A hossz tizenkilencedik sz zad

1. A �hossz�� tizenkilencedik sz�zad Reformir�nyzatok a sz�zadfordul�n: filantropizmus �s neohumanizmus

2. A 18-19. sz�zad fordul�j�n Eur�p�ban h�rom, az elozo �vsz�zadban gy�kerezo pedag�giai ir�nyzat sz�llt szembe az iskol�k ki�resedo, form�liss� v�l� klasszikus nyelvi k�pz�s�vel �s mechanikus oktat�si m�dszereivel: a filantropizmus, a neohumanizmus �s a Pestalozzi-k�vetok mozgalma. Mindh�romnak hat�rozott mondanival�ja volt a nok nevel�s�vel kapcsolatosan is.

3. A filantropist�k: Basedow, Campe, Rudolphi K�ztudom�s�, hogy a n�met filantropista mozgalom Rousseau �s Locke pedag�gi�nak hat�sa alatt form�l�dott. Ennek ellen�re a francia filoz�fus felfog�s�t a gyermek �nt�rv�nyu, term�szetes fejlod�s�rol csak korl�tozott m�rt�kben fogadt�k el. Nagyobb s�lyt fektettek a nevel�s t�rsadalmi be�gyazotts�g�ra �s szem�lyes neveloi hat�s�ra.

4. A nevelo feladata a �t�rsadalmas�t�s�, teh�t a gyermek felk�sz�t�sre arra t�rsadalmi st�tusra �s szerepre, amelybe sz�let�s�tol fogva tartozik. E nevel�s eszm�nye a h�tk�znapi hivat�sv�gz�s ter�n jeleskedo polg�r, aki olyan purit�n er�nyekkel rendelkezik, mint p�ld�ul a k�teless�gtudat, a pontoss�g, megb�zhat�s�g, az �nfegyelem �s a m�rt�kletess�g.

5. A filantropist�k elso jeles k�pviseloje �s szellemi vezetoje Johann Bernhardt Basedow (1723�1790) volt, aki 1774-ben Dessauban nyitotta meg bentlak�sos neveloint�zet�t, a �Filantropinum�-ot, amelyet hamarosan t�bb hasonl� k�vetett. A filantropinumokban foly� nevel�s-oktat�st az �letk�zels�g, a gyakorlatiass�g �s a m�dszertani meg�jul�sra val� t�rekv�s jellemezte. Az akkoriban m�g �ltal�nosnak mondhat� magoltat� tan�t�st �s a testi feny�t�ket mellozt�k, helyett�k a szeml�ltet�sen alapul�, meg�rt�sre t�maszkod� tanul�st, �s a gyerekek becsv�gy�t fel�breszto jutalmaz�st �s b�ntet�st alkalmazt�k.

6. Nagy fontoss�got tulajdon�tottak viszont a testi nevel�snek �s a j�t�kos m�dszerek alkalmaz�s�nak a tanul�sban. A t�rsadalmi tapasztalatszerz�s eloseg�t�s�re gyakran vitt�k a gyerekeket tanulm�nyi kir�ndul�sokra, nemcsak a term�szetbe, mint p�ld�ul Rousseau, hanem a v�rosi �zemekbe, �zletekbe, �rvah�zakba, mened�kh�zakba, sot kocsm�kba is. Az elrettento p�ld�k felmutat�s�val igyekeztek megelozni a fenyegeto k�ros szenved�lyeket.

7. A felvil�gosod�s pedag�giai optimizmus�t �tvett�k �s b�ztak a nevel�s mindenhat�s�g�ban. �gy gondolt�k, hogy a gyermek jellem�ben a t�rsadalom sz�m�ra hasznos er�nyeket � mint p�ld�ul a k�z�ss�g�rt v�gzett munka szeretete �s a lankadatlan k�teless�gtudat � a c�lszeruen, tudom�nyos alaposs�ggal megtervezett �s �lland�an ellenorz�tt int�zm�nyes nevel�s sor�n lehet a legeredm�nyesebben meggy�kereztetni

8. A filantropist�k a koeduk�ci� h�vei voltak � de csak az alapfok� k�pz�s v�g�ig. T�z-tizenk�t �ves kor f�l�tt azonban m�r k�l�n oktatt�k a fi�kat �s a l�nyokat, mivel meg voltak gyozodve arr�l, hogy a k�t nem k�pviseloinek egym�st�l elt�ro t�rsadalmi szerepre kell felk�sz�lni�k. A no term�szetes �lettere az otthon, a nevel�snek-k�pz�snek a h�ztart�s vezet�s�re kell ot felk�sz�tenie.

9. A tipikusan filantropista nonevel�si gondolatok egyik megfogalmaz�ja Johann Heinrich Campe (1746-1818) volt. T�bb k�zkeletu nevel�si tan�csad� muv�ben �s reg�ny�ben (p�ld�ul: �Teophron, azaz tapasztalt tan�csad� tapasztalatlan ifjak sz�m�ra�, �Erk�lcsnevelo k�nyvecske�, �Ifjabbik Robinzon�) elsosorban a fi�k nevel�s�rol �rt.

10. Szentelt azonban egy nevel�si tan�csad� k�nyvecsk�t a le�nynevel�s saj�tos k�rd�seinek is, ami abban a korban kiv�telnek sz�m�tott. A k�tet c�me �Atyai j�tan�cs l�nyomnak. A Teophron ellenirata. A nevelendo noi ifj�s�gnak aj�nlja Joachim Heinrich Campe, 1788.� (V�terlicher Rath f�r meine Tochter. Ein Gegenst�ck zum Teophron. Der erwachsenern weiblichen Jugend gewidmet von Joachim Heinrich Campe, 1788). Campe e k�zik�nyv�t saj�t le�nya, Charlotte nevel�s�t szem elott tartva �rta �a szerencs�s k�z�poszt�lyb�l sz�rmaz� feh�rcsel�dek, de nem az ifj� nemes d�m�k sz�m�ra�.

11. A mu rendk�v�l nagy sikert aratott: 1789 �s 1832 k�z�tt t�z n�met kiad�st �rt meg, de leford�tott�k holland, francia, orosz, lengyel �s d�n nyelvre is, �gy egyike lett a sz�zad legn�pszerubb nonevel�si k�zik�nyveinek. �gy ker�lt be a k�ztudatba, mint a k�tetlen, essz�szeru form�ban kifejtett rousseau-i nonevel�si elvek gyakorlatias le�nynevel�si programm� val� �tdolgoz�sa.

