Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Sárvíz HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Sárvíz HK Hagyomány és modernizáció a „SÁRVÍZ” mentén Budapest, 2009 Szeptember 21. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Sárvíz HK – Összefoglaló a térségről A(z) Sárvíz HK területe 30 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 69,193 fő, a városokban élő lakosok száma 13,390 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 36 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 7 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Sárvíz HK – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 69,193 Sárbogárd 13,390 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 30 Aba 4,654 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Seregélyes 4,614 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 6 Szabadbattyán 4,606 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 8 Fő fejlesztési prioritások száma 36 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 7 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 23 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Sárvíz HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,020,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 2,020,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 5 • 1,740,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 1,363,523 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 250,000 • Leader közösségi fejlesztés • 7 • 1,130,303 • Leader vállalkozás fejlesztés • Leader képzés • 1 • 80,000 • Leader rendezvény • 4 • 251,100 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 40,000 • Leader komplex projekt • 1 • 100,000 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Sárvíz HK - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség önálló jövedelem-termelő képessége és gazdasági potenciálja alacsony. A termőföld, mint gazdasági erőforrás makrogazdasági szempontból egyre kisebb jelentőségű. A munkaerő biztosítása a székesfehérvári ipari övezet számára döntő jelentőségű, a térség gazdasága ezért egyoldalúan függ a székesfehérvári gazdasági folyamatoktól. Ez a függés északról délre csökken, azonban ezzel együtt a gazdasági potenciál, illetve a jövedelemtermelési lehetőség is. Az ezzel összefüggő tőke- és jövedelemhiány relatív alacsony életminőséghez vezet. • A legfontosabb lehetőség a természeti-környezeti értékekre támaszkodó minőségi életkörnyezet kialakítása, fenntartása. • A mezőgazdaság jövedelemtermelő potenciálja alacsony, az ipar volumene nem jelentős így nagyságrendi fejlődés a gazdasági területen nem várható, ezzel szemben a terület ökológiai értékeire támaszkodó lakó- és rekreációs övezet kialakítása lehet a megoldás fő iránya. A gazdaság fejlesztésének speciális célokkal, elsősorban kis- és középvállalkozások területén, illetve az agrárszektorhoz kapcsolódóan kell megvalósulnia. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Sárvíz HK – A stratégia alapvető célja Átfogó cél: Az emberek számára élhető, a környezeti- és gazdasági rendszerek számára fenntartható vidéki térség ideájának elérése. Specifikus célok: - a természeti- és lakókörnyezet állapotának megőrzése, fejlesztése - a térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése - a helyi társadalom és humán erőforrások fejlesztése A 60 km hosszúságban elterülő térség háromosztatúsága: Az északi „Sárrét” térség városkörnyéki jegyeket hordoz. A déli, sárbogárdi statisztikai kistérség főként agrárjellegű gazdasági potenciállal rendelkezik. A köztes helyzetű abai statisztikai kistérség átmeneti jellegű. Székesfehérvár meghatározó gazdasági hatása a térségben északról délre gyengül. Iparról néhány gazdasági szereplőtől eltekintve a térségben nem beszélhetünk. A természeti-környezeti erőforrások értéke, a turisztikai fejlesztési potenciál és a falusias jelleg közös jegy. A program meghatározó prioritásai a turizmus- és a helyi életminőség fejlesztése. A gazdaságfejlesztés területén szinte minden ágazatból, de csekély számú igény jelentkezik. A térségben a gazdasági környezet fejlesztése fontos, ezen túl egy prioritás összegezi az ágazati fejlesztéseket. A bio- és megújuló energia mint globális trend érdemel figyelmet Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Sárvíz LEADER terület mintegy 60 km észak-déli kiterjedéssel rendelkező összefüggő térség. A Bakony lábától egészen Fejér