„CSOPORTKAPCSOLATOK” BOLOGNA KONFERENCIA Budapest, 2006.január 25.

1. „CSOPORTKAPCSOLATOK” BOLOGNA KONFERENCIABudapest, 2006.január 25. ~Hogy kell a tanulás eredményeit használni~ Stephen Adam, az Egyesült Királyság Bologna-i szervezője, University of Westminster

2. Súlyponti kérdések: • Bevezetés • Mit jelent a tanulás eredménye ? • A tanulás eredménye és a bolognai folyamat. /Action lines/ • Az Egyesült Királyság 2004-es konferenciája a bolognai folyamatról és a tanulás eredményeiről • A tanulás eredményeí és a diák központú tanulás • A tanulás eredményeinek általános felhasználásából származó haszon • A tanulás eredményeinek sokoldalú szerepe • A tanulás eredményei és alkalmazói • A tanulás eredményei és a képzés kerete • A tanulás eredményei és a tananyag tervezése • Hogy kell leírni a tanulás eredményeit • A tanulás eredményei és az értékelés • A tanulás eredményei és a minőségbiztosítás • Összefoglaló gondolatok

3. A tananyag túlterhelés veszélye

4. 1. Bevezetés: • - Problémát jelent a referenciák gyakorisága, amely viszonylag csekély megértéssel és gyakorlati felhasználással párosul /EHEA lassú fejlődése lehetséges/ • A tanulás eredményeit /a megszerzett tudást/ alapvető oktatási építőelemként lehet értékelni, amely helyi, nemzeti és nemzetközi szintekbe is illeszthető • - A tananyag megtervezésében/fejlesztésében fontos szerepet játszanak • - Lehetővé teszi a VET és HE integrálását / lényeges a LLL számára/ • - A tanulási eredmények külső hivatkozási pontokhoz kapcsolódnak, /képesítés leírása, szintek, szintleírások, egyéni teljesítményértékelés/ amelyek új stílusú képzési keretet alkotnak. • - Egy paradigmaváltás része – a tanítástól a tanulás felé /diák centrikus tanulás/. A tanár szerepe változik, sokkal inkább a tanulási folyamat segítője, előmozdítója lesz. • - Döntő szerepet játszanak a bolognai folyamatban:

5. Bolognától Bergenig … London/2007/ A fokozatok rendszere:” A miniszterek ösztönzik a tagállamokat, hogy felsőoktatási rendszerükben törekedjenek egy összehasonlítható és versenyképes minősítési hálózat kimunkálására, amelynek törekednie kell a minősítések, végzettségek leírására a ráfordított munkamennyiség, az elért szint, a tanulás eredményei, kompetenciák és azok jellege értelmében. Elkezdték továbbá egy átfogó minősítési keretrendszer kiformálását az Európai Felsőoktatási Térség számára.” „Egy ilyen keretrendszerben az egyes fokozatoknak különféle meghatározott eredményekkel kell rendelkezniük. Az első és második ciklusú fokozatok különböző orientációjuak és többféle profiluak legyenek, hogy eleget tudjanak tenni a sokféle egyéni, tudományos és munkaerőpiaci szükségleteknek .Az első ciklusú fokozatoknak a Lisszaboni Konvenció értelmében a második ciklusba történő bejutást kell szolgálniuk, míg a második ciklusú fokozatoknak a doktori képzésbe történő bejutást kell biztosítaniuk.” Berlini Nyilatkozat, 2003.

6. 2. Mit jelent a tanulás eredménye? • Sokféle, de meglehetősen hasonló meghatározás létezik: ‘„A tanulás eredményessége számadás arról, hogy mit kell a tanulónak tudnia, megértenie és/vagy bizonyítania a tanulási folyamat befejezése után.” • Általános igény a pontosabb megfogalmazás. • A teljesítményt állítja a központba (eredmény központ). • A képzési időszak vagy a tanulás programja számára írható le. • Aktív igéket használ (ld. Bloom rendszertanát). • A tanítás, tanulás, értékelés kapcsolatát hangsúlyozza. • A tanulás eredményét gyakran a megértés/kompetencia/készség alakjában fejezik ki, pl. „Ennek a szakasznak a végén a résztvevők képesek lesznek a tanulás eredményét kritikusan értékelni a Bolognai-i oktatási reform folyamatban.”