12. Campe re�lisan l�tta saj�t kor�nak t�rsadalmi viszonyait: l�tta a nok kiszolg�ltatott helyzet�t a korabeli t�rsadalmakban. A f�rfikt�l val� f�gg�s�ket a k�vetkezo metafor�ba sur�tette: �A f�rfi a t�lgyfa, a no a repk�ny, amely befonja.� Egyed�l a h�zass�g az, amely seg�thet a noknek helyzet�k jav�t�s�ban. Akkor cselekszenek teh�t helyesen, ha elfogadj�k �rendeltet�s�ket�, �s k�vetik a t�rsadalmi elv�r�sokat. Igazi �noh�z illo lelki alkatot� alak�tanak ki, �s az �letben �igazi noi �rdekemre� tesznek szert.

13. A n�met filantropista a puritanizmus gondolkod�sm�dj�ra eml�kezteto karaktervon�sokat gyujti csokorba, amikor az �ltala eszm�nyinek tartott noalak �illendo jellemvon�sair�l� �r: �A sz�v �s a l�lek tisztas�ga, felvil�gosodott istenf�lelem, szem�rmes szuziess�g, szer�nys�g, bar�ts�gos �s kimer�thetetlen sz�vj�s�g, megfontolt j�zans�g, rendszeretet, h�ziass�g, visszavonults�g, a f�rhez, az otthonhoz �s a gyermekekhez val� hus�ges ragaszkod�s, a vil�gi �let bun�s kih�v�sainak szabad �s derus elutas�t�sa, v�gezet�l saj�t akarat�nak f�rje akarata al� rendel�se egyfajta szeretetteljes �n�tad�ssal, melynek r�v�n fokozatosan l�trej�n a noi �s a f�rfi l�lek �des egybeolvad�sa.�

14. A nok k�pz�se leendo h�ziasszonyok k�pz�se. Ennek sor�n a legfontosabb a lemond�s er�ny�nek kialak�t�sa, az egy�ni v�gyak megtagad�sa, az �rzelmek szigor� kontrollj�nak kialak�t�sa. A le�ny csak olyat tanuljon, aminek a h�ztart�s vezet�se sor�n majd haszn�t veszi. Semmi sz�ks�g muv�szeti k�pz�sre, nyelvek tanul�s�ra �s egy�b felesleges h�vs�gokra.

15. Sokkal fontosabb enn�l a pontos idobeoszt�sban is megnyilv�nul� rendszeretetre val� nevel�s, amely Campe �J� tan�cs�-a szerint a h�ziasszony minden tov�bbi er�ny�nek alapja: �Rendszeretet! � Honnan k�lcs�n�zzek szavakat, hogy ezt az � er�nyt? nem ez nem mond eleget � a t�bbi er�ny sz�loanyj�t, az emberi �let boldog�t�j�t, a fontos tev�kenys�gek eloseg�toj�t, alapj�t mindannak, ami sz�p �s j�, hatalmas �s nemes, sz�ks�gszerus�g�nek �s hasznoss�g�nak teljes szeretetre m�lt� mivolt�ban �br�zoljam? O szabja meg az idej�t a felkel�snek �s a lefekv�snek, a munk�nak �s a pihen�snek, az eb�dnek �s a vacsor�nak stb., o k�sz�t veled egy eg�sz-, f�l- �s negyed�r�kra beosztott �lettervet �s napirendet, �s o vigy�z arra szeretetteljes szigorral, hogy ez a terv napr�l napra, �r�r�l �r�ra minden r�szlet�ben megval�suljon.�

16. A n�met fejedelems�gek jelentos r�sz�nek iskolapolitik�j�t azonban ezekben az �vtizedekben m�r egyre nagyobb m�rt�kben befoly�solta az egys�ges nemzetnevel�s ir�nti ig�ny megfogalmaz�d�sa. Ez p�rosult azzal a felvil�gosod�s pedag�gi�j�b�l t�pl�lkoz� meggyozod�ssel, miszerint a c�lszeruen szervezett int�zm�nyes nevel�s-oktat�s k�pes az elv�rt nemzeti karaktervon�sok meggy�kereztet�s�re, az ��j polg�r� jellem�nek a kialak�t�s�ra. Az egys�ges nemzet fogalm�ba ekkor m�r a noi nemet is bele�rtett�k, �gy N�metorsz�g-szerte egyre t�bb helyen ker�lt sor l�nyiskol�k l�tes�t�s�re.

17. A n�met hivatalnoki b�rokr�cia az �j ig�nyeknek megfelelve n�h�ny esetben m�r enged�lyezte a f�rfi filantropinumok mint�j�ra szervezett noi bentlak�sos l�nynevelo int�zetek alap�t�s�t is. �gy ker�lhetett sor 1782-ben az ismert �s elismert k�ltono, Karoline Rudolphi (1754-1811) le�ny-filantropinum�nak (�Erziehungsinstitut f�r junge Demoiselles�) a megnyit�s�ra Trittauban. (Az int�zet n�h�ny �v m�lva Hamburg Hamm nevu elov�ros�ba k�lt�z�tt.)

18. A bentlak�sos neveloint�zet pedag�giai programja elsosorban Campe filantropinum�nak tanterv�hez igazodott. Az iskola eredetileg a csal�di nevel�s egyfajta int�zm�nyes v�ltozat�t k�v�nta ny�jtani annak a n�gy l�nynak a sz�m�ra, akikkel Rudolphi az int�zetet megalap�totta. K�sobb azonban N�metorsz�g minden r�sz�bol sereglettek ide a fiatal l�nyok, olykor szeg�nyebb csal�dok gyermekei is, akik itt az abban a korban n�pszeru nevelono-k�pz�sben k�v�ntak r�szes�lni.

19. Akkoriban a h�zi le�nynevel�s c�lj�ra a francia gouvernant alkalmaz�sa volt divatban a tehetos csal�dokn�l, akiknek muvelts�ge t�bbnyire k�v�nnival�kat hagyott maga ut�n. Rudolphi ez�rt tudatosan t�rekedett arra, hogy sz�lesk�ru �ltal�nos muvelts�ggel rendelkezo, j�l k�pzett n�met nevelonoket form�ljon tan�tv�nyaib�l.