megye déli határáig húzódik a 30 településen mintegy 69193 fős népességnek lakhelyet nyújtó kistérség. Földrajzi értelemben az Alföldet a Dunántúli középhegységgel összekötő Mezőföld területére esik a térség nagyobb része. A domborzat szelíd, alföldi jellegű területek sorakoznak enyhe löszdombokkal észak-déli irányban a széles, sekély Sárvíz-völgy mentén. A térség északi része a Sárrét kistáj már a Bakony lábaihoz csatlakozik. A térség magja a Séd-Gaja-Nádor vízrendszer részeként ismert Sárrét kistáj és a Sárvíz völgy, amely Nádasdladánytól Sáregresig elterülve Sárvíz ökofolyosó néven ismert. A területhez tartozó rétszilasi tavak szerepelnek a ramsaari egyezményben mint kiemelt madárvonulási területek. A vizes élőhelyeket megyei szinten is jelentős kiterjedésű erdőterületek tarkítják. A Sárvíz LEADER térség három kistérség összefogásával jött létre. Az Abai statisztikai kistérség teljes egészében, a Sárbogárdi kistérség egésze egy település kivételével illetve a Székesfehérvári kistérség 12 települése csatlakozott az Akciócsoporthoz. A három kistérségből kettő, az Abai és a Sárbogárdi hátrányos helyzetűnek minősül. A térség összességében Székesfehérvár vonzáskörzetének tekinthető. A térség jellegét három osztatúság jellemzi. A székesfehérvári kistérség látszólag fejlettebb, azonban a székesfehérvári centrumhoz tartozó periféria helyzet jellemzi, az ebből fakadó sajátos problémákkal, mint példáúl a funkcionális kiürüléssel. Ez hozzávetőlegesen 15-20 km-es félkört jelent a megyeszékhely körül. Ettől délre 20-40 km közötti terület az Abai kistérség, amely a 2006-2008-as LEADER program kedvezményezettje, Aba jelenleg is a térség vezető szerepét látja el. Az abai kistérségben már nem annyira erős a székesfehérvári hatás, önálló gazdasági potenciálról azonban nem beszélhetünk. A Sárbogárdi kistérség települései 40-60 km távolságban helyezkednek el Székesfehérvártól. A rendszerváltás előtt Sárbogárd fejlesztendő település volt, ipari kapacitással is rendelkezett, de mára elvesztette jelentőségét, nem tudja ellátni a térség klasszikus városi szerepeit. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Történelmileg a terület elsősorban mezőgazdasági terület volt, nem rendelkezett jelentős ásványkincsekkel vagy ipari tevékenységgel. A mezőgazdasági termelést elsősorban egyházi és magánkézben levő nagybirtokok végezték, mindig szegény vidéknek számított ez a terület. Máig érezhető ez a vállalkozások relatív alacsony számában, jövedelem-termelő képességében. A térség a székesfehérvári gazdaságba elsősorban munkaerőt biztosít, ezáltal kiszolgáltatott helyzetben van. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A mintegy 1200 km2 –es terület nagyobb része művelt kultúrterület. A mezőgazdasági művelés döntően intenzív, szántóföldi jellegű. Jelentős az aránya a ma kevéssé kihasznált rét és legelő területeknek. Az 1945-90 közötti időszakban művelés alá vont területek alacsony agro-ökonómiai potenciálúak, rajtuk gazdaságos szántóföldi művelés nem lehetséges. Azonban művelésbe vonásuk következtében az ökofolyosó védett értékei összefüggő terület helyett szigetszerűn helyezkednek el, ezek védelme az utókor számára sokkal nehezebb és több feladattal jár. A Nádor és Malom csatornákkal összekötött észak-déli irányú tórendszer erdőkkel tűzdelve több ezer hektár területű. A tavak nagy része mesterségesen létrehozott halastó, az erdőkben jelentős mértékű vadgazdálkodás folyik. A Nádor és Malom csatornák vezették le korábban a péti nitrogénművek ipari szennyvizét, amely ma már nem jellemző, azonban a mederiszap mélyen szennyezett. A vízfolyások alacsony sebességéből fakadóan nagymértékű eliszaposodási folyamat ment végbe, a csatornák csaknem teljes hosszukban kotrásra szorulnak. A fenntartható fejlődés elvei mentén kívánatos lenne az így művelésbe vont területek természetes állapotának (rét, legelő, láp) helyreállítása, az ökofolyosó védett területei mentén ökológiai alapú gazdálkodást folytató ún. puffer térség kialakítása. Látható, hogy a terület hasznosítása sok esetben egymásnak ellentmondó érdekek mentén történik (természetvédelem – intenzív gazdálkodás). Így a területhasználat alapvető kérdéseinek áttekintése és rendezése egyre sürgetőbb feladat, középtávon nem kerülhető el. A fehérvári kistérség északi településeinek határában, a Sárrét területén a valamikori Inotai hőerőmű táplálásához használt tőzeg bányaterületein elhagyott, víz alá került területeket találunk. Az Inotai erőmű meddőhányója ma is szabadon áll, róla az északi szél a sárréti települések felé hordja a kohósalak apró porát, növelve ezzel a légzőszervi megbetegedések arányát. A térségben mészkőbánya is működik, szintén a sárréti kistérségben. Kőszárhegy Község számára a bánya jelentős környezeti terhelést, zaj-, rezgés- és közlekedési eredetű ártalmakat jelent, terjeszkedése együtt jár a természeti területek csökkenésével, valamint a bányaterület alatt található nyolc települést ellátó karsztvíz bázis biztonságának csökkenésével. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Ugyanezekkel a problémákkal küzd még Bakonykuti és Iszkaszentgyörgy is. A térséget több fő közlekedési út szeli át, a legnagyobb az M7 autópálya, a 8-as és a 7-es főút. Ez utóbbi két községen is áthaladva nyári időszakban napi 10 ezer autót jelent. A települések határaiban felhagyott homokbányák találhatók, sok közülük illegális szemétlerakóvá vált. Ezek felszámolása fontos környezetvédelmi feladat. A településekről a kommunális hulladékot regionális szeméttelepre szállítják. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A térség 6 hátrányos helyzetű települése (Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta) fejér megye déli részén helyezkedik el, össz lakosság száma 8278 fő. A térség településeinek népsürűsége átlag 46 fő/km2, ami jelentősen elmarad a 109 fő/km2 -es országos átlagtól. A településeken a helyi gazdaság alacsonyan fejlett, nem épültek ki termelési, termeltetői kooperációk a meglévő gazdasági térrel, ezeáltal az aktív lakosság foglalkoztatása kis mértékben biztosított. A településeken élő lakosság több mint 30%-a munkanélküli, ami miatt a települések halmozottan hátrányos helyzetűek. A helyi gazdaság fejlődésének kilátásai kedvezőek lehetnek, mivel több országos főútvonal is áthalad rajtuk (pl.: 61, 63-es főút). A térség mezőgazdasági területei jónak mondhatóak, azonban a terület tulajdonosok nem rendelkeznek a szükséges beruházások forrásaival. Infrastruktúrális szempontból elmondható, hogy földgáz, vezetékes ívóvíz, telefon mindegyik településen kiépült, azonban szennyvíz hálózat egyik településen sincs. Ez nagy mértékben akadályozza a helyi vállalkozások fejlődését, illetve újak letelepedését. Az érintett településekre az ipari tevékenység nem jellemző, a települések lakói a környező földeken mezőgazdasággal, szolgáltatással, valamint Székesfehérvárra, és Dunaújvárosba ingáznak. Az elmúlt 15 évben a települések lakosságszáma folyamatosan csökkent, alacsony a települések lakosságmegtartó ereje. Nagy számban vándorolnak el a fiatalok munkalehetőség reményében. A kisebb településeken már nem működik általános iskola, hanem közös intézményfenntartó társulásként működtetik azokat. A települések a SÁRVÍZ völgye természeti tájegységben helyezkednek el, amely remek kitörési pontot jelenthet az ökoturisztika területén, azonban a forráshiányos települések külső segítség nélkül terveiket nem tudják megvalósítani. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 18% Építőipar 24% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% 8% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.6%, ami -0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.6% • Változás 2003-hoz képest -0.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A térségben a 90-es évek elején a székesfehérvári nagyvállalatok felszámolása illetve a helyi mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása következtében súlyos, több éven áthúzódó strukturális munkanélküliség jött létre. A munkaerő kínálat magas, a kereslet alacsony volt. A 90-es évek második felében a fehérvári gazdasági konjunktúra hatása képpen a jelenlegi LEADER térség sárréti és abai részén a strukturális munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. A munkanélküliségi ráta tartósan 5 % alatti, inkább technológiai illetve szakképzettségi alapú. A székesfehérvári ipari övezet növekedését jelenleg a relatív munkaerőhiány is gátolja. A nagy tömegben kínált alacsony képzettségű betanított munkalehetőség már nem felel meg a térség magasabban képzett csoportjainak. A térség déli, Sárbogárdot körülvevő településein ma is súlyos, 10 % körüli és azt meghaladó strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. A térség tartósan leszakadó tendenciát mutat. Különösen magas a nők, és néhány településen a roma munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliek elsősorban az 50 év felettiek köréből kerülnek ki. A települések legnagyobb foglalkoztatói leggyakrabban az önkormányzatok és azok intézményei. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 4%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Sárbogárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,044 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Videoton Holding Zrt. • Sárbogárd • 3002 Számítógép, készülék gyártása • 264 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Keytec Sárbogárd Kft. • Sárbogárd • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 194 3 • Masterplast Zrt. • Sárszentmihály • 2521 Műanyag fólia, cső gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 170 4 • MÍDÁSZ Zrt. • Tác • 2521 Műanyag fólia, cső gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 94 5 • Mezőgazdasági MG. Szövetkezet • Mezőszilas • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 76 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Szegletkő 91 Kft. • Sárbogárd • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • 59 • Építőipar 7 • Weinhaus Kft. • Igar • 1593 Bortermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 57 8 • Greiner Csomagolástechnika Kft. • Seregélyes • 2521 Műanyag fólia, cső gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 50 9 • Print City Kft. • Sárbogárd • 2222 Máshova nem sorolt nyomás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 10 • Arany János MSz. • Alap • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térségen belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs. 50 főnél többet csupán 8 vállalkozás, 20 főnél többet 36 cég foglalkoztat. A vállalkozások zöme néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás, vagy önfoglalkoztató jellegű mikrovállalkozás. Nem alakult ki jelentős beszállítói kör a székesfehérvári ipari centrumhoz kapcsolódóan. Összességében jellemző a tőkehiány. A mezőgazdasági vállalkozásokra az alacsony feldolgozottsági fokú vagy feldolgozatlan termékek előállítása, értékesítése jellemző. A szocialista típusú szövetkezetek helyét ez idáig nem tudták átvenni új típusú TÉSZ-ek. Az ipari szektorról nem beszélhetünk, néhány elszigetelt vállalkozás tevékenykedik. A mezőgazdasági és ipari szektorra egyaránt elmondható, hogy a kistérségen belüli gazdasági integráció gyenge. Az alacsony jövedelmek miatt a szolgáltatói szektor sem tudott erősödni. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 26 Sporttal kapcsolatos tevékenység 30 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 53 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 28 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 15 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Összességében elmondható, hogy a civil szféra szereplőinek működése általában saját településükre korlátozódik, ez alól csupán néhány kivétel van. A kistérség civil szervezetei aránylag kevés pályázatot, projektet indítanak és hajtanak végre, ennek fő oka a pályázási, projekt lebonyolítási potenciál gyengesége. A gazdasági alapok és a tőke hiánya nem teszi lehetővé komolyabb projektek előfinanszírozását, lebonyolítását. Jól példázza ezt az előző LEADER időszakban benyújtott civil projektek száma, jellege, volumene. A térség egyik legjelentősebb non-profit szervezete a Sárvíz Kht. amely négy főt foglalkoztat főállásban, és további számos külső vállalkozással áll kapcsolatban. A Kht 10 önkormányzat tulajdonában van, és a térség területfejlesztési feladatait látja el. A 2006-2008 között futó LEADER program Gesztor szervezete, valamint rendelkezik az Abai kistérség HVI címével. A jelenlegi LEADER programban is meghatározó szerepet tölt be. A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület 1993-ban jött létre, eredetileg környezetvédelmi céllal, de tevékenysége az ezredforduló után kiszélesedett. Az Egyesület részt vett a szélesebb körű kistérséget feltáró és bemutató, dokumentáló munkákban, illetve több hasonló programot indított maga is. Fontosabb projektek: • az ökofolyosó egészét feltáró térinformatikai adatbázis létrehozása s ezek alapján az ökofolyosó megtervezése. A programot két lépcsőben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség finanszírozza. Ennek végén mintegy 50.000 ha-os terület komplett térinformatikai adatbázisa jön létre. (1. lépcső 2001, 2. lépcső folyamatban) A bevont partnerek a következők: Fejér Megyei Agrárkamara; Regionális Talajtani Kutató, Velence; GATE, Mons Regalis Kft. • A szervezet 2001-ben az ERM Hungária Kft-vel közösen elkészítette az Örökzöld Sárvíz c. tanulmányt, amely kistérségi környezetvédelmi program a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásával. Ennek folytatásaképp ez évben elkészült a „Kistérségi Környezetvédelem” c. CD-ROM, mely általános tudnivalókat tartalmaz kistérségek számára a témában. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • Elkészült a Sárvíz Kistérség turisztikai koncepciója (2003) • A www.sarviz.hu weboldal az Egyesület kezdeményezése. • Az Egyesület célkitűzése a következő LEADER időszakra a civilek pályázóképességének erősítése, a civil szektor feljesztése. A térség másik meghatározó non-profit szervezete az Együtt Kőszárhegyért Közhasznú Egyesület, amely a helyi önkormányzattal közösen olyan környezettudatosságot célzó nevelési programot dolgozott ki, melynek térségi kiterjesztésemeghatározó lehet a társadalmi szemlélet váltásban. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 903 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 68,290 68,675 69,004 69,216 69,193 Éves változás 212 -23 385 329 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 903 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 18% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/1 A térség jellemzően kistelepülésekből áll, melyek átlagos lélekszáma mintegy 2300 fő. Az átlagtól való eltérés csupán néhány település esetén jelentős. A legkisebb település Bakonykuti, lélekszáma 109 fő, a legnagyobb Sárbogárd, amely már városi ranggal rendelkezik 13390 lélekszámú. Sárbogárdon kívül az összes település lélekszáma 5000 fő alatt marad, a 4 ezret is csupán 4 haladja meg, ezek számos mutató tekintetében fejlettebbnek is számítanak. A 90-es évek elején még az egész térség népességfogyást szenvedett el, nemcsak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás által is. A demográfiai trendek az országoshoz hasonlíthatóak, a kistérség egészét tekintve lassú népességfogyás tapasztalható. A térségen belül azonban jelentős anomáliákkal találkozhatunk. Elsősorban nem a természetes szaporodás illetve fogyás, hanem a vándorlás területén. A Székesfehérvár közvetlen, 15-20 km-es körzetében található falvak népessége növekszik, mégpedig az odavándorlás miatt. Néhány esetben (pl. Úrhida, Kőszárhegy) ez olyan mértékű, hogy az 1990-ben számlált népesség mára megkétszereződött. A trend oka egyértelmű, Székesfehérvárról költöztek sokan e településekre. Ez az alvótelepülés jelleg a drasztikusnak mondható növekedéssel ugyancsak súlyos problémák forrása. A tradícionális faluközösségek felbomlanak, a települések mindennapi élete egyre inkább a nagyváros életétől függ. A déli térségben Abától és Seregélyestől délre népesség stagnálás vagy fogyás tapasztalható, ezzel párhuzamosan a népesség öregedése tapasztalható. Komoly problémákhoz vezet, hogy a fiatalok, magasabban képzettek nem találnak végzettségüknek, igényeiknek megfelelő munkát, ezért nagy arányban elvándorolnak. 29 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 7% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 7% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 27 90% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A kistérség összes településén található vezetékes vízhálózat, a gázhálózat is szinte minden településen kiépült, kivéve Igart. A távközlési rendszerek közül a telefon kiépítettsége teljesnek mondható, az északi és a déli térségben a széles sávú Internet elérés lehetősége korlátozottan van jelen. ADSL vagy kábeles szolgáltatás sem teljes körű, sok helyütt wi-fi mikrohullámú rendszerek adnak áthidaló megoldást. A kábeltévé hálózatok a települések 75%ában megtalálhatók, ezek csak kis része alkalmas kétirányú kommunikációra, vagy 2013-tól digitális műsorszórásra, elosztásra. Az abai kistérség több településén szélessávú, strukturált kábelhálózat működik. A településeket összekötő úthálózat három fő észak-déli útból (62, 63 főút, 6307 harmadrendű) és szintén három keresztirányú útból (M7 autópálya, 7-es és 8-as főút) áll. Az M7 kijárat Szabadbattyánnál található. Ezeket több helyütt keresztutak kötik össze. A területen több vasúti mellékvonal található (példáúl a kis forgalmú, Székesfehérvár-Sárbogárd), illetve az északi részen áthalad a balatoni, a délin pedig