7. 3. A tanulás eredményei és a Bolognai Folyamat (Action lines) • A tanulási eredmények az Európai Felsőoktatási Területen (EHEA) lényegi elemek és fontosak, ha hatékonyak, hatásosak, átláthatóak és nem-invazívak (szabályozás helyett előmozdítják a tudományos autonómiát). • A tanulási eredmények hatásai helyi, nemzeti és nemzetközi szinten abban a tekintetben, hogy mit jelentenek, mit képviselnek (filozófia) és mit tesznek: • hangsúlyozzák a tanítás, tanulás és értékelés kapcsolatát, • - erősítik a tanulás előtérbe helyezését + előmozdítják a diák-centrikus tanulást + fejlesztik a tananyag tervezést, • - javítják a minőséget + segítik a minőségbiztosítást + normák felállítását, • - fokozzák a nemzeti és nemzetközi átláthatóságot, mibilitást és elismerést (EQF).

8. Adalék a 10 Bologna-intézkedési ponthoz • Könnyen olvasható és összehasonlítható fokozatok alkalmazása: • segíti a meglévő elismerési eszközöket + a képzettséget átláthatóbbá teszi, • megkönnyíti a személyre szabott értékelést + javítja a bírálatot. • Lényegében két (három) fő cikluson alapuló rendszer: • az eredményes ciklus, színvonal és képesítés leíró jellemzői a tanulási eredményektől függnek, • az eredményes NQF + EQF a tanulás eredményeire épül. • A kreditpontok rendszerének létrehozása: • az ECTS fejlődése a tanulási eredményekkel (LO, a továbbiakban LO) kifejezett kreditpontoktól függ, • mennyiségileg meghatározhatóvá teszi a tanulás eredményeit különböző összefüggésekben. • A mobilitás fejlesztése: • a tananyag átláthatósága segíti a diákcserét + a tanulmányok elismerését, • előmozdítja a tananyag pontos elbírálását.

9. Együttműködés előmozdítása a minőségbiztosításban: • közös módszertani megközelítés (LO) felépítése javítja a minőségbiztosítást (QA), • külső referencia pontok átvétele segíti az általános érvényű mértékek (normák), valamint a képesítések és QA rendszerek határon-átmenő pontos megítélésének kidolgozását. • Európai dimenziók előmozdítása a felsőoktatásban: • a LO megkönnyíti közös fokozatok egymásba illesztését és kialakítását + a tanulmányi programok elemeit átláthatóvá teszi. • Lifelong learning - Tanulás egy életen át • A LO-n alapuló kreditpontok jelentik az egyetlen eszközt a VET és HE összekapcsolására. • A szintekhez kapcsolódó kreditpontok az egy életen át tartó tanuláshoz mindent felölelő kreditet és képesítési kereteket képezhetnek. • A felsőoktatás és a diákok: • a diákok alkalmazhatósága fokozódik az általános készség és kompetenciák előtérbe helyezésével, • a diák-központú tanulás aktív tanulással + jobb tanulási tapasztalattal jár. • Az Európai Felsőoktatási Terület vonzása: • az LO alkalmazása megkönnyíti a modern, eredményes, hatékony, világszerte vezető szerepet betöltő oktatási zóna létrejöttét.

10. 4. Az UK 2004 Bologna-i Szeminárium a tanulási eredményekről „A tanulási eredmények felhasználása” Bologna-i Szeminárium Heriot-Watt University, Edinburgh, Scotland 2004. júl. 1-2 http://www.bolognabergen2005.no/EN/Bol_sem/Seminars/040701-02Edinburgh/040701-02-Report_for_BFUG.pdf

11. Albania Latvia Andorra Liechtenstein Austria Lithuania Belgium Luxembourg Bosnia and Herzegovina Malta Bulgaria Netherlands Croatia Norway Cyprus Poland Czech Republic Portugal Denmark Romania Estonia Russian Federation Finland Serbia and Montenegro France Slovak Republic Germany Slovenia Greece Spain Holy See Sweden Hungary Switzerland  Iceland "the former Yugoslav Republic of Macedonia" Ireland Turkey Italy United Kingdom Európai tapasztalatok/felhasználás 2004-ben

12. Tanulási eredmények Európában Országonkénti jelentés/elemzés/következtetések: • A felszíni tevékenység jelentős Európában (97%) • A legfejlettebb rendszerek: Dánia, Magyarország, Írország, Olaszország. • Szlovák Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság és Belgium (Flandria). • Jelentős alulról kezdeményezett tevékenységről számoltak be (34%) • A tevékenységek nagyobb részét felülről kezdeményezték (52%). • Több ország kapcsolódott a Bologna-i folyamathoz (21%). • Egy ország sem kapcsolódott a diák-központú tanuláshoz (SSL). • Néhány országban a tevékenység súlypontja a nem egyetemi felsőoktatás (HE) volt. • Erős a késztetés az információ és a jó gyakorlat cseréjére.

13. 5. Tanulási eredmények és diák-központú tanulás(paradigmaváltás) Tanár-középpontú: • A tanár az ismeretelméleti tudás központja, irányítja a tanulási folyamatot és ellenőrzi a diákok hozzáférését információhoz. • A diákokat „üres edénynek”, a tanulást pedig egyszerű hozzáadási folyamatnak tekinti. • A tanítást az „átlagos” diákhoz méri és mindenkinek ugyanolyan ütemben kell haladnia. Diák-központú: • A diákok nem passzívak, Saját érzékelésük alkotta keretekkel érkeznek (Erikson, 1984). • A diákok különböző módon tanulnak (Briggs-Myers, 1980; Kolb, 1984). • A tanulás aktív dinamikus folyamat (Cross, 1991). • A diákok a maguk jelentéseit beszélgetéssel, hallgatással, írással, olvasással, reflektálással a tartalomra-, elgondolásokra, témákra és kapcsolatokra alakítják ki (Meyers és Jones, 1993). (Forrás: University of Bath)

14. Ennek ellenére, az ellentét a tanár- és diák-központú oktatás között nem ilyen durva és kérlelhetetlen a gyakorlatban. „Maradjatok csendben, és írjatok le mindent, amit mondok.”

15. Nem fenyegethetjük úgy a diákokat, mint Pavlov a nyáladzó kutyáit (+ Watson és Skinner)

16. Alternatívák a tanulási eredmények felhasználása helyett • A legtöbb ország a tananyagot aszerint fogalmazza meg, hogy a diák mit tanul meg – mit tartalmaz a tanfolyam. • Tananyag központú módszert alkalmaznak. • A programokat a felhasznált idővel, a hozzáférési követelményekkel, a tanszemélyzet bemutatásával és az erőforrásokkal fejezik ki. • A képesítés leírása általános megfogalmazás szerint történik, gyakran más, kevésbé fejlett képzési keretek (magasabb vagy alacsonyabb) képesítéseivel összehasonlítva. • Nagy hangsúlyt kap a diákra háruló munkamennyiség (időben mérve) és ez durva mérőeszköz.

17. 6. A tanulási eredmények felhasználásból származó általános előnyök POZITÍV SZEMPONTOK (tanfolyam tervezés, tanuló, nemzeti, nemzetközi) • Segíti a tananyag egyenletes átadását a tanulási program során. • A tananyag/tanfolyam tervezése során nagyobb pontosságot tesz lehetővé + elkerülhetők az átfedések. • A diák választását segíti. • Kiemeli a tanítás, tanulás és értékelés kapcsolatát. • Elősegíti a minőségbiztosítást. • Lehetőség van a szakirányú oktatás és szakképzés (VET), valamint a felsőoktatás (HE) összekapcsolására. • Az érdekeltek számára növeli az átláthatóságot. • Növekszik a képesítések nemzeti/nemzetközi elismerése és átláthatósága.

18. NEGATÍV SZEMPONTOK (filozófiai + technikai) • Elképzelhető, hogy aladályozza/korlátozza a tanulási folyamatot (igen, ha rosszul írják le). • Lehetséges, hogy jobban megfelel a képzési céloknak, mint a nyílt végű felsőoktatásnak. • Cérirányos kultúrát teremthet. • Támadja az egyetem liberális koncepcióját. • Bevezetése technikailag nehéz és költséges + a személyzet nem kedveli.

19. 7. A tanulási eredmények sokoldalú szerepe Az alkalmazás szintjei – a tanulási eredményeknek nagy jelentősége van: • Intézményi/helyi szinten: a tananyag, tanítás, tanulás és értékelés terén. • Nemzeti szinten: a nemzeti képesítési keretek (NQF) jellege és kifejezése szempontjából, továbbá a minőségbiztosítás területén. • Nemzetközi szinten: az EQF + annak kifejezésére használt eszközök – ciklus és szint leíró jellemzők kidolgozásában. Az átláthatóság, mobilitás és elismerés erőteljes növekedésében.

20. 8. A tanulási eredmények és a munkáltatók • Sok munkáltató kedveli a tanulási eredményeket, mert egyértelművé teszik a képzettséget és megmutatják, hogy a diák mire képes. • Az Európai Bizottság „Szabályozó Projektje” különbségeket mutatott abban a tekintetben, hogy a tanulók, munkáltatók és egyetemi oktatók mely készségeket és kompetenciákat tartják a legfontosabbnak. • A LO átláthatóvá teszi a tananyagot és lehetővé teszi a munkáltatók és minden érdekelt)számára, hogy bekapcsolódjanaka tananyag tervezésének a folyamatába. • A végzettek alkalmazhatóbbá válnak és a képesítések jobban illeszkednek a munkához.

21. 9. Tanulási eredmények és képesítési keretek Átfogó európai képesítési keretrendszer • Alapvető kapcsolat van a LO és az új stílusú képesítési keretek között (nemzeti és átfogó európai minősítési keretrendszer). • - Az új minősítési keretrendszerek a tanulási eredményekre épülő közös módszertannal és eszközökkel rendelkeznek (szintek, szintjelzők, a képesítés leíró jellemzői, egyéni teljesítményértékelés stb.). • - A LO úgy kapcsolódik a kreditpont alapú EQF fejlődéséhez az egész életen át tartó tanulás folyamán, mint:„átfogó és átlátható rendszer, amely összekapcsoló mechanizmust ad a nemzeti keretek között” (VET és HE )

22. 10. A tanulási eredmények és a tananyag tervezés A tanulási eredmények leírásának szempontjai: • Európai külső referencia pontok: EHEA, EQF, Tuning. • Nemzeti referencia pontok: képesítési keretrendszerek, teljesítményértékelések, szintjelzők, általános minősítési leíró jellemzők. • A képesítés általános típusa és szintje • A képesítés szándékai/célja. • Tanítási stratégia. • Erőforrások. • Értékelés.

23. Modul fejlesztési folyamat: (Forrás: Dr. Luise Naylor, University of Kent)

24. 11. Hogyan írjuk le a tanulási eredményeket? Ennek az egységnek /modulnak/tanfolyamnak a sikeres befejezése után a diákok képesek lesznek (illesszen be egy „aktív” igét): • Ne alakítson ki túl sok tanulási eredményt. • Minden tanulási eredmény mérhető/értékelhető legyen. • Ne fogalmazza meg azokat túl ambiciózusan (küszöb szint)

25. Vegye figyelembe Bloom módszertanát: MEGISMERÉS definiálás, leírás, azonosítás, megjelölés, besorolás, elnevezés, szervezés, mérés…. MEGÉRTÉS értelmezés, fordítás, értékelés, előrejelzés, megvitatás, összefoglalás, felfedezés… TUDÁS/MEGÉRTÉS alkalmazás, megoldás, számítás, előrejelzés, vonatkoztatás, értékelés, ellenőrzés, felhasználás… ELEMZÉS megkülönböztetés, vonatkoztatás, kiválasztás, összehasonlítás, tisztázás, azonosítás…. SZINTÉZIS integrálás, kombinálás, összeállítás, szerkesztés, kigondolás, tervezés, érvelés…. ÉRTÉKELÉS szembeállítás, összehasonlítás, felmérés, megkülöböztetés, becslés, kérdések ……

26. 12. A tanulási eredmények és értékelés • A tanulás eredményeinek az értékeléshez kell kapcsolódniuk + értékelhetők legyenek. • A tanulás eredményei a tanulás normáját határozzák meg, pl. MEGFELEL/NEM FELEL MEG. • Az értékelési kritériumok határozzák meg a diák aktuális teljesítményét – hogyan felel meg (érdem vagy kiválóság).

27. 13. Tanulási eredmények és minőségbiztosítás • Az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Társulás (ENQA) által kiadott „Szabványok és irányelvek” eredmény központú tanulási eredmények modellt alkalmaz a minőségbiztosításra. • Az új stílusú képesítési keretrendszer külső referencia pontokat alkalmaz: szintek, szint mutatók, képesítés leíró jellemzők, egyéni teljesítménymérések stb. Mindezek a tanulási eredmények formái. • Autonóm intézmények igénylik ezeket a mechanizmusokat, hogy saját minőségükért és normáikért felelősséget vállaljanak.

28. 14. Összefoglaló gondolatok A tanulási eredmények a Bologna-i oktatási reform alapvető építőkövei és : • javítják a tanterv tervezését és fejlődését, • hangsúlyozzák a kapcsolatot a tanítás, tanulás és értékelés között, • javítják a képesítések nemzeti/nemzetközi átláthatóságát, • keretrendszert adnak a minőség és normák számára külső referencia pontokhoz való viszonyítással.

29. Végső gondolatok a tanulási eredmények egyik támogatójától: ARISTOTELES: „Amit meg kell tanulnunk megtenni, azt a tett által tanuljuk meg.”