20. Karoline Rudolphi a le�nyokat elobb �rni-olvasni tan�totta meg. Emellett az o vezet�s�vel k�zimunk�ztak �s elsaj�t�tott�k a francia nyelv alapjait. Az angol nyelv, a rajz, a zongoraj�t�k �s a t�rsast�nc tan�t�s�t k�l�n felk�rt g�rfi tan�rok v�gezt�k, akik a k�zeli Hamburgb�l j�rtak be az iskol�ba. A term�szettudom�nyos t�rgyak (f�ldrajz, term�szettan, csillag�szat �s matematika), valamint a vall�stan oktat�s�ra az int�zet alap�t� saj�t b�tyj�t, Ludwig Rudolphit k�rte fel, aki korai hal�l�ig kiv�l� nevelomunk�t v�gzett az int�zetben. P�tl�sa k�sobb nem csek�ly gondot okoztott az iskola vezetoj�nek. A le�nynevelo int�zetek �s le�nyiskol�k neveloi �ll�sai nem voltak vonz�ak a f�rfitan�rok sz�m�ra, �tmeneti �llom�snak tekintett�k egy �llami fi�gimn�ziumi �ll�s fel� vezeto �ton.

21. A neohumanist�k1. Amalia Holst A nonevel�s t�rt�net�ben kevesen voltak, akik az anya, feles�g �s h�ziasszony �tri�d�-szerepre val� felk�sz�t�sen t�ll�pve teljes egyenjog�s�got k�veteltek a noknek az oktat�s minden ter�let�n. A radik�lis reformerek kis l�tsz�m� t�bor�ba tartozott p�ld�ul a m�r kor�bban bemutatott 17. sz�zadi francia reformer, Poullain de la Barre, de ide sorolhat� Theodor Hippel �s Amalia Holst (1758-1829) n�met �r�no is.

22. Amalia �desapja a h�res korabeli politikus �s p�nz�gyi szakember Johann Heinrich Gottlob von Justi (1720-1771) volt, aki � sok egy�b mellett � a nonevel�s k�rd�seivel is foglalkozott: akad�mi�k fel�ll�t�s�t s�rgette a l�nyok sz�m�ra. Ez�rt �rtheto, hogy le�nya m�r gyermekkor�ban sokoldal� k�pz�sben r�szes�lt: j�l ismerte a latin klasszikus szerzoket, de t�j�kozott volt a korabeli filoz�fiai �s pedag�giai irodalomban is. K�sobb az �r�s mellett nevelonok�nt dolgozott, majd f�rj�vel egy�tt le�nynevelo int�zetet vezetett.

23. A kor szok�sait�l nem idegen m�don n�v n�lk�l jelent meg elso olyan �r�sa, amelyben a korabeli nonevel�st alapos b�r�latban r�szes�tette: �Megjegyz�sek modern nevel�s�nk hib�ir�l egy gyakorl� nevelono szemsz�g�bol� . E t�rgyban �rt k�vetkezo muv�nek c�mlapj�r�l m�r nem hi�nyzik a szerzo neve. �A no elhivatotts�ga a magasabb szellemi k�pz�sre� (��ber die Bestimmung des Weibes zur h�heren Geistesbildung�, 1802.) c�mu �rtekez�s arr�l �rulkodik, hogy szerzoje behat�an ismeri a nonevel�s k�rd�seirol foly� vit�k �rvrendszer�t, �s maga is kiforrott elk�pzel�sekkel rendelkezik e t�m�ban.

24. Filoz�fiai elok�pzetts�g�t k�l�n�sen j�l kamatoztatja akkor, amikor a felvil�gosod�s szerzoinek le�nynevel�si programjait a mag�nak a felvil�gosod�snak a fegyverzet�vel t�madja. A term�szeti jog t�rsadalmi szerzod�s-elm�let�t �rtelmezve fogalmazza meg saj�t koncepci�j�t: A nok h�tt�rbe szor�t�sa fizikai erej�k csek�lyebb mivolta miatt csak a term�szeti �llapot szintj�n fogadhat� el, a kultur�lts�g magasabb szintj�n m�r nem. Ezen a fokozaton ugyanis �ppen a gyenges�gbol ad�d� kiszolg�ltatotts�gnak kell megszunnie, �gy a noi nem al�vetetts�gnek is.

25. Hevesen kritiz�lja Rousseau n�zet�t, aki szerint a no a f�rfi�rt �l, az o sz�m�ra rendeltetett. Ez nem �gy van: mindketten egym�s�rt l�teznek, hiszen a h�zass�g az egyenlo felek k�z�tt k�t�tt szerzod�sen alapul. Pontosan ez az egyenlos�g az, ami lehetov� teszi, hogy ennek a meg�llapod�snak az alapja a legnemesebb emberi �rzelem, a szeretet legyen. Campe felfog�s�t is elveti, mely szerint csak a no al�rendelts�ge, folyamatos alkalmazkod�sa lehet a harmonikus h�zass�g alapja. Amalia Holst v�lem�nye szerint a no �ur�t� csak tisztelheti �s becs�lheti, de nem szeretheti a sz� igazi �rtelm�ben. A szeretet ugyanis nem ismer al�-f�l�rendelts�get, egyenlov� teszi a h�zasfeleket.

26. Holst az egyetlen azok k�z�tt a korabeli feminista szerzok k�z�tt, aki nemcsak megeml�ti a radik�lis reformer Hippel nev�t, hanem azonosul is kort�rsa gondolataival �s kifejezetten aj�nlja olvas�inak (�bar�tnoinek�) a n�met jogtud�s-essz�ista nonevel�srol �rt muv�t.

27. A 17. �s 18. sz�zad sor�n a nonevel�s t�rgyk�r�rol folytatott diskurzusokban volt egy olyan k�rd�s, amely k�t t�borra osztotta a reformelk�pzel�sek k�pviseloit: A h�zi vagy az int�zm�nyes nevel�s-e a megfelelo sz�nt�r a le�nyok sz�m�ra? Poulain de la Barre �s Batshua Makin a 17. sz�zadban a legjobb mag�nnevelok �ltal ir�ny�tott h�zi nevel�st aj�nlott�k. A nyilv�nos iskol�ztat�s elterjed�se, a nagy nemzeti iskolarendszerek ki�p�l�se ut�n azonban a k�sei 18. sz�zadra az egyenjog� nonevel�s legt�bb radik�lis k�pviseloje � mint p�ld�ul Condorcet, Theodor Hippel vagy Mary Wollstonecraft � a nyilv�nos iskol�k hasznoss�ga mellett �rvelt.