a pécsi fővonal. A tömegközlekedés centrális jellegű, a fent nevezett főutakon Székesférvárról sugár irányban közlekednek menetrendszerű autóbuszok. A keresztirányú összekötő utakon nincs tömegközlekedés, emiatt Székesfehérvárt gyakran könnyebben és gyorsabban lehet elérni, mint a kistérségek központjait. A területen jelentős potenciálú reptérnek alkalmas terület is található a felhagyott börgöndi katonai reptér helyén. A települések közösségi infrastruktúrája jórészt elavult, vagy hiányos. A közösségi terek, művelődési házak, faluházak, iskolák, óvodák, tornatermek, polgármesteri hivatalok többségükben korszerűtlenek. Egyes növekvő lélekszámú falvakban ez egyenesen a fejlődés gátjává válhat. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.00 0.06 0.09 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 55% 10% 3% 13% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Aba • Nagyközség • 4,654 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.32% • 477,534 • 0.035 • 0.083 Alap • Község • 2,100 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.32% • 390,390 • 0.000 • 0.000 Alsószentiván • Község • 653 • 4.82% • 357,636 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Bakonykúti • Község • 109 • 7.25% • 708,304 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cece • Község • 2,748 • 16.00% • 351,572 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csór • Község • 1,780 • 2.81% • 600,230 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csősz • Község • 1,086 • 7.07% • 365,056 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Füle • Község • 872 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.39% • 530,550 • 0.000 • 0.000 Igar • Község • 1,067 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.13% • 246,795 • 0.000 • 0.000 Iszkaszentgyörgy • Község • 1,881 • 4.38% • 717,518 • 0.396 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jenő • Község • 1,289 • 2.92% • 486,742 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Káloz • Község • 2,565 • 6.05% • 478,190 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kőszárhegy • Község • 1,532 • 5.01% • 639,282 • 0.000 • 0.056 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőszilas • Község • 2,397 • 8.49% • 364,781 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Moha • Község • 457 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.50% • 636,965 • 0.000 • 0.000 Nádasdladány • Község • 1,826 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.78% • 531,155 • 0.000 • 0.000 Nagylók • Község • 1,139 • 5.90% • 454,301 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sárbogárd • Város • 13,390 • 8.54% • 521,067 • 0.123 • 0.036 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sáregres • Község • 774 • 11.16% • 307,465 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sárkeresztúr • Község • 2,636 • 13.16% • 272,475 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sárkeszi • Község • 587 • 3.56% • 414,719 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sárosd • Nagyközség • 3,471 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.73% • 470,395 • 0.000 • 0.000 Sárszentágota • Község • 1,404 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.70% • 445,200 • 0.000 • 0.000 Sárszentmihály • Község • 2,996 • 5.00% • 605,099 • 0.000 • 0.018 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Seregélyes • Nagyközség • 4,614 • 3.73% • 556,115 • 0.287 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Soponya • Nagyközség • 1,948 • 5.71% • 465,150 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szabadbattyán • Nagyközség • 4,606 • 3.98% • 607,115 • 0.000 • 0.009 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tác • Község • 1,678 • 5.04% • 524,301 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Úrhida • Község • 1,998 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.97% • 622,600 • 0.000 • 0.000 Vajta • Község • 936 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.30% • 384,729 • 0.000 • 5.514 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések egy mondatos jellemzése 1/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság alacsony képzettségi szintje, szennyvízelvezetés és kezelés, alacsony szinvonalú településkép, nincs kialakult településközpont, jelentős részben elavúlt lakásállomány, struktúrális munkanélküliség, a helyi szolgáltatások száma alacsony,” • „Ifrastruktúra