Download
slide1 n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest PowerPoint Presentation
Download Presentation
MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest

MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest

81 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest A látvány-csapatsport támogatás (TAO), gazdasági hatásai 2012. április 12.

  2. Stratégiai célkitűzés: A sport erőteljesebb társadalmi (közösségformáló, kulturális) és gazdasági hatásának kiemelése elengedhetetlen. Új források, megnyitása szükséges a sportban. Változások az állami sportirányításban

  3. Plusz források bevonása szükséges Növelni kell a sportra fordított források összegét, de nem így: VALÓS TÖBBLETFORRÁSOKRA VAN SZÜKSÉG!!!

  4. Az új finanszírozási rendszer elemei I. • A meglévő források átstrukturálása szükséges • Egycsatornás finanszírozás bevezetése. • Egy köztestület (MOB). • Szigorúbb hatékonyságvizsgálat és monitoring rendszer. • Működési támogatások minimalizálása, programfinanszírozás. • Személyi juttatási rendszerek felülvizsgálata, ösztönző juttatási rendszer kialakítása. • Új források becsatornázása szükséges • Folyamatosan szélesíteni kell az európai uniós és egyéb nemzetközi források becsatornázásának a lehetőségét, amelynek alternatívája eddig csak marginálisan és esetlegesen jelent meg a magyar sportfinanszírozás rendszerében.

  5. Az új finanszírozási rendszer elemei II. Cél:Az átláthatóság és a hatékonyság növelése

  6. Az új finanszírozási rendszer elemei III. Finanszírozási háttér Sportbarát adójogszabályok

  7. Mi is az a TAO és mit jelent a sport számára? A látvány-csapatsportágak: már a 2004. évben megszületett sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott, a sportrendezvények biztonságáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó sportágak; • Úttörő kezdeményezés; • A látvány-csapatsportok közvetett állami támogatását biztosító törvénymódosítás; • Nem szponzoráció: nem kapható érte ellenszolgáltatás (pl. reklámfelület); • Cél: a cégek társadalmi felelősségtudatból, ellenszolgáltatások nélkül nyújtsanak támogatást (CRS); • Nem kötelező! • Szemléletváltásra ösztönöz;

  8. Miért van erre szükség? • Látvány-csapatsportok (közvetlen) és más sportágak (közvetett) hosszú távú fejlődésének megalapozása. • Egyéb gazdasági tevékenységek is szorosan kapcsolódnak hozzá. • Munkahelyteremtés, munkahelymegtartás. • Kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír (egészségtudatosságra való nevelésben, a deviáns magatartási formák visszaszorításában, a közösségi lét értékeinek megismertetésében). • Állam közvetlen és közvetett adóbevételeinek növelése.

  9. A látvány-csapatsport támogatás hozadéka, financiális oldal • A privilegizált sportágak jelentős anyagi forráshoz jutnak (szekunder hatásként a többi sportág is), stabilizálódik a sportszövetségek, sportszervezetek anyagi helyzete. • Várható növekedés a sportcélú infrastrukturális vagyonban. • Szakmai munkához szükséges mennyiségű és minőségű tárgyi eszközök, humánerőforrás rendelkezésre áll. KOCKÁZATOK • Nagyobb sportszervezetekben financiális feszültség (bérfeszültség). • Források növekedése a területre vonzza a „szerencselovagokat”. • Sportlétesítmények fejlesztése esetében az üzemeltetés kérdése.

  10. Legfőbb célok összefoglalva • Tömegesítés, tömegbázis növelése; • A sport, mint örömszerzési forma biztosítása; • A sportoláshoz való olcsóbb hozzáférés megteremtése; • Infrastruktúra fejlesztés; • Sportegészségügyi háttér fejlesztése; • Felelős, átlátható gazdálkodás, fenntarthatóság, eredményes működés biztosítása, • A társasági adó, mint plusz forrás.

  11. A TAO számokban Tények, adatok, térképek

  12. A beérkezett és elbírált kérelmek összesen

  13. A központi költségvetés 2011. évi közvetlen adóbevétel kiesése • 31 Mrd Ft támogatási igazolás • (30.401.344.667.- Ft.) • 24 Mrd Ft kifizetés a cégek oldaláról • ECOSTAT számítása alapján: 10,3 Mrd Ft közvetlen adóbevétel (szja, járulék, Áfa) Összes adóbevétel kiesés: 13,7 Mrd Ft