28. Katharina Macaulay pedig, aki pragmatikus okokb�l, a saj�t kora viszonyait figyelembe v�ve az otthoni oktat�st r�szes�tette elonyben, a t�rsadalmi fejlod�s alapveto felt�telek�nt viszont m�r az �llamilag kidolgozott �s ir�ny�tott k�zoktat�s-fejleszt�si program megfogalmaz�s�t jel�lte meg � olyan program�t, amelynek c�lja a nyilv�nos iskol�k sz�nvonal�nak radik�lis fejleszt�s�re

29. Ebben a vit�ban Amalia Holst a h�zi nevel�s mellett t�rt l�ndzs�t azzal a megk�t�ssel, hogy ezt az oktat�st a j�l k�pzett �desany�knak kell ir�ny�taniuk. Az �desanya tan�tsa le�nyainak az �sszes tant�rgyat �s tudom�nyt eg�szen addig, am�g azok a serd�lokorba nem l�pnek. Holst ezzel az ig�ny�vel az any�k �ltal v�gzett oktat�snak a professzionaliz�ci�j�t fogalmazta meg el�rendo c�lk�nt. Nyilv�nval�, hogy ez az �hajtott szakszeru otthonnevel�s nem k�pzelheto el a nevelok � jelen esetben az �desany�k � alapos k�pz�se n�lk�l.

30. Felmer�l a k�rd�s, hogy a h�zi nevel�snek ez az elonyben r�szes�t�se vajon �visszal�p�st� jelentett-e a koeduk�ci�s keretek k�z�tt v�gzett nyilv�nos iskol�ztat�s kor�bban m�r t�bb reformer �ltal elfogadott programj�hoz k�pest? Amalia Holst korabeli n�met t�rsadalmi-politikai helyzet re�lis meg�t�l�s�vel alapozta meg �ll�spontj�t. �gy l�tta, hogy a francia forradalom ut�n, az ellenreakci�s t�rekv�sek idoszakban nincs re�lis es�ly a nyilv�nos iskolai egy�ttnevel�s felt�teleinek megteremt�s�re, �s e k�pz�si forma sz�les k�rben val� elfogadtat�s�ra.

31. V�lem�nye szerint a forradalmi helyzet elm�lt�val eleny�sztek azok a t�rsadalmi felt�telek, amelyekre �p�tve Condorcet, Hippel �s Wollstonecraft a koeduk�ci� �ltal�nos bevezet�s�t tuzhett�k ki k�zeli c�lul. Amalia Holst a le�nyok sz�nvonalas int�zm�nyes oktat�s�ra vonatkoz� kor�bbi elk�pzel�sek felad�s�val �gy egyfajta saj�tos ��ncenz�r�t� alkalmazott, mivel felismerte azt a lek�zdhetetlen kultur�lis akad�lyt, amely a le�nyok �s a f�rfiak sz�m�ra fenntartott nyilv�nos iskol�k k�z�tt tornyosult.

32. Holst tudatosan t�vol�totta mag�t�l a radik�lis t�rsadalomreformer szerep�t. Nem k�v�nt �forradalm�rnok�nt� szerepelni a k�ztudatban, nem �hajtott olyan stigm�t viselni mag�n, mint amilyet Mary Wollstonecraft, akit Christoph Meiners g�ttingeni professzor �a nemess�g d�h�ngo ellenfelek�nt� aposztrof�lt. A nok �lethivat�s�t a n�met �r�no a hagyom�nyos tri�d-szerepk�rben tudta elk�pzelni. Ez�rt teszi fel �gy a k�rd�st a nonevel�srol �rott k�nyve elso fejezet�ben: �Vajon ellent�tben �ll-e a szellem magasabb kimuvel�se a no feles�gk�nt, anyak�nt �s h�ziasszonyk�nt bet�lt�tt hivat�s�val?�

33. Ugyanakkor az is nyilv�nval�, hogy Holst a csal�di otthonban bet�lt�tt noi szerepeket m�sk�ppen fogta fel, mint kort�rsai t�bbs�ge. Az �j szerepfelfog�s szerint a nonek otthon magasabb sz�nvonal� szellemi munk�t kell v�geznie. Hiszen semmi sem indokolja, hogy elhiggy�k azt az osr�gi t�vtant, miszerint a noi elme alkalmatlan a magasabb tudom�nyokkal val� megk�zd�sre. (�Es ist nicht gegr�ndet, da� der Kopf des Weibes nicht zum Auffassen der h�heren Wissenschaften organisiert sei.�)

34. Amalia Holst j� taktikai �rz�kkel v�lasztja fegyverzetk�nt a neohumanizmus �s a romantika �rvrendszer�t abban a vit�ban, amelyben a nok sz�m�ra a szellemi k�pess�gek teljesk�ru kimuvel�s�t szolg�l� �akad�mikus tanulm�nyok� sz�ks�gess�g�t fogalmazza meg. A romantika individualizmus-kultusza jelenik meg abban a gondolat�ban, miszerint csak az �nc�l� muvelod�s-�nmuvel�s teremtheti meg az egy�n �t�k�letes teljess�g�t megtestes�to harm�ni�t�.

35. �A f�lmuvelts�g rosszabb, mint a teljes muveletlens�g� � �rja. A nok neohumanista �rtelemben felfogott teljes k�ru, teljes �rt�ku nevel�s�re-k�pz�s�re van sz�ks�g, ugyan�gy mint a f�rfiak eset�ben, hiszen a nok elsosorban emberi l�nyek �s csak m�sodsorban nok �s feles�gek. M�sfelol pedig � a sz�ks�ges felt�telek megl�te eset�n � a nok �ppen ezen emberi mivoltukb�l fakad�an k�telesek is arra, hogy minden benn�k szunnyad� k�pess�gcs�r�t, adotts�got kimuveljenek. Ez nemcsak sz�mukra hasznos, de jav�ra szolg�l a gyermekeknek, f�rfiaknak, a t�rsadalomnak �s v�gso soron az eg�sz emberis�gnek.