fejlesztés, belső területek megújítása, közösségi tudat fejlesztése (a fiatalok aktiválása), Inkubátorház kialakítása, falusi - light turizmus fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése.” • Aba • „Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő. Jól működő civil szervezetek hiánya. Az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő.” • „Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése (átképzése).” • Alap 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 2/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Közelben lévő munkahely hiánya, mert a kisgyermekes anyukák távoli munkahelyre nem tudnak eljárni. Jelentős a szerény nyugdíjjal és egyéb ellátásban részesülők száma. Kiépítetlen és rossz települési úthálózat. A helyközi tömegközlekedés egysíkusága (Dunaújváros nehezen közelíthető meg).” • „Mivel a déli térség benne településünk Fejér megye "Szabolcsa" ezért megkülönböztetett (kis önerős) pályázatok sokaságára lenne szükség, hogy egy élhetőbb vidék váljon a térségből. Élni hagyni a településeket, akkor lesz lehetőség a felzárkózáshoz.” • Alsószentiván • „Az alacsony lakosságszám és ezen belül a nyugdíjasok magas aránya, valamint az, hogy a település rendezett összképével szemben a faluközpont nem kellően kialakított.” • „A természeti és környezeti értékek kihasználásával a falusi turizmus fejlesztése.” • Bakonykúti 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 3/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Infrastruktúra, szennyvízhálózat hiánya, belterületi utak állapota, intézményi infrastruktúra, szabadidő rekreáció hiánya.” • „A természeti viszonyok teljesebb turisztikai kihasználása. A vizes élőhelyek rehabilitációja. A munkahelyteremtés a kis- és középvállalkozói réteg kialakulásán keresztül. Szociális védőháló kiterjesztése. Kistérségi szintű, összehangolt szakellátó központ létrehozása, egészségmegőrző prevenciós-és szűrőprogramok. A nagy hagyománnyal rendelkező paprika és gyümölcstermesztés felfutta” • Cece • „Jelenleg a legfontosabb problémánk a településünk csatornázatlansága. Ennek érdekében a terveket jelenleg is készítettjük. A lakossági önrészképzés is folyik. Sajnos nem vagyunk kétezren, így jelenleg nem kaphatunk állami céltámogatást.” • „Legfontosabb lehetőségünk a természetföldrajzi adottságunk, hiszen két nagyváros közelében fekszünk, valamint a Bakony és a Mezőföld határán. Országos tranzitút halad el mellettünk, amin könnyen és gyorsan megközelíthetőek a városok.” • Csór 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 4/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „- szennyvízelvezetés, csatornázás létrehozása,- felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása, - Csőszi árok rendbetétele (művi tárgyak, hidak felújítása), - falu közlekedés rendjének, utak állapota, helyi munkalehetőség hiánya, Müvelődési Ház leromlott állapota.” • „Kedvező széljárás/szélenergia kihasználás, Szabad munkaerő kapacítás, Távmunka, telemunka, Kistermelői együttműködési szervezetek létrehozása, Horgászturizmus lehetőségeinek megteremtése, Pihenés, kikapcsolodás, közművelődés - szórakozási lehetőségek.” • Csősz • „Településközpont, településkép fejlesztése (parkosítás, játszótér, meglévő járdák felújítása, bővítése) fejlesztésre szorul. Munkahelyek hiánya, közművesített önkormányzati telkek hiánya. Helyközi tömegközlekedésnél a járatok ritkasága. Közösségi terek felújítása, kialakítása.” • „A település arculatának kialakítása, turizmusfejlesztés. Helyi közösségek támogatása, együttműködések kialakítása. Többfunkciós közösségi tér létrehozása, meglévők fejlesztése.” • Füle 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 5/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, bel- és külterületi utak kiépítése, országos átlagot többszörösen meghaladó munkanélküliség kezelése.” • „Magas aranykorona értékű termőföld, szabad munkaerő.” • Igar • „Iszkaszentgyörgyi kastély hasznosítása.” • „Iszkaszentgyörgyi kastély hasznosítása.” • Iszkaszentgyörgy 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 6/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés munkahely helyben, -gyenge vagy hiányzó helyi szolgáltatás - szociális hiányosságok az idősgondozás és a mozgáskorlátozottak területén - kevés külső pénzforrás - kevés pályázó szervezet az önkormányzaton kívül, - hiányos infrastruktúra, nincs kábeltévé, internet, gyenge