1 / 17

Nukleotid típusú vegyületek

Nukleotid típusú vegyületek. C, H, O, N, P alkotja molekuláikat Az élőlényekben legkisebb mennyiségben vannak jelen, de nagyon fontosak Jelentőségük: Örökítőanyagként az információk átadása A sejt energiatárolói Koenzimek Irányítják és végrehajtják a fehérjeszintézist

leann
Télécharger la présentation

Nukleotid típusú vegyületek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Nukleotid típusú vegyületek

  2. C, H, O, N, P alkotja molekuláikat • Az élőlényekben legkisebb mennyiségben vannak jelen, de nagyon fontosak • Jelentőségük: • Örökítőanyagként az információk átadása • A sejt energiatárolói • Koenzimek • Irányítják és végrehajtják a fehérjeszintézist • Alapegységeik a nukleotidok

  3. A nukleotidok • Alapegységei: • 5 C atomos cukor • Ribóz • Dezoxi-ribóz • Foszforsav • N-tartalmú szerves bázis (6.32. ábra) • Purin bázis (2 gyűrű, 9 atom) – adenin, guanin • Pirimidin bázis (1 gyűrű, 5 atom) – citozin, timin, uracil • 2 bázis egymással H-kötést létesíthet • A, T, U: két H-híd kialakítására képes • C, G: három H-híd kialakítására képes

  4. Ha a bázis és a cukor összekapcsolódik nukleozidnak hívjuk • Ha ehhez még hozzákapcsolódik a foszforsav is, akkor nukleotidról beszélünk • A nukleotidok összekapcsolódásával jönnek létre a polinukleotidok vagy nukleinsavak • Két nukleotid között a foszforsav biztosítja a kötést • Az egyik molekula ötös és a másik molekula hármas szénatomjához kapcsolódva • Az így kilalakuló cukor-foszforsav-cukor-foszforsav….. lánc a molekula gerince

  5. Csoportosítás • Szabad nukleotidok • Energiatárolók (makroerg foszfátok) • ATP, GTP, CTP, UTP • Koenzimek • NAD, NADP, KoA • Polinukleotidok, vagy nukleinsavak • DNS • RNS • mRNS, rRNS, tRNS

  6. ATP – adenozin-trifoszfát • Alkotórészei: • Ribóz • Adenin • 3 foszforsav • A foszforsavak közötti kötések nagy energiájúak – hidrolíziskor nagy mennyiségű energia szabadul fel • Szerepe: energiatárolás • Ha egy sejtben energiára van szükség ATP fog bomlani • Ha pedig egy folyamatban energia termelődik, akkor ATP fog szintetizálódni

  7. Hasonló szerkezetű és szerepű a CTP, GTP, UTP is • ATP származéka: cAMP (ciklikus AMP) 6.35.ábra • Másodlagos hírvivő – hormonok hatását közvetíti a sejtben

  8. NAD+ – nikotinsavamid-adenin-dinukleotid • Dinukleotid • H- szállítást végez: 1 protont és 2 elektront köt meg, és szállítja • Ekkor NADH-nak hívjuk • Általában a lebontó folyamatokban szerepel • 6.37 ábra

  9. NADP - nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát • A NAD molekulától egy foszforsavban különbözik, ez az egyik ribóz kettes szénatomjához kapcsolódik • H- szállítást végez: 1 protont és 2 elektront köt meg, és szállítja • Ekkor NADPH-nak hívjuk • Általában a felépítő folyamatokban szerepel

  10. KoA – Koenzim-A • Acetilcsoport szállítását végzi • Ekkor acetil-koenzim-A-nak hívjuk • Vitamin jellegű csoportot tartalmaz – B vitamin származék • 6.39 ábra

  11. Polinukleotidok • Nukleotid alapegységekből jönnek létre, kondenzációval • Alapegységek száma több száz, vagy több ezer, de akár milliárdnyi is lehet • DNS • RNS

  12. DNS – dezoxi-ribonukleinsav • Felépítése: • Dezoxi-ribóz • Foszforsav • A, T, G, C • Szerkezete: • 2 szálas molekula, a két szál ellentétes lefutású = antiparalel • A lánc gerincét a cukor-foszforsav-cukor…. rész alkotja • A két szál között: bázispárok • Mindig egy purin bázis áll párba egy pirimidinnel, vagyis A-T, G-C • A két szál egymást meghatározza, vagyis komplementer

  13. Alakja: • Feltekeredett – helix („csigalépcső”) • 1 csavarulat = 10 bázispár = 3,4 nm • Átmérője: 2 nm • Található: • Sejtmagban – legtöbb • Zöld színtestben • Mitokondriumban • Működése • Önreprodukcióra képes: önmagával teljesen megegyező szerkezetű DNS molekulát képes létrehozni • RNS képződik róla - fehérjeszintézishez

  14. Felfedezése: 1953 • James Watson • Francis Crick • Maurice Wilkins • Munkásságukért 1962-ben Nobel-díjat kaptak James Watson Maurice Wilkins Francis Crick

  15. Watson Crick és a DNS modell

  16. RNS – Ribonukleinsav • Felépítése. • Ribóz • Foszforsav • A, G, C, U (!!!!) • Szerkezete: • 1 szálas molekula, alakja típusonként változó • A DNS molekula aktív száláról képződik • Típusai: • mRNS – messenger vagy hírvivő • tRNS – transzfer vagy szállító • rRNS – riboszomális

  17. mRNS: • Rövid élettartalmú molekula • DNS-ről információt szállít a fehérjeszintézis helyére • rRNS: • Fehérjékkel együtt alkotja a riboszómát, melyek a fehérjeszintézis helyei • tRNS: 6.43 ábra • aminosavakat szállít a fehérjeszintézis helyére • Kb. 80 nukleotidból áll • 1 szálas, de a szálon belül H-kötések alakulnak ki, így a molekula alakja lóheréhez hasonlít • RNS egyes vírusokban örökítő anyagként szerepelhet – retrovírusok, pl: HIV

More Related