36. Amalia Holst �rvel�se sor�n tudatosan szembehelyezkedik azokkal a kort�rs �r�kkal, akik a nok k�pz�s�t sz�v�k szerint csup�n a h�ztart�svezet�sre szolg�l� felk�sz�t�sre korl�tozn�k. A neohumanizmus muvelts�g-ethosza nev�ben k�r lehetos�get a noknek is a pragmatikus-utilitari�nus ismereteken t�li magasabb � ha tetszik ��nc�l�� � muvelts�g megszerz�s�hez. Ha a f�rfiak sz�m�ra ez megadatik, akkor a noket mi�rt rekesztik ki belole? � Sokra becs�lik azokat a f�rfiakat � �rja �, akik a hivat�suk bet�lt�s�hez sz�ks�ges ismereteken t�l sz�lesk�ru tud�ssal is rendelkeznek m�s ter�leteken is. � A nok sz�m�ra mi�rt nem biztos�tj�k a sokf�le tud�shoz val� jogot? Mi�rt f�lt�kenyek a f�rfiak a tud�s nokre? A tud�s csak a f�rfiak monop�liuma lenne?�

37. A magas sz�nvonal� �nmuvel�snek az a programja, amelyet Holst megfogalmaz, v�gso soron t�lmutat a klasszikus noi szerep-egy�ttesre val� felk�sz�t�sen. A tudom�nyokban val� elm�ly�l�st szolg�l� tanulm�nyok legsz�lesebb k�r�t k�v�nja hozz�f�rhetov� tenni a nok sz�m�ra, bele�rtve a legelvontabb filoz�fiai ismereteket is, minden megk�t�tts�g n�lk�l. A k�nyvek k�z�l elveti az �gymond kifejezetten �nok sz�m�ra �rt� muveket, mivel azok �fel�letes f�lmuvelts�get k�zvet�tenek� �s �olvas�ikat nagyra nott gyermekk�nt kezelik�. Hevesen vitatkozik azzal a k�zkeletu elo�t�lettel, miszerint a nok korl�tozott ment�lis kapacit�suk miatt nem alkalmasak a magasabb szintu tanulm�nyok folyatat�s�ra.

38. Ezzel szemben o a form�lis egyetemi k�pz�sbe val� bekapcsol�d�s lehetos�g�t k�v�nja kiharcolni a le�nyok sz�m�ra. A megfelelo k�vetkezetes �s folyamatos k�pz�s r�v�n el�rheto lesz majd az �lom, hogy az asszonyok k�r�ben is megjelenjenek az olyan �filozofikus elm�k�, mint Kant vagy Leibniz.

39. Holst sz�les-spektrum� neohumanista muvelts�geszm�ny�ben az elvont ismeretrendszerek mellett megf�r a gyermekgondoz�sra �s -nevel�sre vonatkoz� pragmatikus tud�s is. �rtekez�s�ben bos�ges teret szentel a nok e t�rgyk�rben val� hi�nyos tud�s�b�l fakad� bajok taglal�s�nak. T�bb kis t�rt�netet mes�l el annak �rdek�ben, hogy r�d�bbentse olvas�it annak a vesz�lynek a nagys�g�ra, amelyet a gyermekeiket elhanyagol� vagy rosszul gondoz� �desany�k jelentenek a t�rsadalom sz�m�ra. Ezek az elrettento sz�nd�kkal k�z�lt, negat�v tartalm� �mini narrat�v�k� j�l �rz�keltetik a helyzet dr�mai mivolt�t. A szereplok a f�lrenevelt vagy tudatlan �desany�k �s az �rtatlan gyermek�ldozatok.

40. �r egy �desany�r�l, aki olthatatlan j�t�kszenved�ly�nek h�dolva t�rsas�gban k�rty�z�ssal t�lt�tte az idot ahelyett, hogy hal�los beteg kisle�ny�t gondozta volna, �s a j�t�kot m�g a gyermek hal�lh�re hallat�n sem hagyta abba. Eml�t egy m�sik any�t, aki t�ncos est�t szervez gyermeke betegs�ge idej�n, s annak hal�lh�r�t egy napig eltitkolja az�rt, hogy a vend�gek sz�rakoz�s�t ne rontsa el. Besz�l egy norol, aki csak nagy sok�ra tudott teherbe esni, de divath�bortja miatt nem a megfelelo meleg ruh�zatot viselte v�rand�ss�ga alatt egy hideg est�n, hanem egy divatos, �m lenge ruh�t, s ennek k�vetkezt�ben megf�zott, elvet�lt �s soha t�bb� nem lehetett gyermeke.

41. Felhozza egy alapj�ban v�ve j� sz�nd�k� �desanya p�ld�j�t is, aki � tal�n a felvil�gosult rousseau-i tanok hat�s�ra � saj�t maga k�v�nja szoptatni gyermek�t, de nem tud lemondani a t�rsas�gi �letrol, dajk�t fogad f�l a gyermek mell�, aki egy este olyan �telt ad a kicsinek, amelyet az nem tud megem�szteni �s k�nok k�zt hal meg.

42. Amalia Holst ezeket a t�rt�neteket is felhaszn�lja arra, hogy r�mutasson a muvelt nokkel szembeni ellen�rz�st megfogalmaz� f�rfi �r�k okfejt�s�nek gy�nge pontj�ra. A tanult noktol val� f�lelm�k � melynek m�ly�n a nois�g�ket elvesztett, f�rfias noktol val� f�lelm�k h�z�dik meg � �tt�telesen hozz�j�rul a tudatlan any�k sz�m�nak szaporod�s�hoz, �s ennek k�vetkezt�ben az elhanyagol�sb�l vagy helytelen b�n�sm�db�l sz�rmaz� csecsemohal�loz�s n�veked�s�hez.

43. A korszakban lezajl� t�rsadalmi v�ltoz�sok saj�tos m�don lehetos�get teremtettek Amalia Holst sz�m�ra, hogy a muvelt csal�danya professzion�lis neveloi szerep�t sikerrel n�pszerus�thesse. Figyelemre m�lt� folyamat k�sz�tette elo ezt a lehetos�get a 18. sz�zad v�g�n N�metorsz�gban. A filantropist�k a sz�zad v�g�n m�g a csal�don bel�l is j�l elk�l�n�tett a neveloi szerepk�r�k mellett �rveltek. Az �rzelmi �s fizikai v�delmet biztos�t� �desanya gondoskodj�k a fi�gyermekrol, de csak addig, am�g az apa be nem kapcsol�dik annak nevel�s�be.