  14. Egyesületi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

  15. Egyesületi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

  16. Egyesületi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

  17. Szövetségi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

  18. Szövetségi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

  19. Szövetségi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

  20. Szövetségek által benyújtott igények %-os megoszlása jogcímenként

  21. Egyesületek által benyújtott igények %-os megoszlása jogcímenként

  22. A társasági adóból származó támogatások megoszlása megyénként a 2011/2012-es támogatási időszakban

  23. A társasági adóból származó támogatások megoszlása kistérségenként a 2011/2012-es támogatási időszakban

  24. A társasági adóból származó támogatások megoszlása településenként a 2011/2012-es támogatási időszakban

  25. 10 millió Ft-ot meghaladó építési beruházási kérelmek (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) • 2 db kérelem miniszteri döntésre vár • 1 db kérelem felfüggesztés alatt van • 3 db kérelem csökkentett összeggel került elfogadásra

  26. 10 millió Ft-ot meghaladó építési beruházási kérelmek (labdarúgás)

  27. NGM előrejelzések • A sportcélú adókedvezmény költségvetési előirányzata költségvetési évenként 20+1 milliárd forint; • A 2011/12-es sporttámogatási időszakban jóváhagyott sportágfejlesztési programok összértéke (a támogatás és az önerő összegének együttes összege) 53,8 milliárd forint; • 2012. március 20-ai állapot szerint a kiadható támogatási igazolások 69,5 százaléka került kiállításra • A sporttámogatási adókedvezmény 2011. évi költségvetési hatása előreláthatólag – 16,8 milliárd forint; • A sportfejlesztési programok 75 százaléka megvalósulhat, amely azt jelenti, hogy mintegy 29,4 milliárd forint többlet tőke áramlik a sportágazatba;

  28. NGM előrejelzések II. • A 2011/12-es sportágfejlesztési programok költségvetési hatása a 2012-es költségvetési évben (egyenlegjavító hatások nélkül) 19,8 milliárd forint, a 2013-as költségvetési évben 1,9 milliárd forint; • 2012-ben hasonló arányokkal számolva (75 százalékos kihasználtsággal => • A 2012/13-es sportágfejlesztési programok 2012. évi költségvetési hatása (egyenlegjavító hatások nélkül) 22 milliárd forint, 2013. évi költségvetési hatása 14,6 milliárd forint; • A 2011/12-es és a 2012/13-es sportágfejlesztési programok együttes hatása társasági adó soron 41,8 milliárd forint csökkenés 2012-ben, 16,5 milliárd forint 2013-ban;

  29. NGM előrejelzések III. • A 2011/12-es sportágfejlesztési program 2012-ben 5,9 milliárd forint, a 2012/13-es sportágfejlesztési program 2012-ben 2,9 milliárd forint pozitív egyenlegjavító hatással jár; • Együttesen a 2012-es költségvetési évben 8,8 milliárd forint pozitív egyenlegjavító hatással jár; • A 2011/12-es és a 2012/13-es sportágfejlesztési programok együttes, társasági adó soron mutatkozó 41,8 milliárd forintos hatása és az egyenlegjavító 8,8 milliárd forintos hatás alapján a 2012. évi költségvetési hatás körülbelül 33 milliárd forint;

  30. Összegzés • Az elméleti költségvetési hatás jól számszerűsíthető, a költségvetésre gyakorolt hatás (annak időbeli ütemezése) alig mérhető; • Ennek fő oka: az igénybevett adókedvezmény összege a 2011. évi adóbevallás benyújtását és feldolgozását követően (2012. június-július) ismerhető meg; • Az NGM Jelentés korlátozottan és csak részben számol a sporttámogatási rendszer egyenlegjavító hatásaival; • Az NGM Jelentés a kiadott támogatási igazolások és azok felhasználása közé egyenlőség jelet tesz; • Az önrész csak a kiadási oldalon jelenik meg az NGM Jelentésben, a bevételi oldalon pedig nem;

  31. Látvány-csapatsport támogatás célzott hatásai • Sportgazdaság kialakulása, transzparens működés következtében a támogatók megjelenése. • Társadalmi felelősségvállalási aktivitás erősödése a cégek oldaláról. • Tervezés szerepének növekedése, összehangolt irányítási folyamatok kialakulása a sportszférában. • Munkavégzés kifehérítése: személyi jellegű ráfordítások csak bérszámfejtéssel, szabályos foglalkoztatási formákban. • Szakmai programok gazdasági tevékenységének szabályossága, ellenőrizhetősége, belső működési szabályok és számviteli fegyelem erősödése.

  32. A hazai fogadtatás - elismerés

  33. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bardóczy Gábor Nemzeti Sport Intézet