a településen élők közötti kommunikáció.” • „A település képének fejlesztése, - turizmus kihasználása, - helyi közösségek fejlesztése, - kultúra és sport fejlesztése, - természeti adottságok kihasználása, - kellemes lakó-környezet kialakítása.” • Jenő • „Belterületi utak állapota, játszó és közösségi terek hiánya. A faluközpont rehabilitációra szorul. Műemlékjellegű épületek leromlott állapota. A védelem alatt álló növény és állatvilág állapota.” • „A turizmus fejlesztése, vendégház kialakítása. Piac és közösségi terek létesítése a faluközpont rehabilitációja során.” • Káloz 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 7/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakókörnyezet infrastrukturális ellátottsága nem követi a település fejlődési ütemét, míg természeti környezetünk és a vízbázis hosszú távú védelme nem biztosított. A település közösségi terei, létesítményei (Művelődési Ház, játszótér, sportpálya, motocross pálya, túrista útvonalak, keérkpárutak) fejlettségben és kapacitásban nem követik a település fejlődési ütemét.” • „Szár-hegy; Csillagvölgy sport- és turisztikai lehetőségei” • Kőszárhegy • „-Nagyfokú munkanélküliség, -Szakképzetlen munkaerő, -Egyoldalú gazdaságszerkezet, -Szolgáltatási szektor hiánya, -Hézagos településszerkezet, -Településközpont kiépítetlensége, -Közművelődési intézményhálózat hiánya.” • „-Ipari és szolgáltatási szektor kiépítetlensége, -Felnőttképzés megteremtése, -Falusi turizmus fejlesztése, -Természeti és mezőgazdasági adottságokra alapozott feldolgozóipar megteremtése.” • Mezőszilas 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 8/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szolgáltatások hiánya (élelmiszerbolt, fodrász, posta, teleház, gyógyszertár, óvoda, iskola, "jó" közlekedés), közösségi terek hiánya, elhanyagolt park, kijelölt túrautak és utak állapota (kátyús), elhanyagolt, nem esztétikus önkormányzati épületek külső megjelenése, nem megoldott a gyermekek nyári szabadidős elfoglaltságának biztosítása.” • „Kultúrház előtti területen közösségi tér, parkoló kialakítása, parkerdő megvalósítása, önkormányzati épületek külső rendbetétele, túraútvonal kátyúzása, kőzuzalékkalelterítése, rendszeres programok, hagyományőrzés.” • Moha • „Csökkenő lakosságszám, ezzel arányban a születések csökkenése. Az alacsony gyermeklétszám miatt veszélybe került az általános iskola és óvoda fenntartása, működése.” • „Mikro és kistérségi társulás.” • Nádasdladány 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 9/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzati forráshiány, munkalehetőség alacsony száma, a lakosság nagy része naponta ingázik, a lakosság folyamatos csökkenése - elöregedése, zsáktelepülés, kialakulatlan faluközpont, leromlott állagú épületek.” • „Természetesen szép települési környezet, természeti adottságok, hagyományok ápolásának igénye, működő civil szervezetek, közművesítettség, turisztikai termékkínálat, (vadászat, halászat, lovászat, túrázás), ökológiai hálózat elemei adottak és tovább fejleszthető, tervezett autópálya (M8) bekötőút megépítése, zöldterület, utcakép, településközpont fejlesztése.” • Nagylók • „Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, középületek avultsága, ipari parkok hiánya, kisvállalkozások részére inkubátorház, sport - rekreációs infrastruktúra hiánya.Nincs kialakult településközpont. Széttagolt településszerkezet miatt a településrészek külön-külön infrastruktúrát igényelnek.” • „Pályázatok adta lehetőségek kihasználása. Turizmus adta lehetőségek kihasználása. A HÉSZ jelentős mennyiségű ipari területtel számol. A HM laktanya kihasználatlanul áll. Vasúti csomópont - logisztikai lehetőségekkel. Tervezett M-8 -as autópálya közelsége.” • Sárbogárd 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 10/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő. Jól működő civil szervezetek hiánya. Az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő.” • „Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése (átképzése).” • Sáregres • „Magas munkanélküliség, hátrányos szociális helyzet, a romák miatti előítélet, magas a bűnözések száma, rossz közbiztonság, gyenge belső közösség - kohézió.” • „Közös programok, pozitív roma kultúra erősítése, felvilágosító programok, munka és szocializációs programok, mesterségek oktatása.” • Sárkeresztúr 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis