Közgazdaságtudomány és társadalmi felelősségvállalás

1. Közgazdaságtudomány és társadalmi felelősségvállalás FAZEKAS Károly Igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Egyetemi magántanár, Corvinus Tudományegyetem Társadalmi felelősségvállalás szociális dimenziói konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem 2010.november10.

2. I. Bevezetés

3. Válság és felelősségvállalás „The dogmas of the quiet past are inadequate to the stormy present. The occasion is piled high with difficulty, and we must rise with the occasion. As our case is new so we must think anew and act anew. We must disenthrall ourselves and than we shall save our country.” „A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a viharos jelen számára. A helyzet nehézségekkel teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az eseményekkel. Mivel esetünk új, új módon is kell gondolkodnunk és új módon kell cselekedünk. Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletébőlés akkor megmenthetjük országunkat.” Abraham Lincoln 1862. 2nd annual meeting of the Congress)

4. Tényeken alapuló szakpolitika „In God we trust. Everyone else bring data.” „Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!” Michael R. Bloomberg New York „Without data, you are just another person with an opinion” „Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek véleményük van. Andreas Schleicher OECD 4

5. „For every complex problem there is one solution which is simple, neat, and wrong.” H. L. Mencken „Minden bonyolult problémára van egy megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.” Problémamegoldás

6. Eltérő erspektívák eltérő értékek Hogyan teremt a különbözőség ereje jobb csoportokat, vállalatokat, iskolákat és társadalmakat? • Perspektívák • Heurisztikus megközelítések • Interpretációk • Prediktív modellek

7. Fundamentális és instrumentális preferenciák • Azonos alappreferenciák – eltérő instrumentális preferenciák • Hogyan állítható elő a közpolitikák művelése során az instrumentális preferenciák koherens és hatékony rendszere? • Miben és hogyan segít a közgazdaságtan elméleti és módszertani apparátusa? • Hogyan érvényesíthetők közgazdasági elemzésekben a morális , méltányossági szempontok?

8. Közgazdaságtudomány és közpolitika • a költségek és hasznok összemérése • a viselkedést befolyásoló ösztönzők megértése • a jogrend működésével: a jogosultságok és felelősségek elosztásával járó következmények feltárása • a társadalom és a gazdaság intézményeiben működő hatásmechanizmusok: az okok és okozatok láncolatának feltárása • a hatások és a nem szándékolt mellékkövetkezmények erősségének mérése

9. A tényekre alapozott szakpolitika feladata: Többek között a közgazdaságtudomány által feltárt tényekre alapozva alternatív intézményes megoldásokat dolgozzon ki a kormányzás különböző területein és megtalálja az alapvető célok elérésének leghatékonyabb eszközeit és hatásvizsgálatokkal ellenőrizze a beavatkozás eredményességét.

10. Példa: Közgazdaságtudomány – oktatáspolitika – társadalmi felelősségvállalás • Az emberi tőke minőségének hatása a gazdasági növekedésre • Az emberi tőke minőségét meghatározó tényezők • Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők • A munkaerő-kereslet változása és az értékeket közvetítő oktatás • Összefoglalás, tanulságok

11. 1. Emberi tőke minősége és a gazdaság tartós növekedése Adatok: • Iskolázottság növekedése – nemzetközi iskolázottsági statisztikák • Ismeretek és kompetenciák minőségének növekedése – nemzetközi kompetenciavizsgálatok • Panelvizsgálatokra alkalmas adatbázisok • Egyéni háttéradatok

12. Közgazdasági modellek az emberi tőke minősége és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat becslésére • Termelési függvényeken alapuló magyarázatok. A makrogazdasági teljesítmény a tőke és a munka közvetlen függvénye. – A növekedés emberi tőke komponense az oktatás által akkumulált tudás. Az oktatási teljesítmény növekedése a gazdaságot egy új egyensúlyi állapotba emeli. Ezután az oktatás nincs hatással a gazdaság további növekedésére. – A modell az egy főre jutó GDP változását magyarázza az oktatási teljesítmény változásával

13. Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést? (2) Endogén növekedési modellek – Az oktatás folyamatosan növeli a gazdaság innovációs kapacitását, hozzájárul uj eszmék, uj technológiák megszületéséhez. Így az oktatási teljesítmény folyamatosan növeli a gazdaság teljesítményét. – A modellekben az egy főre jutó GDP változását az oktatás adott színvonala magyarázza.

14. Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést? (3) Új technológiák térhódítása – Az oktatás színvonala meghatározza mennyire képes egy ország nagyobb termelékenységet eredményező új technológiák adaptálására. FDI beáramlás - Magyarországi vonatkozások

15. Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann 50 ország 1960 – 2000 A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés összefüggése, szimulációs elemzések. Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések

16. A hosszú távú, gyors növekedés oka az emberi tőke fejlettsége – az oktatás minősége • Rendkívül szoros összefüggés a mért kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között • NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás minősége számít • Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat

17. Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre Forrás:OECD

18. Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre Forrás:OECD

19. A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat extrapolálásaAnnual improved GDP from raising performance by 25 PISA points Forrás:OECD