44. A csal�dapa neveloi szerepe e felfog�s szerint elsosorban a racion�lisan megtervezett szocializ�ci�ban ragadhat� meg, teh�t abban, hogy fi�t felk�sz�ti a csal�di h�zon k�v�li t�rsadalomba val� beilleszked�sre, az �letben val� boldogul�sra. Ez a szereposzt�s alapj�ban v�ve megfelelt a tradicion�lis csal�dmodellnek, amelyet azonban a t�rsadalmi v�ltoz�sok a sz�zad v�g�tol kezdve fokozatosan �tform�ltak. A polg�ri t�rsadalmakban lezajl� folyamatok az ap�k jelentos r�sz�t arra k�nyszer�tett�k, hogy a csal�di h�zon k�v�l v�gezz�k keny�rkereso munk�jukat. Az otthon �s a munkahely �gy fokozatosan elv�lt egym�st�l, a �priv�tszf�ra� elk�l�n�lt.

45. Az ap�k t�voll�te �trendezte a tradicion�lis neveloi szerepeket. Egyre t�bb v�rosi csal�d kezdte el gyermekeit nyilv�nos iskol�ba j�ratni annak ellen�re, hogy a magasabb t�rsadalmi k�r�kben akkoriban m�g sokan gyanakodva tekintettek a t�megesedo k�zoktat�s uniformiz�l� hat�s�ra, �s f�ltett�k gyermekeiket az als�bb t�rsadalmi oszt�lyba tartoz� kort�rsaik hat�s�t�l. Amalia Holst � n�h�ny kort�rs�val egy�tt � felfigyelt erre a t�rsadalmi v�ltoz�sra. Megragadta az alkalmat, �s s�kra sz�llt az�rt, hogy az ap�k meg�resedett hely�t a j�l k�pzett �desany�k t�lts�k be a csal�di nevel�sben. Felfog�sa szerint a muvel any�k h�zitan�t�k�nt alkalmass� v�lhatnak fiaik �s le�nyaik magas sz�nvonal� otthoni oktat�s�ra valamennyi tudom�nyban.

46. Amalia Holst j�l ismerte kora val�s�g�t, amikor a nok sz�m�ra lehets�ges �letp�ly�k felv�zol�sakor nemcsak a csal�dany�kra gondolt, hanem az egyed�l�ll� nokre is. K�nyve utols� fejezet�t nekik szenteli. A h�bor�k �s �h�ns�gek �ldozatai k�z�tt t�bb volta f�rfi, mint a no. Ehhez j�rult az a t�ny, hogy a szeg�nys�g � vagy �ppen a k�l�nck�do �szabadgondolkod�s� (Freidenkerei) � sok f�rfit tartott vissza a csal�dalap�t�st�l. A n�vekvo sz�m� mag�nyos no �ltal�ban a rokonok j�indulat�nak volt kiszolg�ltatva, �s gyakran v�ltak �ldozat�v� a k�nyszeru semmittev�ssel egy�tt megjeleno betegs�geknek. �A t�tlens�g k�ros � �rja Holst � az ember v�gyik az �rtelmes cselekv�sre.�

47. Az egyed�l�ll� nok legjobban teszik, ha tan�t�noi vagy nevelonoi p�ly�t v�lasztanak maguknak. A t�rsadalom feleloss�ge, hogy az ehhez sz�ks�ges alapos tud�st m�lyrehat� k�pz�s sor�n biztos�tsa sz�mukra. Holst vonz�, �m erosen ut�pisztikus metafor�ban terjeszti ki a csal�di �let �s nevel�s kereteit: a j�l k�pzett tan�t�- �s nevelonok � az egyed�l�ll�k mag�ny�t�l megszabadulva � majd az eg�sz emberis�g megbecs�lt �s k�ztiszteletben �ll� �desanyap�tl�-neveloiv� v�lhatnak.

48. 2. Betty Gleim Amalia Holst kort�rsa, Betty Gleim (1781-1827) tehetos br�mai kereskedocsal�d le�nyak�nt l�tta meg a napvil�got. Muvelts�g�re javar�szt otthoni tanulm�nyai r�v�n tett szert. �desapja korai hal�la �s egy meghi�sult h�zass�g arra k�sztette, hogy mihamar�bb �n�ll� �letet kezdjen �lni. 1806-ban le�nyiskol�t alap�tott Br�m�ban, amelyet financi�lis okok miatt 1815-ben be kellett z�rnia. 1819-ben egy �j int�zetet nyitott, amelyet ekkor m�r egy bar�tnoj�vel, Sophie Lassiusszal k�z�sen vezetett eg�szen 1827-ben bek�vetkezett hal�l�ig.

50. Mindk�t l�nyiskol�inak k�pz�si programj�ra a megalkuv�st nem turo ig�nyess�g �s alaposs�g volt jellemzo. �jdons�gnak sz�m�tott, hogy �letkoruk szerint h�rom oszt�lyba sorolta a l�nyokat: k�l�n csoportot alkottak a n�gytol nyolc, a nyolct�l tizenketto, illetve a tizenkettotol tizennyolc �vesek. Az elemi oszt�ly tanul�inak tanterv�ben az olvas�s-�r�s, sz�mol�s, a bibliai t�rt�netek tan�t�sa, a rajzol�s, az �nekl�s �s a besz�d �s �rtelemgyakorlat szerepelt. Betty Gleim ismerte Pestalozzi m�dszereit �s sz�vesen alkalmazta azokat a gyakorlatban. A k�z�pso oszt�lyba j�r� l�nyok irodalmat, nyelvtant, franci�t, fejsz�mol�st, f�ldrajzot, term�szettant, sz�p�r�st, kifejezo besz�det (retorik�t), �neket, rajzot �s k�zimunk�t tanultak.

51. A felsos�k programja a n�met nyelvtanb�l, a vall�s- �s erk�lcstanb�l, a mitol�gi�b�l, a t�rt�nelembol, a f�ldrajzb�l, a fizik�b�l, a rajzb�l, a klasszikus �r�k muveinek olvas�s�b�l, a sz�p�r�sb�l, a francia nyelv gyakorl�s�b�l �s a noi k�zimunk�k tan�t�s�b�l �llt. Az iskola elv�r�sai magasak voltak a tanul�k teljes�tm�ny�vel kapcsolatban. A tan�rok nem el�gedtek meg a tanult anyag mechanikus felid�z�s�vel, hanem elv�rt�k a meg�rtett ismeretek �n�ll� alkalmaz�s�t.

