1 / 9

A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I.

A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I. Az előadást dr. Szilágyi János Ede disszertációja alapján készítette: Dr. Olajos István. A bor szabályozás a középkorban Haszonvételek, borkereskedelem. Adófajták: Földesúri-hegyvám, tized, kilenced Királyi- csöböradó, borharmincad

lester
Télécharger la présentation

A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A középkor és a kora újkor bor-jogtörténeteI. Az előadást dr. Szilágyi János Ede disszertációja alapján készítette: Dr. Olajos István

  2. A bor szabályozás a középkorbanHaszonvételek, borkereskedelem • Adófajták: • Földesúri-hegyvám, tized, kilenced • Királyi- csöböradó, borharmincad • Korcsmáltatás joga • Borkereskedelem • Városi kiváltság- megtermelt borával szabadon kereskedhet • Szőlőt telepítő jobbágy mentesül a földesúri terhek alól

  3. A bor szabályozás a középkorbanA szőlőbirtok jogi helyzete • Szőlőbirtok speciális helyzete • Nem része a jobbágyteleknek, de adózik utána a jobbágy • Nem része az „ősi „ jellegű birtoknak, szabadon adható, vehető, • de a jobbágy kibecsültethtő belőle • Tripartitum- 1517-es kúriai döntés- a jobbágy tulajdonul bírja • 1720-III.Károly- a tokaji borvidéken allodiális, dézsmaköteles és szabad szőlők • A szőlőtermesztés módjáról – hegyszabályok 1278 • A szőlő nem mentesül a kötelező örökváltság intézményével

  4. A bor szabályozás a középkorbanA borvidékek, hegyközségek kialakulása • A hegyközségek rendtartása lehet: • Földesúri, mezővárosi, szőlőbirtokosok önkormányzata által kiadott (hegybíró, csőszök választása, bíráskodási fórum is- a rendtartás vármegyei jóváhagyása után a nemesi birtokosra is kiterjed) • Lehet borvidéki, vagy csak egy falura kiterjedő hatályú • A rendtartásban szabályozott kérdések: • a munkák elvégzésének ideje/rendje, • az utak és vízelvezetők karbantartásának , az ezekkel kapcsolatos terhek viselésének szabályai • a szőlők őrzésének rendje, a hegyőrök kötelezettségei, a szőlőhegyen betartandó magatartásokat. • Lehet: bérmunkások költségei, adásvétel rendje

  5. A bor szabályozás a középkorbanA minőség védelme • 1553.évi VII. tvc • korcsmáltatás – a falu bírójának előkóstalássi joga- ha nem jó- és rákényszeríti a földesúr- szabadon elköltözhet • 1723.évi CXVIII.tvc • Aki jó minőségű bort- meghamisít, vagy hitvány szőlővel helyettesít – az összes borát elkobozzák

  6. A kiegyezés utáni MagyarországAdózási szabályok, filoxéra elleni védekezés • Bor fogyasztási adó, • italmérési jövedék • Filoxéra • Szőlőgyökér tetű • 1870-első megjelenése, a tetű 1875-ben azonostott • 1880-Országos Filoxéra Bizottság- 1881 O. Kísérleti Állomás • Amerikai alanyszőlők, beoltott hagyományos fajták • A szőlőterületek 40%-kal csökkennek- a termelés áttevődik a hegyvidéki területekről a homoktalajú alföldi területekre. A kötött talajú területeken 90%-os a pusztulás

  7. A kiegyezés utáni MagyarországA szőlőbirtok kialakulása, a speciális megváltás • 1868- a bordézsmát eltörölték- a megváltási árat azonban közadók módjára kellett megfizetni 22 év alatt • 1894 a még hátralékos birtokosoknak eltörlik a filoxéravész miatt a tartozását. • Új telepítési konstrukció+ adókedvezmény • oltványok jutányos áron történő biztosítása, kedvezményes kölcsönlehetőség. • amennyiben a kipusztult szőlőterületet az újratelepítésre alkalmatlan volt, akkor azt tulajdonosa más, hasonló adottságú területen azonos feltételek mellett telepíthette újra (5. §). • A direkttermő ültetvények létrehozását, valamint a filoxérára immunins homoki területeken fekvő alföldi borvidékeken történő telepítést a törvény nem támogatta.

  8. A kiegyzés utáni MoTRIANON hatása • 4 M hl bor elvesztette a piacát • az ültetvények 2/3-a (kb. 200 000 ha) az új országhatáron belül maradt • A szőlőterület 70%-át alkotó apróparcellákon nem voltak képesek piacképes borokat előállítani, • 1925 után a borok eladhatatlanságának köszönhetően nem volt pénz beruházásokra. • A direkttermő fajták növekvő mennyisége • Ismét előállt az állami beavatkozás szükségessége: csökkentés • Az ország 8 milliós lakosságából félmillióan közvetlenül, félmillióan pedig közvetetten voltak érdekeltek a bortermelésben.

  9. A kiegyezés utáni MagyarországA szerkezetátalakítás 1923,1936,1938 • 1923.évi XCII.tc.- • tilos direkt termők telepítése, • tilos szőlővel beültetni más mezőgazdasági termelésre is alkalmas földterületeket, • engedély nélkül csak házi szükségletre (max. 3500 m2) lehet szőlőt telepíteni. • 1938. évi XXXI. • 3 évre megtiltott mindenfajta szőlőtelepítést, • elrendelte a direkt termő szőlők kiirtását, állami kártalanítás mellett, 3 éves végrehajtási idővel • a húszas években a csemegeszőlők termesztésének a térhódítása, • a gyümölcsként eladott szőlő a borral ellentétben igen nyereséges volt.

More Related