20. Ha elérnénk Finnország teszteredményeit- becsült növekedés a jelenlegi GDP százalékában Forrás:OECD

21. Mennyiben megalapozott az erős oksági kapcsolat? • A becslés eredményét nem változtatja ha újabb és újabb a gazdasági növekedést valószínűleg befolyásoló változókat vonunk be a vizsgálatba • Fontosnak tartott változók mint földrajzi helyzet, politikai stabilitás, működőtöké mennyisége, a népesség növekedése, az oktatásra fordított erőforrások mennyisége nincsenek szignifikáns hatással a kompetenciák minőségének hatására • Kizárólag bizonyos intézményi hatások (pl tulajdonosi jogosultságok) és a gazdaság nyitottsága volt érezhető hatással a becslésre

22. Ami óvatosságra inthet bennünket: • Kérdéses mennyiben következtethetünk az 1860 – 2000 közötti növekedés adataiból a 21. században a növekedés befolyásoló tényezőkre? • a 21. században drámai változások láthatók a tudás minősége és a technológiai változások kapcsolatában és ez jelentősen módosíthatja a emberi tőke minőségének növekedésre gyakorolt hatását. • A gyorsuló növekedés jelenértéke jelentősen függ az egyes országok gazdasági helyzetétől és ez a kapcsolat nem becsülhető az OECD országok múltbeli fejlődéséből.

23. A lemaradó országok gyenge oktatási teljesítményének két fontos komponense • A hátrányos helyzetű tanulók kompetencia eredményeinek relatív lemaradása az adott ország átlagától • Globális elmaradás a versenyképes gazdaság követelményeitől Pontosan számszerűsíthetők a lemaradás egyéni és társadalmi következményei

24. Lemaradás az élmezőnytől Az adott országban legjobbak lemaradása a legjobbaktól Társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható lemaradás A tudáshiány gazdasági következményei

25. 3. Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők? Mit tegyünk? A mérce: • a világ legjobban teljesítő oktatási rendszerei Mit keressünk: • Emberi tőke amely sikeressé teszi az egyéneket és az államokat Hogyan tudjuk meg mi számít: • az emberi tőke hatásainak korrekt mérése Mit tegyünk: • mi és hogyan járul hozzá a tanulás és oktatás sikeréhez

26. A valóságos hatásmechanizmusok feltárása bonyolult feladat Termelési függvények: • A tanulók egyéni jellemzői, családi háttere • Az iskolák minőségét befolyásoló inputok • Az oktatás intézményi jellemzői

27. (egyéb mechanizmusok: pl. lakóhelyi hátrány egy része) Etnikai hovatartozás és teszteredmény közti korreláció értelmezése + - EGÉSZ- SÉG (gyerek) + - + - ? TESZT- EREDM. ROMA TG státus (szülő) + + OTTHONI KÖRNY. kogn.st. + - - ISKOLAI SZEGR. (produktivitási hatás és szelekciós hatás keveredik) Szelekciós mechanizmusok

28. Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át1. Koragyerekkor • Alacsony születési súly % csökkentése • 0-5 éves korú gyerekek egészséges fejlődésének elősegítése • Védőnői rendszer fejlesztése • Kognitiv lemaradások megelőzése • Óvodáztatás, óvodai nevelési programok • Biztos kezdet programok kiterjesztése • Könyv (komputer, internet) a szegény családoknak

29. Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át2. közoktatás • Iskolai szegregáció csökkentése • Tanárképzés, tanárkiválasztás • Az iskolák vezetése • A tanári közösségek befogadó és fejlesztő képessége • Iskolai infrastruktúra

30. 4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának? Számtalan empirikus elemzés eredménye: A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás szempontjai NEM ellentétesek. Ellenkezőleg!

31. Egyéni Iskolázottsági bérhozamok Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek Várható élettartam Társadalmi Adóbevételek Egészségügyi kiadások Szociális kiadások Bűnmegelőzés, igazságszolgáltatás Ráfordítások és hozamok

33. Ráfordítások és hasznok összeméréseHova koncentráljunk • Koragyerekkor • Hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásának megelőzése.

34. James Heckman (Nobel díj: 2000) „Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről elmondhatnánk, hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A hátrányos helyzetű gyermekek oktatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők.”

35. 4. 21. századi kompetenciák és társadalmi felelősségvállalás • A munkaerő-kínálat drámai átalakulása a világgazdaságban a kvalifikált munkaerő-kínálat gyors növekedése • A munkaerő-kereslet szerkezeti átalakulása a fejlett országokban. 21. századi készségek

37. Milyen kompetenciákra van szüksége a 21. század gazdaságának? – KSAVE modell • Gondolkodásmód • 1. Kreativitás és innováció • 2. Kritikai gondolkodás, probléma megoldás, döntéshozatal • 3. Megtanulni tanulni • Munkamódszer • Kommunikáció • Együttműködés • Munkaeszköz • Információ literacy • ITC lteracy • Életmód • Helyi és globális állampolgárság • Életmód és karrier • Egyéni és szociális felelősség, kultúra

38. Nemzetközi Oktatási Kerekasztal – Singapore Michael Barber: Mit jelent megfelelően képzettnek lenni a 21. században? Q = E (K+T+L) K: Tárgyi Tudás T: Problémamegoldó képesség L: vezető képesség E: Etikai felelősség

39. Hogyan? Két tanulság • Autonómia és elszámoltathatóság • Közös alappreferenciák – eltérő perspektívák, interpretációk, predikciók alapján megalapozott szakpolitikai döntések • Értékek

40. Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az eltérő perspektívával, rendelkező egyénekből álló csoportok sikersebben oldanak meg nagyon bonyolult, összetett feladatokat, mint a homogén csoportok. „Diversity trumps ability”(Scott E. Page)

41. Köszönöm a figyelmet!