52. Betty Gleim a klasszikus �rt�kek f�ny�ben t�rt�no l�lekform�l�s, a neohumanista muvelod�s ethosz�t k�pviselte le�nynevelo int�zeteiben. Az oktat�s felsz�ness�g�re �s rendszertelens�g�re hivatkozva hevesen kritiz�lta a korabeli filantropista le�nynevelo int�zeteket, �gy p�ld�ul Caroline Rudolphi heidelbergi le�nyiskol�j�t. Ebben az int�zetben t�bb l�togat�st tett, az egyik f�ldrajz�r�n l�tottakr�l �gy sz�mol be: �A tan�t�s j�t�kos �s �desk�s volt, nagy mennyis�gu tananyaggal foglalkoztak minden k�l�n�sebb rendszerez�si ig�ny n�lk�l. Komolyabb szellemi erofesz�t�st nem k�veteltek meg. A tizenh�rom le�ny egy hossz� asztal mellett �lt, amelynek v�g�n a tan�r foglalt helyet. Egykedvunek �s passz�vnak tuntek. [�] A pedag�gus a felsz�nes l�tv�nyoss�gra t�rekedett a j�t�kos m�dszerek alkalmaz�s�val, a megb�zhat� ismeretszerz�snek, az alapos munk�nak nem volt nyoma.�

53. Betty Gleim � ak�rcsak kort�rsa Amalia Holst � azok k�z� a csek�ly sz�m� pedag�gusnok k�z� tartozott a 18-19. sz�zad fordul�j�n, akiknek pedag�giaelm�leti �r�sai jelentos visszhangra leltek �s nem csek�ly elismer�st v�ltottak ki az akkoriban m�g t�lnyom�r�szt f�rfiakb�l �ll� szak�rtoi k�r�kben is. �A noi nem nevel�se �s oktat�sa. K�zik�nyv sz�lok �s nevelok sz�m�ra� (�Erziehung und Unterricht des weiblichen Geschlechts. Ein Buch f�r Eltern und Erzieher�) c�mu k�nyve Lipcs�ben jelent meg 1810-ben. A mintegy h�romsz�z oldalas k�tetben a szerzo a nonevel�s elm�leti �s gyakorlati k�rd�seit fejtegeti.

54. Emellett behat�an foglalkozik a korszak nagy �ltal�nos pedag�giai probl�m�ival is, a nevel�s- �s oktat�s�gynek azokkal a k�rd�seivel, amelyek a meghat�roz� t�m�i voltak a korabeli k�zbesz�dnek. �gy p�ld�ul ki�ll Fichte k�vetkezetes nemzetnevel�si programja mellett, amelyet a n�met filoz�fus a francia megsz�ll�s alatt �ll� Berlin Tudom�nyos Akad�mi�j�n elmondott tizenn�gy besz�d�ben fejtett ki 1807-1808 tel�n.

55. A k�tetbol kitunik, hogy Betty Gleim teljes m�rt�kben osztja Amalia Holst lelkes elk�telezetts�g�t az oktat�s tartalmainak �s m�dszereinek neohumanista alapokon val� kiv�laszt�s�t illetoen. K�l�nbs�g kettej�k felfog�s�ban, hogy a br�mai tan�rno az �desanya neveloi szerep�t a kisgyermekkorra korl�tozn�, �s a gyerekek hat �ves kor ut�ni oktat�s�t �s nevel�s�t egy j�l megszervezett iskolarendszerben tudja elk�pzelni.

56. A �h�zi nevel�s� versus �nyilv�nos iskol�ztat�s� vit�ban Betty Gleim teh�t az ut�bbit r�szes�ti elonyben. A neohumanista alapokon �ll� nevel�s-muvel�s �ld�sait o nem k�v�nja korl�tozni a magasabb t�rsadalmi oszt�lyok kiv�lts�gos gyermekei sz�m�ra, hanem egy �ltala meg�lmodott ide�lis iskolarendszer seg�ts�g�vel k�v�nja k�zkinccs� tenni a legsz�lesebb t�rsadalmi k�r�kben. Ezek az iskol�k azon t�l, hogy j�l szervezetten muk�dn�nek, az oktat�s intellektu�lis sz�nvonal�t illetoen sem hagyn�nak k�v�nnival�t maguk ut�n.

57. Az iskol�k fenntart�s�t az �llamnak kellene t�mogatnia. Betty Gleim Fichte nemzetnevel�si koncepci�j�t fejleszti tov�bb, amikor sz�nvonalas oktat�st ny�jt� �s biztos anyagi alapokon �ll� iskol�kat k�vetel a tizenk�t �vesn�l idosebb le�nyok sz�m�ra. Jellemzo, hogy a k�nyv�ben megfogalmazott nevel�si reformelk�pzel�seket a sz�les olvas�k�z�ns�g, a korabeli k�zv�lem�ny el� t�rja. Teszi ezt az�rt, mert nem volt m�s v�laszt�sa: abban a korban m�g nem l�teztek olyan t�rv�nyhoz� test�letek vagy miniszt�riumok, amelyek nyitottak lettek volna az ilyesf�le pet�ci�k befogad�s�ra �s tov�bbgondol�s�ra.

58. A nonevel�si reformokra vonatkoz� javaslatait ez�rt k�nyve lapjain teszi k�zz� �gy, hogy k�zben �gyelnie kell a francia cenzorok �bers�g�re is. Programj�t ez�rt kifinomult retorikai k�nt�sbe �lt�ztetve teszi k�zz�. Nem �gy, mint p�ld�ul francia kort�rsai, akik forradalom id�n ny�ltan �s agg�lyokt�l mentes kendozetlens�ggel fogalmazt�k meg k�vetel�seiket a nok egyenjog�s�g�r�l, teljes k�ru muvelod�shez val� jogukr�l.

59. Betty Gleim Pestalozzi elk�telezett h�ve. A sv�jci mester m�dszereit aj�nlja az oktat�s � egyben a le�nyoktat�s � sz�nvonal�nak jav�t�sa �rdek�ben. E t�ren is Ficht�hez csatlakozik, �m nem k�veti annak radikalizmus�t, amikor is a n�met filoz�fus nemzetnevel�s hat�konys�ga �rdek�ben legsz�vesebben kiemeln� a gyerekeket a csal�djukb�l �s pestalozzi�nus elvek szerint muk�dtetett neveloint�zetben k�pezn� oket a haza �dv�re. Betty Gleim tapintatosabban kezeli ezt a k�rd�st, nem akarja a gyermekeket kiragadni az esetenk�nt m�goly �romlott� csal�di miliobol sem. A sz�loi szeretet �s a sz�nvonalass� fejlesztett nemzeti szellemu k�zoktat�s hat�s�t egy�ttesen k�v�nja �rv�nyes�teni a gyermeknevel�sben.

