződési biztosítékok • A szerződés célja a szolgáltatás maradéktalan teljesítése, megvalósulása. Szolgáltatás az a magatartás, amilyet a jogosult a kötelezettől követelhet, és amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles. • Vannak azonban olyan jogi eszközök, amelyek a szerződés teljesítését elősegítik vagy a teljesítés elmaradása esetére jelentenek biztosítékot a jogosult számára. Ezek a szerződési biztosítékok, amelyek a felek akarategységét feltételezve jönnek létre. • Ezek a szerződési biztosítékok, amelyek a felek egyező akaratával kerülnek kikötésre a szerződésben. Szerződésszegés és teljesítés esetén fontosak, a szerződés ezen létszakaihoz kötődnek. • A biztosítékok 2 fajtája különböztethető meg: • Teljesítő készséget fokozó biztosítékok • Teljesítő képességet fokozó biztosítékok

3. 1. Teljesítési készséget fokozó biztosítékok • A teljesítési készséget fokozó biztosítékok elsősorban anyagi hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a kötelezettet a szerződés teljesítésére rászorítani. • Abban az esetben lényegesek tehát, ha az adósban nincs hajlandóság a teljesítésre. • Általában kárátalány jellegűek. (Kárátalány: az adott biztosíték akkor is igénybe vehető, ha a jogosult oldalán nincs kár, azonban ha van kára, és az meghaladja a biztosíték értékét, akkor a biztosíték értékét meghaladó összegű kárát a kártérítés szabályai szerint követelheti.) • Típusai: • Foglaló • Kötbér • Jogvesztés kikötése • Tartozáselismerés • Foglaló és kötbér esetén, amennyiben az túlzott mértékű, a bíróság szerződésmódosítással csökkentheti annak mértékét.

4. A. Foglaló • Egy pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül. (Amennyiben a két kiemelt feltétel nem egyszerre valósul meg, nem foglalóról beszélünk.) • Tipikusan olyan adásvételi szerződésekhez kapcsolódik, amikor a teljesítés és a vételár kifizetése egymástól elválik. • Szerepe kettős, egyrészt kikényszeríteni hivatott a felek teljesítését (ezáltal a szerződés megfelelő teljesítését szolgálája), másrészt szankcionálja a teljesítés elmaradását. • Ha valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza a szerződés meghiúsulása, ha ő adta, elveszti a foglalót, amennyiben pedig ő kapta, kétszeresen kell azt visszaadnia. • Ha egyik félnek sem róható fel, vagy mindkettőnek felróható a meghiúsulás, mindkettőnek vissza kell adni, kapni. • Ha szerződésszerű a teljesítés, a foglaló a vételárba beszámít.

5. B. Kötbér • A szerződés kötelezettnek felróható nem teljesülése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg. (A kötelem bére.) • Különbségek a foglalóhoz képest: • a foglalót nem kell írásba foglalni, • foglaló nem csak pénz lehet, • a kötbért nem a szerződés megkötésekor adják át, • foglaló csak felróható magatartás esetén alkalmazható, míg kötbér bármilyen szerződésszegés esetére kiköthető. • A kötbér 3 nevesített típusa: • nem teljesítési vagy meghiúsulási kötbér (kötelezett egyáltalán nem teljesít) • késedelmi kötbér ( itt maga a szolgáltatás, teljesítés továbbra is követelhető) • hibás teljesítési kötbér (a teljesítés továbbra is követelhető) • A kötbér mértéke vagy fix összegben kerül meghatározásra vagy a szerződésben meghatározott %-ban. (Utóbbi megoldás a tipikus.)

6. C. Jogvesztés kikötése • A szerződésszerű teljesítésre való ösztönzés azáltal, hogy a szerződésszegő fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely a szerződés alapján őt megilletné. • Kikötni csak írásban lehet. • Például: a felek adásvételi szerződést kötnek és a vevő részletfizetési kedvezményt kap. Ha azonban egyetlen részlettel is késedelembe esik, az egész összeg esedékessé válik. • Amennyiben a jogvesztés túlságosan hátrányos a kötelezettre, lehetőség van bírósági beavatkozásra.

7. D. Tartozáselismerés • A kötelezett által a jogosulthoz intézett írásbeli, egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amelyben a kötelezett kijelenti, hogy a jogosulttal szemben tartozása áll fenn. • Lényege a biztosítási teher megfordulásában áll, a bizonyítás terhe a kötelezettre hárul. A jogosultnak csak azt kell bizonyítania, hogy volt egy tartozáselismerő nyilatkozat a kötelezett részéről. • Kötelezettnek kell bizonyítania azt, hogy: • már nem áll fent tartozása, mert időközben azt megfizette, • bírói úton nem érvényesíthető a tartozás, • szerződés eleve érvénytelen, • a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelen.

8. Teljesítési képességet fokozó biztosítékok • A teljesítésre vagyoni fedezetet jelentő biztosítékok. • Két fajtájuk különböztethető meg. Az alapján, hogy a teljesítés biztosítékát dolog vagy egy harmadik személy jelenti megkülönböztetünk: • Dologi biztosítékokat, úgy mint: • óvadék • zálogjog • jogok átruházása (engedmény) • fedezetlekötés és annak banki igazolása • Személyi biztosítékok • kezesség • bankgarancia

9. A. Teljesítő képességet fokozó dologi biztosítékok 1. Óvadék: • Pénz-, bankszámlakövetelés, értékpapír vagy más pénzügyi eszköz jogosult részére történő átadása valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítására, ha fennáll valamelyik fél jelentős károsodásának veszélye. • Amennyiben tárgya nem kerül átadásra, vagy nem a törvényben meghatározott tárgy kerül átadásra, nem beszélhetünk óvadékról. • Az óvadék intézményének lényeg a közvetlen kielégítési jog abban az esetben, ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kár mértékét a jogosult bizonyítja, és a kárt meghaladó mértékű óvadékot (annak ellenértékét) a kötelezettnek ki kell adni. • Az óvadék járulékos jellegű biztosíték, valamilyen alapjogviszonyhoz kötődik.

10. A. Teljesítő képességet fokozó dologi biztosítékok 2. Zálogjog: • zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléséket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. • Járulékos jellegű biztosíték, valamilyen alapjogviszonyhoz kapcsolódik. • Zálogjog fajtái: • jelzálog • kézizálog • vagyont terhelő zálogjog • jogokon, követeléseken fennálló zálogjog • önálló zálogjog

11. A. Teljesítő képességet fokozó dologi biztosítékok 3. Követelések átruházása vagy engedmény: • Valamely követelés más személyre való átruházása, amely történhet jogszabály vagy a felek megállapodása alapján. • Tipikusan pénzintézetek által nyújtott kölcsönök fedezetét szolgálja. 4. Fedezetlekötés és annak banki igazolása: • Banki nyilatkozat, igazolás arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás elkülönítetten rendelkezésre áll, és más célra nem használható fel.

12. B. Teljesítő képességet fokozó személyi biztosítékok 1. Kezesség: • A kezes vállal fizetési kötelezettséget az alapjogviszony kötelezettje helyett abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesít. • A kezesség vállalást rögzítő szerződést írásba kell foglalni. • A kezesség, mint személyi biztosíték, képességet biztosító szerződés, a kezes és az alapjogviszony jogosultja között jön létrejövő ingyenes szerződés. • A kezesség két fajtája: • sortartó kezesség: a kezest megilleti az ún. sortartási kifogás, amely azt jelenti, hogy a sortartó kezes a jogosulttól azt követelheti, hogy először az alapjogviszony kötelezettjéhez forduljon, csak ha ő nem tud teljesíteni, akkor követelheti tőle a teljesítést. • készfizető kezesség: a kötelezett és a kezes egysorban, egyetemlegesen felel a jogosult felé.

13. B. Teljesítő képességet fokozó személyi biztosítékok 2. Bankgarancia: • A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek- így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása- esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. • Nem járulékos jellegű biztosíték, a bank önálló kötelezettséget vállal a szerződésben. Két szerződésese kapcsolat van.

14. Köszönöm a figyelmet! Dr. Zoványi Nikolett PhD. hallgató Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék nikolett.zovanyi@gmail.com http://jog.unideb.hu