60. K�nyv�ben a pedag�gusk�pz�s szisztematikus reformj�t is felv�zolja. H�t int�zm�nyt�pust jel�l MEG: 1. Pedag�giai szemin�riumok a pedag�gusp�ly�ra k�sz�lo nok sz�m�ra Pestalozzi m�dszereinek megismertet�se �s tov�bbi terjeszt�se �rdek�ben. 2. �v�nok �s dajk�k k�pz�s�t v�gzo k�zpontok. 3. Az �v�nok �s dajk�k tov�bbk�pz�se. 4. Napk�zbeni fel�gyeletet biztos�t� int�zetek, �vod�k l�tes�t�se annak �rdek�ben, hogy a sz�lok �nyugodtan �s gondok n�lk�l� v�gezhess�k munk�jukat. 5. J�l szervezett �s sz�nvonalas elemi iskol�k. 6. Magasabb muvelts�get ny�jt� iskol�k csak le�nyok r�sz�re. 7. Indusztri�lis (munka)iskol�k a legszeg�nyebb n�poszt�lyok gyermekeinek.

61. Betty Gleim Amalia Holsttal �s Theodor Hippellel szemben tudatosan egy kiegyens�lyozott pedag�giai program megform�l�s�ra t�rekszik. Gondosan �gyel arra, hogy reformtervezet�ben egyenlo hangs�llyal kezelje a k�t gy�keresen elt�ro t�rsadalmi noi szerepre val� felk�sz�t�st: egyfelol a pedag�giai t�ren muvelt, gyermekeit sz�nvonalas oktat�sban-nevel�sben r�szes�to csal�dany�k nevel�s�t, m�sfelol pedig a hajadonk�nt �lo, �p�rt�ban maradt�, �s �gy �n�ll� keny�rkeresok�nt meg�lni k�nyszer�lo egyed�l�ll� nok felk�sz�t�s�t az �letre.

62. J�l l�tta a h�bor�s helyzetbol ad�d� ingatag gazdas�g vesz�lyeit: a nap�leoni megsz�ll�s alatt levo Br�ma szeg�nynegyedinek n�vekvo nyomor�t, a csal�di �let k�tel�kein k�v�li egyed�ll�tre k�nyszer�lo nok fokozott kiszolg�ltatotts�g�t. Gy�gy�rk�nt a t�rsadalmi bajokra Pestalozzihoz �r�saihoz fordul seg�ts�g�rt, �s Gertr�d alakj�t tal�lja meg, akit p�ldak�pk�nt mutathat fel. A korabeli pedag�giai bestseller, a L�n�rd �s Gertr�d noi foszereploje egyszeru lelku, de eros akarat� asszony. K�pes elt�k�lten hat�rozott l�p�seket tenni az�rt, hogy csal�dj�t megmentse att�l a nyomor�s�gt�l, amely f�rje gyenge jelleme �s felelotlen �letm�dja miatt leselkedik r�juk.

63. E p�lda nyom�n Betty Gleim a szeg�nys�g �s a t�rsadalmi nyomor�s�g elleni �radik�lis gy�gym�dk�nt� (�Radical-Cur�) a k�zoktat�s fejleszt�s�t, �s ezen bel�l is a l�nyiskol�k sz�m�nak szapor�t�s�t aj�nlja � k�l�n�sen a legszeg�nyebb r�tegek le�nyai sz�m�ra. Okfejt�s�ben abb�l az alapt�telbol indul ki, hogy a noi nem a szellemi kiteljesed�s kiakn�zatlan lehetos�geivel rendelkezik �vezredek �ta. Le kell sz�molni az elo�t�letekkel, �s ezeket a potenci�lis adotts�gokat az eg�sz emberi t�rsadalom �dv�re fel kell haszn�lni.

64. Ennek �rdek�ben azonban a noknek ugyanolyan sz�nvonalas �s sokoldal� k�pz�sre van sz�ks�g�k, mint a f�rfiaknak. Gleim teh�t �jra fogalmazza a felvil�gosod�s k�zismert toposz�t a nevel�s �s a muvel�s (Bildung) egy�nt-nemes�to �s t�rsadalmat-jobb�t� szerep�rol, de az o �rtelmez�s�ben ezeknek haszn�b�l a noknek �pp�gy teljes m�rt�kben r�szes�lni�k kell, mint a f�rfiaknak.

65. A k�pz�shez, muvelod�shez val� egyenlo jog eroteljes k�vetel�se azonban nem z�rja ki azt, hogy Gleim a k�t nem lelki alkata k�z�tt bizonyos k�l�nbs�geket fedezzen fel. Hangs�lyozza, hogy m�g a nok kitart�bbak, jobban turik a megpr�b�ltat�sokat, addig a f�rfiak eross�ge a cselekv�s, az alkot�s. A f�rfiak aktivit�sa a cselekv�sre val� �lland� ind�ttat�sukb�l fakad, a nok lelki �rz�kenys�ge pedig abb�l, hogy intenz�vebben �lik �t f�ldi l�tez�s�ket. Gleim a romantika gondolatvil�g�b�l k�lcs�nz�tt mot�vumot fejleszti tov�bb, amikor a nok vel�k sz�letet erk�lcsi nemess�g�rol besz�l.

66. Az ide�lis �desanya k�pes arra, hogy a csal�di otthon szents�g�nek v�delmezojek�nt, a legmagasabb erk�lcsi �rt�kek megtestes�tojek�nt megmentse gyermekeit a dekadens, romlott k�lvil�g cs�b�t� k�s�rt�seitol. Az idealiz�lt, szinte szakr�lis szintre emelt �desanya � az isteni ero birtok�ban � �gy lehet v�gso soron a v�groml�s fel� sodr�d� emberis�g utols� rem�nys�ge, egyetlen megmentoje.

67. Ahhoz, hogy a nok �desanyak�nt ezt az isteni hivat�sukat be tudj�k t�lteni, sokoldal� �s sz�nvonalas k�pz�sre van sz�ks�g�k. Megalkuv�snak a l�nynevel�s ter�n sincs helye: felsz�nes �f�lmuvelts�g� helyett a neohumanizmus mindenoldal� k�pz�si programj�t kell alkalmazni a le�nyok eset�ben is. Betty Gleim elk�pzel�sei a le�nynevel�s radik�lis megjobb�t�s�r�l nem maradtak meg a te�ria szintj�n: mint m�r l�ttuk, iskolaalap�t�k�nt �s gyakorl� pedag�gusk�nt igyekezett elveit val�ra v�ltani. * * *